udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zudor János

1991. március 12.

Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára Zudor Jánosnak az RMDSZ sorsára vonatkozó kérdésére válaszolva leszögezte: "Lehetetlennek tartom azt, hogy olyan döntés szülessen, amely megfosztaná az egymilliós magyar szavazóblokkot politikai akaratának kinyilvánításától. Egyetlen hatalomforma, amely ilyen határozatot hozhatna, a diktatúra lenne." /Zudor János: Mi lesz az RMDSZ sorsa?! = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

1991. augusztus 16.

Keszthelyi Gyula, a Határon Túli Magyarok Titkárságának kormányfőtanácsosa a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta, hogy a romániai magyar fiataloknak nehéz bejutni az egyetemekre. Romániában 808 magyar fiatal tanul bizonyos tárgyakat magyarul az egyetemeken. Ebből közel 500-an Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárképző fakultásain, készázvalamennyien pedig Marosvásárhelyen, az orvosin részesülnek részleges anyanyelvi oktatásban. Amíg nincs teljes magyar nyelvű főiskolai hálózat, addig a magyar gyerek elbizonytalanodik, inkább magyarországi egyetemet választ. A romániai magyarság legfontosabb gondja a gazdasági helyzet. A gazdasági létbiztonságot kellene megteremteni. Szükség lenne magyar hitelszövetkezetekre, hitelintézetre. A román szélsőségeknek az az állítása, hogy önálló magyar iskolák létesítése szeparatizmushoz vezet, hamis állítás. A két világháború között önálló magyar gimnáziumok léteztek, a második világháború után rendkívül kiterjedt volt a magyar oktatási hálózat. Jelenleg viszont, amikor a választópolgárok 7,3 %-a az RMDSZ-re szavazott, a magyar gyermekeknek mindössze 4,6 %-a jár magyar líceumi osztályokba. /Zudor János: Beszélgetés Keszthelyi Gyulával, a magyar kormány mellett működő Határon Túli Magyarok Titkárságának kormányfőtanácsosával. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1992. május 14.

Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta: "Én már régóta nem tudok úgy nézni a magyarokat, mint akik a határ egyik felén vagy a másik felén élnek, hogy kinti vagy benti magyarok, és a magyarságot a kultúra, a történelmi emlékezete, az érzelmek, a művészet miatt egységesnek tekintem?" "Nem tudom Sütő Andrást vagy Lászlóffy Aladárt egy másik kultúrához tartozónak tekinteni." Csoóri úgy látja, elkerülhetetlen lesz, hogy Romániában a magyarok autonómiát kapjanak. A költő szerint a "huszadik században nem föltétlenül egy bizonyos országrészhez kötődik a nemzet, a magyarság, hanem eszmékhez, gondolatokhoz, történelemhez, kultúrához, és nagyon az egyénhez" és "a személyiséggel azonos hazafiságot, a nemzethez tartozást nem lehet feladni senkinek sem itt, sem Erdélyben, sem Amerikában. Lesz egy olyan nemzetünk, amelyikre azt mondhatjuk, hogy hasonló lesz a görögökéhez, akik sosem éltek egy államban, nagyon sokféle városállamokban éltek, és mégis, ha utólag gondolunk rájuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a görögség klasszikus nemzet. Mi talán egy mozaiknemzetet tudunk megteremteni. De ehhez minden kockára szükség van. Mert hogyha egy mozaikból egy kocka is hiányzik, már baj van." /Zudor János: Beszélgetés Csoóri Sándorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

1995. december 28.

Majd ötéves szünet után Nagyváradon, dec. 20-án az RMDSZ-székházban működő Tulipán könyvesboltban újraéledt az Ady Kör. A nyitó összejövetelen Gittai István költő-újságíró mutatta be a Fagyöngy `95 versantológiát, majd az abban szereplő négy nagyváradi költő /Szűcs László, Dénes László, Patali István, Zudor János/ olvasott fel verseiből. Az Ady Kör legvirágzóbb időszaka 1971 és 1990 közötti évekre esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2000. június 12.

Kolozsváron az Előretolt Helyőrség irodalmi körben jún. 8-án bemutatták Martos Gábor Éjegyenlőség című kötetét. Martos Gábor budapesti irodalomtörténész, a Népszava című napilap kulturális rovatának vezetője, kiváló ismerője a közelmúlt erdélyi magyar irodalmának. A szerzőnek 1994-ben két "ikerkönyve" jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó gondozásában: a Marsallbot a hátizsákban a Forrás harmadik generációjának szellemi körét térképezte fel, míg a Volt egyszer egy Fellegvár a generáció egyik legfontosabb orgánumát, a kolozsvári Igazság című napilap (a mai Szabadság) ifjúsági mellékletét mutatta be. Az Éjegyenlőség ennek folytatása, kiegészítése: olyan magyarországi, illetve romániai magyar irodalmi folyóiratokban 1987 és 1996 között megjelent, vagy előadásként elhangzott írásokat gyűjt egybe, amelyek mindegyike a mai erdélyi magyar irodalommal foglalkozik. A kötet középpontjában a Forrás harmadik nemzedéke tagjainak (Balla Zsófia, Egyed Péter, Szőcs Géza, Markó Béla, Kovács András Ferenc, Visky András, Zudor János), illetve az őket követő fiatalabb alkotóknak a munkássága áll. /Boné Ferenc: Forrásaink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2002. május 7.

1990 tavaszán indult a Kelet-Nyugat, pár év múlva megszűnt, Nagyvárad ismét kulturális folyóirat nélkül maradt mostanáig. Közösségi összefogásként jelent meg április utolsó napjaiban a Várad című irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos negyedévi periodika első száma, a Nagyváradi Ady Társaság kiadásában. Javarészt ugyanazok szerkesztik-írják, akik a jó emlékezetű Kelet-Nyugatot. Ismert és kevésbé ismert nevek sorakoznak az első számban, köztük Indig Ottó, Zudor János, Fábián Sándor, Varga Gábor, Gittai István, Dénes László, Balla D. Károly, Beke György, Toró Tibor. A Várad második száma júniusra várható. /Feltámadás? Újjászületés? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./

2002. október 17.

Okt. 15-én Kolozsváron Zudor János És egy kicsit tovább /Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület, Nagyvárad, 2001/ című verseskötetét ismertette, majd verseket adott elő. /Köllő Katalin: Zudorig, de egy kicsit tovább. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2007. február 13.

Kusza „baleset” érte Váradon Zudor János Sziveri-díjas költőt. Állítólag egy autó gázolta el Nagyváradon Zudor János beteg költőt, nagyon súlyos állapotban került még január 25-én kórházba. Legközelebbi hozzátartozói sem tudták mostanig, mi van vele, hol van. Csak a véletlenen – egy szemtanú beszámolóján – múlt, hogy a lap tudomására jutott a már több mint két hete történt baleset. A rendőrségi közleményben nem szerepelt, a költőnél nem voltak iratok. Állítólag Nagyváradon egy autó gázolta el az amúgy is beteg költőt, az esetnek szemtanúi is vannak. A család, miután a hírét vette, két napig kereste. A nagyváradi rendőrség ügyeletese, valamint a mentősök nem tudtak semmit, s a baleseti sebészeten sem szerepelt ilyen nevű beteg. Legalábbis az első napon. Másnapra „megkerült” a páciens, akiről azt is elárulták, hogy még január 25-én koponyaműtétet hajtottak végre rajta. Állapota rendkívül súlyos, testének teljes jobb oldala lebénult. /Both Abigél: Gázolás vagy esés? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2007. február 14.

Az egyik nagyváradi kórház igazgatójának felesége ütötte el autójával a jelenleg súlyos állapotban lévő Zudor János Sziveri-díjas költőt. A nő ellen már bűnvádi eljárás is indult – erősítette meg Liviu Popa Bihar megyei rendőrfőkapitány. A január 25-i balesetről mindeddig vélhetően azért hallgatott eddig a rendőrség, mert „valamelyik helyi nagykutya felesége ütötte el” Zudort. Zudor Jánost még január 25-én érte baleset Nagyváradon, de a család csak a napokban szerzett tudomást az ügyről. A költő jelenleg túl van egy agyműtéten, és állapota válságos. A rohammentő akkor készített jegyzőkönyve szerint elláttak és kórházba vittek egy 52 éves férfi sérültet, aki közlekedési baleset áldozata lett. A kórlapon feltűntették, hogy „elütötte egy autó”, de a kórházi kórlapon már „esés” szerepelt. /Both Abigél: ‘Nagykutya-feleség’ ütötte el Zudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2007. február 19.

Az életveszélyes sérülésekkel Nagyvárad kórházban fekvő Zudor János költő megsegítésére szervez gyűjtést a Nagyváradi Ady Társaság (NAT): a beteg mellé ápolót szeretnének fogadni. A skizofréniában szenvedő költő januárban szenvedett balesetet, azóta kétszer műtötték. Zudor a műtétek után lebénult, állandó gondozást igényel. Szűcs László NAT-alelnök elmondta: már érkeztek hazai és külföldi felajánlások. A NAT alelnöke szerint minden jel arra mutat, hogy a balesetet el akarták tussolni: a mentőorvosok jelentésében még közlekedési balesetként szerepel a Zudorral kapcsolatos bejegyzés, a közlekedésrendészetnél és a kórházban viszont nyomát sem találták az ügynek. Szemtanúk állítják, hogy a város egyik kórházigazgatójának felesége a gyalogátjárón ütötte el a költőt, a rendőrségi iratok szerint azonban Zudor János elesett. /Gergely Gizella: Összefogás Zudor János költőért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998