udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2921 találat lapozás: 1-30 ... 2821-2850 | 2851-2880 | 2881-2910 | 2911-2921 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. december 16.

A határon túli magyar szervezetek részvételével dec. 13-án háromnapos magyar-magyar ifjúsági csúcs kezdődött Budapesten. A Baloldali Ifjúsági Társulás /BIT/ által szervezett rendezvényre Romániából, Jugoszláviából, Csehországból, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett vendégeket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. Gál Zoltán megjegyezte: Magyarország az euroatlanti csatlakozástól várja a kisebbségi problémák megoldását. Simon Gábor, a BIT elnöke elmondta: a határon túli fiatalok az együttműködés érdekében koordinációs iroda felállítását szorgalmazzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1996. december 17.

Dec. 17-én a parlamentben egyperces néma felállással emlékeztek meg az 1989-es események temesvári áldozataira. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő az 1989-es forradalom 7. évfordulója kapcsán szorgalmazta a forradalmárok megkínzóinak és az áldozatok gyilkosainak felelősségre vonását, az igazság kimondását az 1989-ben történtekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./ Kifejtette: az igazi forradalom Temesváron kezdődött, amikor románok, magyarok, németek és szerbek Tőkés László köré felzárkózva hozzájárultak a hallgatás és félelem falának lerombolásához. /Népszabadság., dec. 18./

1996. december 17.

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./

1996. december 17.

Nem tudja még, hol lesz az irodája, válaszolta a 168 Óra hetilapnak adott interjújában Tokay György. Valószínűleg a központi kormányépületben. Az eddig kirakatintézményként szolgáló Nemzetiségi Tanács helyett egy hatékony intézményt kell létrehozni. Szükség van nemzetiségi törvényre is, eddig csak tervezetei vannak. - A napokban Sepsiszentgyörgyön az egyik líceumban bombariadó volt, az ismeretlen telefonáló azt mondta: "Ti magyarok mind meg fogtok halni", vetette közbe Márványi Péter, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, reagált rá Tokay György, foglalkozni kell az ilyesmivel is. A konfliktusmenedzselés is a hivatal dolga. - Az RMDSZ koalíciós partnereivel harmonizálta programját. "Egyik félnek sem sikerült száz százalékig rákényszerítenie akaratát szövetségeseire, de a kormányprogram tartalmazza a mi törekvéseink lényeges elemeit." Az autonómia másképpen fogalmazódik meg a kormányprogramban, mint ahogy az RMDSZ dokumentumaiban szerepel. Ezentúl anyanyelvükön vizsgázhatnak a felvételizők olyan tárgyakból, amelyeket anyanyelvükön tanultak. Ez benne van a 2000-ig szóló kormányprogramban. Szerepel az is, hogy megszüntetik a tiltó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák azon szakmák és tudományágak körét, amelyeket magyarul lehet tanítani akár az egyetemen is. /168 Óra, dec. 17./

1996. december 17.

Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 17-én fogadta Frunda György szenátort. A találkozón mind az RMDSZ által vállalt koalíciós kormányzati szerepet, mind a két szomszédos ország euroatlanti törekvéseit illetően teljes nézetazonosságról számoltak be. Frunda kifejtette: a kisebbségi problémákat, sérelmeket ott tudják igazán orvosolni, ahol az érintettek maguk is szerepet vállalnak a döntésekben. A Népszabadság Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a véleményével szembesítette a szenátort. Tőkés László ugyanis úgy nyilatkozott: az új kormány féléves cselekvési programja egyetlen kisebbségi elemet sem tartalmaz. Frunda szerint viszont nem lehet külön értékelni a kezdő hat hónapot, amikor az örökölt nehéz helyzetben a legsürgetőbb gazdasági kérdésekkel kell szembenézni. A hosszabb távú célkitűzésekre bizalommal tekint, mondta. Reméli, hogy egy éven belül sor kerül a tanügyi törvény és helyi önkormányzati törvény módosítására. Elutasította Tőkés László azon megállapítását is, hogy az RMDSZ-en belül a konformista szárny került előtérbe. "Az igaz, hogy az RMDSZ-en belül nyert a reálpolitika, a pragmatikus megoldást kereső politika, de ez minden felmérés szerint megfelel a romániai magyarság döntő többsége elvárásainak." /Szegő Gábor: Frunda György Göncz Árpádnál. = Népszabadság, dec. 18./

1996. december 17.

Kolozsváron új egyházi lap jelent meg a Szent Mihály plébánia havi értesítőjének első száma, a Szent Mihály Üzenete. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1996. december 17.

A Juranlul National bukaresti napilap szerint ha az új hatalom teljesíti az RMDSZ követeléseit, a románságra vesztőhely vár. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

1996. december 17.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke megerősítette, hogy felmentését kérte funkciójából. Az elnök nem kívánta indokolni lemondását. /Magyar Hírlap, dec. 17./ Lábody László hirtelen lemondásának okát hivatalos hírzárlat fedi. Az Új Magyarország több forrásból megtudta, Tabajdi Csabával, a HTMH-t felügyelő államtitkárral romlott meg Lábody viszonya. A konfliktus nem politikai természetű, hiszen Tabajdi és Lábody a nyolcvanas években együtt dolgoztak, előbb az MSZMP külügyi osztályán, utóbb pedig a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságán. Mindkettőjüket az MSZMP népi-nemzeti szárnyán tartották számon, a támadásokat időről időre a szabaddemokratáktól /SZDSZ/ kapják. Kettőjük között nézetazonosság volt az alapszerződés létrejöttében. /Új Magyarország, dec. 18./

1996. december 17.

Ráduly Jánost úgy ismerik, mint a Kis-Küküllő menti, főképpen a kibédi folklór kutatóját, gyűjtőjét, aki mesét is ír, fordít, újabban a rovásírásos emlékeket kutatja. Legújabb, tizenötödik kötetében új műfajjal mutatkozott be, verseskötetével: Fény és gondolat /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/. /Udvarhelyi Híradó (Székely-udvarhely), dec. 17./

1996. december 17.

Az 1970-es évek végén megszüntették a zeneoktatást a középiskolákban. Azóta a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban nem működött énekkar. Most alakult egy 60 tagú énekkar, amely Simó Margit zenetanárnő vezetésével. A tanárnő két hírneves zenekara mellett most egy harmadik életre hívásával bizonyította szakmai rátermettségét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./

1996. december 17.

A Beszélő folyóiratban nemrég megjelent Tamás Gáspár Miklós Csecsemők demokráciája című "tanulmánydolgozata". A nyakatekert mondatokat olvasva az embernek az a benyomása, hogy a tanulmány nem magyarul íródott, írja ismertetőjében Budai Kulcsár János. Az írás sznoboknak való "szellemi" rágógumi, idegen szavakból összetákolt politikai pamflet. TGM többször önmagára hivatkozik tanulmányában. TGM rozsdatemetőnek nevezi az országot, de hogy kik tették azzá, arról hallgat. Szerinte Kelet-Európában nem unottság van, "hanem politikai demokrácia iránti izzó gyűlölet." TGM a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ "...az etnicista jobb- és baloldal nemzetközi fedőpártja, 'népfrontja', egyben párhuzamos külügyminisztérium és legösszetartóbb lobbista klikk"-nek nevezi. Majd így folytatja: "...a csonka magyar kormány és a magyarországi parlamenti pártok aláírtak egy közös közleményt az utódállami magyar kisebbségi politikusokkal, amelyekben ígéretet tesznek ez utóbbiak autonómiatörekvéseinek támogatására - föltétel nélkül. Ez az utóbbi két év jelentős külpolitikai sikereinek a teljes megsemmisüléséhez vezethet /.../ ellentmond a kormány egyik legtekintélyesebb tagja, Kovács László külügyminiszter hosszú évek óta hangoztatott józan érveinek." - Kár, hogy senki sem informált az utóbbi két év külpolitikai sikereiről - tette hozzá az ismertető szerzője. /Budai Kulcsár János: TGM neoliberalizmusa pokoli politikai stressz a társadalom számára. A "szakállas csecsemők" demokráciája. = Új Magyarország, dec. 17./

1996. december 18.

Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 18-án fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet, aki átadta Horn Gyula miniszterelnöknek az új román kormány megalakulását üdvözlő levelét. Horn Gyula kormányfői dialógust kezdeményezett. /Új Magyarország, dec. 19./

1996. december 18.

Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./

1996. december 18.

Dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta a határon túli magyar pártok vezetőit. A résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy az eszmecsere hasznos volt. /Új Szó (Pozsony), dec. 19./

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1996. december 18.

Dec. 18-án jelentették be a Vatikánban, hogy II. János Pál pápa a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Tamás József teológiai tanárt, spirituálist /lelki vezetőt/. Tamás József /sz. Madéfalva, 1944. nov. 12./ 1978 óta spirituális Gyulafehérváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./

1996. december 18.

Ioan Vosloban Doru, Hargita megye prefektusa elbúcsúzott munkatársaitól. Voslobant Pataki Imre 1992-es lemondatása után nevezték ki a megye élére. Az új Hargita megyei prefektus nevét még nem hozták nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. december 18.

A Demokrata Konvenció /DK/ Szilágy megyei szervezete Emil Constantinescu elnökhöz címzett levelében tiltakozott amiatt, hogy a megye élére RMDSZ-prefektus került. Amennyiben a DK nem hajlandó felülvizsgálni döntését és megfosztani az RMDSZ-t e tisztségtől, a DK Szilágy megyei szervezetének vezetősége testületileg lemond. - Végül Szilágy megyének nem lesz RMDSZ-es prefektusa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1996. december 18.

Dec. 18-án összeült az új összetételű Legfelsőbb Védelmi Tanács. Elnöke Emil Constantinescu államelnök, alelnöke Victor Ciorbea miniszterelnök, tagjai között van a két fő hírszerző szolgálat vezetője /Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Ioan Talpes dandártábornok, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója/, Dumitru Cioflina államtitkár, vezérkari főnök, az ipari, a védelmi és a belügyminiszter is. Emil Constantinescu javaslatára tárcaközi bizottság felállítását határozták el a román nemzetbiztonsági koncepcióval kapcsolatos tervezetek elemzésére és korszerűsítésére. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1996. december 18.

Cseri József ezredes és Rotaru dandártábornok - a magyar, illetve a román hadsereg térképész szolgálatainak vezetői - dec. 18-án Bukarestben együttműködési megállapodást írtak alá a térképészeti hivatalok közötti együttműködésről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./


lapozás: 1-30 ... 2821-2850 | 2851-2880 | 2881-2910 | 2911-2921




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék