udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zsámboky János

2001. május 21.

Máj. 19-én A váradi magyar költészet századai címmel tartottak irodalmi estet a Varadinum programjának záróaktusaként. Tempfli József római katolikus megyés püspök vallott az irodalomhoz, a vershez fűződő érzelmeiről. Az esten jelen volt Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke, aki elsősorban a szervezet tevékenységéről, feladatairól beszélt. Ezután 15 kortárs költő /Dénes László, Szűcs László, Ferenc Zsolt, Szőke Mária, Nagyálmos Ildikó, Kinde Annamária, Goron Sándor, T. Szabó Edit, Tüzes Bálint, Fábián Sándor, Barabás Zoltán, Gittai István, Morvay László, Pataki István, valamint a Felvidékről érkezett Hodossy Gyula/ olvasott fel verseiből. Az est második részében többek között Janus Pannonius, Zsámboki János, Pázmány Péter, Nadányi János, Dutka Ákos, Miklós Jutka és Reményik Sándor költeményei hangzottak el. /Költészet az ezredvégen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2006. május 12.

Május 13-án Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílik az Erdély térképeken című kiállítás. A kiállítás házigazdája, valamint a közszemlére tett anyag tulajdonosa Tamás Sándor parlamenti képviselő, akiről Erdélyben a legnagyobb és legértékesebb térkép-kollekcióval rendelkezik. A kiállítással egybekötve a magyarországi Feiszt György történész, levéltáros, Szombathely alpolgármestere, valamint Gróf László, Oxfordban élő és munkálkodó térképtörténész diavetítéssel egybekötött előadására is sor kerül, Erdély címerei és térképei címmel. Tamás Sándor képviselő közel száz régi térképpel rendelkezik, térképész-szakemberek véleménye szerint gyűjteménye páratlan Erdélyben. A képviselő elmesélte, legalább másfél évtizede szenvedélyszerűen hódol hobbijának, mely szülőföldje iránti szeretetéből fakad. Kedvence egy 1566-ból származó, Zsámboky János felvidéki térképész által készített Erdély-térkép. /Gyergyai Csaba: Térképkiállítás a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 12./

2007. szeptember 13.

Tamás Sándor képviselőnek nagy térkép-gyűjteménye van. 1990 óta él hobbijának, budapesti egyetemistaként kezdte az antikváriumokat járni, elsősorban Erdélyről szóló térképeket, erdélyi részvénytársaságok által kiadott részvényeket, Kossuth-bankókat gyűjt. A képviselő szeptember 21-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban mutatja be gyűjteményét. A részvények érdekessége, hogy sok köztük a kétnyelvű: a „román világban” román és magyar nyelvű részvényeket adtak. Térképgyűjteményének legrégebbi darabja egy fametszet 1544-ből, amely a Sebastian Münster által kiadott Cosmografia című atlaszból származik. Zsámboky János az egyik kedvenc térképésze rendkívül igényesen, esztétikailag is szépen ábrázolta munkáiban Erdélyt. Tamás Sándor egy brassói térképtörténésszel, Mariuca Raduval készítenek tanulmányt Székelyföld a régi térképeken témával. Ebből az első nagy fejezet – Székelyföld a XVI. századi térképeken – már elkészült, májusban, a Sepsiszentgyörgyön megtartott első térképtörténeti konferencián mutatták be. Dokumentumok bizonyítják, hogy a Székelyföld már az első térképeken rajta volt. /Sz. K. : Erdély-térképek, régi részvények, Kossuth bankók. Beszélgetés Tamás Sándor képviselővel, térképgyűjtővel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2007. november 6.

Magyarország és Erdély feltérképezésének szükségessége a XVI. századra ért meg, noha Nicolaus Cusanus (1401–1464) püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadása az első, amelyen Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén. Erdély első önálló térképe Johannes Honterus (1498–1549) brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja közös szervezésében nyitották meg Székelykeresztúron a Tamás Sándor gyűjteményéből származó régi erdélyi térképek kiállítását. Ezekből legelőször Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen szerveztek kiállítást. /László Miklós: Régi erdélyi térképek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998