udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zrínyi Miklós

2000. november 2.

Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2003. január 13.

Jan. 12-én a doni tragédiára emlékeztek az áttörés 60. évfordulóján a budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán található emlékműnél. - Talán nincs olyan család Magyarországon, amely ne veszített volna el egy apát, egy fiút, egy testvért vagy egy barátot a magyar történelem nemzetet próbáló háborújában - hangsúlyozta Holló József dandártábornok, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Csaknem 130 ezer bajtársunk veszett el az egyenlőtlen harcban - mondta Horváth Gyula. Az emlékműnél koszorút helyeztek el az Országgyűlés elnöke, a Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nevében. Ugyancsak elhelyezték a megemlékezés virágait a Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Bolyai Bajtársi Kör, a Horthy Miklós Társaság, a Doni Bajtársak Szövetsége, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Vitézi Rend képviselői. Az eseményekre emlékezve ünnepi szentmisét tartottak a Mátyás templomban, amelyet Kocsis István tábori esperes celebrált. /Emlékezés a doni eseményekre. 60. évforduló a budai Várban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2003. január 14.

Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./

2003. február 17.

A magyar irodalom és kultúra tanfolyamon febr. 20-án, csütörtökön Rudolf Ágnes tanárnő tart előadást Zrínyi Miklósról Aradon, a minorita kultúrház Kölcsey-könyvtárában. /Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2003. február 22.

Február 20-án Aradon, a Kölcsey-csütörtök alkalmával Zrínyi Miklósról tartott előadást Rudolf Ágnes tanárnő. Két hét múlva az érdeklődők Mikes Kelemenről hallhatnak, Piroska Katalin neves magyarországi irodalomtanár előadásában. /Benke Tímea: Zrínyi Miklósról a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2003. szeptember 10.

Székely határőrök nyomdokain címmel immár harmadik alkalommal szervezte meg augusztus 21-30. között a Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társulat történelmi és honismereti táborát az Úz völgyében, több mint 40 hazai és határon túli fiatal részvételével. A táborban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói is megjelentek. A táborozás alatt a résztvevők bejárhatták az I. és II. világháborús hadszíntereket, ismerkedtek a vidékkel és az egykori történelmi eseményekkel. Dr. Szabó József János hadtörténész érdekes, terepbejárással egybekötött előadások keretében ismertette meg a hallgatókkal az Úz völgyében lezajlott eseményeket, valamint az Árpád-vonal hadászati jelentőségét. Külön színfoltot jelentett a háromszéki veteránok csoportja. A fiatalok a haditemetőt is rendbe tették. /Gergely András, Csíkszentmárton: Székely határőrök nyomdokain. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

2003. november 29.

Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a háromhavonta megjelenő Erdővidéki Lapok után újabb művelődés- és tudománynépszerűsítő kiadványsorozatot bocsátott útjára Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár címmel. Az első szám a tavaly májusban Kossuth Lajos emlékére tartott tudományos ülésszakon Csikány Tamás hadtörténész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, Egyed Ákos történész, az MTA tagja, az EME elnöke és Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója előadásait foglalja magában. Legközelebb valószínűleg a tavasz folyamán sorra kerülő Nagybaczoni Nagy Vilmost méltató előadások (a célnak sikerült megnyerni négy budapesti szaktekintélyt) anyagát közlik. /(hecser): Új kiadvány Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2005. július 19.

Kusztura Sándor festőművész legutóbb, június folyamán Szentendrén, a Városházán állított ki 50 festményt, majd július 3-án Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A nemrég lezajlott udvarhelyi Sörfesztiválon népdalfeldolgozásokkal lepte meg a közönséget, melynek immár folytatása is lesz Augusztusban a Gyimesekbe látogat Kusztura, az itteni koncert után Nagykanizsára utazik, a Bornapokra, ahol ismét koncertezik. Nemsokára lemezen is hallhatják majd a festőművész által előadott népdalfeldolgozásokat. /(bb): Kusztura: kiállítások és koncertek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

2005. augusztus 31.

Bensőséges ünnepséggel emlékezett meg Úz völgyében 1944. augusztus 26. napjáról, az akkori harcokról Háromszék, Csík és Magyarország közel félezer zarándoka. A tizenegy évvel ezelőtt felszentelt emlékmű azóta zarándokhellyé vált. A hősök temetőjében a gyülekezet együtt énekelte a zsoltárt és a Boldogasszony anyánk egykori himnuszt. A nap fénypontja a sepsiszentiványi Székely István Dalkör közismert katonadalainak előadása volt. Kegyelettel emlékeztek meg a napokban elhunyt, Úz-völgyéhez hű Molnár Tiborról, aki minden alkalommal felkérés nélkül cserkészegyenruhában állt őrt az emlékmű mellett. Jelenlétével immár tíz éve tisztelte meg az ünnepséget Szabó József János ezredes-hadtörténész, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, aki a vidék történelméről négy könyvet írt: Az Árpád-vonal, Az utolsó székely határőrök, Székely határőr ballada és Háromszék második világháborús frontharcosai és hadifoglyai. Az emlékmű, a szentgyörgyiek kopjafája és a szentmártoniak keresztje elé a kegyelet koszorúit helyezték el a m. kir. honvéd 11. székely határőr zászlóalj sepsiszentgyörgyi bajtársai, a Csíkszentmártoni Polgári Szövetség, a Szent Márton Alapítvány, a csíkszentmártoni Aklos Erdő-közbirtokosság, a Csíkcsekefalvi Erdő-közbirtokosság, a Csíkbánfalvi Erdő-közbirtokosság és Mórahalom testvértelepülés küldöttsége. Mindezekről Somogyi Csaba készített felvételeket, melyeket a Duna TV és a TV2 adásaiban lehetett látni. /Dr. Szőts Dániel: Az Úz völgyébe zarándokoltunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

2005. szeptember 22.

Bocskai István erdélyi fejedelem, tisztségébe való beiktatásának 400. évfordulója alkalmára Kolozsváron az Erdélyi Történelmi Múzeum két kulturális rendezvénnyel emlékezik. Bocskai István 1557-ben született Kolozsváron. Az első egy előadássorozat, Bocskai István fejedelem és kora címmel, amely szeptember 24-én lesz a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, magyarországi meghívottakkal. Az Erdélyi Történelmi Múzeumban pedig időszakos kiállítás nyílik. A kiállításon hosszú évtizedek óta először lesz látható Bocskai István 1605-ből származó fejedelmi jogara, amelyen a Bocskai címer is szerepel, és amely jelenleg a bukaresti Országos Történelmi Múzeum tulajdonát képezi. Kiállítják a Bocskai István fejedelmet ábrázoló bronz mellszobor másodpéldányát, amelyet a budapesti Bolyai János Honvéd Alapítvány adományozott a kolozsvári múzeumnak a Bocskai évfordulóval kapcsolatos kiállítás alkalmából. A szobor eredeti példánya prof. dr. Berek Lajos budapesti mérnök-ezredes alkotása és a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kampuszában található. Felavatása 2004. október 15-én történt. A szobor másodpéldányának elkészülését Sarkadi Szabó Julianna támogatta anyagilag. A szobor alkotója, Berek Lajos mérnök-ezredes, egyidejűleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karának a dékánja és a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnök helyettese is. /Bocskai Istvánra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2005. szeptember 26.

Fejedelemmé választásának négyszázadik évfordulóján szakmai konferenciával és kiállítással emlékeztek meg szeptember 24-én Bocskai Istvánról Kolozsváron. A kincses város szülöttjét 1605 szeptemberében Medgyesen választották fejedelemmé. Uralkodásának viszontagságairól, kora művelődés- és vallástörténetéről a Babes–Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Történeti Múzeum és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szakemberei a fejedelem szülőházában tartottak előadást, román és magyar nyelven. A fejedelem tevékenységét bemutató tárlatnak a rendezvény főszervezője, a Történeti Múzeum adott otthont. Az Erdélyi Református Egyházkerület levéltára okiratokkal egészítette ki a tárlat anyagát, többek között Bocskai Istvánnak a protestáns lelkészekhez címzett levelével. A kolozsvári múzeum saját gyűjteményét képezi az aranyozott ezüst, vésett, fedeles „Bocskai-kanna”, valamint több korabeli érem – köztük egy 1606-beli aranydukát a fejedelem képmásával, mely a kolozsvári pénzverdében készült. Bemutatták Berek Lajos budapesti mérnökezredes alkotását, Bocskai bronzból készült mellszobrát – a Bolyai János Honvéd Alapítvány adományát. Mitu Melinda, az intézmény aligazgatója elmondta, bár a kilencvenes évek elején a múzeum még egyetlen magyar vonatkozású tárlatnak sem adott helyet, a Bocskai-tárlat 1998 óta a negyedik, amellyel magyar történelmi személyiségre emlékeznek. /Rostás-Péter Emese: Bocskai István fejedelem metszeten és dukáton. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./ Kiállították a Bocskai- mellszobrot, amelyet a budapesti Dr. Berek Lajos mérnök-ezredes készített, és a kolozsvári Történelmi Múzeumnak adományozott. Dr. Mitu Melinda aligazgató jelezte, hogy a mellszobor az intézet középkori alapkiállításának részét fogja képezni. Dr. Berek Lajos köztéri alkotásainak száma meghaladja az ötvenet, Romániában ez az ötödik szobra, de a hatodik átadására is a napokban kerül sor. /Nagy-Hintós Diana: Bocskai Istvánt ünnepelték Kolozsváron= Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2005. szeptember 26.

Marosvásárhelyen a Sapientia – EMTE Műszaki és Humán Tudományok Kara fennállása óta először nyithatta meg a tanévet az új koronkai campusban, ahol az egyetem vezetősége, dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Hollanda Dénes dékán és a hallgatói önkormányzat elnöke, Portik Vilmos idén az ötödik évfolyamot köszönthette. Az évnyitón, szeptember 25-én felavatták Bolyai János a hadmérnök című szobrot. Prof. dr. Berek Lajos mérnök-ezredes alkotását a Bécsben élő Sarkadi Szabó Júlia szponzorálása révén a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mérnöki Kara és a Bolyai János Honvéd Alapítvány adományozta a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának. Szoboravatásra került sor Kolozsváron is, ahol Bocskai emléke előtt hajtottak fejet, és szülőházában szobrot emeltek. – Az egyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári karain kétezer-háromszáz hallgató kezdi a tanévet – emelte ki dr. Szilágyi Pál rektor. A csíkszeredai karokon 1200 diák tanul kilenc szakon, Marosvásárhelyen hét szakon kilencszáz, a kincses városban pedig két szakon száznegyven hallgató. Az egyetem diákjai sikeresen szerepeltek az állami egyetemeken letett államvizsgán, szép eredményeket értek el a különféle nemzetközi megmérettetéseken, tudományos diákköri konferenciákon – hangsúlyozta az egyetem rektora. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta, a tervezett három épületből csak egy készülhetett el, így továbbra is bérelik a Deus Providebit Tanulmányi Házat. Még hárommilliárd forintra lenne szükség az egyetem teljes befejezésére, ebből az összegből a kétszáznegyven férőhelyes bentlakás is felépülhetne. Demeter Zoltán szavalata előzte meg a dr. Berek Lajos által készített szobor avatását. Berek professzor beszédében a Duna és Tisza menti magyarok felelősségvállalását emelte ki a határon túlra ragadt társaik oktatásában. A Bolyai-szobor „társait” a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a bécsi Katonai Akadémián (amelynek elődjében Bolyai a hadmérnöki tanulmányait végezte) őrzik. /Mészely Réka: Tanévkezdés az új campusban először. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

2005. szeptember 30.

Megkezdődött a tanév a Sapientia–EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, a szerződés szerint október 30-ig kell elkészülnie az útnak. Az ünnepség rangját viszont emelte a Bolyai-szobor felavatása, amelyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karától kaptak ajándékba. Alkotója dr. Berek János mérnök professzor, az egyetem dékánja. A tandíjmentes helyek beteltek, a kommunikációs szak kivételével a többin viszont még vannak tandíjköteles helyek. Az egyetem tervében n három épület szerepelt: az A mint az informatika és a számítástechnika szakok székhelye, a B épület adna otthont a mechatronikának valamint a humán szakok laboratóriumainak, a C épületben működne a kertészmérnöki. Anyagi fedezet azonban csak a főépületre volt, abban kellett felszerelni a B épület összes laboratóriumát, hogy a műszaki oktatásban a gyakorlati képzést is biztosítani tudják. A legszükségesebb lenne a C épület felépítése, ahol a kertészmérnökök képzését biztosítanák. A visszajelzések szerint a pedagógia szakot végzett hallgatók az első helyeken szerepeltek a három megyében meghirdetett pedagógusi állásokra szervezett versenyvizsgán. A végzett informatikusok legjobbjait a Siemens cég marosvásárhelyi szoftverkészítő leányvállalata alkalmazta. Mivel elégedettek a teljesítményükkel, úgy döntöttek, hogy itt hoznak létre egy kutatóközpontot. Az egyetem kuratóriuma elvileg beleegyezett, hogy ez a központ a campus területén épüljön fel. /Bodolai Gyöngyi: Nő a hallgatók száma a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2006. február 24.

Dr. Szabó József János ezredes, hadtörténész, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára olyan témáról beszélt február 23-án az arad-belvárosi református egyházközség zsúfolásig megtelt imatermében, amiről a második világháború történetében többé-kevésbé jártas emberek is csak nagyon keveset tudhatnak – ha csak nem olvasták el az előadó Az Árpád vonal című könyvét. A hadtörténész azt taglalta, hogyan történhetett az meg, hogy a Keleti-Kárpátokban a magyar hadsereg 1944 augusztusától meg tudta akadályozni a hatalmas túlerőben lévő szovjet hadsereg áttörését, hogyan tudták három hét alatt egy szakaszon 48-szor (!) visszaverni az ellenség támadását. A lényeg: egy olyan új koncepciójú erődrendszer és védekezési-ellentámadási mód, amilyent addig még nem ismert a hadtörténet. /A székelyekről s az Árpád-vonalról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2006. július 5.

A magyar hadtörténelem egyik fehér foltjának eltüntetéséhez kíván hozzájárulni a Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban. Dokumentumok 1941–1953 című közel négyéves munkával elkészült dokumentumkönyv, amelynek magyar nyelvű kiadását – egy évvel az orosz kiadvány után – nemrég mutattak be Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében. Nagy László akadémiai doktor, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy hiánypótlónak is nevezhető a kötet, miután immár közel egy évtizede kutathatóak az oroszországi levéltárak. Varga Mária Éva levéltáros, a kötet egyik szerzője, főszerkesztője és lektora elmondta, a Magyar–Orosz Levéltári Együttműködési Bizottság közös kiadványként megvalósult dokumentumkötet megszületéséhez szükség volt a megállapodásra az Oroszországi Állami Katonai Levéltárral, miután évekig tartó munka kezdődött. A főszerkesztő elmondta, hogy nem voltak színtiszta magyar hadifogolytáborok. A háború alatt összesen 4,1 millió hadifogoly volt a Szovjetunióban, ebből a németek és a japánok után, a magyarok voltak a legtöbben. A feltárt dokumentumok alapján 501 ezer és 541 ezer ember között lehettek magyar hadifoglyok. A halálozásukban eddig a 89 ezres létszámig jutottak. A félmillió hadifogoly mellett mintegy 130 ezer magyar polgári személyt is elvittek a Szovjetunióba. Pontos számokat nehéz meghatározni, mivel a hadifoglyok és az internált civilek egy része nem Magyarországról, hanem a trianoni határokon túlról, Észak-Erdélyből vagy Dél-Szlovákiából került a Szovjetunióba. A halálozási ráta 1943-ban volt a legmagasabb, 89 százalékos, ami a legnehezebb háborús év volt a Szovjetunóban. 1943. január 1-jén egyébként 345 volt a magyar hadifoglyok száma, ami az év végére több mint 30 ezerre emelkedett. A történész beszámolt az akkori szovjet katonai jelentésekben fellelhető jelentős utólagos korrigálásokról. Nem volt egyértelmű, Budapest ostrománál ki került hadifogságba a magyar fővárosban, illetve az azt körülvevő, Esztergomig tartó katonai gyűrűben. (MTI) /Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2006. október 11.

Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2007. március 10.

Az elmúlt év végén megjelent a Határvidék, 1762-1918 című kiadványsorozat második kötete (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006). A hiánypótló munka a székely történelem alig ismert forrásaiba enged bepillantást: könyvtárakból, múzeumokból és levéltárakból előkerülő, nehezen kutatható dokumentumok, naplók, feljegyzések, visszaemlékezések válnak olvashatóvá. A Határvidék második kötetének tanulmányai az 1848-49-es dicsőséges időszak eseményeihez kötődnek. A tudományos igényű tanulmányok és forrásközlések sorát Demeter Lajos munkája nyitja, aki Gál Sándor ezredesnek a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött négy levelét közölte. Demeter László Balás Konrád őrnagy feljegyzését rendezte sajtó alá. Balás uralkodóhű tisztként mutatja be székely határőrei szerbek elleni harcát 1848 nyarának végén. A tiszt teljesítette kötelességét, majd amikor módjában állt, visszatért a császár szolgálatába Fadgyas Bálint az 1849. július 5-i eprestetői tragikus harcokról írt. Kisgyörgy Zoltán és Albert Ernő Gábor Áron ágyúiról közölt újabb adatokat. Demeter Lajos adalékokat szolgáltatott Kibédy Simonffy Sámuel, Bem tábornok seregének egyik orvosa életrajzához. A kiadványt kronológia zárja Háromszék 1848. végi önvédelmi harcának eseményeiről. /Dr. Csikány Tamás, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest: Új könyv a szabadságharcról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2007. október 20.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör október 16-i munkaülésén Kenyeres Pál egykori elnökre emlékeztek. A jeles költő, prózaíró, irodalomszervező alkotásaiból olvastak fel. Hevesi József Hogyan tanultam meg kopogni? című novelláját ismertette. A rendezvény második részében dr. Brauch Magda Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát mutatta be a hallgatóságnak. Czernák Ferenc részletet olvasott fel a műből, melyet kötetlen beszélgetés követett. /Regéczy Szabina Perle: Vers, próza, megemlékezés a Tóth Árpád Körben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2008. december 10.

Marosvásárhelyhez szorosan kötődő két világhírű tudós, Bolyai Farkas és Bolyai János emlékének ápolására több fontos esemény történt. A Bolyai család ősi fészkének számító Bólyán, Farkas halála 152. évfordulójának napján, november 20-án leplezték le a nagy tudós mellszobrát. A szobrot a Bólyából elszármazott, jelenleg Németországban élő Torpai Imre javaslatára a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Honvéd Alapítványa adományozta Bolyai Farkas szülőfalujának. A szobrot Árvai János szobrászművész alezredes készítette. Az avatóünnepség főszervezője a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Szombatfalvi-Török Ferenc volt. Bólyán ma már Bolyai-emlékszoba, Bolyai János és Bolyai Farkas mellszobrai, valamint emléktáblák jelzik nagyságukat. Bolyai János születésének közelgő évfordulóján, december 15-én – Csegzi Sándor alpolgármester szervező munkájának köszönhetően – Marosvásárhelyen az itt évenként működő Bolyai Alkotótábor két köztéri művét avatják fel a megyei kórház mellett kijelölt területen. Az ünnepi megemlékező sorozatot Kozma Béla A két Bolyai alakja a magyar szépirodalomban /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című értékes könyve tetézi. Kozma Béla, a könyv szerzője 2000. november 1. óta halott, és akinek mint akkori igazgatónak köszönheti a több mint 450 éves múltra visszatekintő iskola azt, hogy ma épületének homlokzatán Bolyai Farkas neve szerepel. A könyv kiadását Mátyás Zoltán anyagi támogatása tette lehetővé. /Weszely Tibor: Tisztelgés halhatatlanjaink emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2009. július 9.

Elhunyt Király Béla /Kaposvár, 1912. ápr. 14. – Budapest, 2009. júl. 4./, az 1956-os forradalom egyik vezetője, örökségének képviselője. 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén ő mondta az egyik beszédet. 1935-ben a Ludovika Akadémián avatták fel hivatásos tisztnek. Élete legszebb napjai közé sorolta az észak-erdélyi bevonulást. A vezérkari akadémia 1942-ben kitüntettet végzettje volt. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka lett 1950-ben. Egy évre rá letartóztatták, a tábornokok perében halálra ítélték, majd ítéletét életfogytiglanra változtatták, 1956-ban a forradalom idején szabadították ki. Király Béla lett a Nemzetőrség parancsnoka, majd a Forradalmi Karhatalmi Bizottság vezetője. 1956. november 4-én megindultak a szovjet csapatok, Király Béla a fegyveres ellenállást választotta, majd az emigrációt. Az emigrációban elsőrendű feladatának tekintette, hogy a megtorlás és elnyomatás körülményeit tolmácsolja a világnak. Király Béla Brüsszeltől Tokióig járta a világot. Egyetemi katedrához jutva nemcsak a hadtörténetet tanította az amerikai diákoknak a Columbia Egyetemen, hanem a magyarság sorsát is. Szorgalmazta, hogy a nemzeti ereklyét, a Szent Koronát visszaadják Magyarországnak. A hetvenes években Erdélybe látogatott. Barátság fűzte a kolozsvári Péterffy István egyetemi professzorhoz. Gondoskodott arról is, hogy kiadója, az Atlantic Research and Publications termékei eljussanak Erdélybe. A kiadó legimpozánsabb darabja volt Erdély története három kötetének angol fordítása. Bekapcsolódott a hazai közéletbe, az Orbán-kormány idején katonai tanácsadói feladatkör ellátását is felvállalta – idős kora ellenére. /Csucsuja István: Király Béla (1912–2009). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2009. október 6.

Szent István államalapítása mellett a magyar történelem legfontosabb eseményének nevezte az 1848–49-es szabadságharcot dr. Csikány Tamás alezredes, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténeti Tanszékének vezetője. Csikány elmondta, hogy Magyarországon az elsőéves egyetemisták nem tudják felsorolni az aradi tizenhármat. Hadilábon állnak az egész magyar történelemmel. /Kozán István: „A polgári fejlődést nem lehetett feltartóztatni” = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998