udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1323
találat
lapozás: 1-30 ... 1261-1290 | 1291-1320 | 1321-1323
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. december 18.
Frunda György szenátor a Stolojan-kormány mérlegét megvonva kifogásolta, hogy a miniszterelnök a működését összegező 88 oldalas jelentéséből mindössze 21 sort szentelt a kisebbségeknek. Súlyos mulasztásokról van szó: Spiroiu miniszter említette, hogy a hadseregben a tisztek egy, az altisztek két százaléka kisebbségi. A kormánynak intézkedni kellett volna ebben a kérdésben is. Marosvásárhelyen, ahol a város lakosságának fele magyar, a húsz bíróból viszont csak ketten magyarok. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 18./ Részlet a szenátusban elmondott beszédéből.1992. december 19.
Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilapnak nyilatkozott Mihály Sándor, Cseresznyés Pál védőügyvédje: a Maros megyei törvényszék mindeddig nem indokolta meg ítéletét, holott azt a kihirdetést követő egy hónapon belül meg kellett volna tennie és felküldeni a Legfelsőbb Törvényszékhez. Csak ezután lehet fellebbezni. /A nyilatkozatot idézi: Pesti Hírlap, dec. 19./ Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én ítélték 10 évre, aug. 7-éig kellett volna elkészíteni az indoklást.1992. december 19.
Az RMDSZ Országos Elnöksége dec. 19-én Kolozsváron ülésezett. Úgy döntöttek, hogy a módosított programtervezetet a kongresszus elé bocsátják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./1992. december 19.
Gheorghe Funar polgármester betiltotta Kolozsváron a Főtéren dec. 21-re tervezett, az 1989-es forradalomra emlékező gyűlést, arra hivatkozva, hogy a téren munkálatok folynak. /Új Magyarország, dec. 21./1992. december 20.
Románia és Moldova egyesítése felé tett újabb lépésként, a román ortodox egyház ellenőrzése alá vonta a moldovai ortodox egyházat. Teoctist pátriárka a bukaresti rádióban dec. 20-án ismertetett nyilatkozatában autonómnak nevezte a moldovai egyházat, amely azonban a román ortodox egyház "oltalma alatt áll". /AP/1992. december 20.
A Polgári Szövetség dec. 20-án befejeződő bukaresti kongresszusán Gabriel Andreescut választotta elnökévé a távozó Ana Blandiana költőnő helyébe. Az új vezetőségben Doina Cornea kapta a legtöbb szavazatot. /Magyar Hírlap, dec. 22./ 1992. december 21.
A román parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomról, azonban elutasították, hogy meghallgassák az ellenzék, az RMDSZ és a Polgári Szövetség szónokát, 151:139 arányban, 32 tartózkodással született meg ez a döntés. /Magyar Hírlap, dec. 22./1992. december 21.
A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A Helsinki Watch javasolni fogja a román kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit, a magyar iskolák zaklatását, állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. /Népszabadság, dec. 21./1992. december 22.
Marosvásárhelyen az elektromos művek vezérigazgatója a szabályzatban rögzítette, hogy az "alkalmazott a hivatali, munkahelyi kapcsolatokban köteles kizárólag a román nyelvet használni." /Magyar Nemzet, dec. 22./1992. december 22.
Borbély Imre foglalta össze az RMDSZ nemzeti önrendelkezést meghirdető Kolozsvári Nyilatkozatát, visszapillantva az előzményekre is. 1992 nyarán találkozott valamennyi erdélyi magyar párt és platform, ahol egyetértettek az önrendelkezés felvállalásában. Az önrendelkezési igény kinyilvánítását az RMDSZ elhalasztotta a választások utánra, hogy maximális teret biztosítson a román ellenzéknek. Borbély Imre felvázolta a személyi, a kulturális és a gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez magyar-román közös érdek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ 1992. december 22.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság felhívta Funar polgármester figyelmét arra, hogy nem engedélyezi a Mátyás-szobor körüli ásatásokat. Funar utasítására ugyanis a szobor körül gödröket ástak, ebbe elhelyezték a hatalmas zászlótartókat. /B. Á.: Nem engedélyezték az ásatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./1992. december 23.
Domokos Géza nyilatkozatában megerősítette, hogy visszavonul, helyében, az elnöki székben Markó Bélát, az RMDSZ szenátorát, az ismert költőt látná szívesen. A Kolozsvári Nyilatkozatot elfogadta ő is, de világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. - A románokkal az "együttélés koreográfiáját kölcsönösen el kell sajátítanunk". Az RMDSZ-en belül a mérsékeltek felülkerekedését a romániai magyarság stabilizálódásának jeleként értékelné. - A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyarság egységét akarja megteremteni és ez aggasztja. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 23./1992. december 23.
Balogh Edgár vette védelmébe Kós Károlyt, aki ellen először Raoul Sorban indított kampányt, ennek eredményeként levették a műsorról Kós károly drámáját, életrajzát a tankönyvekben leragasztották, könyveit bezúzták, sírját a Házsongárdon bemocskolták... Most pedig Szilágyi N. Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének nyelvésztanára a kolozsvári Szabadelvű Kör előadójaként azt állította, hogy Kós Károly "csődstratégiát" vitt be az erdélyi magyarság életébe, s "hetven éves eredménytelenséget" okozott azzal a felfogásával, hogy az a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. - Balogh Edgár cáfolta Szilágyi állítását, ugyanúgy szembeszállt Cs. Gyímesi Évával, aki a Szabadság hasábjain támadja a szerinte még a "kollekticizmus" parancsuralmi követelésében ragadt RMDSZ-vezetőket. Balogh Edgár az ilyen hozzászólásokat úgy minősítette, hogy alkalmat adhatnak a magyar kisebbségi önvédelem egységének megbontására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1992. december 24.
Budapesten, a Gellért Szállóban mutatták be Tőkés László, a várvédő című könyvet. Ebből az alkalomból nyilatkozott Tőkés László. Erdélybe vissza kell térni, hangsúlyozta. /Magyar Fórum, dec. 24./1992. december 24.
Corneliu Vadim Tudor dec. 14-i parlamenti beszédében az ország területi épségét veszélyeztető magyarországi és RMDSZ-akciókra figyelmeztetett. A román hírszerzés és kémelhárítás szakemberei határozottan cáfolták Tudor állításait. Az ellenzéki képviselők Tudor parlamenti fegyelmi bizottság elé idézését követelték. /Magyar Hírlap, dec. 24./ 1992. december 24.
Az igazságtételről mondta el véleményét a temesvári Igazságtétel és megbékélés konferencia három résztvevő főpapja. Nicolae Corneanu metropolita a jogi igazságtétel mellett van. A magyar népnek üzenve a békéről és a szeretetről beszélt. Tőkés László a jogi és etikai igazságtételt is szorgalmazza, Neumann Ernő temesvári főrabbi szerint a bűnt büntetésnek kell követni, de ne szenvedjen csorbát a szeretet parancsa sem. A romániai zsidóság hatalmas véráldozatot szenvedett a második világháború alatt. 280 ezer zsidót a román hatóságok hurcoltak el, akik a Dnyeszteren túli táborokban lelték halálukat. 1941-ben szörnyű pogromok zajlottak le Bukarestben, Iasiban ugyanekkor 16-17 ezer zsidót öltek meg. 150 ezer zsidót pedig Észak-Erdélyből hurcoltak el. A háború után a romániai zsidóságot fejkvóta ellenében "adták el" Izraelnek. /Magyar Hírlap, dec. 24./ Temesvári konferencia: dec. 16-i jegyzet.1992. december 24.
Emil Constantinescu professzor, az ellenzék elnökjelöltje a legtöbb erdélyi megyében többséget szerzett. A Magyar Hírlapnak nyilatkozott: a hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a televíziót. Iliescu elnök csak a szélsőséges nacionalista pártok támogatásával győzött. Részletezte Funar szerepét, látványos jogsértéseit. Funar az RMDSZ teljes energiáját leköti, a párt védekezésre kényszerül. Liviu Maior oktatásügyi miniszter Funar pártjának embere. /Magyar Hírlap, dec. 24./ 1992. december 24.
Teleki Béla /Kolozsvár, 1899. máj. 16.- 1990. febr. 7./ az EMGE elnöke, majd 1941-től az akkor alakult Erdélyi Párt elnöke volt. Nagy része volt abban, hogy Kolozsvár megmenekült a háború pusztításaitól. Az oroszok letartóztatták, majd átadták a magyar hatóságoknak, ezután ismét orosz fogságba került. A szovjet hatóságok nem tudtak vádat emelni ellene, ezért szabadon bocsátották. Nyugatra távozott, az Egyesült Államokban telepedett le. Megalakította az Amerikai Erdélyi Szövetséget, amelynek 1989-ig elnöke volt. Emlékiratát olvashatjuk a lapban. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24. /1992. december 24.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság szigorúan megtiltotta a kolozsvári polgármesteri hivatalnak, hogy a Mátyás-szobor környékét megváltoztassák, zászlótartó vasoszlopot állítsanak fel, ugyancsak kötelezte a szobor talapzatára helyezett Iorga-idézet eltávolítását. Ennek ellenére felállították a vasoszlopokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./1992. december 24.
Gyülekezet címmel adta ki értesítőjét karácsonyra a Kolozsvár-Alsóvárosi református egyházközség.