udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2111 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 2101-2111 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. január 6.

Lészpeden százan aláírtak egy kérvényt: szeretnék, ha gyermekeik néhány órát magyarul tanulhatnának az iskolában. Nincs akadálya, nyilatkozta a minisztériumi felelős a román tévé magyar adásában. Ennek ellenére nem kapták meg az engedélyt. Lészpeden Fehér Katalin munkásnő lakásán tizenkét, Fazakas József, szintén otthonában negyven gyermeket tanít magyarul írni, olvasni. Fehér Katalin elmondta, hogy kis gyermekcsoportját meghívták Borszékre kirándulni, útjukat a borszéki plébánia fizette. Bákó megyében kellene a csángó értelmiségi sejteket kiépíteni, állapította meg Sylvester Lajos, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület /EMKE/ ügyvezető igazgatója, de nincs helyben magyar értelmiség. A legértelmesebb csángó gyermekeket elhozzák Sepsiszentgyörgyre tanulni, külön foglalkoznak velük. Nem sajnálni kell a csángókat, hanem segíteni, vallja Ősz Erőss Péter, a csángó szövetség vezetője. /Tóth Erzsébet: Lesz-e magyaróra Lészpeden? = Magyar Nemzet, jan. 6./

1993. január 7.

Tőkés László püspök válaszolt Ágoston Vilmos írására: nem igaz, hogy ő Budapesten az autonómia gáncsolója, Kolozsváron viszont a kezdeményezője lett volna. A püspök mindig is elkötelezett híve volt az önrendelkezésnek, a kisebbségi autonómiának. Visszautasította Ágoston Vilmos állítását, hogy Magyarországon kormánypárti tévét követelt, továbbá, hogy értelmetlen kifejezés az RMDSZ belső autonómia-megfogalmazása, végül azt, hogy Ágoston Vilmos szerint "az autonómia-törekvések fegyveres konfliktushoz vezettek. Ennek oka a kisebbségek türelmetlensége...". Tőkés László leszögezte, hogy Románia alkotmánya nem tiltja az autonómiát. Bántó, hogy erdélyi származású anyaországi a "kisebbségek türelmetlenségéről" példálózik, "nekünk, türelmes megalázatosítottaknak."- írta Tőkés László. Ezt egy vatrás is írhatta volna. Ismerős motívum. Legutóbb Iliescu elnök Párizsban nyilatkozta, hogy Funar polgármester és társai intoleráns nacionalizmusa csupán válasz a szélsőséges kisebbségi megnyilvánulásokra. /Tőkés László: Helyesbítés és hozzászólás. Cs. Gyimesi Évának és körének. = Erdélyi Híradó (Nagyvárad), jan. 7./ Ágoston Vilmos cikke: Köztársaság (Budapest), 1992. nov. 27. - 29. sz. 104. p./ Mindkét írást /Tőkés Lászlóét és Ágoston Vilmosét/ egymás mellett közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10. 5. p. A Köztársaság is közölte Tőkés László írását "Tőkés László hozzánkszólása" című rövid kommentárral. Nem értik, hogy Tőkés László miért közölte a "hozzánk írt levelét előzetesen máshol" és miért ajánlotta Cs. Gyímesi Évának és körének? "Egyesek úgy vélik, hogy ezzel szeretné megfenyegetni az RMDSZ-választások előtt az irányítható egységtől eltérő "máskéntgondolkozókat". /Köztársaság (Budapest), jan. 15./

1993. január 7.

1992. szeptembere óta gyűjt a romániai magyarság két ártatlanul elítélt sorstársa, Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc megsegítésére. Őket ugyanis nemcsak súlyos börtönbüntetésre ítélték, hanem pénzbüntetésre is. A gyűjtés a Maros megyei RMDSZ elnöksége felhívása alapján indult el. Eddig három millió lej gyűlt össze. A Legfelsőbb Törvényszék még mindig nem mondta ki az ítélet indoklását. Egyelőre a befolyt összegből havonta csomagot küldenek a két elítéltnek és segélyezik egyikük édesanyját, aki nincstelen. /Három millió. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én tíz év börtönre és több mint egymillió lej kártérítésre ítélték, az összeg kamatait is fizetnie kell. /Népújság, 1992. júl. 8./ Egy hónapon belül meg kellett volna hozni az ítélet indoklását, de ez még nem történt meg. Addig ugyanis nem lehet fellebbezni sem.

1993. január 7.

A román hatóságok a Független Államok Közössége és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat léptettek életbe, jelentette be jan. 6-án a román külügyminisztérium szóvivője. Az intézkedés Moldova polgáraira nem vonatkozik. A rendelkezés szerint az érintett országok lakosai akkor kaphatnak román beutazó vízumot, ha egy román állampolgár közjegyzővel hitelesített meghívólevelét fel tudják mutatni, illetve igazolják, hogy menettérti jegyük van. /AFP, MTI/

1993. január 7.

A román külügyminisztérium megelégedéssel nyugtázta Jeszenszky Géza külügyminiszter levelére adott Melescanu-válasz magyarországi visszhangját. - Traian Chebeleu külügyi államtitkárt felmentették hivatalából, mert kinevezték Ion Iliescu elnök külügyi tanácsosának. Chebeleu utóda Ion Gorita. /Mag Péter: Javul a román-magyar viszony. = Népszabadság, jan. 7./

1993. január 7.

Nagyon bonyolult Romániából külföldre csomagot küldeni, Marosvásárhelyen például egy héten csak egyszer, 8 és 12 óra között lehet feladni, a vásárolt áruról elismervényt kell hozni stb. /(végyé): A külföldi csomagküldés kálváriája, = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1993. január 8.

A román elnök véleményét tükröző Dimineata című lap ismét elmarasztalta Magyarországot: "Magyarország 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit." A lap szerint Budapest feszültségekre törekszik. /Bogdán Tibor: A Dimineata bírálja Antallat. = Magyar Hírlap, jan. 8./

1993. január 8.

Iliescu elnök a tévében azt állította, hogy a Demokratikus Konvenció és akkori elnöke, Corneliu Coposu a legnagyobb kedvezmény Romániától való megtagadását kérte az amerikai kongresszustól. Coposu cáfolatként a sajtó rendelkezésére bocsátotta a szóban forgó dokumentumot, amelyből hiányzik az Iliescu által idézett rész, egyben bejelentette, hogy kérni fogja Eagleburgert, tanúsítsa a nyilvánosság előtt, hogy a román demokratikus ellenzék a legnagyobb kedvezmény megadása mellett volt. /Magyar Hírlap, jan. 8., Új Magyarország, jan. 21./

1993. január 8.

A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front, a volt kormánypárt közzétette árnyékkormányát. Petre Roman miniszterelnök lenne vagy külügyminiszter. A művelődésüggyel Andrei Plesu foglalkozna. /Petre Roman árnyékkormánya. = Magyar Hírlap, jan. 8./

1993. január 8.

Csutak István Domokos Géza 1992. máj. 7-i nyilatkozatát idézte, melyet az erdélyi magyar sajtó nem közölt, a román lapok és a magyarországi lapok hozták. "Domokos elmondta...azért vállalkozott az RMDSZ létrehozására..." /Mag Péter: Domokos lemond de még marad. = Népszabadság, 1992. máj. 9./ Csutak szerint ez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ nem megalakult, hanem Domokos Géza megalakította. A Népszabadság közölte: "Ezzel elejét akarta venni annak, hogy esetleg több, különböző orientációjú magyar szervezete jöjjön létre?" /Csutak István: Az ördög nem alszik. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./ Csutak István indulatos hangú nyílt levelével támadta Domokos Gézát. /Csutak István: Nyílt levél Domokos Gézához. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./

1993. január 9.

Az RMDSZ Országos Elnöksége jan. 9-én Kolozsvárott kibővített ülést tartott, megjelentek a tagszervezetek elnökei is. A kongresszus munkarendjéről tárgyaltak. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek a Cluj-Napoca feliratot átfestették Kolozsvárra. Kijelentették, hogy "az RMDSZ továbbra is törvényes keretek között küzd a kétnyelvű helységtáblák intézményesítéséért ott, ahol számottevő más nemzetiségű kisebbség él." /Az RMDSZ Országos Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

1993. január 9.

Bukarestbe látogatott Jean Pierre Massaret, az Európa Parlamentben részt vevő francia küldöttség elnöke. Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, majd nyilatkozott a román rádiónak. Románia stabilizáló tényező a nyugati és keleti határain túl folyó események között, állapította meg. - Európának fontos Románia integrálása. A francia delegáció szeretné, ha Románia 1993-ban csatlakozna az Európa Tanácshoz. /Francia vendég Romániában. = Pesti Hírlap, jan. 9./ Massaret tárgyalt a kisebbségi képviselőkkel is. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője erről nyilatkozott. Ismertették a magyar kisebbség helyzetét, a magyar egyetem hiányát, a szaporodó szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek ellen nem lép fel a hatalom. Massaret Funar polgármesterrel is találkozik. /Bogdán Tibor: Markó Béla szenátor nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap, jan. 8./

1993. január 9.

Domokos Géza, az RMDSZ leköszönő elnöke értékelte a szervezet tevékenységét. Visszatekintett a múltra, az indulásra. Romániában az új struktúrába beépültek a régi emberek. Az elmúlt három év alatt a romániai magyarság kiegyenesedett, megszólaltak az egyházak is. Nem az RMDSZ-en múlott, hogy nincs jogállam. A román nemzetállam gondolata asszimilációs tendenciát jelent. Sem a magyar kormányzat, sem a magyarországi politikai pártok nem szólnak bele az RMDSZ politikájába, az erdélyi magyarság ügyeibe. "Mégis, az ottani tendenciák átszűrődnek." - Elkerülhetetlen hogy az RMDSZ párttá szerveződjön, s lesznek ideológiai alapon szerveződő körök is. - Domokos Géza kijelentette, hogy a jövőben könyvkiadással akar foglakozni. /Mag Péter: KI kell lépni a félelmek sablonjából. Domokos Géza, az RMDSZ leköszönő elnöke értékel. = Népszabadság, jan. 9./

1993. január 9.

Buia Simon, a Hivatalos Közlöny magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elutasította Funar polgármester azon javaslatát, hogy ez a kiadvány ne jelenhessen meg magyarul. A közlöny 1951 óta létezik, magyarul hozza a legfontosabb törvényeket. /Nits Árpád: Véletlen időzítések? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

1993. január 9.

Az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ diákjai az oktatási- és tudományügyi miniszterhez írt nyílt levelükben tiltakoztak Jankó Szép Sándor igazgató 1992. dec. 21-én történt jogtalan leváltása ellen. Mivel a tanári kar kérelme ellenére sem helyezték vissza hivatalába, és elfogadható indokot sem közöltek, a diákok egynapos figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyílt levél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./ Jan. 8-án az Ady Endre Líceum szülőbizottsága - a diákok képviselőivel - felkereste Bihar megye főtanfelügyelőjét, Viorel Sarcát, azonban a főtanfelügyelő elzárkózott Jankó Szép Sándor igazgató visszavételétől. /A főtanfelügyelő hajthatatlan. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./

1993. január 10.

Nagyváradon jan. 10-én az egykori szerkesztők közül Szőcs Géza és Ara-Kovács Attila emlékezett a tíz évvel ezelőtti erdélyi szamizdat folyóiratra, az Ellenpontokra. /Az Ellenpontok Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7., Orient Expressz (Bukarest), jan. 29./

1993. január 11.

Kónya Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ kontra Funar. = Pesti Hírlap, jan. 11./

1993. január 12.

Gheorghe Funar polgármester újabb átiratot intézett az ugyanabban az épületben, a városházán működő Korunk folyóirat szerkesztőségéhez, ebben figyelmeztette őket, hogy amennyiben nem költöznek el a városháza által felajánlott helyiségbe, jan. 15-től nem léphetnek be az épületbe. Kónya-Hamar Sándor képviselő, aki megválasztása előtt a Korunk szerkesztője volt, Grigore Zanc prefektus közbelépését kérte. A polgármester által felajánlott helység alkalmatlan a szerkesztőségi munkára. /Funar ultimátuma. = Pesti Hírlap, jan. 12./

1993. január 12.

A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

1993. január 12.

Sokan támadják az RMDSZ-t, sok a vita, felbukkantak a karrieristák is, abcúg Kós Károly csődstratégiája, abcúg Domokos Géza megalkuvása... Meglobogtatják Tőkés László nevét. A püspök nem szólal meg, a cikkíró Marosi Barna szerint ez okozhatta Tőkés László népszerűségének csökkenését. Eközben "az erdélyi magyarságra szakadatlan propaganda pergőtűz zúdul." S tévében és a lapokban Vadim Tudor és Adrian Paunescu, ezek a félig kommunisták, félig fasiszták jelentkeznek. "Valahányszor egymást gáncsoljuk, a legnagyobb szolgálatot tesszük Ceausescu örököseinek." /Marosi Barna: Erdélyi aknamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 2101-2111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék