udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 55 találat lapozás: 1-30 | 31-55
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Széchenyi István

1990. szeptember 22.

Olivier Lustig nyugalmazott ezredes csak Észak-Erdély zsidóságának tragédiájával foglalkozott, állapította meg Vasas Samu, kimondva, hogy az egész magyar nép fasiszta volt, a román nép ellenben mentes maradt a fasiszta fertőzéstől. Valójában a pártlap, a Scinteia 1945. máj. 24-i és aug. 4-i, a Mantuirea 1944. nov. 20-i és 1945. márc. 26-i számai megírták, mi is a valóság. A cernovici főrabbit megkínozták, majd agyonlőtték. Jegában 14 ezer, Toroinet és Radauti megyékben 15 ezer zsidót gyilkoltak meg. Transznisztriába, két megsemmisítő táborba deportáltak 108 ezer zsidót, ahol közülük 64 556-an meghaltak. Bukovinából 58 ezer zsidót vittek el, akik közül csak 12 ezren tértek vissza, Odesszában 30 ezer, Bagdanoviza táborában 50 ezer, Galacon 70 ezer, Cetatea Alban 10 ezer embert öltek meg, Virjuleni és Marculesti táboraiban 24 ezren haltak éhen. Összesen tehát 323 000 zsidót öltek meg. Lustignak elkerülte a figyelmét az, hogy erről a tragédiáról Romániában háromkötetes Fekete könyvet állítottak össze 1946-ban. Igaz, hogy később zárolták ezt az összefoglalót. - Raoul Sorban a hetvenes években Kós Károly lefasisztázásával keltett feltűnést. Festő volt, művelődéstörténész, most pedig felcsapott történésznek, megjelent művében /Fantasma imperiului Ungar si Casa Europei/ revizionistaként szerepel Szabó T. Attila nyelvtudós, Herepei János, de Németh László, Sütő András és Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Raul Sorban akinek jelleme, viselt dolgai ismertek most egy könyvvel jelentkezett: Fantasma imperului ungar si Casa Europei, Bucuresti, 1990. A szerző munkája függelékében adott egy felsorolást: "Erdélyről és a romániai magyarokról szóló revizionista és hungarista könyvek nem teljes listája". Sorban revizionistának kiáltotta ki Cseh Gusztáv metszeteit erdélyi személyiségekről, Kányádi Sándor verseit az év hónapjairól vagy Szabó T. Attilának a helynevekkel foglalkozó művét. A szerző a hungarizmust az összmagyarság, a mindenkori magyar állam vezéreszméjévé tette: "A Magyar Birodalom fantomja ma áthatja a magyar politika minden munkatervét." Könyvében Klapka György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Kós Károly és mások egy-egy kijelentésük miatt hungaristrák lettek. /Balázs Sándor: Cérnára fűzött rögeszme. = A Hét (Bukarest), szept. 27./

1991. szeptember 20.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1991. október 31.

A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én, Széchenyi-emléktáblát helyeztek el Bánffyhunyadon, a református templom belső falára, Széchenyi István születésének 200. évfordulója emlékére. Magyarországról Katona Tamás jelent meg az ünnepségen, aki beszédet mondott. Az emléktáblát a református egyház és a budapesti Széchenyi Társaság készíttette, felirata: "Senki ember ne akarja megváltoztatni vagy éppen elpusztítani egy nemzet nyelvét. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, Bánffyhunyadon jártának emlékére. Református egyház, Széchenyi Társaság." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1995. március 21.

Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület márc. 4-i ülését Németh Lászlónak szentelte, emlékezve a város nagy fia, Németh László halálának 20. évfordulójára. Fábián Ernő méltatásában az író munkássága egy XX. századi Széchenyi Istvánként került a hallgatóság tudatába. Az ülésen szó esett az 1993-ban átadott, a városban levő, több mint 11 ezer kötetet tartalmazó Németh László Könyvtárról is. Az EMKE-füzetek soron következő 5-6. kettős száma: In memoriam Németh László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1998. április 21.

Ápr. 21-én megkezdődött a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója Budapesten. A Magyar Professzorok Világtanácsának megalakítását, valamint a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás színvonalának emelését szolgáló ajánlások kidolgozását tűzték célul a szervezők a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója elé - mondta Kecskés Mihály professzor a háromnapos konferenciája résztvevőit köszöntve a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor leszögezte: Magyarország külföldi megítélésében jelentős mértékben a szellemi tőke játszik szerepet, ehhez pedig nagyban hozzájárulnak a felsőoktatásban dolgozók. Magyarországon 1250, a világban szétszórtan 600 magyar professzor él, közülük kétszázan a környező országokban. Elmondta: a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete és az MTA Szabolcs megyei testülete tavaly novemberben Nyíregyházán rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját. A nyíregyházi és a budapesti találkozó tapasztalatait ajánlásokban összegzik, s azokat a kormány elé terjesztik. Tervezik, hogy a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Bizottságához hasonlóan megalakítanák a Különböző Kontinensek Magyar Professzorainak Bizottságát is. Glatz Ferenc, az MTA elnöke a világtalálkozót megnyitó beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásból nem következik a nemzeti kultúrák egyesülése. Meggyőződése - mondta -, hogy a tanárértelmiség az első számú letéteményese ma a kultúrnemzet megtartásának. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a Széchenyi István házában - a Magyar Tudományos Akadémián - rendezett világtalálkozó Széchenyi álmát álmodhatja tovább a kiművelt emberfők sokaságáról. /MTI, ápr. 21./

1998. július 14.

Németh Zsolt átvette Göncz Árpád köztársasági elnöktől a politikai államtitkári kinevezéséről szóló okmányt az Országházban. /Magyar Nemzet, júl. 15./ Németh Zsolt 1963. október 14-én született Budapesten. 1987-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusi diplomát szerzett, majd az angliai Oxfordi Egyetemen tanult. 1987-90-ben az MTA aspiránsa volt a Magyarságkutató Intézetben és tanított a közgazdasági egyetem Széchenyi István Szakkollégiumában. 1987-88-ban a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. A Fidesz alapító tagja, 1993-tól a párt alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő, 1998-ban a budafoki egyéni választókerületben kapott bizalmat. A parlamentben az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottságban dolgozott, 1993-94-ben a testület elnökeként. 1994-től az ez évi választásokig a külügyi bizottság tagja, és a Fidesz külügyekért felelős frakcióvezető-helyettese volt. /MTI/

1999. október 30.

Marosvásárhelyen az önkormányzat román tagjai is beleegyeztek, hogy utcákat nevezzenek el Márton Áronról, Kós Károlyról, Széchenyi Istvánról, de Bem tábornok nevét már törölték a listáról. Végre megoldódik az RMDSZ Maros megyei szervezetének székház-ügye. A város központjában egy villát készül kiutalni a polgármesteri hivatal a szervezetnek. Az eddig a szövetség által elfoglalt főtéri helyiségekbe a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Maros Művészegyüttes költözik, melynek előbbi székhelyét visszakapta a jogos tulajdonos, a református egyház. /Márton Áron, Kós Károly, Széchenyi - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1999. november 8.

Nov. 6-án Kolozsváron tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ tisztújító közgyűlését. Első napirendi pontként a közgazdász társaság ünnepelt, ugyanis november 3-át, a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány napjának nyilvánította. Hiszen ezen a napon jelent meg Bolyai nagy műve, és ugyancsak november 3-án Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia javára. Második napirendi pont a magyar nyelvű középiskolai szakoktatás kérdése volt, megállapították, hogy hiányoznak a képzett tanárok, továbbá nincs felszerelés. Dr. Kerekes Jenő megtartotta elnöki beszámolóját. A tényleges tisztújítás elmaradt, sikerült meggyőzni dr. Kerekes Jenőt, hogy vállalja az elnökséget még egy évig, és majd a nyári vándorgyűlés és jubileumi ünnepségen újra felveszik a tisztújítás kérdését. Az RMKT vezetőségének a mandátumát meghosszabbították még egy évre. A régi-új felállítás: elnök dr. Kerekes Jenő, ügyvezető alelnök Somai József, gazdasági alelnök Coltea Tibor, oktatási alelnök Szécsi Kálmán, fiókszervezetekkel kapcsolatot tartó alelnök Kelemen Emőke. /Gáspár Miklós: RMKT tisztújítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Az RMKT lépést tart az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1999. november 13.

Vofkori László, a földrajztudomány doktora, a kétkötetes Székelyföld útikönyve szerzője munkájáért Budapesten a Széchenyi István-díjat kapott. Vofkori László brassói születésű, székelyudvarhelyi földrajztanár számos tudományos dolgozat szerzője. Orbán Balázs óta, akinek hatkötetes munkája, a Székelyföld leírása 1868-ban jelent meg, sok változás történt: a településhálózat átalakult, változott a helyi lakosság szokásrendje, sőt még a természeti táj is módosult. Orbán Balázs óta a szerzők Székelyföldnek csak egyes részeit járták be, így például Bányai János, Kelemen Lajos, Benkő Samu, Kisgyörgy Zoltán, Ferenczi Géza és István, továbbá Beke György. Azonban összefoglaló jellegű, rendszeres, tudományos igénnyel megszerkesztett útikönyv ezidáig nem jelent meg. Ebben van Vofkori László könyvének jelentősége. Az 1200 oldalas munkában közel 600 települést mutatott be. /Balás Árpád: Egy mai Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2000. május 23.

Máj. 23-án több évtizedes, a magyar nemzet ügyéért kifejtett tevékenységéért Csoóri Sándor leköszönő elnököt a Magyarok V. Világkongresszusa örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Csoóri Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarok Világszövetségének mindenképpen meg kell újulnia, ellenkező esetben gyógyíthatatlan sebek mutatkozhatnak a szervezeten. Csoóri Sándor szerint szép cselekedet volt Kossuth szembenállása a Habsburg házzal, de még szebb cselekedet volt Széchenyi István példája, aki önmaga ellen is tudott harcolni. Amikor megválasztják az új tisztségviselőket, erre is gondoljanak a küldöttek - mondta Csoóri Sándor. /Csoóri Sándor örökös tiszteletbeli elnök lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. október 5.

Gergely István csobotfalvi plébános az erdélyi magyarság, a magyar kultúra érdekében kifejtett munkásságáért szeptember 21-én Széchenyi István-díjat vett át Budapesten. Gergely István elmondta, hogy 1981-től plébános, 1987-ben került Csíksomlyóra. Az ifjúsággal foglalkozott, ezért sokat volt a szekuritatén, fenyegették, hogy az országból kitiltják. Gyergyóból és Brassóból a szeku nyomására helyezték el. Többször fenyegették halállal is. Az egyik alkalommal -úgy tűnik - meg is próbálták. Bálint Lajos püspöknél volt Marosfőn, míg bent volt, valakik meglazították a kocsi bal első kerekén a csavarokat, majdnem kiesett a kerék Csíkszentdomokoson. - Abban az időben annyira zaklatott volt, hogy már éjszaka sem tudott aludni, felment a Salvator hegyre. Ott "fenn a hegyen éreztem, hogy az Isten megérintett. Ez egy életre szóló és meghatározó Isten-élmény volt, amikor jöttem le a hegyről - ahová az akkori kántor is elkísért a testvérével - felkiáltottam: "Vállalom, mindent vállalok"- ez egy csodálatos éjszaka volt." - A Csibész Alapítványt formálisan 1991-ben hozta létre, az árva gyerekekkel azonban már 1987 óta folyamatosan foglalkozott. Ma már 20 házuk, műhelyeik vannak, a csibészek és a személyzet száma meghaladja a 170-et. /Hátsekné Kovács Kinga: Az emberek szolgálatában - minden időben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. október 28.

Okt. 26-án Kolozsváron, Röser antikváriumban bemutatták Csetri Elek történész Együtt Európában című könyvét. A tanulmányok nagy része olyan kiemelkedő egyéniségekkel foglalkozik, mint Wesselényi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Széchenyi István, Bethlen Gábor. /Csurulya Szidónia: Hiánypótló kötet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2001. március 13.

Széchenyi Istvánról, akit Kossuth révén a legnagyobb magyarként tart számon a nemzeti köztudat, a szakirodalom úgy tudja, hogy gyermekkorában nem tudott jól magyarul. Akadt - nem véletlenül - német tanú, például dr. Georgen elmeorvos, aki azt állította: "a gróf az atyai házban ízig-vérig német nevelésben részesült, német volt a mindennapi érintkezés nyelve, s a német nyelv tekinthető a gróf anyanyelvének. (...) Később nagy igyekezettel tökéletesítette magyar tudását, az igazi, szigorú grammatikai képzettségű magyarok azonban mindig csak szánakozóan mosolyogtak a gróf nyelvismeretén." Kéri Edit nyugdíjas színésznő (férjét az 1956-os győri "szerepléséért" kivégezték, őt magát is börtönbe zárták, szabadulása után hosszú évek óta levéltári történelemkutatással foglalkozott) Mikor tanult meg Széchenyi magyarul? című kötetében (Magyarok Világszövetsége, Magyarok Háza, Bp., 2000) bebizonyította, hogy Széchenyi zsenge gyermekkorától jobban beszélte anyanyelvét, továbbá azt, hogy a legnagyobb magyarról alkotott kortársi kép részben agyafúrt hamisítvány, a gróf utókor előtti lejáratásának szüleménye (van osztrák figura, aki szellemi fogyatékosként emlegette). Kéri Edit bemutatta, miként épült be az irodalmi köztudatba ez a hamis kép, ez az életrajzi hamisítás. /Sylvester Lajos: Széchenyi István emlékezete. A nyelvek az igazi védfalak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2001. május 10.

Az általános iskolai oktatás vetületei a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió országaiban címmel tartottak nemzetközi tudományos ülésszakot Temesvárott. A rendezvény résztvevői: az eurorégió három országában működő négy testvérintézmény, az Aradi és Temesvári 1-es sz. Általános Iskolák, a Gedói Általános Iskola (Szeged) és a Szabadkai Ivo Lola Ribar Általános Iskola tanárai, az Arad és Temes megyei tanfelügyelőség képviselői. Ezt a négy iskola mindegyikben folyik magyar nyelvű I-VIII. osztályos oktatás. Tanulságos volt összehasonlítani a négy szomszéd vár: Temesvár, Arad, Szeged és Szabadka (magyar) oktatási intézményeinek helyzetét. A szabadkai Kocsis Mihály iskolaigazgató elpanaszolta, hogy a magyar tankönyvek zömmel a szerb tankönyv fordításai. Importált tankönyveket tilos használni még a természettudományos területen is. A szabadkai tanintézmény jó anyagi felszereltségű, 24 korszerű számítógépet mondhat magáénak. A szabadkai szerb-magyar vegyes iskola júniusban felveszi Széchenyi István nevét. /Pataki Zoltán: Négy testvériskola és az integráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2001. július 4.

A Vendégségben Budapesten című programsorozat keretében immár hatodik alkalommal hirdették meg a határon túli magyar fiatalok találkozóját; a tíz napos eseménysorozat júl. 3-án ifjúsági gálával vette kezdetét a Petőfi Csarnokban. A rendezvényekre az idén 15 országból hatszáz - 12 és 20 év közötti - fiatal érkezett, elsősorban amatőr művészeti csoportok tagjai. A találkozóra érkezett fiatalok megismerhetik az erdélyi fiatalok és művészeti csoportok régióját a Mogyoródi úti Kós Károly Kollégiumban. A bemutató idején kézműves foglalkozásokat tartanak, az érdeklődők megismerkedhettek a bútorfestéssel, a csizmadiamesterséggel, a fazekassággal és a népi hímzések készítésével. A találkozó előadásainak sorában középpontba kerül Széchenyi szellemi öröksége is; Széchenyi Istvánt, az embert Kenessey Károly, a nagycenki múzeum igazgatója; a gazdaságfejlesztőt Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be, míg Széchenyi naplóját Bánffy György színművész idézte fel, Matolcsy György gazdasági miniszter pedig a Széchenyi tervről szólt. /Határon túli magyar fiatalok találkozója Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. augusztus 11.

A tokaji írótábor idén aug. 14-6-a között zajlik Magyarság és Európa - Németh László irodalmi vitái címmel. A tanácskozást, elnöki minőségében, Székelyhidi Ágoston író, kritikus nyitja meg. A gazdag programban szerepel többek között: Millenniumi Irodalmi Emlékpark létesítése, koszorúzás Széchenyi István szobránál. Az előadók rangos névsorából nem hiányzik: Bertha Zoltán, Monostori Imre, Hubay Miklós, Tarján Tamás, Tornai József, Pomogáts Béla. Az idei Írótábor díszvendégei között van a 100 éve született Németh László egyik lánya, dr. Németh Ágnes, valamint dr. Lakatos István, Püski Sándor és Püski Sándorné. A Tokaji esték házigazdái Pomogáts Béla, Cs. Varga István, Kiss Gy, Csaba, és Mezei Katalin lesznek. /S. Muzsnay Magda: Németh László emlékezete Tokajba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2001. augusztus 17.

Az új katalógusban több mint 200 könyv és 27 műsoros kazetta adatai találhatóak. Ízelítőül, néhány cím a tartalomból: A fátyol, A hercegnő lányai, Királyi sivatag (Jean Sasson trilógiája szórakoztató olvasmány); A domb (Ray Rigby filmváltozatban is ismert háborús regénye); Közelképek (a Kriterion kiadó kötetei - Jékely Zoltán: Rigótemetés, Radnóti Miklós: Száll a tavasz, Szilágyi N. Zsuzsa dokumentumkötete az 1848-as szabadságharcról); Csorba László könyve gróf Széchenyi István életéről és munkásságáról; Széchenyi Zsigmond három, expedíciós eseményeket és vadászkalandokat leíró kötete. A katalógus megtekinthető a www.emk.ro honlapon. /Az Erdélyi Magyar Könyvklub új katalógusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2001. szeptember 4.

Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve egy kis avasi magyar faluban, Kőszegremetén található, melyet 1861-ben emeltek. A hatméteres kőobeliszk 140 esztendő után is ott őrködik a falu legmagasabb pontján. Néhány napja immár nem csak az eseményt (és egy későbbi ledöntési kísérletet) megörökítő márványtáblával, de gróf Széchenyi István bronzarcával, egy szatmári származású nyíregyházi szobrászművész, Zagyva László ihletett alkotásával kiegészítve a dombormű felavatása nagy ünnep volt a román falvak közé ékelt kis Szatmár megyei településen. A falunapnak is nyilvánított ünnepségre megkétszereződött az ötszáz és valamennyire tehető helyiek száma. /(Sike Lajos): Széchenyi Istvánt ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2001. szeptember 24.

Szept. 22-23-án Ezrednyitó Tudományos Esték - erdélyi magyar tudományosság címmel szervezték meg Marosvásárhelyen a Körmöczi János Fizikusnapoka, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika Szakosztálya rendezésében. Neves hazai és magyarországi tudósokat, akadémikusokat hívtak meg. A rendezvény színvonalát két rangos tudományos kiadvány, a Természet Világa valamint az Élet és Tudomány című magyarországi folyóiratok főszerkesztőinek, Staar Gyulának illetve Herczeg Jánosnak részvétele emelte. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, az EMT Fizika Szakosztályának elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Staar Gyula elmondta, hogy a Természet Világát ezernyi szál fűzi össze Erdéllyel, erdélyi tudósokkal, tanárokkal, diákokkal. 1991-ben a folyóirat tudományos szerkesztő bizottságába beválasztották Gábos Zoltánt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika szakos tanárát valamint Weszely Tibor Bolyai-kutatót. Herczeg János leszögezte: az Élet és Tudomány hetilap nyitott szerkesztőség, az érdekesnek talált tanulmányok, cikkek helyet kapnak benne, szükséges lenne a terjesztés megoldása, de ez jelenleg még akadozik. Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektorának előadása a marosvásárhelyi iskolázás hagyományairól szóltak. Gábos Zoltán Az erdélyi magyar fizika úttörői címmel, Toró Tibor, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára Természetfilozófia az ezredfordulón címmel, délután pedig Gündischné Gajzágó Mária, a hatvani Széchenyi István Gazdasági Iskola tanára Mozaikok Bolyai Farkas és Gauss fiatalkori barátságából címmel tartott előadást. /A.I.: Ezrednyitó Tudományos Esték - Erdélyi Magyar Tudományosság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2001. október 30.

A státustörvényt illetően jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, okt. 28-án. Nem véletlen, hogy az előterjesztést a parlament több mint 90 százaléka megszavazta. Kifejtette, hogy a státustörvény a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését tűzte ki célul. A kormányfő közölte: a jogszabály abban próbál segítséget nyújtani a határon túli magyaroknak, hogy szülőföldjükön maradhassanak úgy, hogy ott hozzák létre a saját kis magyar világukat. - Ennek a törvénynek az a célja, hogy az elmúlt nyolcvan évben tapasztalt, magyarokat sújtó asszimilációt megállítsa, visszafordítsa, és helyette a magyar nemzethez való tartozás érzését és az önbecsülést erősítse meg - tette hozzá. Szavai szerint egy olyan úton indultunk el, amelyen 80 éve nem járt magyar. - 2015-ben szeretnék elégedett lenni, amikor azt tudjuk mondani, hogy Magyarország felzárkózott az Európai Unió tagállamainak átlagához - fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, addig a magyar embereknek ki kell törölniük az elégedettség szót a szótáraikból. A kormányfő utalt arra, hogy nekünk 25 év alatt kell bejárnunk azt az utat, amelyet Európa szerencsésebb országai 70 esztendő alatt tettek meg. A velencei bizottság jelentésének megítélése kapcsán Orbán Viktor kijelentette: nem azt állítjuk, hogy magyar győzelem született. Hozzátette: a testület jelentése az összes európai kisebbség nagy győzelme. Kitért arra, hogy a jelentés olyan elemeket is megfogalmaz, amelyek visszaigazolják mindazt, amit hosszú idő óta a nemzet sorsáért aggódó magyarok gondoltak határon innen és túl, és visszaigazolják a magyar kormányzat gondolkodását és ide vonatkozó programját is. A jelentés egyes részleteinek értékelésekor leszögezte: nagyon derék dolog, hogy a magyar állam létrehoz a történelmi egyházaknak egy magyar nyelvű tudományegyetemet, de valójában az lenne a helyes, ha egy magyar nyelvű egyetem a román állam fenntartásában működhetne. Orbán Viktor elmondta: a velencei bizottság azt is kimondja, hogy az anyaországnak is lehetősége van a saját területén kívül élő kisebbségek támogatására. Az eltérő román és magyar értékelések kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: mindenki az adott lehetőségekből próbál a legtöbbet valóra váltani. Orbán Viktor értékelése szerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él a területén. A státustörvény végrehajtására vonatkozó kérdésre válaszolva a kormányfő jelezte: a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az elfogadott jogszabályon nem kell változtatni, ettől eltérő a román, valamint a szabad demokrata álláspont. A kormányfő közlése szerint a törvény azokra terjed ki, akik három feltételnek együttesen felelnek meg: magyarnak vallják magukat, magyarul beszélnek és valamelyik magyar szervezet, vagy történelmi egyház tagjai, illetve magyarként vannak az adott országban nyilvántartva. Hozzáfűzte, hogy a jogosultságról Magyarországon fognak dönteni. A miniszterelnök szólt arról, hogy az egészségügyi ellátásokra vonatkozó szabályozások tekintetében szükség lesz az országok közti egyezetésre. Arra a román miniszterelnöki kijelentésre reagálva, miszerint Románia területén nem fogják engedni olyanok jelenlétét, akik a magyar etnikumhoz való tartozást vizsgálnák, Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem erőből kellene ezt a kérdést eldönteni. A beszélgetésből kiderült továbbá, hogy Orbán Viktort Széchenyi István gróf nemzetépítése inspirálja leginkább, és mint mondta: a bethleni feladat talán a legnagyobb volt a XX. században, amely miniszterelnökök előtt tornyosult. /Orbán Viktor: "Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millió magyarral kevesebb él a területén" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./

2001. november 19.

Nov. 16-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) legújabb, Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című könyvét. Ezen Dávid Gyula (Polis Kiadó) azt hangsúlyozta, hogy napjainkban a szakkönyv kezdi megtalálni a maga szakkiadóját. A szerkesztőbizottság tagjai közül elsőként Egyed Ákos arról az egyensúlyról beszélt, amelyet a vadkapitalizmus idején a homo ökonomikusz mellett a homo szociologikusz megjelenése biztosított. A kötetben a 19. és 20. században, de már az ezt megelőző korban is jelentkező erdélyi gazdasági gondolkodás jeles személyiségeinek (Bölöni Farkas, Rajka Péter, Kőváry László stb.) életműveiről készült tanulmányok szerepelnek. Csetri Elek a két világháború között és a pártállam idején a kontinuitás elvének, a tabutémák kalodájában vergődő erdélyi gazdaságtörténeti kutatások felszabadulásról szólt, ma ez az interdiszciplináris terület háborítatlanul művelhető. Nov. 17-én Kolozsváron, RMKT Kövespad utcai székházában az új előadóterem felavatása alkalmából tartottak ünnepséget. Előadásában Egyed Ákos Széchenyi és Erdély viszonyával foglalkozott. Péter György Széchenyi Istvánról, a magyar nemzetgazdaságtan megteremtőjéről beszélt. Csetri Elek Széchenyi és Wesselényi barátságáról szólva végigkövette a két reformpárti nagyság közös és eltérő vonásait. Somai József Brassai Sámuelnek a Széchenyi eszméiért való kiállásáról tartott előadást. /Ördög I. Béla: Kolozsvári magyar közgazdásznapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2002. február 11.

Immár tizenkettedik alkalommal szerveztek téli népfőiskolát Aranyosgyéresen. A zárónapi parlamenti krónikán Kónya- Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vekov Károly képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor vett részt. Egyed Ákos akadémikus Széchenyi István emlékezetéről tartott előadást, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője Benedek Elek életéről és aranyosszéki kapcsolatairól szólt. Kónya-Hamar Sándor képviselő hangsúlyozta, hogy nincs szó szakadásról az RMDSZ frakcióján belül. A kilencek konkrétumokat várnak el, és a protokollumban foglaltak pontos kivitelezésének a hívei. Vekov Károly elmondta, a kilencek helyeslik a románokkal a kapcsolatépítést, de nemcsak szavazógépezetként szeretnének szerepelni. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy az RMDSZ politikusai egymás ellenségei lennének, csak különbözőképpen értékelik a helyzetet. Egyesek kifogásolták, hogy Romániában három személyt nem lehet lecserélni: Vadim Tudort, Mircea Sandut, a labdarúgó-szövetség elnökét és Markó Bélát. /Schmidt Jenő: Parlamenti krónikával zárult az aranyosgyéresi téli népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2002. május 7.

Megalakulása óta első alkalommal történik meg, hogy az anyaország határain kívül tartja évi ülését az Országos Széchenyi Kör elnöksége. Az egyesület székhelye Nagycenk, gróf Széchenyi István szülőfaluja. Az idei elnökségi ülést Kőszegremetén rendezik meg máj. 18–án, a rendezvényen jelen lesz Szentkuthy Károly, az Országos Széchenyi Kör elnöke és számos, Széchenyi életművével, korával foglalkozó történész is. A szervezők ebben az évben azért választották Kőszegremetét a tanácskozás színhelyéül, mert világviszonylatban Nagycenk után Kőszegremetén állítottak elsőként emlékművet Széchenyinek, mégpedig halála után egy évvel, 1861–ben. /E. Gy.: Első alkalommal az anyaország határain kívül Kőszegremetén ülésezik az Országos Széchenyi Kör elnöksége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

2002. augusztus 20.

Augusztus 18-án, vasárnap került sor Brassóban Szent István király megünneplésére. Az RMDSZ és az egyházak által szervezett megemlékezés a belvárosi római katolikus templomban kezdődött, ezután vonult az ünneplő közösség az Áprily Lajos Középiskola udvarára, Széchenyi István fehér márványból készült emléktáblájához. Itt Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök és Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztő-menedzsere szólt a közel száz fős tömeghez, a Brassói Magyar Dalárda pedig énekeivel tette ünnepivé a koszorúzást. /(Tóásó Endre): Brassóban is ünnepeltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2002. szeptember 17.

Az avasi Kőszegremetén áll Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve. Az utóbbi időben valóságos Széchenyi-kultusz alakult ki a faluban, Széchenyi István születésnapjához kapcsolva rendezték meg Kőszegremete Napját. A múlt hét végén megtartott ünnepségnek Ábrám Tibor, Püspökladány város református lelkipásztora volt a díszvendége Ábrám 1963 és 1971 között Remetén szolgált. Igazi néplelkész volt, aki saját kocsijával számtalanszor orvost hozott a betegekhez, s ha kellett, kórházba szállította őket, a megyeszékhelyre utazva több ügyes-bajos dolgát elintézte az embereknek. /Sike Lajos: Remete napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2002. november 16.

A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és a baróti városi művelődési ház immár tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Baróton kívül előadásokra, kiállításokra, koncertekre kerül sor Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason, Nagybaconban és idén Erdőfülén is. Nov. 19-én Simó Enikő sepsiszentgyörgyi képzőművész textilmunkáit mutatják be, nov. 20-án az erdélyi szászok múltját fényképen megörökítő kiállítás nyílik. Nov. 21-én vetítik a gróf Széchenyi István életét megelevenítő játékfilmet, a Hídembert, utána lesz a Szilágyi Domokos-est. A gazdag programban szerepel még a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház Brémai muzsikusok előadása, a Guzsalyas Alapítvány kézműves-foglalkozása és a Katalin-bál. /(hecser): X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

2003. május 9.

Temesváron Gyárvárosi Szülők Egyesülete jótékonysági bált szervezett, a bevételt az 1. sz. Általános Iskola most szerveződő népitánc-csoportja támogatására ajánlották fel. Ebből az alkalomból négy iskola - az aradi Csiki Gergely Iskolacsoport, a szabadkai Széchenyi István Iskola, a szegedi Gedói Általános Iskola és a temesvári 1. sz. Általános Iskola - képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Az iskolák közötti kapcsolat már több éves. A legrégebbi, tíz éves az aradi és a szegedi iskolák közötti kapcsolat, a többi később csatlakozott, jelezte Matekovits Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az esten fellépett a Szeged Táncegyüttes kiscsopportja és a dettai Búzavirág hagyományőrző néptánccsoport. /Jantó-Petneházy István: Magyar iskolák együttműködése, határok nélkül. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./

2003. augusztus 12.

Aug. 10-én, vasárnap első alkalommal szerveztek falutalálkozót a 350 lelkes Göcs településen. Felújították a református templomot, úgy várták az elszármazottakat. Majthényi Wass Csaba göcsi lelkipásztor kiemelte, hogy a göcsi református egyház 1997-ben önállósodott, leválva a székelyvajai egyházközségről. A székely ruhába öltözött fiatalok a Fábián Anna Olga által betanított kis műsorral elnyerték a hallgatóság tetszését. A múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő - olvasható a Széchenyi István-idézet a templom szomszédságában felállított kopjafán. A kopjafát Osváth Csaba ákosfalvi polgármester állította. /Simon Virág: Indulj hazafele... Hagyományteremtő találkozás Göcsön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2003. október 24.

A magyarországi kisebbségi önkormányzatok alakulásának műhelytitkaiba avatott be Konczili Vendel, a mátészalkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatója, egyben a mátészalkai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselője. Elmondta, hogy az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatnak 52 tagja van. A tavalyi népszámlálás alkalmával a megyében valamivel több mint ezer németet írtak össze. Konczili elismerte, hogy Magyarországon a kisebbségek körében teljes asszimiláció ment végbe. Elmondra azt is, mit jelent az etnobiznisz. Magyarországon hivatalosan 13 nemzeti kisebbséget tartanak nyilván. Ezek mindegyike alakíthat külön kisebbségi önkormányzatot. Mátészalkán 6 lengyel él, alakult lengyel kisebbségi önkormányzat. Nem kell bizonyítaniuk, hogy ők valóban lengyelek. A szabály szerint ugyanis az tekintendő lengyelnek (németnek, cigánynak stb.), aki annak vallja magát. Tehát ha egy cigány németnek vallja magát, annak fogadják el. A kisebbségi önkormányzat megalakulásához ezenkívül még a következő két feltételt kellett teljesíteniük: legalább öten jelöltették magukat lengyelként, és ezek mindegyike legalább 100 szavazatot kapott. Mi az etnobiznisz? Mátészalkai szinten például ha sikerül valamilyen kisebbségi önkormányzatot alakítani, annak a képviselője bekerül a helyi "nagy" önkormányzatba, amely testület tagjaként, tiszteletdíj gyanánt havi 100 ezer forintot kap. Emellett a megalakult kisebbségi önkormányzatnak minden évben leosztanak 600 ezer forintot az államkasszából, és nekik például Mátészalkán további 1 millió forintot a város. Ezt a pénzt el lehet költeni a német (lengyel stb.) kultúra ápolására, de arra is van lehetőség, hogy a kisebbségi önkormányzatnak leosztott pénzt tiszteletdíj gyanánt elosszák egymás között. És ugyanezt a legközelebbi választásokig, vagyis négy éven át minden évben megismételhetik... Summa summarum, az etnobiznisz lényege: öt szegény ember összeáll, azt mondják például, hogy ők szlovákok, és ezzel fejenként keresnek pár százezer forintot. A magyarországi románok esetében pedig még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a magyarországi cigányság egy része is román ajkú... /Boros Ernő: Mi az etnobiznisz? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./


lapozás: 1-30 | 31-55




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998