udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zrínyi Ilona

2001. május 11.

A Duna Televízió és a Zrínyi Ilona Gimnázium /Nyíregyháza/ idén is megszervezi anyanyelvi táborát Szurdokpüspökiben. A negyedszerre megrendezendő táborba határon túli és magyarországi diákok jelentkezését várják 14-től 17 éves korig. A táborozás résztvevői megismerkedhetnek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, érdekes előadásokon és foglalkozásokon bővíthetik anyanyelvi, irodalmi, történelmi és egyéb ismereteiket. A táborban való részvétel feltétele pályamunka elkészítése. Szurdokpüspökibe a legjobb pályázatok beküldőit hívják meg. /Szurdokpüspöki - 2001. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2001. július 14.

Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2001. augusztus 17.

Negyedik alkalommal szervezte meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14 és 17 év közötti fiatalok számára szokásos nyári anyanyelvi táborát Szurdokpüspökin. Magyarországon kívül elsősorban Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Horvátországból érkeztek középiskolások, de jöttek távolabbról - Németországból, Belgiumból, Svédországból és Lengyelországból - is fiatalok. Érdeklődési kör szerint lehetett választani a filmes-, újságíró, fotó-, rajz-, történelem-, magyar nyelv és irodalom valamint a néptánc-szakkör között. A tábor egy hete alatt a fiatalok Manufaktúra címen saját tábori újságot szerkesztettek, és a diákok közreműködésével beindította adását az Anna Liget Rádió nevű saját adó is. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. A táncháztól a rock-koncertig. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2002. február 23.

A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány szervezésében került sor febr. 22-én a Zrínyi Ilona matematikaverseny területi szakaszára Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, melyen a megye közel hétszáz diákja vett részt. Fóriss József tanár, a szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola aligazgatója öt éve szervezi meg a verseny területi szakaszát. Elmondotta, hogy a verseny feladatlapjai és a kódlapok egyaránt Magyarországról érkeznek, mint ahogy az értékelést is Kecskeméten végzik. A versenyre a szatmárnémetiek mellett Vetésből, Sándorhomokról, Sárközújlakról, Tasnádról, Magyarcsaholyból és Nagykárolyból is érkeztek diákok. A kódlapokat Kecskeméten dolgozzák föl, a megyéből korosztályonkénti legjobb négy versenyző vehet részt a március 27–29–én Kecskeméten megrendezendő országos versenyen. /(anikó): Matematikában tehetséges diákok versenye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./ Aradon –mint minden résztvevő városban, ugyanakkor, febr. 22-én megkezdődött az III—VIII. osztályos tanulók számára rendezett Zrinyi Ilona Matematika Verseny megyei szakasza. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a korábbi éveknél is népesebb diáksereg, mintegy 370 matematikában tehetséges gyermek jelentkezett. A versenybe először kapcsolódott be a Hunyad megyei Vulkáni 4-es Számú Iskola. /P. P.: Zrinyi Ilona Matematika Verseny. Tehetséges gyerekek seregszemléje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2002. július 10.

A Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium immár ötödik alkalommal lát vendégül 150 magyar anyanyelvű diákot Szurdokpüspökiben. Júl. 7. és 14. között erdélyi, moldvai csángó, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, magyarországi, németországi, ausztriai, svédországi, finnországi, szlovéniai, horvátországi diákok táboroznak együtt. A fiatalok magyar irodalom és történelem, néptánc, népdal, fotó, film, rajz, újságírás, rádiózás foglalkozásokon, kitűnő előadók és csoportvezetők segítségével bővíthetik ismereteiket. Az idei tábor a Magyarok a világban - híres magyarok tematika köré épül. Az előadók között van dr. Szakály Sándor hadtörténész és Csoóri Sándor író. /Tüzes Éva PR menedzser: Magyarok a világban - híres magyarok. Anyanyelvi tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2003. március 1.

Febr. 28-án Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban és Nagykárolyban az Elméleti Líceumban a megye 892 diákja vett részt a Zrínyi Ilona Matematikaverseny Szatmár megyei szakaszán, melyet a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány (Kecskemét) szervezett. A tantárgyverseny országos döntője Kecskeméten lesz. /(anikó): Közel kilencszáz tanuló vett részt a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./

2003. április 7.

Sikeresen szerepeltek a hazai és nemzetközi számtanversenyeken a temesvári Bartók Béla Líceum tanulói. A Munkácson rendezett Bolyai János Emlékversenyen három diák képviselte az iskolát, közülük Marossy Lóránt teljesítményét méltatta a zsűri. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Zrínyi Ilona Matematikaversenyen is eredményesek voltak. /Matekból jeles a Bartók Béla Líceum diákjainak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2004. február 28.

Február 27-én Szatmár megyében 959 harmadik–nyolcadik osztályos diák részvételével került sor a Zrínyi Ilona Matematikaverseny első fordulójára. A tizenötödik alkalommal megrendezett versenybe a Szatmár megyei diákok nyolc éve kapcsolódtak be, a teszt formájú tantárgyversenyt a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány szervezi. Szatmárnémeti és a környékbeli falvak 655 diákja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, a Nagykároly környéki 304 versenyző pedig a nagykárolyi Elméleti Líceumban oldhatta meg a tesztlapot. A verseny legeredményesebben szereplő tanulói részt vehetnek a Kecskeméten megrendezésre kerülő országos döntőn. /(anikó): Több mint kilencszáz diák vett részt a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 28./

2004. május 4.

Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek.  A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szere­péről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes meg­áldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagy­a­sszonyról (közülük hat három­széki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalma­zott múzeum­igazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony,  Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője,     Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagy­asszonya,     Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyven­nyolcasok őrangyala,     gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya,  gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya,    Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya,    báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagy­asszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2004. július 21.

Hetedik alkalommal rendezték meg a Duna Televízió, valamint a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium szervezésében a szurdokpüspöki anyanyelvi tábort, melyen 14 és 17 év közötti fiatalok vettek részt. A táborba közel nyolc országból 151-en érkeztek. Az idei téma Balassi Bálint volt. A határon túli magyar diákoknak a táborozás költségét a Duna TV állta. /Anyanyelvi tábor 2004-ben is! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

2005. július 26.

Július 9. és 16. között a Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium által Szurdokpüspökön szervezett anyanyelvi táborban tizenkét országból 151 gyermek vett részt. A tábor célja, hogy a különböző országokból, régiókból érkező 14 és 17 év közötti magyar fiatalok megismerhessék egymást, erősítsék identitásukat. /Püspöki Adél, Pál Noémi, Sárkány Emese: Szurdokpüspöki anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

2005. december 13.

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2006. február 18.

A kecskeméti székhelyű MATEGYE (Matematikában Tehetséges Gyermekekért) Alapítvány minden esztendő februárjának utolsó péntekén rendezi meg a III–VIII. osztályos tanulók részére a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt. Idén február 24-én az Arad és Hunyad megyei versenyzők az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban, a Temes megyeiek a temesvári Bartók Béla Líceumban indulhatnak a helyi versenyen, a legjobbak jutnak tovább. /Zrínyisek figyelmébe! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

2006. március 1.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a nemzeti vízum feltételeit meg kell változtatni, hogy elérhető legyen minden Kárpát-medencei magyar számára. Erről február 28-án Kárpátalján beszélt, amikor a munkácsi várban felvatatta Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát. A nemzeti vízum mai formájában kirekeszti Magyarországról a kárpátaljai magyarok nagy tömegeit, megszerzésének feltételei viszont könnyen teljesíthetők a „kétes szándékkal és céllal” belépni akaróknak. Orbán ígéretet tett arra, hogyha „kedvezően alakul a széljárás Magyarországon”, akkor a Fidesz a határátlépés, a nemzeti vízum, a kárpátaljai kultúra és az ottani tanárképző főiskola sorsát „egyszer s mindenkorra megnyugtatóan és biztonságosan” rendezi. Emlékeztetve arra, hogy 2004 óta nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet a Fidesz elnöke kijelentette: a szolidaritás helyett a határon túli magyarok sokkal inkább a kitaszítottság érzését élik át. /Orbán megváltoztatná a nemzeti vízum feltételeit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2006. június 20.

Három hónapig tartó amerikai és kanadai turné után élményekkel gazdagon tért haza Temesvárra Fall Ilona színművésznő. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága köszönőlevelet küldött Clevelandból a temesvári Csiky Gergely Színháznak. Fall Ilona elmesélte, hogy 27 városban léptek fel, és sehol sem maradt el a “ráadás”. Az előadásokat rendszerint közös vacsora követte. Hárman léptek fel az amerikai turnén: Gáll Annamária, Fall Ilona és Péterffy Lajos. Mindhárman szavaltak, emellett Fall Ilona énekelt magyar nótákat, slágereket, operett részleteket. A temesvári nézők még emlékeznek Péterffy Lajos alakításaira, talán nem is gondolják, hogy milyen kitűnően énekel. Négy előadás volt a tarsolyukban, köztük egy emlékműsor az 1956-os forradalomról. Ennek bemutatója még a turné előtt, Békéscsabán volt. Amerikában mindenhol a magyar szervezetek képviselői várták őket. Általában 50 és 400 között volt a nézőszám egy-egy előadáson. Fall Ilona rádióriporter is, hozott sok érdekes anyagot. Kivételes emberekkel is találkozott, számolt be. A temesvári rádió magyar adásában majd megosztja élményeit. Az amerikai magyar közönség visszavárja őket. Fall Ilona a jövőben egy németországi meghívásnak szeretne eleget tenni. Zrínyi Ilonáról írt monodrámát Hrivnyák Billédy Ilona, Karlsruhéban élő magyar író. /Pongrácz P. Mária: Üzenet Erdélyből. Beszélgetés Fall Ilona színművésznővel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2007. április 18.

Segélykoncert lesz Tiszafüreden április 21-én a „Zrínyisek a Magyar Gyermekekért” Alapítvány szervezésében. A bevételt az alapítvány egy erdélyi iskola (Majláthfalva) támogatására fordítaná. A koncert bevételével egy kollégium építéséhez járulnának hozzá az erdélyi faluban, amely lehetőséget nyújtana a több mint százéves helyi iskola, így a magyar anyanyelvű oktatás, fennmaradásához. Az iskolát körzetesítés és a gyereklétszám csökkenése miatt fenyegeti bezárás. A felhívást a tiszafüredi Zrínyi Ilona iskola és óvoda tette közzé. /Segélykoncert egy romániai iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2008. március 10.

Március 8-án zajlott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében a Zrínyi Ilona Matematikaverseny díjkiosztója. A magyarországi döntőbe minden évfolyamból kizárólag az első helyezettek juthattak be. A Matematikában Tehetséges Gyermekekért (MATEGYE) Alapítvány által meghirdetett vetélkedő célja elsősorban a logikus gondolkodás felmérése. Csoportban a harmadik és negyedik osztályos évfolyamban a Hám János Iskolacsoport /Szatmárnémeti/, az ötödik és hatodik osztályos évfolyamban pedig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a hetedik és nyolcadik osztályban pedig ismét a Hám János csapata vitte el a pálmát és lett első. /Bodnár Gyöngyi: A kölcseys és a hámos diákok hozták el a legtöbb díjat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./

2008. április 2.

A Zrínyi Ilona Matematikaverseny országos szakaszát március 20–22-én rendezték meg Kecskeméten. A megmérettetésen a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum diákjai szép eredményeket értek el. /Kolozsvári diákok sikerei Kecskeméten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2009. július 25.

A Magyarok Székelyföldi Társasága szervezésében június 24-29. között idén is sor került a már tízéves múltra visszatekintő Lármafa-találkozóra. A zarándokcsapat Székelyföldről indult, és kiegészült marosvásárhelyi, nyárádszeredai, cegőtelki, valamint a későbbiekben egy nyolctagú felvidéki csoporttal is. A zarándokút első állomása hagyományosan a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke volt. A cserhalmi emlékműnél a Szent László vezette kerlési (cserhalmi) csata legfontosabb momentumainak felidézése jelezte a zarándoklat kezdetét. A Lármafa zarándokutak legfőbb célja egyrészt a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása, valamint olyan történelmi helyek felkeresése a Kárpát-medencében, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyarság aktív résztvevője és alakítója volt a térség történelmének, kultúrájának. Ugyanilyen fontos a nyelv szépségének és tisztaságának megóvása. Idei a résztvevők Kárpátalján, Felvidéken és Magyarországon kerestek fel olyan helyszíneket, melyek nagy fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc alakjához kötődnek, vagy történelmünk olyan jeles képviselőihez, mint pl. a híres egri várkapitány, Dobó István vagy Kossuth Lajos. Kárpátalján megálltak Tiszaújlakon, a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának emlékére állított Turul emlékműnél. A munkácsi vár Zrínyi Ilonának, „Európa legbátrabb asszonyának” alakját idézi, aki 1685-től három évig irányította a vár védelmét. A vár udvarán méltó helyet kapott Petőfi Sándor mellszobra is, aki 1847 júliusában felkereste a munkácsi várat is. Szolyván lerótták kegyeletünket a sztálini terror idején ártatlanul elpusztult áldozatok előtt. A lágertemető helyén ma emlékpark van, több mint 12 ezer ember lelte itt halálát. Beregszászt a Rákóczi- szabadságharc bölcsőjének is lehet nevezni. Sok szép látnivalóban, lélekemelő élményben bővelkedett felvidéki utjuk is. A felvidéki Dobóruszka, a híres egri várkapitány, Dobó István szülőhelye. Nagyszelmencen 1946-ban kettévágták a községet, szögesdrótot húzva emberi életek, lelkek közé, elszakítva szülőt, gyermeket, rokont, jó barátot. Ez a szörnyű állapot 2005-től némileg enyhült a határátkelő létesítésével. Jártak II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, a borsi várkastélyban. A bölcsőtől a koporsóig, azaz a borsi várból a kassai Szent Erzsébet-székesegyházhoz mentek. A nagy fejedelem itt talált végső nyughelyet, amikor Konstantinápolyból hazahozták hamvait. Kassán voltak a híres „kassai polgár”, Márai Sándor emlékházánál is. Az anyaországban Vizsolyt és Tállyát keresték fel. /Borbély Mária: Lármafa-találkozó – 2009. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2009. december 29.

Felháborító, hogy mindenben alulmaradunk az ún. többségiekkel szemben! Itt van a Kossuth utca ügye Marosvásárhelyen, amely nem halad, miközben „ők” Gusa-szobrot készülnek avatni. (Mi lenne, ha még Kossuth-szobrot is szeretnének a magyarok, nem csak Kossuth utcát?) Nincs Kossuth-szobor, emellett a „kiemelkedő nőket” is megemlíthetnék. Oda, ahová a Gusa-szobrot akarják emelni, Zrínyi Ilonának volna a helye, mivel a sétány alsó felében ott áll a fia, II. Rákóczi Ferenc szobra is. /Fehér Béla: Kinek kell szobrot emelni? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998