udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zöld Ferenc

1993. november folyamán

A moldvai csángómagyarok napjainkban is szenvedő alanyai a román nacionalisták támadásainak. A bákói Ziua újság munkatársa, Eugen Sendrea két írásában is kétségbe vonta a moldvai magyarság létét. Magyarosítással vádolta az erdélyi és magyarországi kutatókat, Domokos Pál Pétert, a közelmúltban elhunyt kiváló csángókutatót is kárhoztatta. Sok csángó jön dolgozni Magyarországra, és itt felfedezik magyar származásukat. Idén nyár elején a bákói római katolikus dékánnál összegyűlt több helyi pap, hogy tiltakozzanak a csángók "magyarosítása" ellen. Marian Fekete lészpedi pap elutasította Zöld Ferenc lészpedi csángó fiatalember kérését, hogy házasságkötése alkalmából engedélyezze a templomban a magyar nyelvű szentmisét. Zöld Ferenc Budapesten, a Tanárképző Főiskola hallgatója, aki egy északi csángó faluból választott társat. Csobán Teréz a legarchaikusabb moldvai magyar települések egyikéről, Kelgyesztről került Szegedre, főiskolába. Magyarországon ismerkedtek össze. A lészpedi pap elutasítása miatt a két fiatal nem Lészpeden tartotta az esküvőt. A násznép /Lészpedről és Kelgyesztről/ aug. 7-én Gyimesbükkre utazott, a Dani Gergely plébános idején felépült katolikus templomba. Itt adta össze őket Káki Teodóz győri pap, a csángók jó ismerője. Az esküvőre Lészpedre utazó magyarországi egyházaskozári csángó pávakör szép műsorral ajándékozta meg a fiatalokat és a falu lakóit. A Magyarországra, Egyházaskozárra és más baranyai falvakba letelepedett csángók kulturális kapcsolatokat létesítenének a lészpediekkel. Több hónapja várnak a lészpediek válaszára. /Csoma Gergely: Csángó esküvő, a szülőföldtől távol. = Magyarok Világlapja, nov./

1994. november 2.

Nov. 2-án könyvkiállítás nyílt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, melyet a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a budapesti Akadémiai Kiadó rendezett. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét, a Pallas Kiadóval történő együttműködést, Sütő András a szellemi értékek folyamatos találkozásáról beszélt és szeretettel üdvözölte a megjelent Gabriel Liiceanu ellenzéki írót, a Humanitas Kiadó igazgatóját. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

1994. november 24.

Román-magyar vegyesvállalat a Pallas-Akadémia, amely nemcsak kiadó, hanem üzlethálózattal is rendelkezik. Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Besztercén, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön /most avatták/ van könyvesboltuk, hamarosan nyílik egy Gyergyószentmiklóson is. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója elmondta, hogy lexikonaikat, szakkönyveiket rendszeresen hozzák boltjaikba. A Magyar Nagylexikon első kötetét odaajándékozzák minden romániai magyar iskolának és közkönyvtárnak, remélvén, hogy a második kötetet megrendelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1995. május 18.

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó és könyvkereskedés máj. 18-án Gyergyószentmiklóson megnyitotta új könyvesboltját. Ez a nyolcadik üzletük, ahol saját kiadványaik mellett a budapesti Akadémiai Kiadó segítségével hozzáférhető áron forgalmaznak magyarországi szépirodalmi műveket. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója ünnepélyesen átnyújtotta a kiadó 1500 ajándékkötetét Gyergyószentmiklós könyvtárának. Kányádi Sándor is megjelent, elszavalta egy versét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. szeptember 19.

A budapesti Gerendás Lajos Orbán Balázs nyomdokain indult el, hasonló céllal. Mozaikszerűen, falutörténetekben szeretné ismertetni Székelyföld történeteit és összegyűjteni a falumonográfiákat. Ahol nincs, megpróbál összehozni hasonlót. Legnagyobb problémája a városokkal van. Még Székelyudvarhelynek sincs meg a teljes leírása. Segítséget nem kapott, pedig 175 helyre írt levelet, erdélyieknek, magyarországiaknak, szervezeteknek, de hiába. Több terve is van, egy 100 kérdésből álló kérdőív alapján készülő Székelyföldi adattárra, fotóalbumra is gondol. Összeállna egy riportkötet székelyföldi papokkal, művészekkel, írókkal folytatott beszélgetéseiből. Anyagi támogatásra lenne szüksége, szakemberekkel való folyamatos konzultálásra, szakkönyvtár használatára, havonta 15 tekercs filmre, audio-kazettákra, buszjegyre a Székelyföldre... A Duna Tv-ben 1995. szept. 6-án elmondta terveit, azóta sem kereste meg senki. Egyedül Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója, azzal, hogy biztosítja a könyv kiadását. Úgy érzi, hét év kell az adatgyűjtésre. /Inczefi Tibor: Az ezredvég Orbán Balázsa. Beszélgetés Gerendás Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Ugyancsak róla: 1995. évi 1815, 2235. sz. jegyzet. Megjelent cikkei: 1996. évi 235,237,448,608 és 1015. sz. jegyzet.

1997. május 31.

A nagymúltú budapesti Akadémiai Kiadó a privatizáció során holland többségi tulajdonba került. Az új holland tulajdonos elbocsátotta a kiadó vezetőinek egyharmadát, köztük Zöld Ferenc igazgatót, aki ismert volt arról, hogy sokat tett az erdélyi iskolák, könyvtárak ellátásáért, ő indította el annak idején a Könyvet Romániának mozgalmat. Az is köztudott, hogy az Akadémiai Kiadó mennyi Erdéllyel kapcsolatos művet adott ki /Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, Sütő András életmű kiadásának folytatása, stb./ Zöld Ferenc most megalakította a Custos Kft-t azzal a céllal, hogy biztosítsa a teljes határon túli magyar könyvkiadás magyarországi jelenlétét, folyamatos terjesztését. Zöld Ferenc tevékenységét Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke ajánlotta az erdélyi könyvkiadók figyelmébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31.-jún. 1./

1998. április 21.

Ötéves születésnapját ünnepelte ápr. 3-án a csíkszerdai Pallas Akadémia Könyvkiadó. Az évforduló alkalmából Új könyvműhely címmel antológiát adtak ki. Ez az antológia részleteket gyűjtött egybe a kiadó szerzőinek műveiből. A könyvkiadó alapításának gondolata öt évvel ezelőtt Budapesten született, a Pilvax kávéházban, a csíkszeredai Tőzsér József és a vendéglátó Zöld Ferenc tárgyalt egymással. A Pallas Akadémia öt év alatt olyan műhellyé vált, amely maga köré tudta gyűjteni Erdély értelmiségének nagy részét. /Hamuba sült pogácsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

2008. március 7.

Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, édesapja Gyergyóalfaluban nyitott egy könyvesboltot. Gyermekkora könyvek között telt el. Elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Főiskola látogatás nélküli, földrajz–történelem szakát, majd tanított, emellett könyvterjesztéssel is kezdett foglalkozni. 1969-ben ment át a könyvkereskedési részlegre, 1970-ben átvette a részleg vezetését, és 1976-ig Hargita megye falusi könyvterjesztéséért felelt. Minden faluban könyvesboltot nyitottak. Sajnos 1989 után felszámolták a mintegy 49 könyvesboltot. Író-olvasó találkozókat szerveztek. Tőzsér elindította a „Könyvet postán” szolgálatot. 1975-ig jól működött mindezt, majd 1975 decemberében – azzal az ürüggyel, hogy illegálisan műanyag hajcsatokat árulnak a könyvesboltokban – letartóztatták Tőzsér Józsefet. Domokos Géza közbenjárt, így szabadlábra helyezték. 1976-ban Tőzsér átment a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz, amelynek kereskedelmi részlegét 2003-ig vezette. Itt újraindította a könyvpostát, több író-olvasó találkozót szervezett. Tőzsér 1993-ban Zöld Ferenccel, az Akadémiai Kiadó akkori igazgatójával elhatározták, hogy fele-fele arányban vegyes vállalatot alapítanak Pallas–Akadémia Könyvkiadó néven. 1993 április elsején Csíkszeredában bejegyezték a céget, 1993–94-ben már saját könyvesboltokat hoztak létre Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Nagyszalontán, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvesboltban, illetve Szatmárnémetiben. Akkoriban főleg az Akadémiai Könyvkiadó lexikonjait, kézikönyveit terjesztették, és évente négy-öt könyvet adtak ki. Az első Pallas–Akadémia könyv Kozma Mária Sárkányfogvetés című regénye, a második Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszékötete volt. Sajnos 1995-ben – alighanem a világon egyedülálló esetként – az Akadémiai Kiadót eladták egy holland cégnek, amely öt év alatt majdnem teljesen felszámolta azt, Zöld Ferencet elbocsátották. A Pallas–Akadémia Erdély egyik legnagyobb magyar kiadójává és könyvterjesztőjévé nőtte ki magát. Már induláskor megfogalmazták, hogy az erdélyi tudományosságot szolgálják, továbbá kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit adják ki. Sorozatokat indítottak, ilyen például a Bibliotheca Transsylvanica, a Műterem, a Nagyapó mesefája, a Barangolás a Székelyföldön vagy az Utak, tájak, emberek sorozat. A legnagyobb példányszámú verseskötet 1989 előtt Kányádi Sándor Fától fáig című könyve volt, 40 ezer példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. Ma egy Kányádi-kötet ezer példányban jelenik meg, és szintén két év alatt fogy el. Kortárs prózakötetek átlag 500 példányban jelennek meg, és három év alatt kelnek el. A kiadót a turisztikai könyvek, valamint a történelmi jellegű könyvek teszik jövedelmezővé, amelyeknek példányszáma esetenként eléri a 10 ezret. A legsikeresebb könyvük Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkája volt. Eddig közel 5000 példányban jelent meg, és kéthavonta utánnyomást készítenek 500 példányban. Tőzsér József /sz. Gyergyóalfalu, 1945. jan. 19./ a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. /Benkő Levente: Könyvek közt született, könyvekkel él. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998