udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zonda Attila

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1990. április 22.

Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 16.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Zonda Attila /sz. Marosvásárhely, 1950. aug. 2./ képviselő zenetanár a hosszúmezői középiskolában, Máramarosszigeten él. A szórványmagyarság megsegítését tartja fontos feladatnak: iskolahálózat megszervezése a szórványban, megteremteni a szórvány művelődési életének alapjait, további feladat a kivándorlási láz okainak feltárása és ezek megszüntetésének igénylése a kormánytól. Az RMDSZ-nek részt kell vállalni a megyei problémák megoldásában, az őszi helyhatósági választások eredményének arányában. A nemzetiségi tanügy jogát törvényben kell rögzíteni és a garanciákat rögzíteni kell. Biztosítani kell a nemzetiségi kollektív és egyéni jogokat. A nemzetiségi sajtó legyen a nemzetiség szócsöve és lelkiismerete. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1993. január 15.

Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./

1993. február 20.

Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1993. augusztus 31.

Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1994. szeptember 3.

Aug. 31-én újabb sajtótermék látott napvilágot Marosvásárhelyen, a Hírmondó, az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa. Felelős szerkesztője Zonda Attila, a szervezet megyei politikai alelnöke. A Hírmondó a Népújság napilap havi melléklete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1994. december 3.

Dec. 3-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az egyik legjelentősebb RMDSZ-szervezet, a Maros megyei RMDSZ. Borbély László leköszönő elnök szólt először, majd Sütő András, akit megerősítettek tiszteletbeli elnöki minőségében. Zonda Attilát választották meg elnöknek, aki kifejtette, nem sok esélye van a platformosodásnak. - A tagság körében még mindig az első időkben tett ígéretek élnek, azóta viszont megváltoztak a körülmények. A tagok számon kérik a Bolyai Egyetemet, a magyar iskolákat, a gazdasági esélyegyenlőséget. Vitát váltott ki az, hogy Jakabffy Attilát nem választották be a vezetőségbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1994. december 21.

Marosvásárhelyen dec. 21-én a Maros megyei Demokratikus Konvenció és a Pro Európa Liga szervezésében a Kultúrpalotában emlékeztek meg a forradalom ötödik évfordulójáról. Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök román és magyar nyelven emlékezett a történtekre, majd a résztvevők az emlékműhöz vonultak, amely a hat marosvásárhelyi mártír - Bodonyi Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidos, Ilie Muntean, Pajka Károly és Tamás Ernő - emlékét őrzi. /RMDSZ Tájékoztató 438. sz., dec. 22./

1994. december 25.

Az RMDSZ Marosvásárhelyen 1989. dec. 25-én alakult meg. Erre emlékeztek dec. 25-én, egy gálaműsor keretében. Beszédet mondott Zonda Attila megyei elnök, Markó Béla szövetségi elnök és Sütő András, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /RMDSZ Tájékoztató 440. sz., dec. 27./

1995. január 21.

Jan. 21-én Marosvásárhelyen tartották a DK Maros megyei tanácskozását, melyen az RMDSZ-t Zonda Attila RMDSZ-elnök, Kerekes Károly RMDSZ-képviselő és dr. Kelemen Attila képviselte. Az RMDSZ tisztázta, mit jelent a szervezet Önkormányzati Tanácsának megalakulása, ilyen tanácskozást a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt is tartott. Megállapodtak abban, hogy gyakoribbá kell tenni az ilyen találkozókat. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

1995. március 24.

Márc. 25-én Borbély László képviselő, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök és Jung Ildikó jogász meglátogathatják marosvásárhelyi börtönében Cseresznyés Jánost. A látogatást márc. 19-re tervezték, de arra a napra nem kaptak engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 499. sz./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1995. szeptember 11.

A román nyelven egyetemet végzett magyar tanárjelöltek pályáztak tanári állásokra, eredményesen megírták versenydolgozatukat, azonban szept. 8-án közölték velük, hogy még román nyelvből is vizsgázniuk kell. Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke érdeklődött a tanfelügyelőségen, miután a tanügyi törvényben ilyen előírás nem szerepelt. Közölték, hogy valami félreértésről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1995. október 21.

Kolozsváron tanácskozott okt. 21-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, akik elemezték az aktuális politikai eseményeket. A napirenden a privatizációs tájékoztatás és a helyhatósági választásokra való előkészület szerepelt. Az RMDSZ Országos Privatizációs Szakcsoportja képviselői a területi privatizációs irodákról és a helyszíni tájékoztatásról beszéltek. A TEKT elfogadta Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei elnökének javaslatát, hogy a privatizációs tájékoztatással kapcsolatos terepmunkát kössék össze a helyhatósági választások előkészítésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./

1995. november 2.

Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./

1995. november 24.

Nov. 15-én Frunda György szenátor, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke meglátogatták a marosvásárhelyi börtönben a tíz évre ítélt Cseresznyés Pált. Ügyét már az Európa Tanácsig vitték, nemzetközi fórumokig, de Iliescu elnök nem részesítette kegyelemben. Újabb kegyelmi kérvénnyel fordultak az államelnökhöz, ezt íratták alá Cseresznyés Pállal. Nem bántalmazzák /régen megverték/, egészségi állapota miatt nem dolgozhat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1996. január 20.

Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a városi polgármesteri hivatal mindeddig nem biztosított megfelelő cserehelyiségeket az RMDSZ megyei testülete számára, noha az eddigi székházban már megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek nyomán a megyei táblabíróság veszi át a számára régebben kiutalt épületet. A huzavona 26 hónapja tart. /RMDSZ-székházügy Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1996. február 21.

Marosvásárhelyen az RMDSZ és a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt egyaránt ellene van Nagy Győző polgármesternek mert mindkét pártot kilakoltatták székházából éppen most, a kampányidőszak előtt. Zonda Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke kifejtette, hogy nem ajánlottak fel megfelelő csereépületet. Frunda György szenátor még Iliescu elnökkel is tárgyalt a székház ügyében Nagy Győző magyarázkodott, a pártokat okolta, miért nem nézték meg hamarabb a kijelölt épületeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. július 28.

Júl. 28-án Fehéregyházán Petőfi-emléknapot tartottak, dr. Csiha István református püspök igehirdetése után Szabó T. Attila emléktáblát helyeztek el a református templomban. A Petőfi múzeumkertben Gábos Dezső, a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke mondott beszédet. A Petőfi emlékműnél beszédet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Benyovszky Lajos, Székelykeresztúr polgármestere mondott beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 30., 833. sz./

1996. szeptember 30.

Sütő András író, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke a Népújságban azzal vádolta a Maros megyei RMDSZ testületeit, hogy "összeesküvést" szőttek azért, hogy megfosszák Borbély László képviselőt parlamenti mandátumától továbbá bírálta azt a közleményt, amely őt és Frunda Györgyöt vádolta az RMDSZ vezetése elleni kampány támogatásával. Sütő András szerint azért folyik Borbély László elleni lejárató kampány, mert előállt azzal a követeléssel, hogy vizsgálják ki a közösségi célokra adott pénzadományok felhasználásának módját. Sütő elutasította Borbély Lászlónak az 1993. évi neptunfürdői találkozón való részvétele miatt emelt vádakat. /Sütő András: Akiknek a kudarc a fejükbe szállt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28. Az író másik írása ugyanebben a lapszámban: Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökéhez írt levele. - Mindkét írást ismertette: "A boszorkányüldözés Neptun-gőze." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Szept. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselő Tanácsa, hogy megtárgyalja az óvásokat. Több órás vita után újra szavaztak a megye képviselőjelöltjeinek sorrendjéről, ennek eredményeképpen Borbély László ismét az 5. helyre került: 1. dr. Kelemen Attila, 2. Kerekes Károly, 3. dr. Kakassy Sándor, 4. dr. Elek Barna, 5. Borbély László. - Takács Csaba kifejtette, hogy ezt a döntést érvényesnek tekinti, Markó Béla hasonlóképpen nyilatkozott. /Vox populi, vox Dei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Sütő András tiltakozásul lemondott a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Magyar Nemzet, szept. 30./

1996. október 22.

Okt. 22-én az RMDSZ Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi Kultúrpalotában emlékműsorral emlékezett az 1956-os magyarországi forradalom 40. évfordulójára. Felszólalt Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke, majd Tófalvi Zoltán hangját hallhatta a közönség, aki nem lehetett jelen, mert a napokban mutatták be Tények és tanúk című, 1956-ról szóló dokumentumkötetét, amelynek ő az egyik társszerzője. Tófalvi elmondta, hogy Erdélyben az 1956-os megtorlás során 514 személyt állítottak bíróság elé, 13 halálos ítéletet mondtak ki, ebből tízet végre is hajtottak, köztük volt dr. Orbán Károly marosvásárhelyi ügyvéd is. Az est vendége, Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az 1956-os forradalom is bebizonyította, hogy a román és a magyar nép egymásra van utalva. 1956-ban nemcsak Budapesten, az anyaország más városaiban, hanem ugyanúgy Erdélyben a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemen, Szlovákiában a pozsonyi egyetemen és a kárpátaljai Nagyszőlősön is jelentős megmozdulások voltak. - Jelenleg egyre világosabban látható, hogy a régi elit hatalomátmentésének vagyunk tanúi ma a Kárpát-medencében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 29.

Nov. 29-én ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa /TKT/, amelyen Zonda Attila megyei RMDSZ elnök ismertette a választások eredményét. A testület úgy határozott, hogy a Maros megyei képviselők fölvállalják Szeben és Beszterce megye magyarságának parlamenti képviseletét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 924. sz./

1997. január 30.

Febr. 1-jén tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A küldöttközgyűlésen részt vett Markó Béla Maros megyei szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az ülésen élénk vita zajlott az RMDSZ Maros megyei vezetésének munkájáról, majd a küldöttgyűlés többségi szavazattal újraválasztotta a megyei RMDSZ elnökévé Zonda Attilát. Ugyancsak febr. 1-jén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is. A tanácskozáson az RMDSZ országos vezetősége képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A közgyűlés Varga Attila képviselőt választotta a Szatmár megyei RMDSZ új elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), feb. 3., 958. sz./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998