udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Djindjic, Zoran

2000. október 11.

Okt. 10-én román küldöttség utazott Belgrádba. Románia készen áll arra, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot az új jugoszláviai hatóságokkal, nyilatkozta Mugur Isarescu miniszterelnök. Petre Roman külügyminiszter és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter Vojislav Kostunica államfővel és Zoran Djindjiccsel a szerb Demokratikus Ellenzék egyik vezető politikusával találkozik. A megbeszélésen szó lesz arról, miként vehet részt Románia Jugoszlávia újjáépítésében. /Román küldöttség utazott Belgrádba. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2001. június 25.

Jún. 22-én megszólalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is a státustörvénnyel kapcsolatban, majd állásfoglalását egy nap múlva a rádióban is megismételte. Eszerint a törvény nem jó, nem felel meg az EU jogi normáinak. - Nicolae Vacaroiu, a bukaresti felsőház elnöke parlamenti delegáció élén járt a napokban Belgrádban. A hét végén Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter állította: Jugoszlávia a román állásponthoz közeli véleménnyel van a kedvezménytörvényről. Kostunica államfő pedig Budapesten ismertette a vonatkozó jugoszláv álláspontot. Kostunica "kényesnek"˛ tartotta a törvény ama kitételét, hogy bizonyos szervezetek, egyének adnának igazolást arról, ki a magyar nemzetiségű, vagyis ki érdemel igazolványt. Felvetette: a jugoszláv alkotmány értelmében senki sem köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzetisége. A VMSZ hét végi, szabadkai közgyűlésén járt Zoran Djindjic szerb kormányfő sajtóértekezleten megjegyezte: személy szerint nem tetszene neki a jogszabály etnikai integrációként való értelmezése. /Halkabb kifogás Pozsonyban, ébredező Belgrád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2002. február 9.

Febr. 8-án rövid látogatásra Romániába érkezett Zoran Djindjic szerb kormányfő. A politikust román kollegája, Adrian Nastase fogadta. A találkozón elhangzott: Románia támogatni fogja Jugoszláviát, hogy mielőbb az Európa Tanács tagjává váljon. Megegyeztek abban, hogy a két ország között szabadkereskedelmi szerződést írnak alá. /Djindjic szerb kormányfő Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2003. március 13.

Márc. 12-én meggyilkolták Zoran Djindjics szerb kormányfőt. A miniszterelnököt akkor érte két halálos lövés, amikor autójából kiszállt a kormány belgrádi épülete előtt. A szerb parlament elnöke rendkívüli állapotot hirdetett a merénylet után. A román illetékesek közölték: megszigorították az őrizetet az ország nyugati határán. /Megölték Zoran Djindjics szerb kormányfőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2003. május 31.

Máj. 30-án Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter közösen utazott Belgrádba. Magyarország és Románia teljes mértékben támogatja azokat az erőket, amelyek békés, demokratikus és virágzó európai országgá kívánják változtatni Szerbia-Montenegrót. Kovács László magyar külügyminiszter szerint ez az egyik fő üzenete látogatásuknak. A magyar és a román külügyminiszter Belgrádban tárgyalt Goran Svilanovics szerbia-montenegrói külügyminiszterrel. A találkozó után Kovács László úgy fogalmazott, hogy a közös látogatás egyben üzenet a térségbeli országoknak és az Európai Uniónak is: a három országnak sok a közös érdeke, s noha különböző szakaszban vannak az európai integráció folyamatában, céljuk mindenképp közös. Mircea Geoana szerint az európai újraegyesítés folyamata nem ér véget, amíg nem zajlik le a nyugat-balkáni térség teljes és gyors integrációja az EU-ba és a NATO-ba. A két külügyminiszter közösen helyezett el koszorút a meggyilkolt Zoran Djindjics sírjánál.Geoana és Kovács a koszorúzás előtt Belgrádban rövid megbeszélést folytatott Szvetozar Marovics szerbia-montenegrói államfővel és Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnökkel.Kovács László tájékoztatta a szerbia-montenegrói és a román partnerét arról, hogy a módosítások révén a kedvezménytörvény alkalmazhatóvá vált. Kovács közölte: a román és a szerbia-montenegrói külügyminiszterrel elköltött ebéd idején, kötetlen eszmecsere keretében szóba került a kedvezménytörvény módosítása is. /Kovács és Geoana Belgrádban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998