udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1771 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1771-1771 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. január 7.

A súlyos anyagi helyzet ellenére több erdélyi kiadó ad ki értékes könyveket. A Kriterion mellett a kolozsvári Dacia is jelentkezett, a Romániai Magyar Szó, a Népújság és a Háromszék napilap is kihozott néhány olcsó kötetet. Sepsiszentgyörgyön az Európai Idő Kiadó olcsó füzetes Orbán Balázs-sorozata és a reprint Jókai életmű-sorozata sikeres, ugyanebben a városban a Castrum Kiadó Isten kezében /Romániai magyar költők istenes versei/ két kiadást is megért. Székelyudvarhelyen több kiadó is működik: Infopress Nyomda- és Kiadóvállalat, Erdélyi Gondolat és a Haáz Rezső Művelődési Egyesület. Csíkszeredán van a Novos, Gyergyószentmiklóson a Mark Hause, Nagyváradon a Literatus Könyvkiadó, zárul a nem is teljes felsorolás a lapban. /Heti Magyarország, jan. 7./

1994. január 7.

Melescanu külügyminiszter a román kormány napilapjának, a Vocea Romaniei jan. 6-i számának adott interjújában hangsúlyozta a jószomszédi viszony megteremtésének fontosságát Magyarországgal és Ukrajnával. /Magyar Hírlap, jan. 7./

1994. január 7.

Egyesek részéről felvetődött az RMDSZ létjogosultságának a kérdése, mivel eredménytelenek voltak a tiltakozások, például a helyi oktatásban megnyilvánuló visszarendeződés ellen - összegezte az elmúlt év tapasztalatait Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

1994. január 7.

Segesváron 1960-ban nyílt meg az első magyar gimnázium. Az eltelt 33 év alatt mintegy kilencszázan érettségiztek a magyar iskolában és hatszázan folytatták tanulmányaikat egyetemen és főiskolán. Erre jogosan büszke a város lakosságának ötödét /19,6 %/ kitevő magyarság. 1989 után beindítottak egy reál és egy humán osztályt a Mircea Eliade Líceumban. Idén kevesebben jelentkeztek, de azért sikerült elindítani az osztályokat. Csökkent a gyermeklétszám, drága a bentlakás. 1993. szept. 25-én a magyar tagozat tanárai és diákjai létrehozták a Gaudeamus Alapítványt azzal a céllal, hogy a kitűnő tanulók ösztöndíjat kapjanak, mondta el Fazekas Miklós tanár, az alapítvány elnöke. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1994. január 7.

Az Adevarul abból az alkalomból köszönti a Hajdu Győző által kiadott Együtt-Impeuna kiadványt, hogy megjelent a 25. száma. Az Adevarul szerint ez a lap azért halódik, mert a megbékélést szolgálja, míg az RMDSZ csakis az uszítással foglalkozik és a magyarság az RMDSZ vonalát követi. /Jubilál az Együtt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1994. január 8.

Andrei Plesu a vele készült interjúban kifejtette, hogy nem restaurációról van szó, hanem ostobaságról. A régi gárda nagy összetartásban él, Plesu ezért csodálja őket, a jóravaló emberek meg egymás torkának esnek. Régebben senki sem mert durva gesztust tenni előzetes jóváhagyás nélkül. Most már nem kérnek jóváhagyást a "minden lehetséges" jegyében. /A Romania Liberaban megjelent interjút átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8-9./

1994. január 8.

A Román Nemzeti Egységpárt sajtóértekezletén bejelentették, hogy a párt öt minisztériumot követel az új kormányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8-9./

1994. január 8.

A kormány jan. 7-i ülése után a kormány szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben érvénytelennek nyilvánította Máramaros és Szatmár megye csatlakozását az Eurorégióhoz. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia elnöke tiltakozást juttatott el a sajtóhoz: szerinte a két megye csatakozása veszélyezteti Románia területi épségét, egyúttal kérte a két megyei vezető leváltását és felelősségre vonását. - Ion Dolfu, Máramaros megye tanácselnöke visszautasította Tudor vádjait: nem írtak alá semmit, a csatlakozást a két megyei tanácsnak kell jóváhagynia. A Kárpátok Eurorégio nem politikai társulás, a gazdasági kapcsolatok kiépítése a célja. /Magyar Nemzet, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 11./

1994. január 8.

Ion Ratiu ellenzéki politikus házát feldúlták, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./"

1994. január 9.

Jan. 7-9-e között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ Nagyváradon rendezte meg ötödik kongresszusát. A szövetség 1990-ben alakult meg, erősen központosított struktúrával. Elhatározták, hogy bejegyeztetik a MAKOSZ-t. Héttagú elnökséget választottak meg, elnöke a nagyváradi Lakatos Attila. A MAKOSZ két információs irodát nyit, az egyik Csíkszeredában lesz, az Állampolgár Menedzser Egylettel /AME/ és az Iskolapolgár Alapítvánnyal közösen, a másik Nagyváradon. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

1994. január 10.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 7-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció /DK/ nem számít tárgyalópartnernek Iliescu elnök számára, mert a tömörülés senkit sem képvisel. Válaszul a DK közleményben emlékeztette az elnököt arra, hogy a DK 1993. jún. 10-én tizennyolc párt szövetségévé alakult, elnöke pedig az az Emil Constantinescu, aki több mint négymillió szavazatot kapott az 199. októberi elnökválasztáson. /Magyar Nemzet, jan. 10./

1994. január 10.

Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem vesz részt az Iliescu elnökkel jan. 11-re tervezett megbeszélésen, mert az államfő 1993. novemberében valótlanságokat állított róla a volt román király, Mihály tervezett látogatásával kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 10./

1994. január 11.

Mintegy 8-10 ezer románnak is kárpótlást nyújt a magyar állam a magyar hadsereg katonáiként elszenvedett szovjet hadifogságért, tudósított a bukaresti Adevarul jan. 10-i száma. A kárpótlás mintegy 36 ezer román állampolgárt érint, akiknek 20-25 százaléka román. /Népszabadság, jan. 11./

1994. január 11.

A Polgári Szövetség /PSZ/ pártja nem tesz eleget Iliescu elnöknek jan. 11-re szóló meghívásának, erről tájékoztatott Nicolae Manolescu, a PSZ elnökének az államfőhöz írt nyílt levele. /Új Magyarország, jan. 11./

1994. január 11.

Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1994. január 11.

Paul Everac a tévé vezérigazgatója jan. 10-én kénytelen volt lemondani. Az egy éve jogellenesen kinevezett Everac kiváltotta a demokratikus közvélemény ellenszenvét és tiltakozását. Elsősorban a Romanulban közzétett írása miatt, amelyet a Romania Libera amolyan "román Mein Kampf"-nak titulált. Országos felháborodást keltett az 1993. dec. 30-án bemutatott történelemhamisító film, amely azt sugallta, hogy Mihály király hozta be a szovjet hadsereget és az ő lelkén szárad Antonescu kivégzése. /Népszabadság, jan. 12./

1994. január 11.

A hivatalos népszámlálási adatok megbízhatatlanságát jelzi, hogy Szatmárnémetiben 27 211 római katolikusról írtak, közben a város plébániái 36 230 hívőjüket tartják nyilván. Ebben benne van a 3679 német és sváb is. A városban él még több ezer görög katolikus, rajtuk kívül magyar adventisták, baptisták, unitáriusok is vannak. A reformátusok is 30-32 ezer hívőt tartanak számon a hivatalosan kimutatott 27 764 fővel szemben. Ebben az egyetlen városban 6-8 ezer magyarral kevesebbet jelzett a hivatalos népszámlálás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1994. január 11.

Funar kolozsvári polgármester sokáig dicsekedett azzal, hogy mennyi adományt kap a Caritas játék nyerteseitől. 1993. áprilisa és szeptembere között a nyertesek 366 millió lejt fizettek be, ebből azonban Funar csak 67 milliót fordított a városra, ellenben hatalmas összegeket áldozott a szakemberek által giccskolosszusként emlegetett Avram Iancu-szoborra. Most pedig kiderült, hogy a polgármesteri hivatalnak 1993 végén közel egymilliárd lejes tartozása van. /Pesti Hírlap, jan. 11./

1994. január 11.

Román parlamenti küldöttség Adrian Nastase, a Képviselőház elnöke vezetésével látogatást tett a Fülöp-szigeteken. A küldöttséget jan. 11-én fogadta Fidel Ramos elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ 8/

1994. január 11.

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság jan. 11-ére tanácskozásra hívta össze a város magyar értelmiségét. A bukaresti magyar nyelvű oktatás további sorvadásának megállításáról tanácskoztak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 197. sz., jan. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1771-1771




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék