udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zabolai Csekme Éva

1995. november 2.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi ülése okt. 29-én ért véget. Dudás Károly író, a Szabad Hét Nap főszerkesztője összegezte az elhangzottakat. Fontos kérdésekről tanácskoztak akkor, amikor több oldalról is durva támadások érték az MVSZ-t, beszűküléssel vádolták a szervezetet. Az MVSZ nyitott, minden nemzetrész gondját egyaránt fölvállaló, vállalja azt is, amit a jelenlegi magyar kormány nem hajlandó vállalni. Tőkés László, az elnökség tagja határozottabb politizálást követelt az MVSZ-től: a világ színe előtt képviselje a súlyos helyzetben levő kárpát-medencei magyarság érdekeit. "A jelenlegi magyar kormány ugyanis nem képes nemzetben gondolkodni, csonka tudatú politikát folytat nemzetpolitika helyett." Zabolai Csekme Éva /Genf/ példákkal bizonyította, hogy a magyar kormány távol marad olyan rendkívül fontos ülésekről, ahol a kisebbségek sorsáról folyik a vita. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke az ENSZ főtitkárához és a világ kormányaihoz írt levelében kiállt a vajdasági magyarság mellett, tiltakozva a szerb menekültek tömeges betelepítése ellen. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 2./

1999. október 11.

Erdélyi kitüntetettje is volt az Amerikai Magyarok Szövetsége által alapított Magyar Becsületrendnek. A Becsületrend ezüst érmét az amerikai magyarság jeles személyiségei mellett, 50 olyan amerikai anya vehette át, aki gyermekét megtanította szülei anyanyelvére, azaz magyarul. A szervezők úgy gondolták, hogy idén, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés összehívásának 70. évfordulóján nem amerikai magyarokat is kitüntetnek. Így lett a becsületrend kitüntetettje - Kovács László felvidéki római katolikus esperes, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Buzás László, a VET csíki szervezetének elnöke és Sógor Csaba református lelkész Erdélyből. Nem amerikai kitüntetett továbbá Würst Erzsébet asszony, a MVSZ bécsi képviselője, Zabolai Csekme Éva és Baghy Lajos Svájcból, valamint Eőody Csaba Argentínából. A rendezvény díszvendégei és előadói között volt Martonyi János külügyminiszter, Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet és Hilbert Tamás, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés elnöke. /(Oláh-Gál Elvira): Kitüntetettek az Amerikai Magyar Nemzetgyűlésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2003. május 21.

Máj. 17-én és 18-án a Magyarok Világszövetségének elnöke Kossuth-emlékzászlókat adott át három településen a csángómagyaroknak: a moldvai Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában magyar nyelvű mise keretében, másnap az erdélyi Gyimesfelsőlokon, délben pedig Gyimesbükkön került sor a zászlók átadására. A bükki Deáky András egy kárpátaljai település magyar közösségének ajánlotta fel a Kossuth-emlékzászló költségeinek támogatását, míg a most közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó hegyvidéki településre érkező zászló költségeit Zabolai Csekme Éva és Kvacskay Károly svájci állampolgárok fedezték. A zászlóátadáson jelen volt Berszán Lajos gyimesfelsőloki és Antal Imre gyimesbükki plébános. /Kossuth-emlékzászlók a csángóknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2003. október 27.

Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2005. december 2.

A hat évvel ezelőtt Zabolán létrejött Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület a szülőföldön való megmaradást, a munkahelyteremtést és a széles körű kapcsolatteremtést tűzte ki céljául, nyilatkozta az elnök, Pásztori Tibor Endre zabolai nyugalmazott református lelkész. Az egyesület már kistérségi tömörüléssé minősült, s magában foglalja a Zabola-Réty kisrégiót. Kapcsolatokat teremtettek az ügyben segíteni tudó személyiségekkel, így a zabolai származású Csekme Évával, aki tagja a Magyarok Világszövetségének. Kaptak már segítséget az ősi zabolai templom renoválására, segítséget kértek pályázatok megírására, idegen nyelven megjelenő pályázatok lefordítására. Kapcsolatban állnak képviselőkkel, szenátorokkal és a megyei tanáccsal. Kapcsolatot teremtettek Nyíregyházával, a szlovákiai Martos nevű településsel, és most van alakulóban kapcsolatuk a magyarhoni Kétpóval. /(kisgyörgy): A zabolai Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2008. július 1.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg június végén, a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát Budakalászon. A VIII. Budakalászi Találkozóra nyolc országból érkezett (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) 90-nél több civil szervezet 72 küldötte. A fórum célja többek közt az volt, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális és közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson; információt adjon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. A három nap alatt a résztvevőknek alkalmuk volt elbeszélgetni a meghívott előadókkal, többek közt Ékes József országgyűlési képviselővel, Dr. Szurmainé Silkó Mária Oktatás és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetőjével, Jankovics Marcellel, Zabolai Csekme Éva volt ENSZ tisztségviselővel. A fórum zárónyilatkozatot fogalmazott meg, ebben szerepel többek között: Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához, ennek érdekében kérjük a magyar állampolgársági törvény módosítását. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Ukrajna még nem tagjai az Európai Uniónak, sürgős megoldást kérünk az ott élő magyarok számára, a határátlépés megkönnyítésére az Európai Unió országaiba. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő szerep hárul a híd szerepét betöltő határokon átnyúló régiókra és a határok menti kistérségekre. Ugyanilyen híd-szerepet kell betölteniük a magyar civil szervezeteknek a többségi nemzetekkel való kapcsolattartásban is. A politikai helyzet változása nyomán nemcsak a szomszédos országokban élnek magyarok, és vannak magyar civil szervezetek. Ezek a támogatási rendszer reformjának következtében kimaradnak a fő támogatási alapból. Emiatt kérjük az erre vonatkozó törvények módosítását. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk és szorgalmazzuk a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozását. Felhívjuk az összmagyar politikum figyelmét, hogy jelenleg a csángó-magyarokkal kapcsolatos akciók, tevékenységek legtöbbször ötletszerűen, és néha az érdekeik ellenében történnek. Szükségesnek tartjuk egy átfogó stratégia kidolgozását megmaradásuk érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Civil összefogás a magyarságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998