udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 155 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zsehránszky István

1995. január 23.

Zsehránszky István Palinak érzik magukat című cikkében az RMDSZ-t hibáztatja azért, hogy a román pártok ellene fordultak. Mit ad az RMDSZ azért, hogy megértsék? Válasza: szinte semmit. A szervezet magával van elfoglalva. Az újságíró szerint az RMDSZ boszorkányüldözést szervezett: "Lásd neptuniak kiátkozása, Nagy Benedek diverezionistává minősítése stb." A román fél megkérdezheti: "jó-e nekem, kell-e nekem egy inkvizítor barátsága? Mert a kiátkozások, különösen, ha egyházi személytől indulnak ki, ugyan mi mást juttathatnának eszébe, mint a totalitarizmus középkori formáját..." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ A cikkíró Tőkés Lászlóra céloz.

1995. február 20.

Küldötteink Atlantában - a türelem és a dialógus légkörében -profik voltak. De itthon? Félő, hogy a harc hevében műkedvelőkké válnak." - írja Zsehránszky István, hozzátéve, hogy egy profi politikus nem tesz olyan kijelentéseket, melyeket félperc múlva helyesbíteni kell. Mire jó ilyeneket állítani: " utóbbi 75 évben a romániai magyarság soha nem folyamodott erőszakhoz." - amikor tudjuk, hogy a minap Erdélyben cigányházakat gyújtottak fel románok és magyarok. Olyan elhamarkodott kijelentés, mint a neptunosok kiátkozása, árulóvá minősítése annak idején. A "román sajtó elferdítette a velük kapcsolatos kijelentéseket." - hangzott Tőkés püspök válasza. Csakhogy a romániai magyar sajtó is tele volt ezekkel a vádakkal - emlékeztetett a cikkíró és kiállt amellett, hogy a járható út a román-magyar együttműködés. Frunda Györgyöt idézi, aki szerint a törvényes keretek között keresik a megoldást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ Tőkés László ellen írott vezércikk.

1995. február 28.

Tőkés László püspök állásfoglalásában kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó, nevezetesen Zsehránszky István újságíró febr. 20-i vezércikkében politikai támadást intézett ellene, a lap folytatja a mindenkori "Neptun-barát propagandáját." Tőkés László soha nem nevezte a neptunosokat árulóknak és fenntartja azt a megállapítását, hogy a romániai magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz. A Romániai Magyar Szó "azokhoz a - többnyire román - politikai erőkhöz és médiákhoz csatlakozik, amelyek Tőkés László és az általa képviselt politika lejáratásán fáradoznak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. április 19.

Politikai párbeszéd kezdődött ápr. 19-én az RMDSZ és a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociális Demokrácia Pártja között: Oliviu Gherman pártelnök, Adrian Nastase ügyvezető elnök, képviselőházi elnök és más vezetők, valamint Markó Béla, Takács Csaba és az RMDSZ több vezetője három órás megbeszélést folytatott. A megvitatott témák között szerepelt a tanügyi törvénytervezet. A felek megállapodtak abban, hogy feltérképezik a magyar kisebbség kulcsfontosságú problémáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./ Zsehránszky István Ki a populizmusból! címmel üdvözölte a tanácskozás megtörténtét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

1995. október 3.

Okt. 3-án Petre Turlea képviselő a parlamenti ülésen azt állította, hogy "az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel", olyan embereket emelt piedesztálra, mint "az 1848-ból ismert Vasvári Pál, a véres zászlóaljak megalapítója, aki 40 ezer román haláláért felelős." Borbély László RMDSZ-képviselő rendreutasította Turleát, mondván: "Gyűlölettel, ilyen mérgezett nyelvű beszédekkel, úgy hiszem, sehová sem jutunk. Minden népnek, minden nemzetnek megvannak a személyiségei és hősei, akik bizonyos szerepet játszottak a történelemben." "Azokat az emlékműveket nemcsak az RMDSZ emelte, hanem a helyi közösségek", amelyek tisztelik hőseiket. Turlea a kollektív bűnösség alapján áll, felszólalásában ígérte, hogy ezekről az emlékművekről vaskos kötetet készített, amely rövidesen megjelenik. Borbély László kérte a fegyelmi szakbizottságot, hogy vizsgálja meg Turlea hozzászólásait és hozzanak megfelelő intézkedést vele szemben. A parlamenti felszólalásról tudósító Zsehránszky István hozzátette: Turlea vegye be könyvébe a Mócvidéken található számtalan emléktáblát és emlékművet is. Ezeken az emléktáblákon megörökített hősöknek köszönhető az Erdély-hegyaljai falvak és városok magyar lakosságának kiirtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig. Ugyanezen az ülésen Lazar Ladariu RNEP-képviselő is felszólalt, mondván, nem lesz megbékélés. Ladariu ellen is lehetne fegyelmi eljárást indítani, rendszeres magyarellenes kirohanásai miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./

1995. november 29.

Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter kérte a szenátus bizottságát, vonják meg Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát. Tudor ellen legalább kilenc per indulhatna, ha megvonnák tőle a mentelmi jogot. Miért éppen most határozta el magát Chiuzbain? Közeledik az elnökválasztás és C. V. Tudor elnökjelöltnek mondja magát. Tudor elmondta: Chiuzbain igazságügyminiszterre nagy nyomás nehezedett Iliescu elnök és az SRI vezetője, Magureanu részéről, ezért döntött a mentelmi jog felfüggesztése mellett, írta Zsehránszky István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. január 17.

Állandóan olyan tetteket észlelünk, amelyek kimerítik a nemzeti-faji uszítás bűntényét, és senki sem mozdul meg. Corneliu Vadim Tudor ellen, úgy tudom, több mint 90 pert kezdeményeztek, de egyik sem jutott el a döntésig - szögezte le Borbély László, aki már több sajtóértekezleten elítélte, hogy megjelent Neagu Cosma könyve: Egyes nemzetiségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához, a Dreapta Nationala /Nemzeti Jobboldal Pártja/ kiadványa, melyet Cornel Brahas képviselő gondozott és ezt a kiadványt a parlamentben árulták. A könyv szerint a zsidók és a magyarok hibásak mindazért, ami történt 1945 után, ők Románia árulói és sírásói. A kommunista funkcionáriusok - Brahas szerint - mind zsidók vagy magyarok voltak. A szerző megírta, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit bebörtönözték, majd feltette a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ jelenlegi vezetőire is?" Borbély László az ügyészség eljárását kérte a kiadó ellen. /Zsehránszky István: Szerecsenmosdatás náci módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója súlyos vádakkal illette Corneliu Vadim Tudort, a szélsőséges, idegengyűlölő Nagy-Románia Párt elnökét. A titkosszolgálat főnöke közölte, hogy C. V. Tudor a Ceausescu-diktatúra idején nemcsak egyszerűen a Securitate informátora volt, de annak utasítására rendszeres zaklató hajszát folytatott a Saptamana című lap hasábjain értelmiségiek ellen. Ion Caraian írót halálba kergették, másoknak nagy megpróbáltatásokat okoztak ezek a hajszák, s ma fenyegetéseivel, feljelentéseivel, támadásaival, nyilatkozataival a szenátor ugyanezt a gyakorlatot folytatja a köré gyűlt volt Securitate-tisztek segítségével. Corneliu Vadim Tudor az év elején a SRI-t felügyelő bizottság elé öt különböző dossziéban terjesztette be vádjait Virgil Magureanu ellen, aki előzőleg éppen C. V. Tudor fenyegetéseinek elébe vágva tette közzé azokat az anyagokat, amelyek saját múltjára vonatkoztak, elismerve, hogy 1963-ban egy éven át maga is a Securitate - a kommunista titkosszolgálat - embere volt egy temesvári oktatási intézményben. /Magureanu tévényilatkozata C. V. Tudorról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1996. február 12.

A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége jelentést készített "Hogyan alkalmazzák a 118/1990-es törvényrendeletet Maros megyében" címmel. Ebből kiderül, hogy Maros megyében 3500 ember esetében elzárkóztak a kedvezmények megadásától és a havi pótlék kifizetésétől, annak ellenére, hogy hadifoglyok voltak. Az indoklás: a magyar honvédség katonáiként estek fogságba. Hiába tiltja ezt a diszkriminációt a törvény. /Zsehránszky István: Maros megyében diszkrimináció van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1996. február 20.

Zsehránszky István felháborodottan írt arról a Romániai Magyar Szó febr. 12-i számában, hogy a Maros megyei volt szovjet hadifoglyok 3500-an nem részesültek kárpótlásban, mert magyarok voltak, magyar honvédekként estek hadifogságba. Puskás Attila reagált erre: a Maros megyeiek nem használták ki a törvények biztosította lehetőségeket, ugyanis ők, a Kovászna megyei volt magyar hadifoglyok elérték, hogy megkapják a törvényben előírtakat. Most azonban már késő, az utolsó kérelmezési idő /1995. dec. 31./ már lejárt. Puskás Attila azt javasolta, hogy Frunda György szenátor, aki egyben jogász, sürgősen indítson fegyelmi eljárást a törvénytelenségeket elkövető bizottság ellen, kérni kell visszamenőlegesen valamennyiük anyagi kárának megtérítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ Előzmény: 261. sz.

1996. március 4.

Márc. 4-én sok újságíró volt kíváncsi a szenátorok véleményére. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor a vezető kormánypárt tagtoborzását a régi katonafogdosáshoz hasonlította. Állami hivatalokban, vállalatoknál csak az lép előre, csak az maradhat a helyén, aki belép a pártba. Más szenátorok az országos tömegtájékoztatási eszközök kisajátítása, választási propagandára való felhasználása ellen keltek ki. Ugyancsak elítélték azt, hogy a kormány rendkívül magas összegért, külföldi hitelből új, szupermodern nyomdát vásárolt a civil őrszolgálatnak, az SPP-nek. /Zsehránszky István: Parlamenti ügyelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Megjegyzés: A kilenc román titkosszolgálat egyike az SSP, az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével. Ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./

1996. március 23.

A Csíki székelyek külön veteránszövetséget hoztak létre, mert nem tudtak hozzájutni a törvényesen járó juttatásokhoz. Hajdú Gábor szenátor elmondta, hogy szenátori irodája közreműködésével 2500 volt frontharcos kérelmét összegyűjtötték, majd a magyar honvédség budapesti katonai levéltárához fordultak, hogy adják meg az igazolásokat. Keleti György honvédelmi miniszter romániai látogatásán román kollégájával megegyeztek, hogy mindent megtesznek a háborús veteránok problémájának megoldására. Meglepetésükre, nyilatkozta Hajdú Gábor, a válaszok nagyot késve és szórványosan érkeztek. Érthetetlen, hogy a válaszok 90-95 százaléka nemleges. A pozitív válaszok pedig nem tartalmazták a román előírásokhoz nélkülözhetetlen tájékoztatást. Igazolásukban kikerülték a frontszolgálatot, holott éppen erről kérték a megerősítést. Végül Hajdú Gábor személyesen is járt ebben az ügyben Budapesten, a Fekete Sas utcában. Azt a felvilágosítást kapta, hogy valóban van olyan irattár, ahol a szükséges nyilvántartások megvannak, de - azzal ők nem tartanak kapcsolatot. Hajdú Gábort felháborította ez a válasz. /Zsehránszky István: Két hivatal között... a temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

1996. március 27.

Az RMDSZ bukaresti székházában márc. 27-én tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az RMDSZ-delegáció részvételéről az EDU párizsi pártelnöki konferenciájáról, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés bekerült, az RMDSZ javaslatára. A választások közeledésével a nacionalista retorika felerősödött, Markó Béla említette az RNEP szélsőséges, magyarellenes nyilatkozatait, az Evenimentul Zilei két számában az "állam biztonságát fenyegető" magyar veszélyről szóló "dokumentumokat". Vida Gyula a nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról és a kormány tervezetéről mondott kritikus véleményt. Mátis Jenő adatokkal bizonyította, hogy a költségvetési tervezet hamis adatokra épül. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46 %-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart. Markó Béla cáfolta, hogy egyezség létezne a vezető kormánypárt és az RMDSZ között, viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttműködés súlyos vádnak minősül Romániában. Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a titkosszolgálat, az SRI igazgatója, Virgil Magureanu köszörüli a kést, mellyel a román politikai pártok harcba indulnak a választásokon. Az SRI azzal ijesztgeti az embereket, hogy Magyarország a nemzeti össztermék 6,6 %-át fordítja a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ pénzelésére, s rajta keresztül a Románia elleni diverzióra. Ismeretes, hogy a valóságban az MVSZ támogatására juttatott összeg a magyar költségvetés 0,2 %-át teszi ki. És költségvetésről van szó, nem nemzeti össztermékről. /Zsehránszky István: Fenik a késeket - készül a mutatvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./ Markó Béla szövetségi Megjegyezte, hogy pillanatnyilag az RNEP még a kormány tagja, és cáfolta, hogy az RMDSZ a kormány nagyobbik pártjával, az RTDP-vel bármiféle együttműködést alakított volna ki: ehhez ugyanis az RTDP-nek sok tekintetben változtatnia kellene magatartásán. Kozsokár Gábor szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási kampány közeledtével megsokasodtak a parlamentben az olyan demagóg törvényjavaslatok, kezdeményezések, amelyek különböző kategóriáknak ígérnek kedvezményeket. Bodó Barna arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ küldöttsége Párizsban Markó Béla vezetésével a napokban részt vett a centrum és jobbközép pártokat tömörítő EDU - Európai Demokrata Unió - pártvezetőinek konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatba az RMDSZ kezdeményezésére külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, és Markó Béla szövetségi elnöknek alkalma nyílott Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról. /Nacionalista retorikától mentes választási kampányt RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28/

1996. április 9.

Tom Lantos szenátor ápr. 9-én Bukarestben Iliescu elnökkel tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott. A legsikeresebb és a legjobb benyomásokkal szolgáló útjának nevezte bukaresti látogatását. Kedvező változásokat tapasztalt, szerinte előrelépés történt a kisebbségi kérdés megítélésében. Az újságíró csodálkozva hallgatta mindezt, azon gondolkodva, hogy vajon hol dokumentálódott erről a szenátor. /Zsehránszky István: Nézd csak! Emelkedünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Tom Lantos felajánlotta jószolgálatait az alapszerződéssel kapcsolatban. /Magyar Nemzet, ápr. 10./ Elhatározta, hogy segít Romániának a legnagyobb kedvezmény megszerzésében, de ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a következő kormányban ne vegyen részt szélsőséges párt, jelentette ki. /Népszava, ápr. 10./ Tom Lantos a magyar irredentizmus képviselője címmel Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben "politikai zsarolásnak" minősítette Tom Lantos újabb látogatását, akit a "magyar irredentizmus zsoldosának" nevezett. Funar szerint Tom Lantost a magyar vezetők küldték Bukarestbe. Funar megállapította, hogy Tom Lantos és Soros György a román nemzetállam ellenségei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1996. június 19.

Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő jún. 19-én találkozott Liviu Maior oktatási miniszterrel és kifejtette, hogy a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatójának, Kapalay Józsefnek és aligazgatójának, Nagy Zoltánnak a leváltása minden törvényes alapot nélkülöz. A miniszter nem tudott egyéb vádat felhozni ellenük, mint azt, hogy tiszteletlenül beszéltek a főtanfelügyelővel, végül kijelentette, hogy már nem ragaszkodik az elbocsátásukhoz, sőt: elrendelte, hogy a tanfelügyelőségnek ezt a határozatát ne foganatosítsák. A két vezető tehát a helyén marad. Liviu Maior a nagy ígérgető, figyelmeztetett az eseményről hírt adó Zsehránszky István. Székelyhíd iskolájában pedig a szülők azt kérik a minisztertől, hogy váltsa le az igazgatót, akinek igazgatása alatt lezüllött az iskola, nagy a feszültség. Rákóczi Lajos képviselő ebben az ügyben is ígéretet kapott a minisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1996. június 26.

A tanügyminisztériumi ellenőrző csoportjának Kovászna megyében végzett vizsgálatának eredményét tartalmazza a június 17-én keltezett 32 030-as és 33 129-es számú leirata, melyet megküldtek a minisztériumból a megyének. Ez a leirat tipikus nemzetikommunista vádirat, módszere a tények önkényes értelmezése, a valóság elferdítése. Mindez előkészíti az újabb románosítási hullámot. A dokumentum sok helyen valós tényekre épül, ismertette a helyzetet Márton Árpád képviselő, például valóban nincs elég képesített tanár a megyében. Ebből azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy 1989 előtt korlátozták a magyar tanárképzést, ez az eredménye, hanem azt, hogy sürgősen román tanárokat kell telepíteni a megyébe. A leirat magyarul beszélő románokról beszél, mint Ceausescu idejében. Az ellenőrök sokallták azt, hogy a megyében a tanulók 70 %-a magyarul tanul, holott ezt a magyarok aránya indokolja. Kifogásolták a magyarországi továbbképzést, de arról hallgattak, hogy a román tanügy nem biztosítja a magyar pedagógusok továbbképzését. Az ellenőrök felelősségre vonták Tulit Ilonát, amiért saját maga alkotta tankönyvből tanítja a magyart. Rákosi Zoltán főtanfelügyelő az ellenőrző csoport bírálatát fogadta el, egy követ fújt velük. Az ellenőrök megállapították még, hogy túl sok a magyar igazgató, nagyon sok magyar személyiségről neveztek el tanintézetet, ezen változtatni kell, végre kell hajtani a román nyelven folyó oktatás általánosítását a megyében. Elmarasztalták Korodi Hajnal főtanfelügyelő-helyettest is. /Zsehránszky István: Beszélgetés a megkülönböztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24, 26./

1996. június 29.

Kozsokár Gábor szenátorújabb részleteket ismertetett a tanügyminisztériumi brigád Kovászna megyei ellenőrzéséről. A megyei tanfelügyelőségen hagyott jegyzőkönyvben határozott utasítások szerepeltek leváltásokra, büntetésekre. A tanügyiek és Kozsokár Gábor is tiltakozott, a minisztériumhoz fordultak. Ezután már azt mondták, hogy a jegyzőkönyv nem végleges. Kiderült, hogy Rákosi Zoltán tanfelügyelő elsiette a dolgot, ő már több leváltásról és szankcióról intézkedett /Fekete Miklós (Kézdivásárhelyi Pedagógiai Líceum), Budai István aligazgató (Kézidvásárhelyi Mezőgazdasági Líceum), Korodi Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, akit azzal vádoltak, hogy jogtalanul vette fel fizetését/. A szankciókra nem kerül sor. Az ellenőrző brigád kifogásolta, hogy a vegyes iskolákban kevés a román aligazgató, szerintük az igazgatók felének románnak kellene lenni. A tanügyiek összetétele valójában megfelel Kovászna megye összetételének: 76 % magyar, 24 % román. /Zsehránszky István: "Fő szempont: a nemzeti!" Beszélgetés a megkülönböztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./

1996. július 5.

Árokoson tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ háromnapos sajtótörténeti táborát, ahol több előadást hallhattak a résztvevők /például Mircea Popa: Kölcsönhatások a két világháború közötti és utáni magyar sajtóban, Kántor Lajos. Az erdélyi magyar sajtó elfeledett értékei, továbbá Erdélyi magyar sajtóbibliográfiák címmel a kutatók beszéltek/, emellett audiovizuális tanácskozás. Tárgyaltak a jövő sajtószerkezetéről is. Jakab Mária, a Családi Tükör főszerkesztője elmondta, hogy a folyóiratot a megszűnés fenyegeti. A táborban az előadások nem voltak mindig színvonalasak, ezért a fiatal kollégák rendre a kocsmában kötöttek ki, olvasható Zsehránszky István beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1996. július 23.

A XXI. Század Alapítvány Vállalkozni jó programjának oktatói és trénerei jöttek össze országos tapasztalatcserére Hargitafürdőbe, az Uz Bence Szállodában. A tapasztalatcsere egyben továbbképző is volt, két budapesti egyetemi tanár irányításával esettanulmányokat elemeztek. Az 1995/96-os tanévben 26 tréner - tanár, közgazdász, vállalkozó - tanította ezt a programot 12 erdélyi városban, alternatív előadásként vagy középiskolában. A kurzus eredményeként beindultak az első diákvállalkozások. A kurzus során általában leapadt a hallgatók kétharmada. - A romániai magyarságnak be kell lépnie a szakszerű vállalkozások korába. - Kísérletet tettek több helyen a program román nyelvű oktatásával, ennek nagy volt a sikere. /Zsehránszky István: Vállalkozz, magyar... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1996. augusztus 22.

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. augusztus 22.

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. augusztus 27.

Fazekas János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes miniszterelnökhöz levelet diktált az őt fölkereső újságírónak: "Kérem a Magyar Szocialista Párt vezetőségét, kötelezze Horn Gyulát, hogy vonja vissza nyilatkozatát. Kérem a magyar parlamentet, a magyar parlamenti pártokat, hogy ne fogadják el Horn Gyula álláspontját. Kérem, fogják le a kezét, hogy ne tudja aláírni a magyar nemzetet eláruló dokumentumot. Tudomására hozom a magyarságnak, Magyarország népének, hogy az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet Horn Gyula és Kovács László magyarellenes álláspontjával." "Horn Gyula miniszterelnök úr, kár tovább fizetnie Tabajdi Csaba csapatát, hogyha Önt nem tudták felvilágosítani, mit jelent a kollektív nemzetiségi jog; s mit jelent az, hogy nemzeti közösség." "Kollektív nemzetiségi jog nélkül nincs biztosítva egyetlen kisebbségben élő nemzeti közösség fennmaradása sem." /Zsehránszky István: Nem ilyen ajándékot vártunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. augusztus 27.

Fazekas János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes miniszterelnökhöz levelet diktált az őt fölkereső újságírónak: "Kérem a Magyar Szocialista Párt vezetőségét, kötelezze Horn Gyulát, hogy vonja vissza nyilatkozatát. Kérem a magyar parlamentet, a magyar parlamenti pártokat, hogy ne fogadják el Horn Gyula álláspontját. Kérem, fogják le a kezét, hogy ne tudja aláírni a magyar nemzetet eláruló dokumentumot. Tudomására hozom a magyarságnak, Magyarország népének, hogy az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet Horn Gyula és Kovács László magyarellenes álláspontjával." "Horn Gyula miniszterelnök úr, kár tovább fizetnie Tabajdi Csaba csapatát, hogyha Önt nem tudták felvilágosítani, mit jelent a kollektív nemzetiségi jog; s mit jelent az, hogy nemzeti közösség." "Kollektív nemzetiségi jog nélkül nincs biztosítva egyetlen kisebbségben élő nemzeti közösség fennmaradása sem." /Zsehránszky István: Nem ilyen ajándékot vártunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. szeptember 16.

Szept. 16-án a napirend előtti felszólalások során Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke politikai nyilatkozatban szögezte le az RMDSZ álláspontját az alapszerződés aláírásával kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy bár az RMDSZ nem tartja kielégítőnek a szándéknyilatkozat szintjén megrekedt alapszerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári aláírási ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a román-magyar történelmi megbékélés mellett. Az RMDSZ síkra száll az alapszerződés rendelkezéseinek gyakorlatba ültetéséért, a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felhívta a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény, a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. Az "alapszerződésben megnyilvánult politikai akaratnak gyökeres magatartásbeli változáshoz kell vezetnie a kisebbségekkel szemben, mert ez az akarat csak így válhat ténylegessé, méllyé és igazzá" - mondta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 867. sz./ Az aláírást ellenző román pártok közül egyedül a Szocialista Munkapárt képviselője, Adrian Paunescu szólalt fel, az RMDSZ "provokatív nyilatkozatáról" beszélt, olyan szerződés szükséges, jelentette ki, amely nem segíti elő a szeparatizmust az oktatásban és nem szabdalja fel Romániát. Szabó Károly szenátor elmondta: Szatmár megyében a főtanfelügyelő megbélyegezte őt, mert a magyar tannyelvű líceumban magyarul beszélt a magyar irodalmi verseny alkalmából. Igaza van, zúgta több szenátor, köztük kormánypártiak is. /Zsehránszky István: A Temesvári Szerződés - Bukarestből nézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. szeptember 17.

Szept. 16-án a képviselőházi ülésen a képviselők hallani sem akartak arról, hogy a Büntetőtörvénykönyvből kivegyék a zászlók, himnuszok nyilvános használatának tiltását, Ion Predescu igazságügyminiszter kijelentette: beton ez a rendelkezés...Akkor megérkezett Adrian Nastase házelnök, pártvezér az alapszerződés aláírásáról, és kiadta az utasítást: igenis, most ki kell venni ezt a tiltó paragrafust. Másnap, 17-én azután Predescu miniszter maga kezdeményezte a cikkely eltávolítását, számolt be a történtekről Kónya Hamar Sándor képviselő. Megváltoztatták tehát a rendelkezést, a jövőben nem büntetendő a himnusz, megszavazták viszont az a betoldást, hogy az ország, illetve a nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. /Zsehránszky István: Loccsanó parlament. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./

1996. szeptember 30.

A múlt héten Strasbourgban járt Frunda György szenátor, s részt vett az Európa Tanács munkálataiban. Felszólalásában a finnországi svédek és a spanyolországi katalánok helyzetét hozta fel, mert ezek a példák bizonyítják: ah egy nemzeti közösség jogait biztosítják, s szülőhazájukban valóban otthon érezhetik magukat, akkor ők stabilizáló faktorokká válnak az adott országban. - Az alapszerződéssel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy mindkét ország jóhiszeműen teljesítse feladatait. Az RMDSZ-nek pedig parlamenti úton kell orvosolni a szerződés hiányosságait. /Zsehránszky István: az ár nagyobb lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. október 12.

A Márton Áron-emlékév lezárása nem azt jelenti, hogy ezentúl nem gondolunk nagy püspökünkre - nyilatkozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A Szentszék 1991-be engedélyezte Márton Áron boldoggá avatási perének megindítását. Márton Áron eszménye lehet minden kereszténynek, "a nemzeti magatartást elválaszthatatlanul együtt élte meg az igazi keresztény magatartással." /Zsehránszky István: Józanságra intette népét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./

1996. december 11.

Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1997. január 28.

Béres Andrással RMDSZ-es tanügyi államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy feladatai közé tartozik a kisebbségi oktatás felügyelete. Az egyik legsürgősebb feladat az anyanyelvű egyetemi felvételi vizsgák lehetőségének biztosítása, amit a kormányprogram is tartalmaz. Ugyanennek arra a kitételére alapozva, hogy a tanügyi kormányzat törekedni fog arra, hogy megszüntesse azokat a korlátozásokat, amelyek a kisebbségi oktatás terén léteznek, kezdeményezi ezeknek, a minisztérium felelős tényezőivel közös felülvizsgálását. "...én arra törekszem, az a szándékom, hogy a romániai oktatás egészének a reformján belül, különösen hangsúlyozom: a decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, gondot okoznak, problémát jelentenek" ? jelenti ki Béres András. /Zsehránszky István: Beszélgetés Béres András tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1997. január 28.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán Strasbourgban a magyar küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a román küldöttséggel. A román küldöttség tagjai között volt Frunda György RMDSZ-szenátor, Melescanu volt külügyminiszter és Nastase volt képviselőházi elnök is. A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű magyar-román parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A román küldöttség hazatérése után sajtóértekezletet tartott. Frunda György elmondta, hogy az ET egyezmény-javaslatában európai nemzetiségről volt szó. Frunda viszont javasolta, hogy ne európai nemzetiség szerepeljen az egyezményben, hanem európai állampolgárság. Javaslatárt elfogadták. Azzal érvelt, hogy 1990 után az ET és más nemzetközi szervezetek állampolgárságról beszélnek és külön orvosolják a nemzeti kisebbségek jogait. /Zsehránszky István: Ahogy mi kinézünk... Strasbourgban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

1997. január 29.

Béres Andrással RMDSZ-es tanügyi államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy feladatai közé tartozik a kisebbségi oktatás felügyelete. Az egyik legsürgősebb feladat az anyanyelvű egyetemi felvételi vizsgák lehetőségének biztosítása, amit a kormányprogram is tartalmaz. Ugyanennek arra a kitételére alapozva, hogy a tanügyi kormányzat törekedni fog arra, hogy megszüntesse azokat a korlátozásokat, amelyek a kisebbségi oktatás terén léteznek, kezdeményezi ezeknek, a minisztérium felelős tényezőivel közös felülvizsgálását. "...én arra törekszem, az a szándékom, hogy a romániai oktatás egészének a reformján belül, különösen hangsúlyozom: a decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, gondot okoznak, problémát jelentenek" ? jelentette ki Béres András. Elmondta, hogy találkozót kezdemlnyez a különböző kisebbségek nevében tevékenykedő parlamenti képviselőkkel, hogy egyeztesse az elképzeléseket. /Zsehránszky István: Beszélgetés Béres András tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29.. folyt.: jan. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-155




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998