udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zamfir, Korinna

2002. június 23.

A kolozsvári egyetem keretében működő teológiai kar újabb ballagókat, 43 jövendő hittantanárt búcsúztatott, akik akár vallástanárként helyezkednek el, akár történelem vagy nyelv szakos tanárként, gazdagítják az erdélyi katolikus értelmiség sorait. /Zamfir Korinna: Amiért élni érdemes. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 23./

2003. november 22.

Nov. 21-22-én immár negyedik alkalommal rendezi meg a BBTE Római Katolikus Teológiai Kara a Teológiai Napokat. A konferencián Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem dogmatika-tanára tartott előadást Szentség és szentségi gyakorlat a zsinat távlatában címmel. Ezt követően a professzor vázolta az általa folytatott Kálvin-kutatásokat. Gánóczy Sándor - katolikus létére - az egyik legelismertebb Kálvin-szakértő, az enciklopédikus igényű Lexikon für Theologie und Kirche Calvin-szócikkének szerzője. A szentségek a 21. század küszöbén című konferencia következő előadója, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a keresztény ősegyház egyik legeredetibb gondolkodójának, Origenésznek az írásaira alapozva vette szemügyre a lelkiismeret és az őrangyal szerepét a keresztség szentségében. Holló László, a BBTE Római Katolikus Teológiai Fakultásának erkölcsteológiára szakosodott adjunktusa Gyón(j)unk-e még a 21. században? címmel vont mérleget a kiengesztelődés szentségének nyugat- és kelet-európai gyakorlatai között. A második napon elsőként Jitianu Liviu kolozsvári tanársegéd és doktorandus (Freiburg) tart előadást A szentségek a dialógus és relacionalitás függvényében címmel. Az ugyancsak kolozsvári Zamfir Korinna adjunktus Az eukarisztia az ökumenikus párbeszédben című előadásában a katolikus-protestáns párbeszéd eredményeit vette szemügyre. Az utolsó előadást a brassói születésű Máthé Róbert tartja a szentségek közösségi vonzatáról. Máthé teológiai tanulmányokat folytat a németországi Freiburgban (teológiai, pszichológiai és menedzsment-irányzatok a caritas-munkában). /Jakabffy Tamás: Római katolikus Teológiai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2007. június 24.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996 óta működik Római Katolikus Teológia Kar. Azóta a nyolcadik végzős évfolyam ballagott, idén június 17-én a Piarista templomban bemutatott hálaadó szentmise keretében. Dr. Marton József professzor, a kar dékánja, dr. Nóda Mózes kancellár és tanszékvezető a liturgika oktatója, dr. Holló László erkölcsteológia-tanár, a Státus szakkollégium kezdeményezője és éltetője, aki egy személyben a Státus alelnöke, dr. Zamfir Korinna biblikus, dr. Jitianu Liviu dogmatikatanár, Kopacz Magda pedig a főtitkár, aki az adminisztrációs munka dandárját végzi. /Nóda Mózes: Hivatásotok: legyetek profik! = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 24./

2008. január 6.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban létesült/létesülhetett a Római Katolikus Teológia Kar, alapítója az egyetemmel karöltve a gyulafehérvári főegyházmegye, első dékánja pedig dr. Marton József egyetemi tanár, pápai káplán, a székeskáptalan nagyprépostja. A tantestület tagjai között van dr. Nóda Mózes docens – akit tavaly decemberben választottak meg a kar új dékánjává –, dr. Holló László docens, dr. Zamfir Korinna és dr. Jitianu Liviu adjunktusok. A Római Katolikus Teológia Kar hitoktatókat, szociális szakembereket képez. Eddig heten nyerték el a doktori tudományos fokozatot dr. Marton József professzor „doktorképző iskolájában”. A 2007-es év során többek között Bereczki Silvia segítőnővér és Albert-Lőrincz Márton tanár szerzett fokozatot, decemberben pedig egymás után hárman védték meg doktori disszertációjukat: Schupler Tibor, Bodó Márta és Ozsváth Judit. Schupler Tibor szatmári egyházmegyés pap értekezésének címe: A szatmári római katolikus egyházmegye szociális intézményei 1990–2005 között. Schupler Tibor /sz. Erdőd, 1958. jan. 18,/ 1991-től egyházmegyei Caritas-igazgató volt, majd a püspökség gazdasági igazgatója lett, a szatmári Kálvária templom német plébánosa. Bodó Márta több mint tizenöt év óta szerkeszti a Vasárnap katolikus hetilapot s a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot. Doktori dolgozatát Az iskoladráma szerepe a nevelésben az erdélyi katolikus iskolákban címmel védte meg. Ozsváth Judit az Erdélyi Iskola nevű, korszakos jelentőségű erdélyi pedagógiai folyóiratot mutatta be disszertációjában. /Fodor György: Különleges kutatómunkával állnak a tudomány és a hit szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2008. február 2.

Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2008. december 3.

Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998