udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2972 találat lapozás: 1-30 ... 2851-2880 | 2881-2910 | 2911-2940 ... 2971-2972 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. december 18.

December 14-én bemutatkozott a Koinónia Könyvkiadó /Kolozsvár/. Visky András író, a könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Koinónia három fő kiadói elvet tűzött ki maga elé, melyek közül az első a reformátori hagyomány, ennek keretében jelent meg Kálvin János Keresztény élet című munkája, ez a Kis Tükör Füzetek kilencedik könyve. A második kiadói elv a megújuló egyház, amely alatt a XVII. századi magyar és európai református szerzők művei értendőek. A Koinónia elsősorban a brit puritanizmus alkotóit kívánja megjelentetni. A Kis Tükör Füzetek a hitbuzgalmi irodalom átértékelésének szándékát mutatják. A harmadik kiadói elv a hely szellemisége, elsősorban a Kolozsvár kalendárium, továbbá helybeli magányos tudósok műveinek kiadása is. Például: kéziratban maradt fenn Kecskeméthy István kolozsvári teológus professzor teljes Biblia-fordítása, mely a hivatalos tiltás miatt a harmincas évek óta nem jelenhetett meg. /Bodó Kinga: Koinónia-karácsony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Dec. 17-én Marosvásárhelyen mutatta be a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó karácsonyra megjelent könyveit - Szent Ágoston, Szenczi Molnár Albert: Imádságos könyvecske, Kálvin János: Keresztyén élet. Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó szerkesztője bemutatta Visky András gyermekverseket tartalmazó Aranylevél című kötetét. /(lokodi): Bemutatkozott a Kolozsvári Koinónia Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

1999. december 18.

A Kölcsey Líceum /Szatmárnémeti/ nem rendelkezik semmiféle hivatalos irattal arról, hogy hová vitték jogelődjének, az egykori Református Főgimnáziumnak a nagyértékű könyvtárát, legalább tizenötezer értékes kötetről van szó. A több középkori ritkaságot is tartalmazó állomány nagyobbik része később a megyei könyvtárba került. Muhi Miklós, a Kölcsey igazgatója felvette a kapcsolatot az ügyben érdekelt intézményekkel. Kérik mindazokat, akik bármilyen használható információt tudnak adni a könyvtár "felszámolásáról", értesítsék a Kölcsey Líceum igazgatóságát. /Visszakéri könyvtárát a Kölcsey Líceum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1999. december 18.

Nagykárolyban bemázolták a Mezőpetri felé vezető országút elején a háromnyelvű városnév-táblát. A román Carei, valamint a német Groskarol felirat sértetlen maradt, csak a magyar név szúrta valakinek a szemét. /Befestették a táblát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1999. december 18.

Dec. 18-án Marosvásárhelyen ünnepelte a Román Televízió magyar nyelvű adásának szerkesztősége, hogy harminc évvel ezelőtt indult útjára a műsor. Az ünnepségen jelen volt többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Elekes Botond, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársa, és természetesen az egykori és jelenlegi tévészerkesztők, riporterek, rendezők, operatőrök. A jeles író és publicista, Bodor Pál, az egykori főszerkesztő Budapestről érkezett, mások messzebbről: Ausztráliából, Svédországból, Németországból. /Harminc év. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1999. december 18.

A marosvásárhelyi tudósító, Tófalvi Zoltán Fodor Imre polgármestert kérte mikrofonhoz, Tövissy Ildikó, a vallással és oktatással foglalkozó adások szerkesztője Szász János lelkészt, a hazai Caritas egyházi alapítvány igazgatóját mutatta be. Lincu Nagy Éva és Mosoni Enikő a tévéhíradó készítéséről szólt. - Xantus Gábor operatőr a mindenkori romániai magyar tévés gárdából a legtöbb szakmai elismerést vívta ki az utóbbi években. Csép Sándor, az adás egykori talán legtehetségesebb munkatársa, a kolozsvári stúdió egyik jelenkori vezetője, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként arról szólt, hogy létezik hosszú távú elképzelés a hazai magyar adások jövőjéről. Meltzer Éva feliratozó, fordító, egyben a történelmi sorozat szerkesztője bemutatta Csetri Elek történészt, a rovat egyik főmunkatársát. A tévéseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Elekes Botond, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldötte köszöntötte. /"Ez teljes mértékben a miénk!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. december 18.

Megjelent Éltes Enikő: Tappancs mesék Jártó Kocsis Edit rongybabáira /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1999/ című kötete, amely közös munka eredménye. Jártó Kocsis Edit bumfordian kedves babái, furábbnál-furább figurái, egyéniséget hordozó játék-kreációi állandó szereplői voltak a sepsiszentgyörgyi gyermekszínház, a Mesekaláka műsorainak, hazai és nemzetközi babakiállításainak. /Mészely József: Karácsonyi könyvajánló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1999. december 19.

Dicsőszentmártonban a katolikus szórvány egyházközség, ugyanis a város 80 százaléka román ajkú, a magyarság 70 százaléka protestáns vallású. A katolikus templom fölszentelésének 100. évfordulóján, november 11-én ünnepséget tartottak, ez a kis közösség katolikus öntudatát erősítette. Jakubinyi György érsek és 21 lelkipásztor celebrálta az ünnepi szentmisét. Jelen voltak a román és magyar ajkú testvéregyházak lelkipásztorai és nagy számú más vallású hívő is. /Ünnep kétszeres szórványban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 19./

1999. december 20.

Dec. 19-én, vasárnap nyilvánosságra hozták a kormánylistát. Hajdu Gábor egészségügyi miniszter személyében magyar miniszterelnök-helyettese is lesz az új román kormánynak. Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök közleménye szerint kormányának négy - miniszterelnök-helyettesi hatáskörű - államminisztere lesz. Ezek sorrendben: Mircea Ciumara (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt), a gazdasági- pénzügyi koordinációs bizottság elnöke, Petre Roman (Demokrata Párt) külügyminiszter, Valeriu Stoica (Nemzeti Liberális Párt) igazságügyi miniszter és Hajdu Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) egészségügyi miniszter. A kormány további tagjai: Constantin Dudu Ionescu (PNTCD) - belügyminiszter, Victor Babiuc (PD) - nemzetvédelmi miniszter, Decebal Traian Remes (PNL) - pénzügyminiszter, Smaranda Dobrescu (Romániai Szociáldemokrata Párt - PSDR) - munka és szociális védelmi miniszter, Radu Berceanu (PD) - ipari és kereskedelmi miniszter, Ioan Avram Muresan (PNTCD) - mezőgazdasági és élelmezési miniszter, Traian Basescu (PD) - közlekedési miniszter, Nicolae Noica (PNTCD) - közmű- és területrendezési miniszter, Romica Tomescu (PNTCD) - vízgazdálkodási, környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Andrei Marga (PNTCD) - nemzetnevelési (oktatási) miniszter, Ion Caramitru (PNTCD) - művelődési miniszter, Crin Antonescu (PNL) - ifjúsági és sportminiszter, Vlad Rosca (PNTCD) - közhivatali (közigazgatási) miniszter, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) - a miniszterelnök mellett a nemzeti kisebbségek ügyeivel megbízott miniszter, Radu Stroe (PNL) - a kormány főtitkára. - Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök hangoztatta: "nem áll jogunkban elszalasztani a helsinki nyitást". Isarescu hanhsúlyozta politikai függetlenségét. /Megvan az Isarescu-kormány listája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. december 20.

Kincses Előd 1989-ben Tőkés László temesvári lelkész kilakoltatási perének védőügyvédje volt. Ezekről az emlékekről kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Az ügyvédi védelem ebben az ügyben bizonyos fokú személyes bátorságot feltételezett. - 1989. december 22-én azt hitték, megszabadultak a diktátortól, a gyűlölettől. Az elmúlt tíz évben megnőttek a romániai magyarság lehetőségei, de nem tudták mindezt kihasználni. Kincses Előd felidézte a per menetét. Hangsúlyozta, hogy 1989 után "Tőkés László volt az egyetlen olyan magyar, akire a román közvélemény felnézett és hallgatott rá. Mind a romániai, mind a magyarországi politikai elit nagyot hibázott akkor, amikor ezt a hihetetlenül nagy tőkét nem óvta jobban. Nem kellett volna a napi politikai csatározásokba belevonni Tőkés Lászlót. Ezt most utólag elmondhatjuk. S akkor talán az a hatalmas erkölcsi és politikai tőke megmaradt volna. Hozzá kell tennem azonban, hogy ez azért nem biztos, mert a román propaganda legnagyobb profijai készítettek arra tervet, hogy Tőkés László nimbuszát hogyan lehet rombolni, és eszközeikben nem válogattak. Ez teljesen egyértelmű. És sok esetben sajnos a magyarság körében is kaptak erre támogatókat." /Tibori Szabó Zoltán: Tíz éve történt. Beszélgetés Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel, Tőkés László egykori védőügyvédjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1999. december 20.

Göncz Árpád köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Tőkés Lászlónak, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökének. Az elismerést dec. 20-án az államfő Orbán Viktor miniszterelnök és Németh Zsolt külügyi államtitkár jelenlétében nyújtotta át Budapesten, a Parlamentben. Tőkés László kimondhatatlanul nagy megtiszteltetésnek nevezte kitüntetését, s köszönő szavaiban úgy fogalmazott: - elsőrendű hivatásomnak ismerem sok megpróbáltatást szenvedett, határon túlra szakadt erdélyi magyar népünk megmaradásának szolgálatát. A püspök hozzátette, hogy a magyar nemzet iránt érzett feltétlen hűséggel igyekszik ezután is szolgálni a közösség igazát, javát, érdekét és boldogulását. /Tőkés László kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 22./

1999. december 20.

Dec. 20-án a szenátus és a képviselőház együttes ülésen emlékezett meg az 1989 decemberi forradalomról. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében a temesvári forradalom közvetlen részvevője és szemtanúja, dr. Bárányi Ferenc szólalt fel. Égbekiáltónak nevezte, hogy tíz évvel a forradalom után még nem leplezték le és nem vonták felelősségre azokat, akik a felkelőkbe lőttek, s hogy egyesek a gyilkosok közül ma forradalmárként meg nem érdemelt jogokat élveznek, némelyek közülük pedig vezető funkciókat töltenek be. Az RMDSZ Temes megyei képviselője hangsúlyozta, hogy a forradalom szikrája Temesváron, Tőkés László akkori református lelkész otthona előtt lobbant fel, a református hívekkel szolidarizáló, zömükben román, de más nemzetiségű temesváriak is onnan indultak szabadságért, demokráciáért, a diktatúra megszüntetéséért tüntetve. Temesváron is, majd az országossá terebélyesedett felkelésben a többségi románság mellett a magyar nemzeti közösség jóval számarányán felül hozott véráldozatot - mondotta Bárányi Ferenc, majd figyelmeztetett az időnként meg-megerősödő nacionalista magyarellenes uszításra, amely veszélyezteti a demokráciát és árt az ország érdekeinek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20. - 1625. sz./

1999. december 20.

A Kolozsvári Evangélikus Püspökség keretén belül működő STARS Alapítványról Farkas Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy a STARS Alapítvány /Studio Arts - Reményik Sándor Alapítvány/ művészeti stúdió, elnöke Essig József operatőr. Legfontosabb feladatuk az audiovizuális tévéstúdió megszervezése, emellett Reményik Sándor erdélyi költő emlékének és szellemi hagyatékának az ápolása, életművének népszerűsítése. Dokumentációs kézirat-, fotó-, illetve filmtárat (központot) hoznak létre. Essigné Kacsó Klára, a Reményik Galéria vezetője emlékeztetett: március 15-én nyílt meg a Reményik Sándor Galéria. /Kisgyörgy Réka: Egy alapítvány körül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. december 20.

Dec. 20-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében bemutatták Balogh Edgár: Számadásom /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/ című, könyvbe gyűjtött emlékiratait. A műről Kántor Lajos, Balogh Edgár könyvének szerkesztője és a bevezető írója beszélt. A mű szubjektív értékelés az 1956-1993-as időszakról. A könyvbemutatót követő kötetlen beszélgetésen Gáll Ernő, Balogh Ferenc és Jakab Gábor plébános szólalt fel. - Az esten Horváth Andor ismertette a Korunk 11. számát. A szám tematikája a nyolcvanas évek, amelyet az újjászületett Korunk 10. évfordulója inspirált. /Lukács Éva: Könyvbemutató a Korunk Ariadné Klubjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1999. december 20.

Megjelent Palczer Károly Képek a szenvedés éveiből /Csíkszereda, 1999/ című önéletírása. A szerző 1958 novemberében fiatal osztályfőnök volt. Két diákja felolvasta neki egy-egy versét. Az egyik vers /Csík az én hazám/ az akkori felfogás szerint "ideológiai szempontból nem felel meg". Palczer Károly nem jelentette fel diákjait, ezért 15 év kényszermunkára ítélték. /Képek a szenvedés éveiből. Megjelent Palczer Károly memoárkötete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1999. december 20.

A Transilvania Jurnal román lap dec. 16-i száma írta, hogy Magyar Bálint, az SZDSZ első embere Aradra látogatott, s a kegyelet koszorúját elhelyezte a magyar állampolgárságú Tóth Sándor gépkocsivezető emlékjelénél. Magyar Bálintot és kíséretét Tokay György szenátor, volt kisebbségi miniszter fogadta. Tokay kijelentette, hogy az RMDSZ nem ért egyet magánegyetem létesítésével, mert ennek az akkreditálása a tanügyi törvény szerint hat évet vesz igénybe. Sylvester Lajos megjegyezte: ez egyszerűen nem igaz, valójában az RMDSZ egyetért a magánegyetem létesítésével. Tokay emiatt csak a maga nevében nyilatkozhat. A Tokay-féle álláspont akkor válik érthetővé, ha mellé illesztjük Magyar Bálint nyilatkozatát: a magyar politikusok a magyar nyelvű felsőoktatásról tárgyaltak Andrei Marga miniszterrel, de "az egyetem kérdése belső konfliktusok miatt politikailag manipulált, emiatt az alapvető kérdés az átpolitizálás áldozatává válik". Magyar Bálint nem ért egyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létesítésével Erdélyben, s a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot "elviselhetetlen tehertételnek" minősíti a magyar kormány számára. Magyar Bálint Tokay Györggyel egyetemben nem ért egyet azzal sem, hogy a schengeni egyezmény után különleges státust biztosítsanak a határokon kívül rekedt magyarok számára. "Vizsgával kell bizonyítanod, hogy magyar vagy?" - tette fel a kérdést, és provokatív illúziónak nevezte az egész elképzelést. /Sylvester Lajos: Gomolyfelhők a Gránic fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

1999. december 20.

Megjelent Czirják Árpád /Kolozsvár/ érseki helynök Erdélyi Magyar Breviárium II. /Glória, Kolozsvár, 1999/ második kötete, Horváth Arany szerkesztésében, Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva. A emléket állít Erdély jeles embereinek, művészeknek, orvosoknak, jogászoknak, költőknek, feltalálóknak és a székely ezermestereknek is. /Erdélyi Magyar Breviárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1999. december 20.

A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Kereskedelmi és Iparkamarái találkoztak Temesváron. A kétnapos, Phare CREDO alapokból finanszírozott rendezvényen részt vett az Eurorégió négy magyar és négy román megyéje, valamint 75 romániai, magyar és vajdasági cég képviselője. A magyar résztvevők bemutatták a DKMT Eurorégió Gazdasági Fejlesztési Koncepcióját, a 2000. évre kidolgozott együttműködési tervet (ami inkább magyar-román együttműködésre korlátozódik), a vajdaságiak ismertették a szomszédos tartomány jelenlegi gazdasági helyzetét. /Hármashatár gazdasági találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1999. december 20.

Megnyílt Forró Ágnes festőművész tárlata Kolozsváron, az evangélikus egyház Reményik Sándor Galériájában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1999. december 21.

Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1999. december 21.

Miután az Országházban Orbán Viktor kormányfővel találkoztak a határon túli magyar egyházfők /dec. 17-én/, Németh Zsolt külügyi államtitkár külön megbeszélést folytatott az erdélyi püspökökkel. A romániai magyar ökumenikus egyetem volt a megbeszélés tárgya. Az egyházfők bemutatták annak az alapítványnak a tervezetét, amely a majdani egyetemet hivatott működtetni. Beszámoltak a legutóbbi püspöki konferencia végkövetkeztetéseiről, arról, hogy a történelmi egyházak hogyan képzelik el az egyetem működtetését. A külügyi államtitkár nem mindenben értett egyet az egyházfők elképzelésével. Megegyeztek abban, hogy újév után Entz Géza és Misovicz Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Erdélybe látogatnak, hogy az egyetemszervezéssel kapcsolatos kérdésekről a helyszínen tárgyalhassanak. Budapest fontosnak tartja az egyetemszervező szakértői testület felállítását és annak személyi összetételét. A találkozó során az egyházfőktől kértek javaslatokat erre vonatkozóan. Egyelőre Budapest két programirodát hozott létre, egyet Budapesten és egyet Kolozsváron. A programirodák 2000-ben megkezdik tevékenységüket. Hivatásuk az egyetemalapítással és annak működtetésével kapcsolatos tevékenység összehangolása. A kolozsvári iroda vezetőinek Nagy Katát és Székely Istvánt jelölték ki. /Az erdélyi püspökök az egyetemről is tárgyaltak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-30 ... 2851-2880 | 2881-2910 | 2911-2940 ... 2971-2972




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék