udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zsombori Dénes

1992. május 19.

A lészpedi származású Fazakas József 1990 óta évente elhozza a lészpedi csángó gyermekeket, hogy ismerjék meg Erdélyt. Ismeretes, hogy 1948 és 1953 között magyar iskolák nyíltak a csángómagyar falvakban, mintegy száz iskolában. Azután 1953-ban egy tollvonással megszüntették a magyar iskolákat Moldvában, kivétel volt a lészpedi iskola, amely 1960-ig maradhatott magyar nyelvű. A lészpediek sokáig harcoltak magyar iskoláért. Az 1960-as évek elején még magyarul prédikált Gyorgyina páter, akit koholt vádakkal bebörtönöztek, majd kényszerlakhelyre száműztek. A papok nem tűrték, hogy híveik magyar imakönyvet használjanak. A csángók ügyét szívén viselő Bartis Árpád erre példát hozott: 1957-ben a lészpedi Bálint családnak ajándékozta a Szentek élete című könyvet. Amikor a pap megtudta, hogy ebből a könyvből felolvasnak a fonóban, egyszerűen elkobozta a könyvet. Amíg volt magyar iskola, Lészpeden kiváló tanítók voltak, Kallós Zoltán folklórgyűjtő másfél évig tanított itt. A lelkes tantestület /Zudor Attila, Zsombori Dénes, Bencze Irén, Butnár Ilona, Csergő Irén, Drunek Mária és Szász Mária/ kitartott itt, amíg lehetett. Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceumban néhány évig posztliceális tanítóképző osztály működött, amelyet Kallós Zoltán, Vészi Mária, Asztalos Imre és ezt az emlékezést író Bartis Árpád vezetésével a tavaszi szűnidőben Lészpedre vittek és a vásárhelyiek kultúrműsorral szórakoztatták a falu népét. Viszonzásul énekes csoportot hívtak meg Marosvásárhelyre. 1957-ben Lészpeden, a temető kapujában még ez a felirat állott: "Hogy vagytok tü, voltunk mü és, ahogy vagyunk mü, lesztek tü es: por és hamu". Ez a felirat már régen eltűnt. Ignácz István bácsi mesélte Bartis Árpádnak, hogy 1946-ben az egyik népgyűlésen, amelyet a Magyar Népi Szövetség szervezett, részt vett Mihail Sadoveanu román író is. A csángó magyar beszédébe közbeszólt: "Igaz, a csángómagyarok üldözve voltak." /Bartis Árpád: A hűséges lészpedi csángómagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2000. szeptember 26.

A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ 16/ A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2002. február 14.

Jön a népszámlálás, és a moldvai csángómagyarok sorsát örökre megpecsételhetik a hazai és a nemzetközi hivatalos okmányokba is bekerülő adatok: hányan vallják csángómagyarnak a moldvai százezrek közül magukat, akik, a becslések szerint főleg a közép- és az idős generációhoz tartozók, még beszélik az anyanyelvüket? És hányan regisztrálják csángókként őket, akik az összeíráskor, amelyet jól kitanított pedagógusok végeznek el, többnyire katolikusnak, azaz ,,catolic"-nak vallják magukat? Minden jel arra mutat, hogy egy etnikai csoport szellemi genocídiumát előbb papíron végzik el – állapította meg Sylvester Lajos. A bukaresti pápai nuncius arról sem akar tudomást szerezni, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható a moldvai magyarok és Vatikán ezeréves egyházi kapcsolatáról. A csángókról hol azt állítja, hogy nincsenek, kétségbe vonja az Európa Parlament küldöttsége vizsgálatának eredményeit, szembehelyezkedik a kérdés megítélésében magával a pápával, és nem teljesíti ennek kívánságát. A nuncius még azt is kétségbe vonta, hogy azok a csángómagyarok, akik őt felkeresték a magyar nyelvű mise újbóli bevezetése és a magyar nyelvű fakultatív oktatás bevezetése ügyében, maguk is magyarul beszélnek. Sylvester szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség, kivéve néhány papot, közömbös a moldvai csángók sorsa iránt. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal kötött legutóbbi, újabb egy évre szóló paktumából kifelejtették a csángó-kérdést. A nyárádszeredai Zsombori Dénes nyugdíjas tanárember, aki 1959-ig tanított Moldvában, levelében javasolta, hogy a minisztérium nevezzen ki csángó szakfelügyelőt, aki a csángóknál az oktatás törvényességét ellenőrizze, továbbá a csángók lakta megyékben nevezzenek ki olyan tanfelügyelőket, akik tisztességesen végzik a dolgukat. /Sylvester Lajos: Lesz-e csángóbárca? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998