udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zala György

1993. február 26.

Folyik a magyar emlékművek kisajátítása. Kolozsváron Mátyás király szobra után Mátyás szülőházán álló magyar nyelvű emléktáblát veszik célba a nacionalisták. Az emléktábla Zala György alkotása, 1889-ben avatták fel /Murádin László: Szobor után emléktábla? = Új Magyarország, febr. 26./

1999. június 21.

Az SZKT és a SZET jún. 19-i marosvásárhelyi együttes ülésén Murvay Miklós, SZKT-tag, aradi városi tanácsos javasolta, hogy az RMDSZ hozza létre a Damjanich János nevet viselő közalapítványt, amely az aradi vértanúk emlékművének újraállításával kapcsolatos intézkedésekben képviseli a szervezetet, gyűjtést szervez a szobor helyreállításához szükséges költségek fedezésére, kiadványaival előkészíti a román közvéleményt a szobor elfogadására, illetve megszervezi az ifjúság hagyományőrző nevelését. Továbbá azt indítványozta, hogy alakuljon egy közös magyar-magyar szoborbizottság e lépések szigorú egyeztetésére, és hogy az UNESCO ismerje el a Zala György alkotta aradi Szabadság-szobrot a világörökség részeként, és ezt védett műemléknek nyilvánítsa. Ez az alapítvány felvállalhatja, hogy összegyűjti Erdély területén az 1848-as emlékeket, és ezekhez méltó kiállítást szervez. /Alapítvány létrehozását javasolták az aradi vértanúk emlékművének helyreállítása érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1999. szeptember 3.

A kormány szept. 2-i ülésén elfogadta a határozattervezetet az aradi vértanúk emlékművének visszaadásáról az Assisi Szent Ferenc-rendnek. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben leplezték le a tizenhárom aradi vértanú emlékére. Az I. C. Bratianu által vezetett román kormány utasítására később lebontották, és alkotóelemei azóta több aradi gyár raktárában megfordultak, jelenleg pedig egy helybeli kaszárnyában találhatóak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a kabinet ülésén szó volt a továbbiakról is, tehát arról, amiben a román és a magyar miniszterelnök korábban megegyezett, nevezetesen, hogy létrehozzák a kiegyezés emlékparkját, amelyben helyet kapna a szóban forgó szoborcsoport is. Így a tegnapi kormányhatározat gyakorlatilag az első lépést jelenti e terv megvalósításának útján. /Az aradi vértanúk emlékműve a minorita rendhez kerül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. szeptember 15.

Szept. 13-án a Bukarestben tartózkodó Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára kijelentette: A magyar kulturális tárca készen áll anyagi és szakmai szempontból biztosítani az aradi vértanúk emlékművének helyreállítását. A Zala György-féle szobor helyreállításáról elmondta: megvan a szobor, megvannak a darabjai. A vértanú tábornokok tizenhárom domborműve az aradi múzeumban van. Az emlékmű részei két különböző helyen, két megőrzőnél vannak. A kőtalapzat eltűnt, azt rekonstruálni kellene, ki kellene faragni vagy felépíteni. Ahhoz, hogy az emlékparkot október 6-án legalább jelképesen felavathassák, sürgősen meg kell találni a helyét Aradon - hangsúlyozta Visy Zsolt. /Gyorsan kéne lépni, ha októberben avatni kívánunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

1999. október 1.

A Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában megjelent és ezzel érvénybe lépett az a kormányhatározat, amely az aradi városi tanács kezeléséből a művelődési minisztérium kezelésébe adja a román-magyar megbékélési emlékpark számára kijelölt földterületet. A kormány az aradi vértanú tábornokok emlékét őrző obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési emlékpark helyét. Az elképzelések szerint ebben az emlékparkban ismét felállítják az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Zala György szoborcsoportjának darabjait mostanáig az aradi vár katonai lőszerraktárában őrizték. A kormány már határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoport darabjait át kell adni az aradi minorita rendnek. Okt. 1-jén aláírták Aradon a Szabadságemlékmű darabjainak kiadásáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumot Moise Ecrosan ezredes, az aradi helyőrség parancsnoka és Csergő Ervin, az aradi minorita rend házfőnöke írta alá. /Lesz-e alapkőletétel Aradon? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ Okt. 1-jén átszállították az aradi várból a minorita rendház udvarába a vértanúk emlékművét. Jelen volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. Az egykori talapzat köveit széthordták, a kovácsoltvas kerítésnek is csak egy darabja van meg, de a szobrok elég jó állapotban maradtak meg, kevés rajtuk a javítanivaló. A főalak jobb kezéből hiányzik a koszorú, a friss törésnyom igazolja a helybeliek állítását, hogy néhány hete még megvolt. Pótolni kell a bal kezében levő kard pengéjét, az egyik mellékalak kardját, valamint az angyal bal karját is. - Az aradi vértanúk emlékművét 1890. október 6-án állították fel Arad főterén, a színház mögött. - A tervek szerint az emlékművet október 6-án avatják fel ideiglenes helyén, Radu Vasile és Orbán Viktor miniszterelnökök jelenlétében. /Péter I. Zoltán: Aradi minorita rend. Átvették a hősök emlékművét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./ A szobrot évtizedekig a vár katonai raktárában őrizték, emberfia azt nem láthatta. Mígnem egy törékeny (miniszter) asszony leszerelte a konok katonák ellenkezését. - Amikor megérkezett a Szabadság-szobor első darabja, Csergő Ervin minorita páter ösztönösen keresztet vetett. Matekovits Mihály főszervező felgyűrt ingujjban katonásan fejet hajtott. Dávid Ibolya miniszter asszony saját kezűleg leírta: "Aradon jártam 1999. okt. 1-én - Isten segítségével. (Hunnia szobrára várok 19.15-kor.) Ez lesz a korona szegényes életem 40 egynéhány évén. Hálával és köszönettel az Úrnak. Dávid Ibolya." /(Hevesi Mónár József szemtanú): A szobor szabadulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. október 21.

Dávid Ibolya igazságügyminiszter okt. 19-én Gyulán találkozott román kollégájával Valeriu Stoicával. Dávid Ibolya a két ország politikusainak a szomszédos államban élő kisebbségeik sorsa miatti felelősségét hangsúlyozta. A gyulai román általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot Budai János, az intézmény igazgatója mutatta be a vendégeknek. Elmondta, hogy az iskola a közelmúltban gyarapodott a félmilliárd forintos beruházással épült 264 diáknak otthont adó kollégiummal. A miniszterek eszmecserét folytattak a magyarországi románság országos és helyi vezetőivel is. A két miniszter tárgyalása okt. 20-án Budapesten folytatódott. Magyarország a NATO tagjaként kész segíteni Romániának, hogy mielőbb bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe. /A magyar és a román igazságügyminiszter Gyulán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A megbékélés fogalmát a barátságnak kellene felváltania a magyar-román viszonyban - mondta Valeriu Stoica a román igazságügyi tárca vezetője vendéglátójával, Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel közösen tartott okt. 20-i budapesti sajtótájékoztatóján. Stoica sajnálkozását fejezte ki az október 6-án Aradon történt incidens miatt. Dávid Ibolya ezzel kapcsolatban megjegyezte: ami Aradon történt, az csak apró beárnyékolása annak az örömnek, hogy Zala György szabadságot jelképező szoborcsoportja "visszanyerhette szabadságát". A magyar politikus egyúttal köszönetet mondott román kollégájának azért a segítségért, amit a szoborcsoport érdekében tett. /Valeriu Stoica sajnálja az Aradon történteket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2001. február 28.

Magyarországnak és Romániának egyfelé vezet az útja, az Európai Unióba és ez meg fogja oldani a közös ügyet, az aradi vértanúk emlékére készült Szabadság szoboregyüttes méltó elhelyezését. Erről Dávid Ibolya magyar igazságügy- miniszter beszélt febr. 19-én az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület összejövetelén, ahol szó volt a Zala György által tervezett aradi szoborcsoport kiszabadításáról, illetve újbóli felállításáról. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy az új román kormánnyal és a helyhatósági vezetőkkel további tárgyalások várhatók a szoborcsoport felállításának lehetőségéről. - Az igazságügy-miniszter tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Romániában megszületett az a kárpótlási törvény, amelynek alapján számos Magyarországon élő erdélyi és partiumi ember jogosult lesz az egykor elvett vagyona utáni kárpótlásra. Dávid Ibolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpótlási igényeket a törvény szerint jogvesztő határidő lejártáig, 2001. augusztus 15-ig kell Romániába eljuttatni. /Újból az aradi szoborcsoportról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

2001. szeptember 27.

A kisebbségek problémáit feldolgozó román-magyar vegyes bizottság szeptember 24-25 között Bukarestben ülésezett. Munkálatairól az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád számolt be. Ezek szerint az elfogadott jegyzőkönyvnek négy része van: egy általános, alapelveket tartalmazó rész, egy a magyarországi román, illetve a romániai magyar közösségek helyzetét tartalmazó rész, továbbá egy, a státustörvénnyel kapcsolatos fejezet, és végül a két kormány felé javaslatokat megfogalmazó, jövőre vonatkozó rész. Az első, második és negyedik pontokban sikerült konszenzusos szöveget létrehozni. A státustörvénnyel kapcsolatban a román fél egy pontos elvárás-csomagot terjesztett elő, a magyar pedig megfogalmazta ezzel kapcsolatos válaszait. A romániai magyarság helyzetét javítandó ajánlásokból: a román kormány biztosítsa a helyi közigazgatásról szóló törvény kisebbségeket érintő vonatkozásai gyakorlati érvényre juttatását; tanulmányozza a romániai magyarsággal foglalkozó tudományos kutatóközpont létrehozásának és pénzügyi támogatásának lehetőségét; hozzanak létre közös szakértői bizottságot az 1848-1849-es forradalom aradi eseményeinek emlékére a Zala György szobrászművész szobra újraállításának megvitatása végett; folytatódjon a tárgyalás arról, hogy a multikulturális egyetemeken valamely nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatási vonal tanárainak döntési lehetősége teremtődjön a karok szervezését érintő kérdésekben, továbbá az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, illetve arról, hogy sürgessék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását. E két utóbbiban az RMDSZ képviselőjének javaslatát vették kiindulópontként. /Bukarestben ülésezett a román-magyar vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ A magyar-román kisebbségvédelmi vegyes bizottság bukaresti ülésén a státustörvénnyel kapcsolatosan a magyar fél nem hivatalos állásfoglalást adott át - válaszul a román tárgyalópartner észrevételeire -, amelynek szövegét a Határon Túli Magyarok Hivatala az MTI rendelkezésére bocsátotta. A magyar dokumentum szerint, mely hét pontban foglalja össze válaszait az ugyanennyi pontban megfogalmazott román észrevételekre, a törvény célja, hogy a benne foglalt kedvezmények és támogatások révén a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek sokszínű és szoros kapcsolatot ápolhassanak Magyarországgal, boldoguljanak szülőföldjükön, megőrizzék nemzeti öntudatukat. Továbbá az, hogy Magyarország fejlessze két- és többoldalú jószomszédi viszonyát, saját stabilizáló szerepét és a regionális együttműködést Közép-Európában. A magyar fél leszögezi, hogy a törvény alapján kiadandó magyar, illetve magyar hozzátartozói igazolványokkal kapcsolatos közigazgatási eljárás kizárólag Magyarországon történik, magyar törvények alapján. A magyar igazolvánnyal azonos jogokat biztosító hozzátartozói igazolványt magyar nemzetiségűek nem magyar házastársa és gyermekei is kaphatnak. A törvényben meg van határozva, hogy mely magyar hatóságok vezethetnek nyilvántartást az igazolványokkal kapcsolatban, és hogy a nyilvántartásban mi szerepelhet. Végül a nem hivatalos állásfoglalás leszögezi: a magyar fél, úgy, mint eddig, a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a törvényben foglaltak végrehajtásáról a román felet közvetlenül tájékoztassa, és arról érdemi konzultációt folytasson. /Magyar állásfoglalás hét pontban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2002. október 3.

Aradon az önkormányzat versenypályázat alapján a Renovatio Nova építészeti Kft.-t bízta meg a Szabadság-szobor visszaállítását célzó városrendezési terv kidolgozásával. Sándor István műépítész, a kft. vezetője szerint a legjobb helyszín az egykori Szabadság, a mai Avram Iancu tér. Zala György annak idején a tér mindmáig lényegében változatlan építészeti egységébe álmodta meg e mesterművét, és ide állították fel azt 1890-ben. /Puskel Péter: A Szabadság-szobor visszaállításának városrendezési tervéről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2002. október 8.

Aradon a Continental Szálló konferenciaterme szűknek bizonyult annak a nagy számú érdeklődőnek a befogadására, akik Dávid Ibolya könyvének aradi bemutatójára érkeztek. Az MDF elnökének tavaly jelent meg a Miért éppen én? (Kráter Műhely Egyesület, Budapest) című kötete. A Szövétnek irodalmi szemle meghívta Dávid Ibolyát, az Országgyűlés alelnökét, exminisztert író-olvasó találkozóra. A Szabadság-szobor kiszabadítója megkülönböztetett tiszteletnek és szeretetnek örvend az aradi magyarság körében. Dr. Pálfi Sándor, a folyóirat egyik szerkesztője köszöntötte az illusztris vendéget, aki Kálmán Zsuzsa újságíróval, íróval érkezett. Dávid Ibolya erdélyi, nevezetesen barcasági gyökereiről, a Szabadság-szoborhoz fűződő gyermekkori élményeiről beszélt, pedig a kötete egészen másról, a magyar közélet ismert személyiségeiről szól. Meggyőződéssel vallotta, hogy sikerül egyszer felállítani Zala György gyönyörű alkotását, a Szabadság-szobrot. Könyvében Dávid Ibolya olyan személyiségekkel beszélgetett, mint Antall Józsefné, Boros Péter volt kormányfő, Göncz Árpád, volt köztársasági elnök, Pitti Katalin operaénekes, Kovács István (Kokó), olimpia-bajnok ökölvívó, Müller Péter író stb. /(Puskel): Dávid Ibolya beszélgetései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2003. július 21.

Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2003. augusztus 18.

Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. szeptember 19.

Erdélyi közéleti személyiségek nyilatkoztak az aradi Szabadság-szobor ügyéről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke: "Merő kitaláció, hogy az aradi tizenhárom vértanúnak köze lett volna az 1848/49-es erdélyi polgárháború román áldozataihoz. "Az 1850-es évek elején az osztrák népszámlálók összeírták az emberveszteségeket, és közel 4800 román áldozatot találtak. Ezeket nagyrészt hadi és polgári törvényszékek ítélték el az 1848. őszi-1849. tavaszi magyarellenes vérengzésekért. A vérengzéseknek viszont korabeli források szerint 8500-10 500 magyar esett áldozatául. Mindez nem jelenti azt, hogy ne estek volna áldozatul ártatlan románok is". A magyar közvélemény joggal várta az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Arra is figyelni kell, hogy ha az elképzelt román-magyar megbékélési parkban olyanok is helyet kapnak, akik érdemeik szerint nem kerülhetnének be az együttélés elképzelt pantheonjába, ismét feszültségek forrásává válik a kérdés.Glück Jenő aradi történész szerint a politika útvesztőjébe került az 1848-as forradalom, a Szabadság-szobor szimbolikájának történelmi megítélése. A románság jelentős része a magyar forradalom oldalán állt. Bizonyítást nyert, hogy teljes román csapattestek harcoltak a magyarok oldalán. "Arad kapcsán az európai lexikonok többsége a 13 vértanú tábornok kivégzését jegyzi európai jelentőségű eseményként. Teljesen természetes tehát a történelmi esemény megörökítését célzó igény" - jelentette ki.Kovács András művészettörténész professzor: Zala György műve a kor Közép-Európájára jellemző neobarokk stílusban készült. A városnak kellene eldöntenie, hogy kell-e neki a szobor. Az RMDSZ-nek meg kellene követelnie a kormánypárttal kötött egyezség betartását.Kötő József, az EMKE elnöke, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője szerint a romániai magyarság képviselőinek ki kell tartaniuk amellett, hogy a Szabadság-szobornak állnia kell a tervezett időpontban és helyen. "A szoborügy bebizonyította, hogy a románság és vezetői egyre tovább tolják a saját történelmükkel való szembesülést - fogalmazott. Tőkés László püspök: Amiként nem bocsátkoztunk alkuba a restitúció in integrum elvéről, úgy a Szabadság-szoborról sem szabadna alkudoznunk - jelentette ki. A püspök páratlan cinizmusként értékelte, hogy Ion Iliescu elnök jogosnak tartotta az 1925-ös szobordöntést. A püspök az Operatív Tanács közleményét egyértelmű meghátrálásnak vélte a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán kialakult állásponthoz képest.Kányádi Sándor: "Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, hogy nehogy újra ledöntsék". Úgy vélte, a szoborállítást szellemi szinten is meg kellett volna alapozni.November 30-ig be kell fejeződniük a Szabadság-szobor újraállítási munkálatainak - áll az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa által szept. 18-án kiadott állásfoglalásban. Az állásfoglalás az eddigi politikai tárgyalásokra, az Arad megyei RMDSZ-PSD protokollum erre vonatkozó kitételére, valamint az aradi önkormányzat 2002. nov. 26./346. számú, a Szabadság-szobor felállításáról szóló határozatára hivatkozik. /L. J.: Elvszerűségre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2003. december 30.

Adrian Nastase és Markó Béla múlt héten megállapodásra jutottak az aradi Megbékélési-park létrehozásáról, amelyben helyet kap Zala György szobra és egy, Románia történelmének mozzanatait ábrázoló diadalív. Tokay György Arad megyei képviselőt arról kérdezte a Szabadság, hogy értékelése szerint nem afféle "petőfi-schilleres" kompromisszumról van-e ismét szó. A képviselő úgy vélekedett: a hasonlat rossz, a Petőfi-Schiller egyetemet ugyanis azért találták ki, hogy elodázzák az önálló magyar egyetem ügyét, a Megbékélési parkkal viszont a nacionalista hangokat igyekeznek leszerelni. Tokay szerint erős nacionál-kommunista, sovén erők dolgoznak még mindig Romániában, amelyek nem tudják elviselni azt, hogy a magyar emlékműveket visszaállítsák. Tokay szerint azzal a feltétellel egyeztek bele a park létrehozásába, hogy a szobor eredeti formájában kerüljön felállításra. Razvan Theodorescu művelődési miniszter, aki a szobor visszaállítását mindig is ellenezte, legszívesebben a városon kívül helyezné el azt. /Sz. K.: Aradi megbékélési tervek. Tokay: Toleránsaknak, megértőknek kell lennünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Tokay György most kimondta: a Petőfi-Schiller egyetemet azért találták ki, hogy elodázzák az önálló magyar egyetem ügyét. Annak idején viszont éppen ő volt az, aki bejelentette a Petőfi-Schiller egyetemet.

2004. február 23.

A kolozsvári ünnepek között hagyományossá vált Mátyás-napok idei rendezvénysorozata az első napján, február 21-én a Mátyás-házban megtartott megnyitón az alig maroknyi közönség színvonalas előadást hallgathatott meg. A főszervező, László Bakk Anikó kiemelte: a tizenkettedik Mátyás-napok alkalmával számban ugyan kevesen, ám lélekben annál többen töltik meg igaz szellemiséggel a házat. Dr. Gaal György tartott előadást a nagy király szülőháza sorsának alakulásáról. Kolozsvár legrégebbi lakóháza gótikus stílusú épület. 1889-ben felavatták a ma is látható emléktáblát, amelyet Pákey Lajos építész tervének alapján Zala György szobrász készített. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma volt a ház, 1934-ben azonban a múzeum anyagát egyszerűen kiszórták az utcára. Néhány évvel később az emléktáblát is eltávolították, ez a lépés azonban olyan hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a város akkori polgármestere kénytelen volt bukaresti parancsra visszahelyeztetni azt az eredeti helyére. A szülőház mai formája Kós Károlynak köszönhető: a bécsi döntés után őt kérték fel tervezőnek, Kós pedig szinte korhű módon állította helyre az épületet. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia épülete. 1996. január 15-én még egy tábla került a ház falára, ezúttal két nyelven, és a valóságnak megfelelő tartalommal. /Sándor Boglárka Ágnes: Tizenkettedik Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2004. február 24.

Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

2004. március 12.

Románia Hivatalos Közlönyének márc. 10-én megjelent számában közzétették az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó kormányhatározatot. A határozat értelmében kormányalapokból 190 milliárd lejt különítenek el az Aradon létrehozandó, az 1848-49-es szabadságharcnak emléket állító műalkotás elkészítésére. A Szabadság-szobor megvalósítására 90 milliárd lejt kap a szaktárca. Az 1848-as Forradalom Emlékműve a Tűzoltó téren áll majd, a Zala György alkotta Szabadság-szobor tengelyének meghosszabbításában. Ezen második emlékmű-tervezet megvalósítására 100 milliárd lejt kap a szaktárca. A kormányhatározat szerint a Ioan Bolborea szobrászművész által készített műalkotás az aradi Tűzoltó téren kap helyet a Szabadság-szobor szomszédságában. /Kormányhatározat az aradi Megbékélési Park létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2005. december 30.

Az aradi Szabadság-szobor makettjét helyezték el Budapesten az Országház előcsarnokában, közvetlen a főlépcső mellett. A szobor rövid története és leírása mellett ott áll az adományozó neve is: Böszörményi Zoltán, az aradi Nyugati Jelen főszerkesztőjének ajándéka Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Zala György remekművének kicsinyített mását Böszörményi Zoltán a szobor újraállításának napján, 2004. április 25-én Aradon, a Jelen Házban adományozta az akkori magyar miniszterelnöknek. /P. P.: Arad a Tisztelt Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2007. július 6.

Zala György, az aradi Szabadság-szobor alkotója halálának 70. (1937. július 31.) és születésének 150. (1858. április 16.) évfordulója alkalmából dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere emlékbizottság megalakítását kezdeményezte annak érdekében, hogy a szlovéniai Lendván született szobrászművész életművére méltó módon emlékezzen az utókor. A budapesti alakuló ülésen résztvevő az aradiak számos javaslatot tettek a két éven átnyúló Zala-emlékév rendezvényeinek gazdagítására. A 2008-as Aradi Napokra a Szabadság-szobor Egyesület Zala György-emlékezést tervez, és elkészítenek egy 30 perces dokumentumfilmet az aradi Szabadság-szobor viszontagságos történetéről. /(Kiss): Zala György-emlékbizottság alakult. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

2007. november 14.

Aradon a Szentháromság-szobor újrafelállítása kapcsán sikerült korrigálni egy korábbi helytörténeti tévedést. Nem 1902-ben, nem is 1905-ben helyezték el a színház előtti téren, ahogy az eddigi monográfiákban szerepelt, hanem 1901. június 2-án. 1901. szeptemberében felavatták Erzsébet királyné mellszobrát /Zala György alkotását/ Aradon a megyeháza kertjében, majd Darányi János büsztjét a Baross (ma Eminescu) parkban. Darányi doktor a város s híres tiszti főorvosa, első magánkórházának megalapítója volt a 19. században. Az aradi Erzsébet királyné szobrot 1919-ben bontották le. A szobor átkerült Makóra és a mai napig a városi múzeum udvarát díszíti. /Puskel Péter: Hol vannak, mi lett a sorsuk? Aradi köztéri szobrok a múlt századelőn. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2008. szeptember 29.

A testvérvárosi hagyományok elmélyítése céljából szeptember 27-én Pécsett ülésezett a Pécs–Arad kultúrbizottság. Az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Megbeszélték a pécsiekkel a 2008-as programok tapasztalatait, egyeztették a még hátralevő közös események napirendjét, taglalták a 2009-es tervezetet is. A pécsiek által koordinált Zala György kiállítás október 4-én nyílik Aradon, miután Lendván és Zalaegerszegen már megtekinthette a nagyközönség. /Irházi János: Pécs–Arad kultúrbizottságainak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2009. október 9.

1949-ben a Romániai Magyar Népi Szövetség bukaresti elnöki hivatalának munkatársai lázasan készülődtek a tizenhárom vértanú tábornok százéves évfordulója alkalmával megrendezendő ünnepségekre, emlékezett Czédly József. Révy Ilona kultúr- és propaganda tevékenységért felelős alelnök azt akarta, hogy az ünnepség fénypontja Zala György csodálatos Szabadság-szobrának eredeti helyére való visszaállítása legyen. Ebből azonban nem lett semmi, annak ellenére, hogy az akkori aradi alpolgármester, Kővágó József biztosított róla: technikailag meg lehet oldani a szobor visszaállítását (akkor még nem létezett azon a helyen a román katonahősök emlékére utólag felállított emlékmű). A legfelsőbb engedélyt a Kommunista Párt Politikai Bizottságának kellett volna megadnia, személy szerint a nemzeti kisebbségek problémáival (is) foglalkozó Miron Constantinescu titkárnak. A javaslatot akkor azzal az érvvel utasították vissza, hogy ne sértsék meg az aradi várban is állomásozó Vörös Hadsereget túlságosan nagyszabású emlékünnepély megtartásával, alkalmat adva ezáltal, hogy párhuzamot vonjanak a világosi fegyverletételt kikényszerítő cári orosz csapatok és a „felszabadító” szovjet hadsereg szerepe között. Az elutasításában valójában nem ez volt a döntő érv, hanem az, hogy hanem az hogy Constantinescu nem kedvelte a magyarokat. 1949. október 6-án, az ünnepség keretében az aradi színházban, a marosvásárhelyi Székely Színház díszelőadásban, a legjobb színészi gárda felvonultatásával (Kovács György, Lohinszky Loránd) Illyés Gyula Fáklyalángját mutatta be. Páratlan élmény volt. /Czédly József: Hatvan éve, Aradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2009. december 17.

Zala György (Lendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) születésének 150. évfordulója alkalmából tavaly Zala-emlékévet tartottak, amely konferenciasorozatot foglalt magába Lendvától Aradig, de a híres szobrászművész szellemi hagyatékát ápolók nem szakították meg a kapcsolatot. A jövő évi tervek megbeszélésére Aradra látogatott a szülőváros, a most Szlovéniához tartozó Lendva képviseletében Horváth Ferenc, a lendvai magyar önkormányzat elnöke. Bognár Levente aradi alpolgármesterrel – a tavalyi emlékév egyik kezdeményezőjével – megkoszorúzták Zala György egyik legmonumentálisabb alkotását, az aradi 13 vértanúnak emléket állító Szabadság-szobrot. Horváth Ferenc látogatást tett a Jelen Házban, majd levetítették azt a dokumentumfilmet, amit a lendvai magyar tévéstúdió készített, és amelynek a címét Zala György hitvallása ihletett: Én hittel dolgozom. A szervezők megemlékeztek az idén nyáron váratlanul elhunyt Borbás Györgyről, a Zala Emlékbizottság titkáráról, a szobrászművész munkásságának nagy tudású ismerőjéről is. /Pataky Lehel Zsolt: Csendes főhajtás Zala György emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998