udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7627 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 7621-7627 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. január 6.

A Maros megyei törvényszék bírónője, Simona Pojar helyet adott az Avram Iancu Hazafias Egyesület keresetének, amelyben a helyi tanács határozatának elvetését kérelmezték, és elrendelte a Kossuth Lajos utca nevének megváltoztatását Calarasilor utcára. Emiatt Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a román képviselőház plénumán. A bírónő indoklása szerint Kossuth Lajost negyvenezer román meggyilkolásáért és háromszáz parasztház felgyújtásáért terheli felelősség, ami lényegében ki is meríti az emberi(es)ség ellen elkövetett bűncselekmény fogalmát. Mindez megerősíti azt, hogy Románia csatlakozása nem a felkészültségének, hanem a gazdasági és geostratégiai érdekek érvényesülésének köszönhető. A román igazságszolgáltatást a régi-új nómenklatúra érdekeinek a védelme és kiszolgálása jellemzi. Ennek a helyzetnek a fennállásáért az RMDSZ is felelős. A romániai magyar média cinkosságának is köszönhetően a hétköznapi szokványos gazemberségek – amelyeknek haszonélvezői nem egyszer az RMDSZ, annak holdudvara, kárvallottjai pedig sok esetben egyszerű magyar emberek – nem igazán kapnak média-nyilvánosságot, írta Dr. Jakab Attila. /Dr. Jakab Attila: „Európai” (i)gazságszolgáltatás Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2007. január 6.

Változatlan a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) álláspontja a magyar tagozat problémáit illetően. A vezetőséget nem zavarja, hogy a magyar rektor-helyettesi tisztségek nincsenek betöltve. A magyar oktatók közölték: kitartanak követeléseik mellett, és a tagozat alapszabályzatához, a kétnyelvűséghez és a két adjunktus ügyének méltányos rendezéséhez kötik az új rektor-helyettesek nevesítését. Egyesek általános sztrájkot fontolgatnak, de olyanok is akadnak, akik cserben hagynák Hantz Péter és Kovács Lehel ügyét. Az új év első napjaiban a BBTE sajtóirodája (amit újabban imázsosztálynak neveznek) több közleményt is szétküldött, amelyekben egyebek között a német tagozat és a judaisztikai intézet megerősítése és bővítése érdekében tett lépésekről, valamint 2006 általános megvalósításairól számoltak be. A BBTE multikulturális jellegének erősítése érdekében bővítették a román, magyar, német, angol és francia nyelven oktatható tantárgyak számát. A szövegben mindössze egy rövid rész utal a magyar tagozat körüli gondokra. E szerint az egyetem ellen irányult hazai és nemzetközi kampány ellenére a BBTE tavaly rekordot döntött a diáklétszám tekintetében, hiszen több mint 52 ezer román, magyar és német diáknak nyílott lehetősége, hogy példátlanul sokszínűsített, többnyelvű oktatási kínálatból válogasson. A magyar tagozat ügyvitelével megbízott öttagú bizottság szóvivője, Magyari Tivadar elmondta: közvetlen kommunikáció a rektorátus és a magyar tagozat képviselői között jelenleg nincs. A magyar tagozat követelései között kiemelt helyen szerepel a két adjunktus elbocsátásának az újratárgyalása, a magyar tagozat alapszabályzatának elfogadása és a kétnyelvűség kérdésének a megoldása. A BKB alelnöke és szóvivője Hantz Péter kijelentette: céljuk az egyetemen a magyar karok létrejötte és a romániai magyar felsőoktatás önállósulása. Ezért kezdték el, és ezért folytatják a harcot. Úgy vélik, ha ez nem sikerül, akkor a BBTE-n folyó magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ezért összefogásra van szükség. Azok a magyar oktatók, akik most a két menesztett adjunktus ellen szavaznak, tudhatnák, hogy még néhány év, és rajtuk lesz a sor – fogalmazott Hantz. /B.T., E.-R. F.: A BBTE dicsekszik, de továbbra sem tárgyal. A magyar oktatók általános sztrájkot fontolgatnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2007. január 6.

Tőkés László református püspök Románia EU-s csatlakozását üdvözlő istentiszteletet hirdetett január 7-re, vasárnapra a nagyváradi-olaszi református templomba, amelyet a helyi tanács elleni tiltakozó megmozdulás követ, amiért a hatóságok sportpálya nélkül hagyták a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot. /Hálaadó istentisztelet, békés tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2007. január 6.

Évek óta téma az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) hajdani vagyonának visszaszerzése. Az egyik alapvető cél a kolozsvári Főtér 11. szám alatti Wass Ottilia grófnő által az EME-nek adományozott épület visszaszerzése, amelynek érdekében régóta folyik a pereskedés. Az EME számos más vagyontárgyat igényel vissza, amelyeket jelenleg a román állam használ. Ide tartoznak: a Jókai és a Majális utcák sarkán lévő telek, amelyet 1974-ben az állam javára kisajátítottak, beépítettek és telekönyveztek; a Babes–Bolyai Tudományegyetem használatában levő, 64 839 tételt tartalmazó állattani tár, a 73 227 darabból álló ásványi-földtani gyűjtemény, valamint a 100 000 példányt meghaladó botanikai gyűjtemény; 35 000 darabból álló régiségtár és több mint 20 000 darabból létrehozott éremtár az Erdélyi Történelmi Múzeumban; 210 ezer kötetnyi, 1850 és 1944 közötti hírlapirodalom, 3549 darabból álló kézirattár, 1880 darab régi magyar könyv, amelyeket az egyetemi központi könyvtárban őriznek; néprajzi gyűjtemény; a 17. század végéig visszanyúló arcképcsarnok-gyűjtemény (a Bánffy-palotában); családi és intézményi iratok, dokumentumok a kolozsvári Állami Levéltárban, valamint a Román Tudományos Akadémia itteni könyvtárában; 9 500 darab füvészkert-történeti herbárium a kolozsvári botanikus kertben. /Ördög I. Béla: Lassan halad az EME javainak visszaszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2007. január 6.

A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált, A világ és vége című, Magyarországon sikerrel játszott drámát készül bemutatni Erdély több városában január 7-13-a között. A turné még el sem kezdődött, a bukaresti Gardianul című lap, illetve a marosvásárhelyi Cuvantul Liber gyűlölettől csöpögő kampányt indított Wass Albert és a szervezők ellen. Az utóbbi lap szerint a darab „frusztrálja a románokat és a zsidókat”. „Hogy miért? Mivel Erdély szent földje sebektől vérzik, és tovább folyik a könny, amelyért részben Wass Albert felelős.” A cikkíró szerint a szervezők autonomista és revizionista szamárságokkal táplálnak és felhívta a hatóságok figyelmét, hogy törvény tiltja a háborús bűnökért elítélt személyek, köztük Wass Albert kultuszát. Az eredmény nem maradt el. Marosvásárhelyen új helyszínt keresnek, ami nem könnyű, mert valamennyi állami intézményben meghatározó a prefektus szava, aki a megfélemlítés eszközével kívánja megakadályozni az előadást. A Guardianul „neohorthysta-revizionista nácinak” nevezve Soós Sándort, akinek szerintük bűnügyi iratcsomója van a Wass-felolvasómaraton miatt (ami szemen szedett hazugság) – olvasható az EMI közleményében, amely a következőképpen zárul: „Az igazság ezzel szemben az, hogy éppen a felolvasómaraton után elrendelt vizsgálat során ismerte el az esetet vizsgáló ügyész, hogy az 1946-os ítéletre nem lehet alapozni, mivel az kirakatper eredménye. Ajánljuk ezt az elismerést a Wass Albert-üldözést ismét zászlójukra tűzők figyelmébe, azzal a ténnyel, hogy mind az akkori, mind a két évre rá indított Trianon film ellenes össztűz során megvédtük igazunkat, és ebben az esetben sem történik másként. Ugyanakkor megköszönjük ugyanezen magyarellenes erőknek, hogy intézkedéseikkel – ahogy többek között a BKB meghurcolásával is – maguk rombolják le a kisebbségek megoldott helyzetének hazug képét és segítik hozzá ezáltal nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarságot is az öntudatra ébredéshez. Az EMI elnöksége kénytelen megállapítani, mindössze három nappal Románia EU-csatlakozása után, hogy hiába erőltet ki néha magából európai szólamokat egynémely román politikus, az ország vezetése nem tud vagy nem akar megszabadulni egyes szokásaitól, amelyek végigkísérték a magyarsághoz való viszonyulást majdnem az egész XX. század során.” /Újabb offenzíva Wass Albert ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2007. január 6.

Az RMDSZ 2006 végén is kiosztotta a szülőföld visszaszerzésében eredményesen tevékenykedőknek járó Ezüstfenyő-díjat. A 23 kitüntetett egyike Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa, aki jó néhány éve, előbb jogtanácsosként, lupényi RMDSZ-elnökként, az utóbbi két évben pedig alprefektusként igyekezett segíteni a visszaszerzést. Dézsi Attila megérezte, nem feltétlenül a visszaigényelt ingatlanok, telkek anyagi értéke volt fontos, a legtöbben lelkileg kötődtek ezekhez. Sokan úgy kezdték a tanácskérést, hogy édesapám földje, nagyapám háza. Ezek az emberek kötődnek a gyökerekhez. Hunyad megyében a visszaszolgáltatás 96%-ban megtörtént. Csak 2006-ban ezernél több fellebbezést kellett kivizsgálniuk. Volt, hogy Dézsi napi 10 órát olvasta a reklamációkat. Dézsi számítása szerint a megye összterületének közel egynegyedét magyar egyházak, intézmények és magánszemélyek kapták vissza. /Gáspár-Barra Réka: A történelem jóváteszi hibáit. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. január 6.

Immár hivatalos formát kapott a Temes megyei Újszentes község és a Csongrád megyei Szentes város közötti eddig is szoros, gyümölcsöző viszony. A romániai rendszerváltás után elsőként Szentes karolta fel Újszentest. 115 éve szentesi református családok betelepítésével alapították meg a Temesvár melletti nagyközséget. Az azóta eltelt 17 esztendőben a kapcsolat barátivá érett. Több közös projektben vettek részt, közösen pályáztak, a testvértelepülési szerződést azonban csak most kötötték meg. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megjegyezte: a közigazgatási törvény még korántsem európai, a testvérkapcsolatra lépéshez román részről a külügyminisztériumi jóváhagyás szükséges. /Pataky Lehel Zsolt: Szentesítették Újszentes és Szentes kapcsolatát. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. január 6.

A temesvári római katolikus egyházmegye 2006. évi tevékenységéről Böcskei László általános helynök beszámolója az év végi hálaadáson hangzott el a temesvári székesegyházban. A plébániák kimutatásai továbbra sem egyeznek a 2002-es népszámlálás adataival. Akkor 141 000-en vallották magukat római katolikusnak, szemben a plébániákon nyilvántartott 87 586 hívővel (-959). Zárójelben a 2005-ös évhez mért változások szerepelnek. Ebből 46 927 (-573) magyar, 10 106 (-680) német, 13 866 (+272) román, 6146 (-382) horvát, 4392 (-220) bolgár, 2602 (+244) cseh, 2386 (+366) szlovák, 622 roma, 492 más nemzetiségű, amelyhez a mintegy 1000 lélekszámú olasz közösség csatlakozik. A 2006-os esztendőben 1055 keresztelést (+86), 2573 elhalálozást (+66), 529 házasságkötést (+12) jegyeztek be, ez utóbbiak közül 204 esetben mindkét fél római katolikus vallású volt (+25). Az egyházmegye 72 plébániája közül 65-ben van helyben lakó plébános, létezik egy kihelyezett lelkészség helyben lakó plébánossal, valamint egy papi személyzettel rendelkező templom. Az egyházmegye 97 (+2) lelkipásztora közül 80 (+1) a plébániákon, 2 a tanügyben, 5 az egyházmegyén kívül, 3 és a megyés püspök a Püspöki Hivatalban tevékenykedik. Van továbbá 6 nyugalmazott és 1 szolgálaton kívül helyezett lelkipásztor. A 2006-os esztendőben 1 diakónus- és 2 papszentelés volt. Az Egyházmegyei Ifjúsági Központ közvetlen támogatásával a 2006-os esztendőben 59 ifjúsági programot szerveztek Temesváron, továbbá Arad és Krassó-Szörény megyében, amelyekbe 4720 fiatal kapcsolódott be. A Laudetur című magyar, román és német nyelvű időszaki ifjúsági kiadvány átlagosan 1100 példányban látott napvilágot. A Gerhardinum Katolikus Líceum magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályaiban 2006-ban is folytatódott a vallási oktatás. A végzősök száma 2006 júniusában 42 volt. A 2006–2007-es tanévet a magyar tannyelvű osztályban 10, a román tannyelvű osztályban 25 növendék kezdte. Az év végén a líceumnak összesen 132 növendéke volt (102 a román, 30 a magyar tannyelvű osztályban). A líceum bentlakásában 69 tanulót szállásoltak el. Az egyházmegyei Caritas a temesvár-szabadfalui, az újpécsi, a vecseházai, a mercyfalvi, a nadrági és az újbesenyői központjában összesen 178 gyermek ellátásáról, ápolásáról gondoskodott. A többi szociális központban 232 hátrányos helyzetű felnőtt támogatását biztosítják. /A temesvári egyházmegye 2006. évi tevékenységének mérlege. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. január 6.

A temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány – európai uniós támogatással – tavaly decemberben elindította a PROMINED elnevezésű projektjét, mely a történelmi Bánság romániai és szerbiai részére vonatkozó kronológia kidolgozására irányul. Ezt kézikönyv formájában jelentetik majd meg a gimnáziumi osztályok számára. A kiadvány a régió társadalmi, kulturális és gazdasági eseményeinek kronológiáját mutatja be román és szerb nyelven – magyarázta Schwarz Katalin, az alapítvány munkatársa –, és a kidolgozása során a romániai és szerbiai történészek mellett segítséget nyújt nyolc iskola a térségből. A tanintézeteket Temesvárról, Lugosról, Resicabányáról és Karánsebesről, illetve a vajdasági Pancsováról, Kikindáról, Nagybecskerekről és Versecről választják ki. Az iskolában helytörténeti csoportokat alakítanak, amelyek többhónapos tevékenységük során reális képet fognak nyújtanak majd a kronológiát kidolgozók számára a témakörökről. A PROMINED hosszú távú célja ugyanis egy közös tantárgy bevezetése a határ mindkét oldalán, és hogy a közösen kidolgozott kézikönyvet használhassák az iskolák, tanárok, diákok. /P. L. Zs.: A Bánság kronológiáján dolgoznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. január 6.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői január 5-én Szabadkán bemutatták a legnagyobb délvidéki magyar pártnak a január 21-i szerbiai parlamenti választásra készült programját. Kasza József, a VMSZ elnöke emlékeztetett rá, a szövetség november végén indította útjára azt a programalkotó konzultáció-sorozatot, amelynek folyamán lakossági fórumok tucatjain kérte ki a Bácskában, Bánátban élő magyarok véleményét arról, hogy milyen célokat tűzzön maga elé. A párt követeli, hogy Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Zenta községeket – amelyeket a Milosevic-érában a területi nemzetiségi arányok megváltoztatásának szándékával Kikinda körzetébe soroltak – helyezzék vissza a szabadkai székhelyű közigazgatási körzetbe. Szükségesnek tartja a párt, hogy megszülessen a kisebbségi perszonális autonómia szerveinek, a nemzeti tanácsoknak a hatásköreit és megválasztását szabályozó jogszabály, jelentősen bővüljön a helyi önkormányzatok hatásköre és pénzügyi önállósága, s megteremtődjön Vajdaság Autonóm Tartomány teljes körű autonómiája, amelyet Újvidék minden erőfeszítése ellenére a tavaly elfogadott új szerb alkotmány sem adott vissza. /A VMSZ bemutatta választási programját. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2007. január 6.

Te is itthagytál minket, Gazsi, írta Magyari Lajos Nagy Gáspár halálhírére. Soha nem panaszkodott, inkább a panaszra jogosultak szavait hallgatta meg, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai barátainak mondandóját. A híres ,,kilencek” nemzedéke után Nagy Gáspár a magyar költészet igazi revelációja volt, népe-nemzete sorsát fáradhatatlanul panaszolta fel a világnak. Elsőként a magyar költészetben ötvenhat népirtó gyilkosait is a vádlottak padjára idézte, s híres verse, Egy fiú naplójából alighanem megváltoztatta a magyarországi közgondolkodást. Többé nem lehetett szőnyeg alá söpörni az ötvenhatos nemzetárulást. A vers közléséért szerkesztőknek kellett menniük. Nagy Gáspár szellemtársaival – elsősorban Csoóri Sándorral – készítette elő a lelki rendszerváltást. /Magyari Lajos: Búcsú Nagy Gáspártól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./ Nagy Gáspár 2007. január 3-án halt meg.

2007. január 6.

Marosvásárhelyen a Bernády Ház ez évi első kiállítása kiemelkedőre sikeredett. Gyulai Líviusz grafikáit, metszeteit mutatták be. A tárlat megrendezésében, a Kossuth- díjas, Munkácsy-díjas érdemes művész munkáinak Vásárhelyen való kiállításában Hadnagy Miklós, a Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központ igazgatója segédkezett, miután Gyulai Líviusz szülővárosában, Baróton is bemutatták azt. Gyulai Líviusz erdélyi származását mindig felvállalta. /Nagy Botond: Gólyacsontváz Robinson kalpagján. Gyulai Líviusz tárlatáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2007. január 6.

A Munkácsy-díjas erdélyi festő, Vilhelm Károly munkásságának java már a Budapestre települt művészé, de témáiban visszaköszön a szülőhelye. Párját ritkító indulás egy pályakezdő festőművész számára, hogy 15–17. századi festett fakazettákból álló templomi mennyezeteket kutasson fel hosszú esztendőkön át, és erről a fáradhatatlan felfedező munkáról utólag még tudományos monográfiát is írjon. Márpedig Vilhelm Károly ezt tette, még 1975-ben, amikor erdélyi barangolásainak lezárásaként – saját rajzaival illusztrálva – publikálta Festett famennyezetek című könyvét Bukarestben, a Kriterion Kiadónál. Jó három évtizeddel ezelőtt áttelepült Marosvásárhelyről Budapestre, festészetében pedig ezeket a népies ihletésű szimbólumokat felváltották a kollázs-technika következetes alkalmazásai. Kegyelmi állapot című kiállítása Budapesten látható, az Aulich Art Galériában. /Wagner István: Templomi fakazettáktól az expresszivitásig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./

2007. január 6.

Jancsó Elemér szerkesztette az Erdélyi Ritkaságok könyvsorozatot, hogy egyrészt megmentse a feledéstől az Erdély múltjára vonatkozó ismeretlen vagy alig ismert kéziratokat, másrészt hogy a nagyközönség elé példaként állítsa az erdélyi művelődés egykori munkásainak erőfeszítéseit. A sorozatban 13 mű látott napvilágot. 18 kötetben olyan művek láttak nyomdafestéket, mint Az erdélyi magyar színészet hőskora, Kibédi Péterfi Károly Esztétikája, Ruzitska György emlékezései, Bod Péter önéletírása, Román élet (Oroszhegyi Józsa), Székelyudvarhely legrégibb leírása, Udvarhely megye leírása, Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor), Hermányi Dienes József Nagyenyedi Demokritusa, Bölöni Farkas Sándor Nyugat-európai utazása és Naplótöredékei (Az új Erdély hajnalán), Wesselényi Szózata a magyar és szláv nemzetiség ügyében, Kazinczy Ferenc Erdélyi levelei, Kolozsvár leírása 1734-ből (Füzéri György). A kötetek hatékonyságát emelte a bevezető tanulmány és a szakszerű jegyzetapparátus. Az utolsó kötetek fülszövege szerint 1944-ben további öt mű volt előkészületben, Bölöni Farkas angliai útinaplója, Bolyai János Appendixe, Fogarasi Sámuel naplója és Bisztray Károly visszaemlékezései két-két kötetben. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó újraindította az Erdélyi Ritkaságok sorozatot. Húsz kötetre tervezi, az utolsó 2010-ben jelenne meg. Az új sorozat első darabja Bölöni Farkas Sándor Erdély történetei című munkája. A kézirat másolatát és a beköttetett kefelevonatot Izsák József otthonában őrizte, politikai indíttatású meghurcolása idején is, amikor a házkutatás veszélye naponta fenyegette. 1989 után ismét foglalkoztatta a kiadás gondolata, végül a feladat, 2004-ben bekövetkezett halála után, a családjára öröklődött. Bölöni Farkas Sándorban /Bölön, 1795. dec. 14. – Kolozsvár, 1842. febr. 3./ Jancsó Elemér „a gondolat és eszmék emberét” látta. Bölöni Farkas Sándor az önálló Erdély történetét szándékozott papírra vetni, de csak az 1566-os esztendőig jutott el. Nem adathalmaz és nem forrásérték, hanem egy nagyon szubjektív történetszemléletet valló reformer munkája. /Bölöni Domokos: Erdély történetei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2007. január 8.

Románia és Bulgária EU-csatlakozásával előtérbe kerülnek az olyan problémák, mint a romák integrációja, a gyermekprostitúció és a nőkereskedelem – vélte Lévai Katalin MSZP-s magyar európarlamenti képviselő. Társa, Korózs Lajos képviselő szerint Románia és Bulgária uniós csatlakozásával harminc százalékkal nőtt a roma lakosság aránya a közösségben, így az egyik legfontosabb feladat e több mint 12 milliós kisebbség integrációja. /Harminc százalékkal nőtt a romák száma csatlakozásunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2007. január 8.

A romániai magyar politikai alakulatok képviselői vallják, hogy a romániai magyar politikus feddhetetlen, tehát mindennemű ellene felhozott gyanúsítás, vád eleve légből kapott. Az RMDSZ sündisznóállásba helyezkedve védekezik az energetikai, és a Markó Béla szerzőijogi honoráriuma kapcsán kitört botrány közepette. Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a nyomozóhatóság államtitoknak minősülő adatok kiszolgáltatásával, illetve tetemes összeg költői honorárium álcája alatt történő „tisztára mosásával” hozta hírbe Nagy Zsoltot és Markó Bélát, attól még mindkettőt megilleti az ártatlanság vélelme. Hozzátette: Szász Jenőnek sem hisszük már, hogy kizárólag a diszkriminatív választási törvény, a román hatóságok gáncsoskodásai és a politikai rivális RMDSZ „odahatása” miatt nem képes bejegyeztetni polgári pártját. /Rostás Szabolcs: A mi kutyánk kölyke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2007. január 8.

Románia január elsejei uniós csatlakozásával egy időben vezetett be vízumkényszert a 4,5 millió lélekszámú Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben. A bukaresti külügyminisztérium már korábban megígérte a Moldovai Köztársaságban élőknek, hogy az okmány ingyenes lesz, megszerzésére pedig mindössze néhány napot kell várni. Az új év beköszöntével moldovaiak százai özönlik el naponta a chisinaui román nagykövetség épületét, amelynek személyzete képtelen rövid idő alatt kielégíteni valamennyi ügyfél igényét. /Rostás Szabolcs: Moldvai vízumroham. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2007. január 8.

Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője a felekezeti törvény elfogadása miatt elmarasztalta a nagy egyházakat, a magyar történelmi egyházakat és a zsidó felekezetet. Szerinte az egyházak úgy gondolják, hogy világi hatalom illeti meg őket, hogy az egyháznak előjogai vannak, beleszólhat a közéletbe, a művészetekbe, az irodalomba, a sajtóba – és joga van cenzúrázni a művészeti, irodalmi és sajtótermékeket. /Salamon Márton László: Természet- és törvény fölött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2007. január 8.

A felmérés szerint a két utóbbi parlamenti ülésszak során egyetlen olyan honatya sem akadt, aki valamennyi ülésen részt vett volna. /Bogdán Tibor: Mérlegméreg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2007. január 8.

Románia uniós csatlakozását megelőzően sokat hangoztatott álláspont volt: Az RMDSZ politikai szerepének fontossága megfellebbezhetetlen, hiszen a csatlakozás érdekében szükség van részvételére a mindenkori román kormányban. 2007 január 1–jétől Románia teljes jogú tagja az európai közösségnek. Szükség van a román politikai életben az RMDSZ-re? Ezekre a kérdésekre a Szatmár megyei RMDSZ vezérkarának tagjait kérdezte az újságíró. Varga Attila parlamenti képviselő szerint az RMDSZ aktív jelenlétének megkérdőjelezhetetlen jelentősége van. A legfontosabb, hogy maga a magyar nemzeti közösség egésze legyen meggyőződve arról, az RMDSZ további politikai érdekképviselete szükséges. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint komoly politikai harcra, kiállásra van még szükség. Az egyházi oktatásban, a magyar egyetem, az autonómia kérdésében szükséges egy erős érdekvédelmi szervezet. Kereskényi Gábor tanácsos, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke szerint az első komoly kihívás májusban lesz, amikor meg kell méretkezni az Európai Parlamentben való képviseletért. Szabó Károly szenátor úgy látja, az integráció eltarthat évtizedekig is. Nem tud elfogulatlan választ adni erre a kérdésre, hiszen ő az RMDSZ–ből él és a RMDSZ–szel él. Erdei Dolóczky István parlamenti képviselő hangsúlyozta, egy kormány annál erősebb, minél több politikai erőre támaszkodik. Az RMDSZ–nek meg kell őriznie a stabilizáló és kiegyensúlyozó szerepét. Bendel József alpolgármester, a tasnádi szervezet elnöke kiemelte: a kisebbségnek szüksége van az RMDSZ–re. /Márkus Mónika: „A mór megtette a kötelességét, a mór mehet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 7621-7627




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék