udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zsigmond Emese

1995. május 5.

A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották. Tizenegy megye 120 diákja vett részt a vetélkedőn. A bíráló bizottságban -többek között - Zsigmond Emese, a Napsugár(Kolozsvár), máj. 5./ főszerkesztője, Murádin László nyelvész, dr. Péntek János egyetemi tanár vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bethlen Gábor Kollégium. Krizbai Jenő kollégiumi igazgató köszöntője után Kányádi Sándor tartott előadást az anyanyelvről. A vetélkedő idején a kísérő tanárok számára dr. Péntek János, dr. Murvai Olga és Murádin László tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./

1997. január 14.

A Napsugár gyermeklap 40 éves évfordulóján Zsigmond Emese főszerkesztő kegyelettel emlékezett Asztalos István alapító főszerkesztőre, Asztalos Istvánra, s az eltávozott munkatársakra, Bajor Andorra, Páskándi Gézára és másokra. A legidősebb munkatárs, Csipike megteremtője, Fodor Sándor elmondta, hogy régen a cenzúra, most a terjesztési és anyagi problémák nehezítik a munkát. A Napsugár nyolc fős kis csapata 50 ezer gyermeknek ad olvasnivalót. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

1997. október 19.

Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

1999. június 23.

Jún. 18-20-a között Nagyenyeden rendezték meg a Mustármag - Kairos (kegyelmi idő) nevű gyermektalálkozót, melyet Papp László plébános és elkötelezett kis csapata szervezett. Száz 8?12 éves gyermek és 25 pedagógus gyűlt össze az ország 12 településéről. A kis meghívottak azok a "kovász-gyermekcsoportok" voltak, melyek fogékonyaknak bizonyultak a közösségi hitélmény iránt, az enyedi evangelizációs program után pedig az otthoni közösség keresztény lelkiséget sugárzó magvai lesznek majd. A kísérő pedagógusok zöme Nagyenyeden végzett, s a Bethlen-kollégium szellemi öröksége mellett vitte magával a katolikus plébánián kialakított közös otthonban, illetve a Mustármag ifjúsági csoportban magába épített mély, keresztény hivatástudatot. Gitáros éneklés, evangéliumi tanítás, rajzos feladat, szabadtéri, közös ünneplés és szentmise volt a programban. A rohamosan morzsolódó szórványból, Vulkányból, Lónyáról vagy Csernakeresztúrról érkezők számára a találkozó legfőbb üzenete a biztatást nyújtó közösségi élmény volt. /Zsigmond Emese: Mustármag. Katolikus gyermektalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1999. november 25.

A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2000. április 1.

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2000. július 19.

Illyefalván a KIDA-központban júl. 19-én ér véget azoknak az erdélyi magyar pedagógusoknak szervezett jutalomtábor, akik a legsikeresebben terjesztik a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapokat. A két szóban forgó lap példányszáma együttesen félszázezer körüli, a kisdiákok a Napsugarat, az óvodások a Szivárványt lapozzák - közölte Zsigmond Emese főszerkesztő, a tábor szervezője. Hozzátette: az említett példányszám messze a legmagasabb az erdélyi magyar folyóiratok között, a Napsugár pedig a legolcsóbb meséskönyvnek tekinthető, amihez a szegény gyerekek is hozzájuthatnak. A nyolcadik Napsugár-tábort a múlt héten, szintén Sepsiillyefalván tartották. A mostani rendezvényen az óvónők és tanítónők a nevelés művészetének összetett jellegéről hallhattak előadásokat. /Jutalomtábor pedagógusoknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2001. május 26.

Kolozsváron volt egy magyar diákrádió, a Visszhang /heti egy órás adás/, ahol, többek között, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője meghatározó jellegű tevékenységet folytatott. A Visszhang a hetvenes évek elején alakult meg, az alapítók között volt Nagy Gyula, Gáspár Sándor és Patrubány Miklós. Zsigmond Emese volt az irodalmi és a nyelvművelő rovat felelőse. A múlt rendszerben kevesebb volt a szórakozóhely, önképző-, színjátszó, irodalmi, és tánckörök működtek. A matek, fizika, filológia, biológia karnak színjátszó köre, más karoknak tánccsoportja volt. Egy-egy csoport előadása az egész kolozsvári diákságot megmozgatta. Jó volt a kapcsolatuk a kolozsvári napilappal, amelyet akkoriban Keszthelyi Gyula vezetett, és külön oldalt biztosított a diákeseményeknek. A Visszhang intézmény volt, mert a rádióadásokon túl havonta egyszer híres személyiségeket hívtak meg, olykor magyarországiakat is. Évente gálaestet tartottak. A hetvenes évek végefelé alakult meg a Visszhang-kórus. Mindez már a múlté, már nincs Visszhang. /Márton Éva: Elnémult a Visszhang Beszélgetés Zsigmond Emesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2001. június 23.

Jún. 16-20. között rendezték meg Sikondán (Magyarország) 120 határon túli és 80 magyarországi diák és ifjúsági lapszerkesztő részvételével a kárpát-medencei gyermektalálkozót, melyet a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúság Közalapítvány szervezett. A rendezvény lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, a határon túli magyar nyelvű ifjúsági kiadványok tartalmi, szerkesztési problémáinak megbeszélésére. Az erdélyi kiadókat a kolozsvári Napsugár és Szivárvány részéről Zsigmond Emese, a Tinivár Kiadó részéről dr. Bartha Zoltán, a nagyváradi Szemfüles részéről Molnár Anikó, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány részéről Náznán Olga, a sepsiszentgyörgyi Cimbora részéről Farkas Ágnes képviselte. A vajdasági Jópajtás, a horvátországi Barkóca, a burgerlandi Hírhozó, valamint a magyarországi Szivárvány és Hetedhéthatár diákolvasóinak és szerkesztőinek együttléte hasznos volt. /Horváth Gyöngyvér: Nemzetközi gyermektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. július 14.

Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2001. november 17.

Idén Asztalos Lajos kolozsvári közíró, a Szabadság állandó külső munkatársa kapta az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének Nyelvőrzés Díját az erdélyi magyar nyelv ápolásában, az anyanyelvi műveltség terjesztésében és a nyelvhasználat bátorításában szerzett érdemeiért. "Megszoktuk már, hogy egy évtizede - amióta egyáltalán szólni engedik - Asztalos Lajos azonnal megszólal valahányszor nemzeti, emberi, nyelvi érzékenységét sérti valami. Nem kerüli el figyelmét egyetlen hamis szó, egyetlen ártó gesztus az írott és az elektronikus médiában, a tankönyvek lapjain, a közélet megannyi fórumán. Legyenek az elkövetők közkatonák vagy nagyvezérek, Asztalos Lajos szakmai kompetenciával, olvasmányosan és az igazság semmilyen tekintélyt nem méricskélő szigorával állítja őket pellengérre" - mondta Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője a díjátadó ünnepségen elhangzott méltatásában. Asztalos Lajos elmondta, hogy gyűjteni kezdte a különböző nyelvi helytelenségeket, idegen szavakat, kifejezéseket. Az 1989-es változásokat követően már több lehetősége volt a sajtóban közölni. Asztalos régóta foglalkozik a spanyol, a portugál, a galego és a baszk nyelvvel. Megtanult galegóul is és lefordította Az ember tragédiáját. E nyelvekből több kötetnyi mesét is fordított. A baszk nyelv eredetéről és a baszk meg a magyar nyelv közti hasonlóságról készített anyagot az Utunk helyett a budapesti Polisz közölte. /Papp Annamária: Anyanyelvünk erdélyi napszámosa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2002. január 27.

Jan. 25-én Kolozsváron ünnepelték a Napsugár című gyermeklap 45 éves születésnapját. Az 1957-es megalapítása óta olyan írók, költők, grafikusok művei jelentek meg a lapban, akik az erdélyi magyar irodalmi és képzőművészeti élet jeles képviselői. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket. Ez a húszezres példányszámú gyermekfolyóirat szeretne elhatárolódni a divatos magazinoktól, és továbbra is szándékában áll fenntartani az évtizedeken át kiharcolt színvonalat. A főszerkesztő asszony beszámolt a Napsugár egyéb tevékenységeiről is, a gyerekek és pedagógusok számára szervezett nyári táborokról, a Kárpát-medence többi magyar nyelvű gyermeklapjaival tartott kapcsolatairól, valamint a különböző kötetek megjelentetéséről. /Köllő Katalin: "Vigyázz reájuk, hatalmas világ ..." 45 éves a Napsugár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. április 23.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ valamint a Maros Megyei Tanfelügyelőség megszervezte A magyar nyelv napjai elnevezésű rendezvényt ápr. 19-20-án, ezúttal Marosvásárhelyen. A szakmai konferenciát követően Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elsőként a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő nyerteseit díjazta. A nyertes csapatok nyáron az illyefalvi Napsugár-táborban vehetnek részt. A díjkiosztó ünnepségen az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége valamennyi szervezőnek, pedagógusnak oklevelet nyújtott át fáradságos munkájáért. Ez volt az AESZ immár tizedik rendezvénye. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az AESZ elnöke hangsúlyozta: ragyogó rendezvény volt a magyar nyelv ünnepe. A marosvásárhelyi Magyar Nyelv Napjai mérce lesz az elkövetkező rendezvényeken. /(mezey): Mindannyian gazdagodtunk. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./ Két verseny zajlott. Az egyiket - a mesemondó versenyt - a kisiskolásoknak és a pedagógiai líceumi tanulóknak, leendő tanítónőknek szervezték. A másikon /KAVA, azaz Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn/ 12 csapat vett részt. A tanároknak, tanítónőknek szervezett szakmai konferencia keretében több előadás hangzott el. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem nyelvészprofesszora az AESZ elnöke elmondta: az Anyanyelvápolók Szövetsége az idén töltötte be tízedik esztendejét. 1990 előtt a háromszéki magyar szakos pedagógusok szerveztek - nem nyilvánosan - anyanyelvi tábort, ez volt az előzmény. Az AESZ minden évben egy-egy nyelvésznek odaítéli A Nyelvőrzés Díját, melyet ezúttal az idén a marosvásárhelyi 75 éves Bartha Jánosnak adományoztak. (Korábban Murádin Lászlót és Asztalos Lajost tisztelték meg a kitüntetéssel.) /Máthé Éva: A magyar nyelv napjai ? Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2002. május 15.

A napokban megjelenik Majla Sándor új gyermekverskötete Közel egy évtizedes hallgatás után kötetbe foglalt gyermekversei révén újból megszólal Majla Sándor költő. A Tánclánc című kötet kiadását az tette időszerűvé, hogy Illés Lajos (a legendás Illés együttes frontembere) rálelt a székelyudvarhelyi költő verseire, és egy albumra valót megzenésített belőlük. A könyv és kazetta a napokban egyszerre jelenik meg az Ablak Kiadó /Székelyudvarhely/ gondozásában. A Zsigmond Emese által szerkesztett, Müller Katalin illusztrálta színes Tánclánc kötet és kazetta bemutatóját a tervek szerint június elsején, gyermeknapon tartják Székelyudvarhelyen. /Zilahi Imre: Kiábrándultam a felnőttekből. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2002. július 6.

Minden esztendőben megtartja nyári táborát a kolozsvári Napsugár című gyermeklap. Idén Illyefalván negyven olvasó, rejtvényfejtő töltött egy hetet a jutalomtáborban. Kilenc évvel ezelőtt Erdőcsinádon találkoztak első ízben a Napsugár-táborozók, majd a második tábort Sepsiillyefalván szervezték, és azóta évente visszajárnak ide. Júl. 1-jén kezdődött a tábor, a nyaraló gyermekek képviselik a Napsugár-olvasók közel húszezres táborát. Volt általános műveltségi vetélkedő, ügyességi verseny, környezetismereti foglalkozás, falu-, városnéző program Illyefalván, illetve Sepsiszentgyörgyön. A gyermekek drámajátékokban próbálhatták ki leleményességüket, népi játékokat és dalokat tanultak. Zsigmond Emese a lap főszerkesztője volt a táborvezető. /(fekete): IX. Napsugár-Tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2003. december 6.

Kolozsváron két szobában hat ember: a Napsugár és a Szivárvány gyermeklap szerkesztősége. A két havonta megjelenő lap teljes szerkesztősége (a könyvelőséget, ügyintéző, valamint terjesztőosztályt is beleértve) összesen hat személy. Ha egy ember is hiányzik, elakad a munka. "Müller Katinak, aki az újság képszerkesztője, egyik illusztrátora és tördelője, két hónapja született meg az ötödik gyermeke - magyarázza Zsigmond Emese főszerkesztő. - Ezért elvittük a lakására a számítógépét, hazakapja a betördelendő szövegeket, és otthon dolgozik." Az óvodásoknak és első-másodikosoknak szóló Szivárvány a 23. évfolyamánál tart, a második-ötödikeseknek íródott Napsugár pedig a 47-nél. Az Asztalos István író által 1957-ben alapított Napsugárnak az évek során valóban tekintélyes volt a szerzőgárdája, így például Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár és Kányádi Sándor. Az olvasótábor érezhetően megfogyatkozott az utóbbi években: míg a hőskorban a két lap példányszáma elérte a 70 ezret is, addig ma 42 ezret (20 ezer Napsugarat és 22 ezer Szivárványt) nyomtatnak ki havonta. A két kiadványnak még így is sikerül fenntartania önmagát. Csak a Csipike postája rovathoz érkezik húsz-harminc, gyerekkéz által megcímezett boríték; sokukat Fodor Sándor személyesen, külön levélben válaszolja meg. /Makkai Imola: Negyvenhat éves gyermekújság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2004. szeptember 13.

A Magyarok Világszövetsége őszi tisztújító küldöttgyűlésének előkészítése keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Szept. 11-én Kolozsváron az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése titkos szavazással választotta meg a küldötteket és pótküldötteket. Az MVSZ elmúlt négy évben végzett munkájáról a szövetség elnöke, Patrubány Miklós számolt be, a vizsgált időszakot a hatvanhat éves intézmény legválságosabb időszakának nevezve. Súlyos kárnak minősítette a szövetség jó hírnevének világméretű rombolására tett kísérleteket és a négy év alatt folyamatosan zajló rendőrségi, ügyészségi, bírósági feljelentéseket, zaklatásokat. Az elnök a Magyarok VI. Világkongresszusát és a kettős állampolgársági népszavazás érdekében összegyűjtött közel félmillió támogató aláírást nevezte az egész, négyéves ciklust megkoronázó sikernek. A titkos szavazás során a legtöbb szavazatot Patrubány Miklós kapta. Őt szorosan követték az MVSZ elnökségének erdélyi tagjai: András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, valamint Okos Márton. Az újonnan mandátumot nyertek közül a legismertebb személyiségek: dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Zsigmond Emese, a legolvasottabb gyermeklapok – Napsugár, Szivárvány – főszerkesztője. A közgyűlés egyhangú határozattal támogatta a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését. Nyisztor Tinka pusztinai küldött beszámolt arról, hogy a közelmúltban, a falu Szent István búcsúja napján tartott szentmisén a román pap a csángó-magyarokat és az egész magyar nemzetet gyalázó beszédet mondott. Az eset kapcsán a közgyűlés tiltakozó levelet fogadott el a jászvásári püspökhöz és a bukaresti nunciushoz címezve. A közgyűlésen MVSZ-tagként volt jelen két kolozsvári parlamenti képviselő is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, aki a kettős állampolgársági népszavazás támogatására buzdított, Vekov Károly pedig, össznemzeti szolidaritás alapján Székelyföld területi autonómiájának támogatására szólított fel. /Küldöttválasztás Kolozsváron. Válságos időszak az MVSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2005. június 22.

Június 21-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban a tanulók moldvai csángó játék-összeállításukkal köszöntötték a Szivárvány című gyermekfolyóirat munkaközösségét, a lap 25. születésnapi rendezvényén. Zsigmond Emese főszerkesztő megköszönte az előadást. A folyóirat születésnapja januárban volt, az ünnepséget mostanra halasztották. A Szivárvány és a másik gyermeklap, a Napsugár legszebb meséiből készített kötet, a Mese, mese, mátka ugyanis most jelent meg. A 25 évvel ezelőtti indulásakor népes belső munkatársi gárdával rendelkezett a gyermeklap, mára kéttagúra zsugorodott a szerkesztőség, Zsigmond Emesére és Müller Katalinra, aki a folyóirat grafikai megjelenéséért felelős. Tevékenységüket azonban lelkes munkatársak segítik, név szerint: Imecs Veronka, Pauer Ildikó, Tulogdy György és Salamon Károly. Fodor Sándor író a Csipike posta rovatot ma is vezeti, méghozzá ingyenesen. /Köllő Katalin: Boldog születésnapot, Szivárvány! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2006. április 12.

Zilahon a Magyar Nyelv Napjain résztvevő diákokat Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője üdvözölte. A háromnapos rendezvény április 8-án kezdődött a Nyelvőrzés Díjának átadásával. A díjat a szórványgondozási tevékenységért Vetési László lelkipásztor kapta. Ezt követően az egykori zilahi Wesselényi-kollégium volt diákjára és tanárára, Márton Gyulára és Szabó T. Attilára emlékeztek. A versenyek országos döntői következtek. Erdély minden megyéjéből, de még Magyarországról is érkeztek csapatok, szám szerint mintegy száznyolcvanan. Az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőjének országos döntőjén a nagyváradi László Király unokái nevet viselő csapat vitte el az első díjat. A mesemondó verseny országos döntőjén három első díjat osztottak ki a székelyudvarhelyi, kovásznai, illetve kézdivásárhelyi kisdiákoknak. Az általános iskolások közül a gyergyóditrói Kovács Péter lett az első. A középiskolások vetélkedőjén a zilahiak vitték el a pálmát. /Józsa László: Anyanyelvünk ereje: megérteni, alakítani a világot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2006. június 24.

Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt köszöntötték közelgő születésnapja alkalmából a Napsugár kolozsvári gyermeklap szerkesztőségében. A rövidesen ötvenéves Napsugár első képszerkesztőjét a gyermekek énekszóval, muzsikával fogadták, majd az ugyancsak alapítótagoknak számító Fodor Sándor és Kányádi Sándor, továbbá a lap főszerkesztője, Zsigmond Emese köszöntötte az ünnepeltet. /Németh Júlia: Napsugaras, szivárványos illusztrációk. Soó Zöld Margitot köszöntötték közelgő születésnapja alkalmából a gyermeklap szerkesztőségében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2006. július 15.

Sepsiillyefalván táborozik idén 13. alkalommal a Kolozsváron megjelenő Napsugár gyermeklap. Tizenhárom pedagógus gondoskodik arról, hogy a jutalomtáborba Erdély minden részéből összesereglett gyermekek jól érezzék magukat. Zsigmond Emese, a Napsugár és Szivárvány főszerkesztője szerint a táborozás körülményei, a tábor céljai alig változtak, folytatni kívánják azt a lapban megkezdett nevelőmunkát.   A Napsugár jelenleg is tizennyolc megyében 40 000-es példányszámban kerül a gyermekek kezébe. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével közösen szervezik a tábort. A Zilahon megtartott Magyar Nyelv Napjainak győztesei vannak itt, valamint a Kőrösi Csoma Sándor-verseny három legjobbja, a Kutykurutty általános műveltségi vetélkedő csíkszentdomokosi győztes csoportja és a nagyváradi mesevetélkedő legjobbjai. És még hét csapat az ország különböző tájairól, a Napsugár bélyeggyűjtő versenyének 2200 résztvevője közül a kisorsolt szerencsések.  /(simó): Napsugár a bástyák között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

2006. december 5.

Az elmúlt hét végén rendezte meg a nagyváradi Pertinax Egyesület az immár hagyományos Aranytoll elnevezésű meseíró verseny országos döntőjét. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok negyedikesei számára meghirdetett alkotói vetélkedő – amely felvette az F. Diósszilágyi Ibolya emlékverseny nevet – szép sikernek örvendett, megyénként az országos döntőre meghívtak két-két diákot. A zsűrit Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője vezette. A gyerekek Nagyváradon vendégfogadó családoknál laktak. /(Kiss): Napsugár-díj a meseíró versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./

2006. december 21.

A kolozsvári Napsugár gyermeklap megjelenésének 50. évfordulója megünneplése alkalmából országszerte öt Napsugár-bot és emlékfüzet járja be a magyar III–IV. osztályokat. Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője elmondta, hogy ötven éve, 1957 januárjától minden hónapban megjelent a Napsugár. Az elmúlt időben rengeteg szöveges és rajzos köszöntőt kapott a lap. Országszerte 18 megye mintegy 2000 tanintézményébe jut el a Napsugár, jelenleg közel 20 000 előfizetője van. /N.-H. D.: Ötvenedik születésnapját ünnepli a Napsugár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2007. január 29.

Január 27-én s Kolozsváron hatalmas gyereksereg ünnepelte a Napsugár gyermeklap ötvenéves születésnapját. A Napsugár 18 megye ötszáznál több településére jut el, húszezer példányban. Az előző napon 18 megye sok száz iskolájának udvarán gyűltek össze az 1–4 osztályos gyerekek és tanítóik. Zsigmond Emese, a lap jelenlegi főszerkesztője elmondta: szatmárnémeti tanítónők kezdeményezésére öt vándorbotot és emlékkönyveket indítottak útra Erdély-szerte. Kolozsváron az ünnepségen Zsigmond Emese emléklapot adott át a volt munkatársaknak – íróknak, költőknek, grafikusoknak – is. Cseh Áron édesapja, néhai Cseh Gusztáv grafikusművész helyett vehette át a többévtizedes Napsugár-tevékenységért járó dokumentumot. Jelen volt Bajor Andor és Bálint Tibor özvegye is. Murádin Jenő művészettörténész, hajdani főszerkesztő beszámolója után Zsigmond Emese részleteket olvasott fel Veress Zoltán, Méhes György, Kovács András Ferenc, Tar Károly leveleiből. Kolozsváron a Magyar Operában tartott műsor sikeres volt. /Köllő Katalin, Nagy-Hintós Diana: „Három véka jókívánság: áldjon meg az ég!” Születésnapi mulatság az ötvenéves Napsugár tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2008. június 3.

Május 31-én megnyílt Kolozsváron, Barabás Miklós Céh székhelyén a Napsugár című gyermeklap illusztrációiból készült kiállítás. Németh Júlia műkritikus, a céh alelnöke megjegyezte, a Napsugár 51 éves története alatt még nem fordult elő, hogy a folyóiratban megjelenő rajzokból készüljön kiállítás. A tárlatnyitójára a Szabadság és az Életfa Családsegítő Egyesület közös szervezésében megrendezett gyermeknapi eseményhez igazodva, korábban került sor. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elmondta, kilenc képzőművész illusztrációi sorakoznak a falakon, az utóbbi 10–12 év munkáiból válogattak. /(köllő): Napsugár-illusztrációk a BMG-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 10.

Az Adj, király, katonát! verseny döntőjére több településről érkeztek csapatok Kolozsvárra. A megjelenteket Bardócz Csaba MIT-elnök köszöntötte. A zsűri részéről Csép Sándor, az Áldás Népesség Mozgalom elnöke örömmel nyugtázta, hogy a rendezvény immár hagyománnyá nőtte magát. A zsűrit rajta kívül Zsigmond Emese, a Napsugár-Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője (3 gyermek édesanyja) és Adorjáni Katalin, az Életfa Családsegítő Egyesület vezetőségi tagja (6 gyermek édesanyja) alkotta. /Adj, király, katonát! – döntő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2008. augusztus 7.

Ifjúsági demográfiai konferenciát szerveznek a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében Kolozsváron, augusztus 7–10. között Szent Kamill Otthon dísztermében Néhány előadás címe: Az 1956-os forradalom üzenete, következményei /Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkatanács elnöke, az MVSZ tiszteletbeli elnöke/, A keresztény világ mint az ifjúság éltetője a jövő nemzedék számára /Dr. Czirják Árpád/, Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei /Csép Sándor közíró, az Áldás, Népesség Mozgalom elindítója/, Életigenlő világkép és erkölcsi rend a magyar nyelvben és népi műveltségben /Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője/, Jelen és jövő /Ludányi Horváth Attila demográfiai szakértő/. /Demográfiai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2008. október 1.

Két gyermekfolyóirat főszerkesztője Zsigmond Emese, aki a kisiskolásoknak szóló Napsugár és az óvodásoknak összeállított Szivárvány szerkesztőségét vezeti, mint minden tanév elején, most is levélben fordult az óvónőkhöz, tanítókhoz. Nem reklámfogás ez a levél, hanem meghívás az együttmunkálkodásra a gyermekek érdekében. /Takács Éva: Egy főszerkesztő levele. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2009. január 28.

Évtizedek óta leveleznek a gyerekek Csipikével, újabban Cimbivel és Mákvirággal is, küldözgetik rajzaikat, verseiket, meséiket a szerkesztő bácsiknak, néniknek, és olvasmányélményeiket is megosztják a különböző folyóiratok hasábjain. Vannak nagy múltú és frissen indult erdélyi magyar gyermeklapok. A Krónika bemutatta a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a nagyváradi Mákvirág és a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című gyermeklapot. A Jóbarát jogutódjaként 1990–től Sepsiszentgyörgyön megjelent, gimnazistáknak íródó Cimbora Benedek Elek szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A Cimbora újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel lát napvilágot, Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg. A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők gyermek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait kínálja a diákoknak. Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap. A Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és Bonczidai Éva 1998-tól 2001-ig szerkesztette, a lapban kéthetente jelent meg. Amikor az osztrákok megvásárolták a Bihari Naplót, a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, de a Mákvirágnak sem volt többé hely benne. 2004-ben Nagyváradon elindult a Reggeli Újság, Bonczidai Éva odakerült, akkor felélesztette a Mákvirágot, Amikor Bonczidai Éva eljött a Reggeli Újságtól, elhatározta, hogy a gyermeklapot elindítja. A Mákvirág gyermeklap 2007-ben elindult, de saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – ismertette helyzetüket Both Abigél főszerkesztő. Neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzők. A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit vonta be munkájába. A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A Haza Sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Az 1991-ben megalakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet. A Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapja arról tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán. A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak. A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik. /Bonczidai Éva: Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2009. március 23.

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998