udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Simonyi József

2002. október 1.

Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2004. június 15.

Érmihályfalván jún. 13-án volt a templom búcsúja, amikor Tempfli József nagyváradi megyéspüspök 105 érmihályfalvi ifjút bérmált meg. A 2. Regionális Simonyi Napok keretében pedig emléktáblát avattak a legvitézebb huszár, báró Simonyi József ezredes a emlékére, aki az érmelléki városban is megfordult. /(Balla Tünde): A legvitézebb magyar huszárt is ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2005. október 25.

Tőzmiske község polgármesterét, Haász Tibort meghívták Debrecen önkormányzatának ünnepi ülésére, ahol Kósa Lajos polgármester átnyújtotta a város ajándékát, Simonyifalva zászlaját. A fehér selyemből készült, aranyrojtos zászlón a tulajdonosok óhaja szerint Simonyi óbester kis címere mellett aranyszálas varrással fent a “Simonyifalva”, a címer alatt “Báró Vitézvári Simonyi József óbester” szöveg van feltüntetve. A zászlót a Simonyiak házában fogják elhelyezni, ez lesz Simonyifalva ékessége is. Debreceni útjára a polgármestert elkísérte Zsóri Elemér simonyifalvi RMDSZ-elnök, valamint dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke. /(b): Zászlót kapott Simonyifalva. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

2007. április 16.

Április 15-én Aradon a minorita kultúrház előcsarnokában volt a Regionális Simonyi Napok ötödik rendezvénysorozatának megnyitója. A Simonyi-emléktábla 2004-es elhelyezése óta immár hagyományos a Regionális Simonyi Napok több hónapos rendezvénysorozatának aradi indítása – hangsúlyozta Bognár Levente alpolgármester, aki reményét fejezte ki: eljön az ideje annak is, hogy az aradi várban is emléktáblát kapjon Simonyi József óbester, ahol utolsó éveit rabságban töltötte. Dr. Hevesi József területi képviselő a hagyományok megőrzésének fontosságára figyelmeztetett, addig, amíg van kivel, kikkel. A Simonyi-emléktábla megkoszorúzása után a részvevők koszorút helyeztek el a Megbékélés parkjában a Szabadság-szobornál. Az emlékezés évek óta Aradtól Nagyváradon Debrecenen és Budapesten át Simonyifalváig terjed. /Kiss Károly: V. Regionális Simonyi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2007. május 21.

A hét végén immár tizenötödször rendezték meg a Bihar megyei kisvárosban, Érmihályfalván a Nyíló Akác nevű városnapokat. A megyében ez a legrangosabb és legrégebbi városnapi rendezvénysorozat. A hivatalos megnyitót május 18-án, a tájház avatása után tartották. Sorra léptek színpadra az együttesek, hogy szórakoztassák a közönséget. /Both Abigél: Kinyílt az akác Érmihályfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A római katolikus templomban Simonyi óbesterre (Simonyi József báróra), a napóleoni háború helyi hősére, valamint Számadó Ernő száz éve született költőre emlékeztek. A hétvégén három könyvbemutatót is tartottak: id. Szilágyi Ferenc Nagyapám pipái és Családi panoptikum című könyvein kívül az Édesanyám rózsafája című, édesanyákról szóló kötetet is bemutatták. A népzene és néptánc kedvelői május 18-án a Nagyvárad táncegyüttesnek, másnap az érmelléki néptáncgála fellépőinek, május 19-én, vasárnap pedig a Hajdú Népi Együttesnek tapsolhattak. Érmihályfalva múzeummal gazdagodott. Az intézmény Andrássy Ernő orvos, régész, kutató számára állít emléket, aki a város első múzeumát alapította, amelyet 1958-ban szüntetett meg a kommunista hatalom. Andrássy Ernőt a Sass Kálmán-perben 25 évre ítélték, 1964-ben, amnesztiával szabadult. Az intézmény egyik szobájában az egyházak által őrzött több évszázados kelyheket, arany- és ezüstszállal hímzett terítőket, az érmihályfalvi iparosok egyesületétől fennmaradt iratokat, zászlókat állították ki. A középső terem Andrássy Ernőnek állít emléket, az őt idéző fényképek mellett pedig azokból az ottományi régészeti leletként ismert tárgyakból is bemutatnak néhányat, amelyeket az orvos barangolásai során fedezett fel. /Gergely Gizella: Díjazták a kőlevest. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2008. szeptember 1.

Mintegy kétezren szórakoztak a hétvégén az immár tizenkettedik alkalommal megtartott Diószegi Napokon. A 2004 óta rendszeresített rendezvény érdekessége, hogy az önkormányzat nem használ fel közpénzt a megszervezésére, a helyi közösség önerőből tartja fenn azt. Volt fogathajtóverseny is. Megkoszorúzták a báró Vitézvári Simonyi József óbester emlékét ápoló debreceni Pro Patria Alapítvány 2003-ban állíttatta emlékplakettet, mely az 1817–1818-ban Diószegen katonáskodó „legvitézebb huszára” emlékeztetett. /Fried Noémi Lujza: Önfenntartó faluünnep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998