udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. január 10.
Mostanában divat az internetes napló, a blog. A „blogtulajdonosok” különféle körökből kerülnek ki: sok közülük a közéleti szereplő. A blogok tematikája igen változatos képet mutathat. Mindenki hozzászólhat. /Mészely Réka: Blablablog-meccsek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./2006. január 11.
Nem tudja kedvezőtlenül befolyásolni Románia EU-csatlakozását az a CIA-botrány, amelyben nem vagyunk érintettek – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a brit Claude Moraes kijelentésére reagált, aki a Sonntags Blick svájci hetilapban megjelent újabb leleplező, Romániára nézve kedvezőtlen cikket kommentálta. A munkáspárti képviselő szerint, ha bebizonyosodik, hogy Bukarest valótlanságot állít, meghiúsulhat a csatlakozás. Tariceanu levelet intézett Joseph Borellhez, amiben arról tájékoztatta az Európai Parlament elnökét, hogy a román szenátus már megszavazta egy vizsgálóbizottság létrehozását a CIA-ügy esetleges romániai vonatkozásainak felderítésére. /Újabb bizonyítékok a kelet-európai CIA-börtönökről. Románia EU-csatlakozásának megakadályozásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
A magyar kormány és az RMDSZ képviselői egyetértenek abban, hogy a magyar alkotmány egészüljön ki a határon túli magyarokról szóló fejezettel, és ebben hangsúlyozottabban jelenjen meg a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarok iránti felelőssége – áll az RMDSZ hivatalos tájékoztatójában. Január 10-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén többek között a magyar kormány részéről dr. Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott, az RMDSZ részéről pedig Takács Csaba ügyvezető elnök volt jelen. A találkozón a résztvevők megvitatták az alkotmányának módosítására irányuló tervezetet. /Konszenzus a magyar alkotmány kiegészítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Az állampolgársági ügyek intézési időtartama az elmúlt évben már fél évvel csökkent, átlagosan 12 hónapig tartott, ami összhangban van a kormány nemzetpolitikai célkitűzéseivel – közölte Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója. A január 1-jén hatályba lépett állampolgársági törvény módosítása legfeljebb 12 hónapos ügyintézési időt tesz lehetővé a hivatal számára. A korábbi gyakorlat ennél legalább fél, esetenként több évvel is hosszabb időt vett igénybe. A hivatal arra számít, hogy januártól jelentősen megugrik a kérelmezők száma. Nagyon sokan vártak a kedvezőbb jogszabályi rendelkezések hatályba lépésére, ezért csökkent 2005 második felében a honosítási kérelmek száma – fűzte hozzá Végh Zsuzsanna. 2004-hez képest az elmúlt évben mintegy 30 százalékkal csökkent a honosítást és a visszahonosítást kérelmezők aránya, feltehetően az említett „kivárásnak” köszönhetően. Előbbiek száma 12 519, míg utóbbiaké 9938 volt. Magyar állampolgárságot legtöbben a szomszédos országokból kértek: 68 százalékuk román, 11 százalékuk szerb-montenegrói, 12 százalékuk pedig ukrán állampolgár volt. A kérvényezők változatlanul elsősorban a magyar származásra való tekintettel kérik a honosítást. /Rövidebb út a magyar állampolgárság felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2006. január 11.
Gál Kinga Kolozsváron született, Nagyváradon járt iskolába, Budapesten és Strasbourgban tanult, Bukarestben és a németországi Flensburgban dolgozott, most az Európai Parlamentben a Fidesz képviselője. Gál Kinga az Európai Parlamentben a kisebbségi kérdés első számú szószólójává vált. Korábban kisebbségi kutató volt, most pedig a kisebbségpolitika területén dolgozik. A brüsszeli munka örök koalíciókeresés. Semmit nem lehet egyedül elérni, mindenhez társakat, támogatókat kell találni. Eddig óriási űr volt a kisebbségi kérdés kezelésében. Korábban szinte kizárólag a bevándorlók felzárkóztatását értették a fogalmon. Most ismerkednek az őshonos kisebbségi közösségek kérdéskörével. Az év végi jelentésbe az önkormányzatiság elve helyett a kulturális autonómia került, ez szűkebb fogalom, de nem írta felül a korábbi határozatot. Sikerült azt is bevinni a jelentésbe, hogy rendezni kell a magyar felsőoktatás kérdését, és ehhez állami finanszírozást kell biztosítani. – Az EU nem biztosítja az autonómiát. Azt a romániai magyar közösségnek kell elérnie. Ehhez az európai példák alapján, nagyon erős civil társadalom és a mindenkori többséggel folytatott intenzív párbeszéd szükséges. /Gazda Árpád: Az erdélyi magyarságon múlik az autonómia. Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament erdélyi származású képviselőjével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Tőkés László püspök szerint az autonómia létfontosságú az erdélyi és a partiumi magyarság számára és elfogadhatatlan, hogy az értékek, és előnyök érvényesülése továbbra is Bukarest és Budapest klientúraépítő forráselosztásától függjön. Tőkés László szerint az erdélyi magyarság szempontjából három törvény megalkotása fontos: az egyházügyi törvény, az oktatási törvény és a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek támogatása. /Tőkés 2006-os fontossági listája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
A határon túli magyarok részére a mai napig nem – vagy csak részben! – folyósították a magyar költségvetési támogatást. A pénzt az Illyés Közalapítványnak osztja ki a nyertes pályázóknak. 2005-ben a magyar költségvetés 1,02 milliárd forintot tervezett a határon túli nyertes pályázóknak. Az IKA a Kárpát-medencében háromezer pályázatot fogadott el. Ezek közül 1206 erdélyi. A július-augusztusi elbírálás után a nyerteseknek folyósítottak is némi pénzt, 583 milliót. Az IKA mintegy felét tudta kifizetni a pályázóknak, azután megállt a kifizetés. A közalapítvány 1990-től számított történetében hasonló eset még nem fordult elő. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is, tájékoztatva a kialakult és érthetetlen helyzetről. Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője szerint a pályázókat nem érhette azért teljesen váratlanul a kialakult sajnálatos helyzet, a kormánynak ugyanis előbb az ún. ,,takarékképzési kötelezettségeit” kellett ellátnia. Most végre 2006 januárjában, egy fél év után (ami alapjaiban rendítette meg a Szülőföldprogrammal bűvészkedő magyar kormány hitelességét) a külügyi tárca átutalta az összeget, de hogy ez mikor jut el az érintettekhez, nem tudni. /Bogdán László: Ajándék lónak ne nézd a fogát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./2006. január 11.
Két bűnügyi feljelentést is tettek 2005-ben Dobricza István, a székelyudvarhelyi bíróság elnöke ellen, mert az általa vezetett tárgyalásokon magyarul beszélt a felekkel és a tanúkkal. Mindkét esetben a perben állók mindegyike magyar volt, a bíró nyelvhasználatát kifogásoló, ellene bűnvádi feljelentéssel élők a pervesztes felek. Románia alkotmánya szerint az állam hivatalos nyelve a román, de törvények biztosítják a szabad anyanyelvhasználatot. „A peres ügyek első fokon kerülnek nálunk tárgyalásra, ami azt jelenti, hogy az ügyeink nagyobb hányada helyi, tehát magyar anyanyelvű a felek és a tanúk majdnem száz százaléka” – ismertette az udvarhelyi bíróság sajátos helyzetét az elnök. Az ügyiratok természetesen románul készülnek. A hiteles tolmács alkalmazása elvileg könnyítené a helyzetüket, de ennek költségeit a vesztes félnek kell felróni az ügy lezártával. Most fordult elő először, hogy a bírót a magyar nyelv használatáért jelentsék fel a szintén magyar felek. A marosvásárhelyi ügyészség bűntény hiányában nem kezdeményezett eljárást, és az ügyeket lezárta 2005. november 15-én. „Szakmailag a kérdés rendeződött, emberileg viszont nehéz megérteni, hogy milyen utakra tévednek egyesek vélt igazukért” – zárta le a maga részéről az ügyet Dobricza István. /Kovács Csaba: Beszélhet-e anyanyelvén egy magyar bíró? Bűnvádi feljelentés a magyar nyelvhasználatért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) január 10-i ülésén 500 millió régi lejes pénzbírságot szabott ki az OTV televízióra a magyarok elleni gyűlöletkeltés miatt. Az OTV Dan Diaconescu in direct című műsorának egyik december második felében sugárzott adásának meghívottja, Gigi Becali egy sor, a romániai magyarságot és a hazai társadalom több személyiségét sértő kijelentést tett. Az OTV televízió 2005-ben 18 alkalommal kapott pénzbüntetést, és 19-szer felszólítást, egy alkalommal pedig tíz percre félbe kellett szakítania sugárzását. Az OAT minden alkalommal bírósághoz fordult, és eddig egyetlen büntetést sem fizetett ki. /Ötszáz milliós büntetés magyarellenes uszításért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Január 6-án az OTV televíziós csatornán Ion Diaconescu meghívottjával, Ion Coja professzorral társalgott. A képernyő felső sarkában felirat hirdette: Tariceanu Budapest embere. A professzor utóbbi 16 év összes román kormányát és Románia volt elnökeit elmarasztalta, mert nem tettek semmit a román nemzeti érdekek megvédéséért és a magyar irredentizmus visszaszorításáért. Főleg a mostani kormányt ostorozta, s magát Tariceanu miniszterelnököt, mert behódolt az RMDSZ-nek és Budapest hálójába került. Nem jó román és hazafi, ezért kell eltávolítani a kormány éléről. A parlamentben az RMDSZ a kisebbségi törvény megszavazását sürgeti, amelyet a Tariceanu-kormány támogat. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mondja Coja, aki társaival azt tervezi, hogy Basescu elnökhöz fordul a törvény elvetése és a Tariceanu-kormány megbuktatása érdekében. Coja szerint a székelyek nem magyarok, hanem egy keleti dák törzs leszármazottai, akiket a rómaiaknak nem sikerült elrománosítani, a honfoglalás után viszont a magyarok elmagyarosították őket. /Horváth András, Csíkszereda: Budapest embere. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./2006. január 11.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának átszervezésével kapcsolatban felvetődött a romániai magyarság jövőképének kérdése is. Tény, hogy kitelepedés volt, van és lesz, a kérdés csak az, milyen méretű. Sokan azért telepedtek ki, hogy a gyermekeik magyarul tanulhassanak. 1990 fekete márciusa után sokan félelemből hagyták el hazájukat. Nem segítik elő az itthon maradást azok, akik a románsággal szemben előítéletes álláspontot hirdetnek. Itt vagyok otthon, itt érzem magam jól, hangoztatta Fey László cikkében. /Fey László: Menni? Maradni? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Tavaly 224-gyel kevesebben születtek Háromszéken, mint 2003-ban, a szaporulat mégis nagyobb a két évvel ezelőttinél, ugyanis az elhalálozás 404-gyel csökkent. /(fekete): Kevesebben születtek, mégis nőtt a szaporulat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./2006. január 11.
A Nemzeti Kulturális Alap kollégiumainak új kurátorait január 11-én iktatta be tisztségükbe a kulturális miniszter. Több szakmai szervezet elégedetlen amiatt, mert a miniszter nem vette figyelembe javaslataikat. Az elnök Harsányi László maradt, kinevezése 4 évre szól, a kurátorok mandátuma 3 évre. Azonnal megkezdik a pályázati felhívások, illetve a pályázati ütemterv kidolgozását erre az évre, jelezte Perlik Pál, az NKA igazgatója. Nem érinti a határon túli magyar kultúra eddigi támogatási gyakorlatát az, hogy a Nemzeti Kulturális Alap visszaalakult független állami pénzalappá. Továbbra is az eddigi módon lehet pályázni az alap szakmai kollégiumai által kiírt tárgykörökben. Nincs külön keret a határon túli magyarok számára, minden pályázatot egységes kritériumok szerint bírálnak el. Az NKA a „kulturális járulék” címén beszedett pénzből gazdálkodik, ez jelenleg évi 8-9 milliárd, vagyis a legnagyobb pályázati forrás a kulturális műhelyek számára. Az alap működési kiadásaira mintegy 10 százalékot fordítanak, a többit a szakmai kollégiumok osztják szét. Az alapnak 16 állandó szakmai kollégiuma van. A pályázati felhívások teljes szövegét a Nemzeti Kulturális Alapprogram honlapján teszik közzé (www.nka.hu), valamint a Kulturális Közlöny mellékleteként és az önállóan is megjelenő, az NKA Hírlevele című kiadványban. /Állandósult a Nemzeti Kulturális Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2006. január 11.
Vörös T. Károly, Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja, a Népszabadság főszerkesztője, a vele készült interjúban beszámolt arról, hogy lapja minden oldalon színes lett. A Népszabadság olvasóinak 70 százaléka ötven év fölötti, szeretnék megszólítani a fiatalabb generációkat is. A főszerkesztő szerint a Népszabadság nem tartozik egyetlen politikai párt vonzáskörébe sem. A politikai napilapok példányszáma csökken. A lap fontosnak tartja, hogy olvasói tudjanak arról, mi van a határon túl élő magyarokkal, emellett Románia ügyeiről is beszámolnak. A lap álláspontja: a szomszéd országok előbb-utóbb az Európai Unió tagjai lesznek, és akkor megoldódnak azok a problémák, amelyek Trianon óta fájdalmat okoznak. /Guther M. Ilona: Népszabadság – életszerű, elegáns, hiteles lapvilág. Interjú Vörös T. Károllyal, Magyarország legnagyobb példányszámú napilapjának főszerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2006. január 11.
Szatmárnémeti polgármesterének készülő éves jelentése szerint a megyeszékhelyen jelenleg összesen 74 oktatási egység működik. Ebből 30 az óvodák, 16 az általános iskolák, és ugyancsak 16 a líceumok és iskolacsoportok száma. Az óvodai csoportok száma összesen 166, ebből 134 román, 28 magyar, 4 pedig német nyelven működik. A 16 általános iskolában összesen 477 osztály működik, ebből 309 román, 149 magyar, 19 pedig német oktatási nyelven. A líceumok, iskolacsoportok szakiskolák száma 16, ezekben összesen 433 osztály működik. Ebből 342 román, 79 magyar, 12 pedig német nyelven oktat. Ugyancsak Szatmárnémeti oktatási hálózatához tartozik hét iskolai bentlakás, amelyekben 730 diák helyezhető el, és mindegyik rendelkezik étkeztetési lehetőséggel. /Szatmárnémeti egyetem előtti oktatási rendszere. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 11./2006. január 11.
Szakáts Béla temesvári szobrászművész nyerte az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Kolozsváron felállítandó szobor pályázati kiírását. A Kolozsvár Társaság ötlete nyomán kezdeményező bizottság alakult, amely meghívásos pályázat kiírása mellett döntött. Október 28-án küldték szét a körlevelet tizenkét szobrászművésznek: a pályázaton Bocskay Vince, Deák Árpád, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba, Szakáts Béla, Tőrős Gábor, Varga Mihály és Vetró András vett részt, névtelenül, jeligés rendszerben. A 3–4 méteresre tervezett emlékművet Kolozsváron, Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete, illetve a városháza engedélye még hiányzik. Szakáts Béla munkája, a „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy szimbóluma, délibáb. Az 1956-os forradalom bukása fájdalmat, börtönt, halált jelentett. Így a kapu, a szabadság napszimbolikus kapuja átfordulva börtönkapuvá válik, – értékelte munkája jelképes értelmét a tervező. Szakáts Béla 1938-ban született Székelyudvarhelyen, Temesváron él, egyetemen tanít. /F. I.: Temesvári képzőművész terve nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Ismét Marosvásárhelyen vendégszerepel január 25-én a Háromszék Táncegyüttes, ezúttal Ördögváltozás című műsorával. A parázs színpadi táncjátékot Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban című novellája ihlette. Az Ördögváltozás című előadás megvalósítója, zeneszerzője, rendező-koreográfusa: Könczei Árpád. Dramaturg Pávai Csanád. /b. d.: Ördögváltozás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./2006. január 11.
Kolozsváron is lesz egész napos kereskedelmi rádióadás, ha sikerül megvalósítania néhány kolozsvári magyar üzletembernek az erre vonatkozó tervét. Irsay Miklós, a Kopiernicus társtulajdonosa elmondta: a fontos kolozsvári magyar vállalkozókat tömörítő klub, az Euréka kezdeményezésére, még ebben az évben beindul a megyeszékhelyen a magyar nyelvű kereskedelmi rádióadó. Eddig több próbálkozás megfeneklett. /K. O.: Egész napos kereskedelmi rádióadás Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
A Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásai között, újdonságként, minden szombat délután fél öttől sugározza ifjúsági műsorait, a Jómadarat és a Falfirkát. A két szerkesztő, Csatári Melinda és Forrai Szerénke. Forrai Szerénke, a Falfirka szerkesztője szerint nem tudnak és nem akarnak a fiatalok magukról beszélni. /Jómadár, Falfirka. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2006. január 11.
A Nagyváradtól 65 km-re levő Magyarremete 13. században épült templomával kapcsolatban több mint egy évtizede a középkori magyar és román szakértők heves vitába szálltak abban a kérdésben, hogy kié a templom? Magyarremetén 1944. szeptemberében a bevonuló román katonák egy szomszéd román falu lakosaival együtt feldúlták a falut, 37 magyar ember kivégeztek /köztük 12-14 éves gyerekeket és 60 éven felülieket/. A szomszédos Kishalmágyon további öt remeteit gyilkoltak meg. Mindezek ellenére Magyarremete magyar többségű maradt. A faluban a református templom szentélyét díszítő képeken egymás mellett látható Szent István, Szent Imre és Szent László. Lángi József magyarországi művészettörténész szerint páratlanok a templom festményei. Fontos lenne az állagmegóvás és feltárni a még mindig mész alatt levő további festményeket. Szigeti Ferenc helyi pap elmondta, hogy egyedül a budapesti Teleki László Alapítvány nyújtott támogatást, hogy elkezdődhessen a restaurálás. A templom építésének idejére nincsenek pontos adatok. Az ortodoxok azt állítják, hogy románok építették a templomot, azzal érvelve, hogy a templomban a latin mellett görög nyelvű felirat is van. Némethy Gyula és Virgil Vatasianu művészettörténészek nem tartják kizártnak, hogy a festményeket egy olyan görög festő készíthette, aki az 1478-a firenzei zsinat után hagyhatta el a görög szerzetesközpontok valamelyikét. A zsinat ugyanis rövid életű uniós mozgalmat indított el. Régészek kutatóárkot ástak és a templom alatt temetőre és korábbi templommaradványra bukkantak. /Gurzó K. Enikő: Kié a magyarremetei templom? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 11./