udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Seregély István

1991. szeptember 29.

Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/

1992. május 23.

Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1993. augusztus 8.

Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1994. február 12.

Febr. 11-12-én a magyar katolikus egyházfők meghívására az RMDSZ küldöttsége, Markó Béla elnökkel az élen, látogatást tett dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknél, Seregély István egri érseknél és más egyházi vezetőknél. A találkozók során az RMDSZ vezetői tájékoztatást adtak a Szövetség szerepéről az erdélyi magyarság önépítő munkájának összehangolásában, méltatták a romániai magyar történelmi egyházak társadalmi szerepvállalását. Febr. 11-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke találkozott Budapesten Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével. Tájékoztatták egymást a két ország kisebbségeinek helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Magyar Kurír, febr. 15./

1996. február 12.

Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./

1996. június 16.

A Magyarok IV. Világkongresszusához kapcsolódva jún. 16-án Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke több püspök részvételével celebrál ünnepi szentmisét. Ezzel egyidőben közös református-evangélikus istentiszteletet tartanak a Kálvin téri református templomban, valamint a Dohány utcai zsinagógában. A mise és az istentiszteletek helyszínéről 19 órára a Nemzeti Múzeum elé vonulnak a részvevők, ahol a Szent Jobb és a Szent Korona lesz kivetítve. Itt a püspökök rövid beszédeket mondanak. /Új Magyarország, jún. 12./

1999. augusztus 7.

Aug. 7-én ünnepi szentmisével - melyet Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált - és a csíksomlyói passió bemutatásával ért véget Csíksomlyón Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a Háló egyhetes homoródfürdői tábora. A Kárpát-medence minden tájáról összesereglett 600 katolikus hívő egynegyede az anyaországból, több mint harmada Erdélyből érkezett, Kárpátaljáról nyolcvanan, Felvidékről és Délvidékről 60-60-an jöttek el Homoródfürdőre, képviselve azt a csaknem 700 közösséget, amelyek a Háló segítségével építettek ki kapcsolatot egymással. Puchard Zoltán, a Háló vezetője elmondta, hogy az elmúlt években már több országban szerveztek hasonló összejövetelt, így a felvidéki Párkány melletti Kovácspatakon, a székelyföldi Csíksomlyón, a délvidéki Horgoson, valamint a Szeged közeli Domaszéken. A mostani táborozásnak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek volt a fővédnöke. //botlik/ [Botlik József]: Hálósok találkozója Homoródfürdőn. Kárpát-medencei közösségépítés. = Magyar Nemzet, aug. 9./

2000. október 6.

Lengyel-litvánként magyar nyelven hirdeti az igét Romániában Pável atya, az Aradi Minorita Rendház új főnöke. Egerben végezte a szemináriumot, Seregély István érsek szentelte pappá Miskolcon, a minoriták Szent Erzsébet tartományának székhelyén. Idejövetelével az aradi várból kiszabadult Szabadság-szobor az ő gondjaira van bízva. Elmondta, hogy félt idejönni, magára vállalni ezt a hatalmas felelősséget. "Keresztényként, katolikusként és minoritaként azon leszek, hogy szeretet, keresztény egység legyen és az evangélium legyen az első...Nagyon örülök, hogy a szobor itt van. Kelet-Európában sokat szenvedtünk a szovjet uralom alatt, sokat harcoltunk is a szabadságért; de amikor megkaptuk a külső szabadságot, kiderült: a belső szabadság fontosabb, ezért még nehezebb. A szobor fölött ott van a kereszt, ami első pillantásra talán nem is illik oda, de azt jelenti, a magyarok szabadsága csak egy része a teljes szabadságnak." /Lengyel-litván egyházfőnök az aradi minoritáknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2001. augusztus 22.

Sok ezer hívő jelenlétében, egyházi és állami vezetők részvételével tartották meg a hagyományos Szent István-napi ünnepi szentmisét aug. 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren. A Szent Jobb ünnepélyes elhelyezésével megkezdődött koncelebrációs szentmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével mutatták be, szentbeszédet mondott Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A bíboros kiemelte, hogy Szent István megkoronázása meghatározta az ország történelmét, kultúráját és nemzeti tudatát, egyben egyenrangú tagként beiktatta Magyarországot az európai államok nagy közösségébe. Seregély érsek minden magyar nevében köszönetet mondott Szent Istvánért, a magyarság elmúlt ezer évéért és arra buzdított mindenkit: ne féljen embernek, kereszténynek, magyarnak lenni Magyarországon, a Kárpát-medencében és az egész világon. Az egyházi eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János, a magyar országgyűlés elnöke, valamint - II. Alekszij orosz pátriárka képviseletében - Kirill metropolita is. A hagyományos Szent István-napi mise után elindult a Szent Jobb-körmenet a budapesti Szent István-bazilika elől; az ereklyét egyházi és közjogi méltóságok, továbbá a hívők hosszú sora kísérte, köztük a Habsburg-család, illetve a diplomáciai testület több tagja. /Ünnepi szentmise és körmenet a Szent István-bazilikánál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2003. február 5.

A magyarországi katolikus, a református és az evangélikus egyház közös nyilatkozatban kérte a "nép felelős vezetőitől", hogy őrizzék meg a kedvezménytörvény eredeti célkitűzéseit. A Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke véleménye szerint "a szomszédos országok nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kötelességünk magyar honfitársaink segítése". /Magyarországi egyházi méltóságok a kedvezménytörvény megőrzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2003. február 21.

Febr. 21-én nyílik Budapesten, a Terror Háza Múzeumban a Márton Áron püspök életművét bemutató időszaki kiállítás, amelynek mottója a boldogemlékű püspök szavait idézi: "Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és a börtön nem szégyen, hanem dicsőség." A kiállítást Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitja meg, a megnyitóbeszédet pedig Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki általános helynök tartja. A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az Andrássy út 60 szám alatti épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem két terrorrendszerének bemutatására múzeumot hozzon létre. A múzeum alapítása óta egyik legfontosabb feladatának tekinti azok életsorsának bemutatását, akik hitükre és meggyőződésükre támaszkodva ellenálltak a diktatúrának. Ezek közül kiemelkedik Mindszenty József bíboros-hercegprímás személye és életműve, mely az egyházi ellenállást bemutató kiállítás középpontjában van. /Kiállítás Márton Áron püspökről. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

2004. június 21.

Szatmárnémetiben a katolikusok legnagyobb helyi ünnepe a székesegyházhoz kötődő Jézus szíve búcsú. A mostani zarándoklatnak külön hangsúlyt adott az a tény, hogy az egyházmegye az idén ünnepli alapításának 200. évfordulóját. Először Ion Robu bukaresti érsek románul, majd Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek német nyelven celebrált misét. Aztán a város régi főterén álló kéttornyú székesegyház előtt kezdetét vette a magyar nyelvű mise, melyen Seregély István egri érsek hirdetett igét, beszélt többek között a hit, a kultúra, a nyelv megtartó erejéről, a magyarság összetartásának szükségességéről. A szentmisére és az azt követő főtéri körmenetre mintegy 8-10 ezer hívő jött el Máramarosszigettől Béltekig, Nagykárolytól Felsőbányáig. Ott voltak a máramarosi és avasi katolikus románok, szlovákok, ukránok, s a közös hitben együtt örvendtek a magyarokkal. /(Sike Lajos): Három nyelven miséztek. Tízezer hívő a Jézus szíve búcsún. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2007. június 10.

Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök június 9-én részt vett dr. Ternyák Csaba egri érsek beiktatási szentmiséjén, amelynek keretében dr. Seregély István leköszönő érsek átadta utódjának az egyházmegyét. Dr. Seregély István húsz éven át vezette Magyarország egyik legrangosabb egyházmegyéjét, amelynek a szatmári egyházmegye 800 évig része volt, és 1804-től pedig több mint 100 éven át az egri érsekségnek volt alárendelve. /Érseki beiktatás Egerben. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 10./

2007. december 27.

Hám Jánost a szatmári római katolikus egyházmegye „második megalapítója”-ként, és Szatmárnémeti modern arculata kialakítójaként tartják számon. Iskolákat alapított, hatalmas méretű építkezéseket kezdeményezett, és különböző intézményeket hozott létre. A püspököt a „szegények atyjának” is nevezték, mivel kormányzásának első pillanatától felkarolta őket. Kórházat épített a város szegény betegeinek kezelésére. Vezetését az Istenes Szent Jánosról nevezett Irgalmas Rendi szerzetesekre bízta. Megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjét, akik kórházakban és iskolákban tevékenykedtek. Alapítványt hozott létre a nehéz sorsú ifjak taníttatására, mely 35-40 szegény, de tehetséges ifjú tandíját fedezte. Az emlékezés keretében nyílt meg november 18-án, a Hám János-kiállítás a püspökség dísztermében. December 8-án az ünnepi szentmisét dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálta, és ő volt az ünnepi szónok is. December 27-én ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban, majd átadják a Hám János díjakat. Délután lesz a Szent Erzsébet-szobor alapkövének letétele. /Ünnepi megemlékezések boldogemlékű Hám János püspök halálának 150. évfordulója alkalmából. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

2008. november 6.

A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság kezdeményezésére immár a második éve, hogy szobrokat állítanak az államalapító Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek. Gelencén november 5-én Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének jelenlétében, az egri dr. Seregély István nyugalmazott érsek által celebrált búcsús szentmisét követően avattak szobrot Szent Imrének. A mellszobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása, akinek a szobrai azokat a magyarországi és erdélyi településeket díszítik, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a liliomos herceghez. Seregély István kifejtette: nem a szavak a fontosak az 1007-ben született herceggel kapcsolatosan, hanem azok a cselekedetek, amelyek Szent Imrét halhatatlanná tették a magyarság számára. „Hűséges volt keresztény magyar hitéhez, és méltóvá vált arra, hogy a magyarság ily módon állítson emléket számára” – hangsúlyozta. Lezsák Sándor beszédben ismertette a fiatalon elhunyt liliomos herceg életútját, s annak ma is érvényes szellemi örökségét. „Szent Imre herceg követte az államalapító István királyunk, atyja örökségének előírásait, és annak szellemében élt. Szent Gellért püspök tanítványaként teljesítette az egyik legfőbb keresztény parancsolatot: szerette Istent és embertársait” – emelte ki Lezsák. /Bartos Lóránt: Szobor Szent Imrének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998