udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 7291-7320 | 7321-7350 | 7351-7380 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. december 21.
December 19-én két néprajzi vonatkozású kötetet mutattak be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában: a társaság 14. Évkönyvét, melyet a 85. születésnapját ünneplő Szentimrei Judit, az erdélyi és az összmagyar néprajztudomány nagyasszonya iránti tisztelgés jegyében szerkesztettek, emellett Gazda László sepsiszentgyörgyi kutató Codex című helytörténeti munkáját. Az évkönyv kapcsán Gazda Klára, a kötet egyik szerkesztője meleg szavakkal méltatta Szentimrei Judit néprajztudós emberi és kutatói magatartását, aki a népi textília kutatójaként tanítványait is gyakran magával vitte útjaira, amelyek során 12 könyvnyi terjedelmű tudományos mű (monográfia, tanulmány stb.) született. Mindezek mellett különböző lapok szerkesztője volt és pályázatokat irányított. Gazda László könyve 35 magyar vonatkozású moldvai csángó település leírását tartalmazza. A méltató felhívta a figyelmet arra, hogy a helytörténetírás csak látszólag szerény műfaj, valójában azonban nagyon alapos, minden apró részletre kiterjedő kutatómunkát igényel. Gazda László már a diktatúra évei alatt szervezett kutatóutakat diákjaival a csángó falvakba. /Sándor Boglárka Ágnes: Ünnepi könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ 2006. december 21.
K. Tolna Éva Iskoláról iskolára /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című önéletrajzi ihletésű könyvét mutatták be Kolozsváron, Tranzit Házban. Tolna Éva 26 erdélyi iskolában tanított helyettes tanárként. A szerző élete „meseszerű igaz történet”, a szöveget végig átszövi a humor. /-f-: A szelídség forradalma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ 2006. december 21.
Kolumbán Sándor legújabb, A Trónörökös visszatér és a Tangareklám című köteteit – novellák, karcolatok, elbeszélések, tárcák, humoros írások – mutatták be a múlt héten Székelyudvarhelyen, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola dísztermében. A szerzőnek eddig három könyve jelent meg, a Gyűlölve az önkényt, Romániában a helyzet változatlan és a Kiáltó kövek. /Fekete B. Zoltán: Könyveket ír, dalokat szerez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./2006. december 21.
Megjelent a 13 nap remény: Filmek a forradalomról, filmesek a forradalomban című könyv, amely az elmúlt két évtized 1956-ról szóló filmjeit összegzi; a kötetet bemutatták Budapesten. A kiadványban a több mint kétszáz dokumentumfilm adatai mellett tartalmi összefoglaló is szerepel. /13 nap remény. Megjelent az 1956-os filmeket összegző könyv. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./2006. december 22.
Már gyanúsítottként jelent meg a főügyészségen december 21-én Codrut Seres volt gazdasági miniszter, aki ellen a kémbotrányban kezdtek el büntetőjogi vizsgálatot. A kémbotrányban Nagy Zsolt informatikai és távközlési minisztert illetően is felmerült a bizalmas információk szivárogtatásának gyanúja. Ennek megalapozottságát egyelőre még az elnöki hivatalban működő, kormánytagok cselekedeteit vizsgáló bizottság mérlegeli. Nagy Zsolt maga kérte, hogy újabb meghallgatáson vehessen részt a bizottságnál. /Elkezdődött a Seres elleni büntetőjogi vizsgálat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2006. december 22.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága felháborodva értesült arról, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa immár másodszor is elbocsátotta azt a két oktatót, akik nem tettek mást, minthogy érvényt akartak szerezni az egyetem saját határozatának a kétnyelvűséggel kapcsolatban – jelentette ki Németh Zsolt fideszes képviselő. Hozzátette: ezzel a döntésével az egyetem mintegy lábbal tiporja a saját maga multikulturalitásáról fennhangon hirdetett terveket. Közölte: a külügyi bizottság támogatásáról biztosítja a két oktatót a fellebbezésükben. – Elvárjuk a román szervektől, hogy a jogállamiság elveivel összhangban ez a rehabilitációs, illetve fellebbezési folyamat akadálytalanul mehessen végbe – tette hozzá, majd így folytatta – Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy egyértelműen és határozottan támogassa a két oktató rehabilitációját. Kozma József, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke úgy fogalmazott: leghatározottabban elítélik az oktatók eltávolítását az egyetemről. Véleménye szerint ez sérti a magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogait, emellett ez az ügy árt a magyar-román viszonynak és az európai uniós csatlakozás küszöbén álló Románia hírnevének is. Szabó Vilmos, a bizottság másik szocialista alelnöke emlékeztetett arra, hogy mind az öt parlamenti párt kiállt az oktatók mellett. /Lábbal tiporják a multikulturalizmust. Politikusok a két oktató elbocsátásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2006. december 22.
Folytatódik a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Traian Basescu államfő közötti vita a nemzetbiztonsági törvénycsomagot illetően. Basescu nem tűzte napirendre a Legfelső Védelmi Tanács legutóbbi ülésén (CSAT) a kormány által előterjesztett változatot, mivel – mint fogalmazott – a titkosszolgálatok nem működhetnek civil szervezetként, illetve a világon egyetlen olyan hírszerzési szerv sincs, amely átláthatóan működne. Basescu úgy vélte: szükséges a tervezet alapos módosítása. A kormány elképzelése szerint a titkosszolgálatok embereit csak terrorcselekményeket, fegyver-, ember- és drogcsempészetet érintő ügyekben vethetik be, nyomozásuk pedig legfeljebb tizenhat órán át tarthat. Emellett megtiltja a hírszerzési szerveknek, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, illetve ügynököket szervezzenek be a sajtóban, a politikai pártokban, az egyházakban és a szakszervezetekben. /Összebékíthetetlen kormány- és államfői nemzetbiztonsági elképzelések. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2006. december 22.
December 20-án Bukarestben aláírták azt a Magyarország és Románia közötti kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében január 1-től bevezetik az egymegállásos ellenőrzést a román-magyar határon. A dokumentumot Vasile Blaga román belügyminiszter és Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete látta el kézjegyével. A két ország határrendőrei közös helyiségben dolgoznak majd január 1-től, külön-külön saját államuk adatbázisait használva. /Egymegállásos határellenőrzés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2006. december 22.
Évről évre egyre kevesebben vesznek részt az 1989-es decemberi események áldozatai tiszteletére rendezett megemlékező ünnepségeken. Kolozsváron a résztvevők koszorúkat helyeztek el a főtéri emlékműnél. Kolozsváron a megtorlásnak huszonhat halálos áldozata volt /közülük hatan magyarok: Tamás Burgya József, Borbély István, Ballai Csaba Zoltán, Szabó Attila, Szabó István, Egyedi Imre/ és hatvanöten megsebesültek. Az 1989-ben a tüntetőkre tüzet vezénylő gyilkosoknak az Iliescu-rezsim következetesen falazott, a bűnösöket előléptették, egyesek közülük magas politikai karriert futottak be, például a tűzparancsot adó Florian Caba egykori ezredes, „érdemei elismeréseként” tábornoki rangot kapott. A város díszpolgára címmel fogják kitüntetni post mortem az 1989-es forradalom kolozsvári áldozatait. /Ö. I. B.: Megemlékezés a forradalom áldozataira. A gyilkosságok számonkérése 17 éve várat magára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2006. december 22.
A Tismaneanu-jelentés a kommunizmus rémtetteiről szól. A jelentés szerint az 1948-ban megalakított Securitate volt a kommunista megtorlás legfontosabb eszköze. A terror többféle módon nyilvánult meg: letartóztatások, kihallgatások, kínzások, előre meghatározott ítéletek, de nem szabad megfeledkezni az általános zsarolásról, megfélemlítésről, félretájékoztatásról, fenyegetésről stb. A politikai terror 1948 tavaszán kezdődött, több történész szerint május 14. volt a romániai “Szent Bertalan-éjszaka”, amikor széles letartóztatási hullám indult. Más oldalról pedig szovjet mintára kialakított “csendes” népirtás indult meg, 1989-ig több százezer politikai foglyot, különböző korú, nemű, vallású, nemzetiségű, foglalkozású állampolgárt gyilkoltak meg, illetve deportáltak. Romániában 1945–1989 között 240 olyan egység működött, ahol a lakosságot fogva tartották, kihallgatták, megkínozták, munkatáborba kényszerítették. A 240 egységből 44 volt börtön, 61 helyen folytak kihallgatások, száműzetések, ugyanakkor felállítottak 72 kényszermunkatábort, 63 deportálási övezetet és kényszerlakhelyet. Mindezek mellett létezett tíz pszichiátriai kórház-menhely, ahol a politikai nézeteik miatt üldözötteket tartották fogva, és találtak 93 kivégzőhelyet, tömegsírt is. Emellett a rajonokban-megyékben a Securitaténak még volt számos kihallgató helye, az egységek száma így eléri a 450-et. A kutatások jelenleg is folynak, és a térképen szereplő települések száma rendszeresen szaporodik. A feltárást nehezíti, hogy a ’60-as évektől a politikai üldözötteket rendszeresen köztörvényes bűnök miatt ítélték el, így nehéz kideríteni, hányan szenvedtek-haltak meg politikai nézeteik miatt. Akadályozza a kutatómunkát, hogy a börtönök archívumaiban szereplő űrlapok hiányosak, a foglyokat rendszeresen költöztették egyik fegyházból a másikba, és ezeket a mozgásokat nem mindig tüntették fel. Arad megyében több településen is találtak tömegsírt, voltak munkatáborok. A megyeszékhelyen volt börtön, de végeztek is ki politikai foglyokat, akiknek a tetemét közös sírba dobták. Már 1949-ben megkezdődtek a leszámolások, a Securitate hajtóvadászatot indított a Bánsági-hegyekben bujkáló antikommunista partizánok ellen. 1949. július 16-án a csoport öt tagját halálra ítéltek és kivégezték, hét személy meggyilkolásához azonban már bírósági ítélet sem kellett: a kommunistáknak: augusztus 2-án azt hazudták nekik, hogy Temesvárról Nagyenyedre szállítják őket, de Zölderdőben leszállították őket a kocsiról és agyonlőtték a hét embert. Sírjukat a mai napig nem találták meg. A rendszer módszereit jellemzi, hogy a Zölderdőben lelőttek halotti bizonyítványaiba a halál okaként tuberkulózist, szívelégtelenséget, magas vérnyomást és hasonló okokat írtak, természetesen az orvosok közreműködésével. Az ország más börtöneiből is küldtek Temesvárra elfogott ellenállókat, akiket azután a Zölderdőben kivégeztek: 1950 tavaszán Szamosújvárról vonaton szállítottak 38 politikai foglyot, de érkeztek ellenállókkal “paktáló” személyek Dobrudzsából, Nagyszebenből vagy Pitesti-ről is. Gyulafehérváron börtön volt, de létezett kivégzőhely, megtalálták a kivégzettek közös sírját. Hasonló kivégzőhelyek, közös sírok voltak még Bisztrán, Aranyosronkon, Boroskrakkón, Kismindszenten, Kismuskán és Obrázsán. Fehér megye leghírhedtebb fegyháza a nagyenyedi volt, “a romániai Gulag”, ahol politikai foglyokat nem csupán az 1964-es amnesztiáig, hanem ezt követően is őriztek, kínoztak. Nagyenyeden több ezer embert kínoztak meg vagy ítéltek csendes halálra csak azért, mert nem értett egyet a kommunista hatalommal, mert felemelték szavukat az alapvető emberi jogok védelmében. 1980-tól megszüntették az utolsó magyar nyelvű középiskolákat is, a végzősöket pedig román megyékbe helyezték. 1948. július 17-én a román állam egyoldalúan megszakított minden kapcsolatot a Vatikánnal, s ennek eredményeként tragikus helyzetbe sodorta, például, a gyulafehérvári püspökséget, amely közel 700 ezer hívével együtt kénytelen volt minden kapcsolatot megszakítani a külföldi testvér-egyházkerületekkel. 1949. június 21-én letartóztatták Márton Áron püspököt, akit két évvel később életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. A hatalom megbénította a papképzést, felszámolta a szerzetesrendeket, elkobozta az egyházi vagyont, a szerzeteseket pedig deportálta. A nagyvárosokba Ceausescu masszívan telepítette be a románokat. 1948-ban az erdélyi városok lakosainak 39,7%-a volt magyar, 1966-ban 26,8%-a, 1992-en pedig 13%-a, s miközben a magyarság fogy, a románság száma megháromszorozódott Erdélyben. 1948-ban 547 ezer román élt Erdélyben, 1966-ban 1,69 millió, ma már több mint kétmillió. /Irházi János: Kommunista terror a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./2006. december 22.
Nemcsak a Nagy-Románia Pártnak és a szociáldemokratáknak nem tetszett a Tismaneanu-jelentés, hanem az ortodox egyház is háborog, mert a dokumentumban egyebek mellett szó esik Teoctist pátriárka és más főpapok nem épp makulátlan múltjáról. (Ziua) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./2006. december 22.
A Román Hírszerző Szolgálatnak és a Külföldi Hírszerzésnek év végéig még egy kilométernyi iratcsomót kell átadnia az átvilágító bizottságnak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./2006. december 22.
Új tisztségviselőkkel bővült az RMDSZ kormányzati jelenléte. Az RMDSZ jelöltjeit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök december 21-én nevezte ki. Krámer Alpár lett a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaságnál igazgatója volt. A tárcánál korábban már dolgozott egy RMDSZ-es államtitkár (Bogos Zsolt), akinek azonban a kormány átszervezése után távoznia kellett tisztségéből. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökének Csáka Józsefet nevezték ki. Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét töltött be. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe Tonk Gabriellát nevezte ki a kormányfő. Tonk Gabriella 1998-ban végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát, eddig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron, eddig a Szilágy megyei állategészségügyi igazgatóság osztályvezetője volt. A frissen kinevezett RMDSZ-es tisztségviselők a koalícióból távozó Konzervatív Párt kilépésével megüresedett posztokon osztoztak a Demokrata Párttal folytatott egyeztetések nyomán. Az RMDSZ-nek még a Távközlési Minisztériumban is jár egy államtitkári szék. E tisztségre az elkövetkezendőkben teszik meg a javaslatot. /Új magyar tisztségviselők a kormányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2006. december 22.
Alaptalannak nevezte az Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) elleni vádaskodásokat Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „Képtelenség azt állítani, hogy az egyesület kiszakítaná a Székelyföldet Romániából” – utalt a vádakra a polgármester. Albert amiatt is méltatlankodott, hogy „Hargita és Kovászna megyéket sokan úgy próbálják meg beállítani, mintha itt folyamatosam megszegnék a törvényeket”. /Albert: alaptalanul vádolják a SZSZE-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2006. december 22.
A múlt hét végén Erdővidéken a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett belső népszavazás első – részleges – eredményei már megvannak. A 21 településen elindított nem hivatalos autonómia-referendum az elmúlt napokban zavartalanul zajlott. A három településen – Vargyason, Erdőfülén és Bardócon – lebonyolított népszavazáson a megkérdezettek 99,86 százaléka szeretne területi autonómiát lakóhelyén. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke szerint a belső népszavazás azért nagyon fontos, mert teljesen újszerű és példamutató. /(antalfi): SZNT-népszavazás – részleges eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./2006. december 22.
Nagyajtán, Középajtán, Bölönben és Bölönpatakon folytatódott a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács által kiírt népszavazás. A szervezők tudomására jutott, hogy általuk nem ismert, önkéntes munkát nem vállaló személyek becsmérlő tartalmú levelet juttattak el a román sajtóhoz. A levél írói, bár egyetértenek az önrendelkezést célként kitűző népszavazással, ,,nem bírják elviselni azt, hogy a szervezők a megfélemlítés eszközét használják legfőbb meggyőző érvként”. Azt állítják, hogy a nemmel szavazókról, illetve a szavazást elutasítókról névsor készül, amit később a falu tudomására hoznak, majd a Háromszék hasábjain közzé is tesznek. A továbbiakban állítják, hogy elhunyt és a vidékről elköltözött személyek adatait is felhasználták a szavazásnál. Bardoc-Miklósvárszék Székely Tanácsa hivatalos közleményben utasította el a vádakat, s arra kérte a ,,tiltakozást” megfogalmazókat figyelembe vevő szerkesztőségeket, hogy az ő álláspontjuk ismertetése nélkül ne közöljék azt. /Hecser László: Provokáció Bardoc-Miklósvárszéken (Népszavazás az autonómiáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./2006. december 22.
A Magyarországon munkavállalási célból tartózkodó román állampolgárok igényelte szakmák többsége számára nyitott marad a magyar munkaerőpiac – jelentette ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Elmondta, hogy idén több mint 35 magas szintű delegációt fogadtak, szervezték itteni programjukat, közöttük az Erdélyben többször is megforduló Szili Katalin országgyűlési elnök, miniszterek, államtitkárok látogatását. A főkonzulátus számára az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplése bizonyult a legfontosabb eseménynek, Kolozsváron az RMDSZ-szel közösen rendezték az erdélyi központi ünnepséget. Erdélyi ’56-osoknak adtak át állami kitüntetéseket Szili Katalin és Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes jelenlétében. Erdély számos régiójában megünnepelték a Bartók Béla emlékévet, emellett mintegy száz erdélyi kulturális rendezvényen képviselték Magyarországot. A vízumforgalom csökkent: a korábbi években kibocsátott 22 ezerhez képest idén 16 400 vízumot bocsátottak ki (ebből 12 550-et munkavállalás céljából igényeltek), az apadás a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának tudható be. A három – kolozsvári, csíkszeredai és bukaresti – magyar külképviseleten idén is mintegy 23 ezer román állampolgár kért tartós vízumot Magyarországra. Az Európai Unióhoz csatlakozás után már nem lesz szükség vízumra a hosszan tartó magyarországi tartózkodáshoz, megszűnik a vámvizsgálat, és már útlevélre sem lesz szükségük a román állampolgároknak a Magyarországra történő belépéshez. Ez az első lépés a határok fölötti, békés nemzetegyesítés felé. A határok légiesítése Romániának a schengeni övezethez történő, 2012-re tervezett csatlakozása, a határellenőrzés teljes megszűnése révén valósul meg. Magyarországon a román állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak turistaként, az ennél hosszabb időre szóló tartózkodást már legalizálni kell. /Rostás Szabolcs: Légiesített határok. Interjú Cseh Áronnal, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzuljával. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./2006. december 22.
Május 5-én Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökének Vármegyék a véres úton című könyve kézdivásárhelyi bemutatója napján néhány helybeli fiatal megalakította a HVIM háromszéki szervezetét. A Toroczkai által öt évvel ezelőtt alapított szervezet tevékenységét legalább négy állam titkosszolgálata figyeli éber szemekkel. A háromszéki szervezet elnöke Bíró Levente, szóvivője Tóth Bálint, akik a napokban első alkalommal tartottak sajtótájékoztatót. Elmondták: a szervezet még nincs hivatalosan bejegyeztetve, de hamarosan erre is sor kerül. A háromszéki szervezetnek tizennégy kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és középajtai alapító tagja van. Nemrég sikeres könyvgyűjtést szerveztek, több mint 3500 kötet gyűlt össze. A könyveket Pusztinára vitték, ahol nemrég magyar ház épült. /Iochom István: Bejegyeztetés előtt a háromszéki szervezet (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./2006. december 22.
Resicabánya Govondár negyedének római katolikus plébániáján Gajdos Viktória tanárnő végzi a magyar és román nyelvű hitoktatást. A magyar származású gyermekek kezdetben nem ismerték anyanyelvüket, a tanárnő ösztönzésére azonban beiratkoztak a magyar nyelvű fakultatív oktatásra is. Eleinte beszédfejlesztést, írást, olvasást gyakoroltak, meséket hallgattak, énekeltek, később azonban az irodalomba is belekóstoltak. Manapság már folyékonyan beszélnek magyarul, a tanult verseket különféle rendezvényeken szavalják, énekelik. Gajdos Viktória Resicabánya egyetlen magyar nyelvű elemije és óvodai csoportja mellett a fakultatív csoport is vezet. Ciubotaru Simon plébános messzemenően támogatja a hittan oktatása mellett a magyar nyelvű képzést is; évekig a parókia adott otthont a magyar nyelvű óvodai csoportnak. Ugyancsak a plébános ösztönzésére az egyházközség bekapcsolódott a Háló katolikus mozgalomba, tagjaik részt vettek a nagybecskereki, illetve a dévai találkozókon. A Böjte Csaba atyával folytatott megbeszélések eredményeként a Govondár negyedbeli katolikus parókián is beindult a szociális program, naponta 20 magyar anyanyelvű roma gyermek kap ingyen ebédet. /Menteni a menthetőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./2006. december 22.
A Gyulafehérvári Caritas Marosvásárhelyi Kirendeltségének területén az idei Szent Erzsébet-gyűjtésből befolyt adományok értéke 15.854 új lej. A gyűjtés lebonyolításában és felhasználásában a katolikus egyházközségek működtek közre. A befolyt összegből karácsony közeledtével 600 szükséget szenvedő család részesült támogatásban, további 60 hátrányos helyzetű személy részesült novemberben és decemberben a Caritas különböző szociális szolgáltatásaiból (otthoni beteggondozás, idősek nappali foglalkoztatója, kisbabák korai fejlesztője). /Sikeres Caritas-gyűjtés a családokért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./