udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6818 találat lapozás: 1-30 ... 6781-6810 | 6811-6818 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. december 31.

Resicabányán évzáró rendezvénnyel búcsúztatták az óévet a Magyar Házban. Bálint Mihály Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnök átadta Beke Lászlónak az Ezüstfenyő díjat. A megyében Bálint Mihály kapta meg elsőként 2006-ban az elismerést, őt követte Dercze Ferenc, Pénzes Béla és idén Beke László. Nagy Péter a Platanus Kulturális Egyesület elnöke méltatta a kitüntetettet, majd Tóth János megbízott boksánbányai RMDSZ elnök gratulált és tolmácsolta a boksánbányaiak elismerő szavait. Tóth János beszámolt arról, hogy Boksánbányán is kiértékelték az idei évet s több szempontból sikeresnek tartották. A magyar napok megtartása, a megemlékezések, az Agyar Ház különkiadása csak néhány példa a mérleg pozitív oldaláról. Ami viszont negatívum, az a székház hiánya. /Megyasszai Bíró Júlia: Évzáró rendezvény. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

2009. december 31.

Ján Slota szerint a felvidéki MKP /Magyar Koalíció Pártja/ mindenáron politikai autonómiát akar, s „a magyarországi neofasisztákkal bratyizik. ” Slota hibának tartja a párt 12 évvel ezelőtti szétszakadását. „Az SNS tagjai hibáztak, s ezzel lehetővé tették az MKP-nak, hogy a kormány tagja legyen. Ezt soha többé nem engedhetjük meg. Látjuk, hogy az MKP nyolc éves basáskodása a kormányban hatalmas károkat okozott a szlovák nemzetnek és az államiságnak, s ez most teljes mértékben megmutatkozik” – mondta a nemzetiek elnöke. Szerinte az MKP politikai autonómiát követel. „Magyarországi neofasisztákkal bratyiznak. A Magyar Gárdára, a Jobbikra és a Fideszre gondolok, mert hiszen remélem, senki sem vonja kétségbe Európában, hogy Magyarországon virágzik a neofasizmus, s ennek rossz vége lehet Közép-Európában” – mondta Slota. (bumm.sk) /Slota: „Magyarországi neofasisztákkal bratyizik az MKP” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

2009. december 31.

Fehér megye legészakibb, a Maros bal partján fekvő falujában, Maroscsúcson Gáspár János, a nagyenyedi tanítóképző alapító igazgatója, jeles pedagógus, tankönyv- és pedagógiai író, tanfelügyelő, a modern magyar gyermekirodalom megalapítója emlékére december 27-én emléktáblát lepleztek le az új parókia falán. Gáspár János 1816. október 27-én született Torockószentgyörgyön, tizennégy évig volt a nagyenyedi kollégium kiváló tanulója. Egy ideig Kemény Zsigmond szolgadiákja, majd tizenkét éven át a Zeyk család házitanítója. Tanítványaival bejárta az akkori Magyarországot és Nyugat-Európa nagyobb városait. Egyetemi tanulmányait Berlinben végezte. Kolozsvárt az ő kezdeményezésére alapították meg a Kolozsvári Nevelői Kört, Gáspár János úttörő szerepet vállal a hazai tankönyvírásban. 1858 szeptemberében megválasztották az újonnan alakult nagyenyedi tanítóképző igazgatójának, majd egy évtized múlva Alsó-Fehér és Küküllő vármegyék „első osztályú tanfelügyelője” és királyi tanácsos lesz. Gáspár irodalmi munkásságának legkimagaslóbb alkotása a három kiadást megért (1848, 1855 és 1863), olvasni még nem tudó gyermekek számára összeállított Csemegék című gyűjteménye, amellyel megalapozta a modern magyar gyermekirodalmat. Gáspár János 1892. március 6-án halt meg Nagyenyeden. Földi maradványait maroscsúcsi udvarházának közelében helyezték a családi sírboltba. /Józsa Miklós: Gáspár Jánosra emlékeztek Maroscsúcson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2009. december 31.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben örvendetes hagyománnyá vált az arad-belvárosi minorita templomban is, hogy a nagy ünnepek alkalmával az ünnepélyes plébániai nagymise végén orgonai kísérettel elénekelhették a Himnuszt. Mindez az elmúlt húsvétig tartott. Akkor a plébános az elmaradást, a húsvétot megelőző lelki felkészítőn való gyér részvétellel indokolta. A karácsonyi nagymise végén, a Himnusz újbóli elmaradásának az okát firtató kérdésre viszont csak ingerülten visszakérdezett: „Miért kellett volna elénekelni?” A templomot zsúfolásig megtöltő magyar nyelvű szertartás résztvevői végül hosszú, kínos percekig tapodtat sem haladhattak a főutcai kijárat felé, mivel a soron következő román nyelvű szertartásra igyekvők betódultak, eltorlaszolták a kijáratot. /Balta János: Új hagyományok a minorita templomban? = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

2009. december 31.

Két albummal is jelentkezett Schuller József marosvásárhelyi zenész, zene- és dalszerző. Egy világi jellegű, új soft-rock lemezzel (Marosvásárhely, együtt zenéljünk tovább) és a Krisztusi fény című, keresztény dalokat tartalmazó anyaggal. Schuller József édesapja tanácsára elkezdett népdalokat, nótákat gyűjteni és tanulni. Később ezekkel a dalcsokrokkal szép sikereket ért el. Első zenekara 1978-ban alakult, Onix néven. 1982-ben alapította meg barátaival a Metál együttest. Harmadik zenekaruk 1985-ben alakult, Unicum néven. Az együttes 1990-ben oszlott fel. Schuller József 1990 után dalokat kezdett írni. 2000 nyarán megjelenhetett az első, világi dalokat tartalmazó lemeze. Következő lemezének most volt a bemutatója. Schuller 1990-ben Magyarországra ment, ahol több éven át dolgozott, majd hazatért. 1995-ben kezdett keresztény témájú dalokat komponálni. /Nagy Botond: Fény a zenéből. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./

2009. december 31.

Mezőbergenyén a helyi 650 lelkes református gyülekezet gyülekezeti házat épített, további építkezések vannak folyamatban. Domahidi Béla lelkész elmondta, hogy a gyülekezetben 85 hetven év fölötti nyugdíjas él, ezért következő tervük, hogy az egyház tulajdonába visszakerült épületet nappali diakóniai központtá alakítják át. Ehhez svájci és holland támogatásra kaptak ígéretet. Az épületben lesz családorvosi rendelő, klubhelyiség, kávézó, fürdő, amit azok az idős személyek vehetnek igénybe, akiknek otthon erre nincs lehetőségük. Szeretnék befejezni a ravatalozót is. /(mezey): Nappali diakóniai központ létesül Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./

2009. december 31.

Világ árnya, világ fénye /Kriterion Könyvkiadó/ címmel jelent meg Árkossy István és Bágyoni Szabó István „beszélgetőkönyve”. Az egykori Utunk szerkesztője, Bágyoni Szabó István, és ugyanezen lap grafikai szerkesztője, Árkossy István közötti párbeszédben egymásnak írt levelek formájában bontakozik ki kettejük története, mely a régi Kolozsvár története is egyben. /Világ árnya, világ fénye. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2009. december 31.

A boksánbányai Bogsa várnak is nevezhető rom a németboksáni római katolikus temetőben található, 1995-ben restaurált 1848-as obeliszk, illetve az újra felfedezett negyvennyolcas honvédszobor. Az obeliszk 1875-től 1910-ig Németboksán főterén állott, többször volt kénytelen helyet változtatni. 1910-ben elkerült eredeti helyéről a főtér Resicabánya felőli részére, mert a mai városháza elé a honvédszobor került. 1923-ban az obeliszket a korabeli rendszer kiparancsolta a főtérről, a temető egyik sarkában kapott helyet. A honvédszobor ünnepélyes leleplezése és felavatása 1910. november 13-án volt. Maga a szobor, amelyet ma már csak fényképről ismerünk, kiváló alkotás volt, mintegy két méteres talapzaton egy kétalakos kőszobor áll. A negyvennyolcas honvéd harcra indulóban Hungária nőalakból lép ki úgy, hogy kifejeződik Hungária védelme. A honvédszobornak is el kellett tűnnie Boksánbánya főteréről. A szobrot 1923-ban, mások szerint csak a kommunizmus idején távolították el a talapzatról, ahová a Bottlik Tibor által készíttetett román katona szobra került. A honvédszobor egy része 1999 novemberében egy boksánbányai udvarról került elő: a honvéd alakja a talptól derékig. Azon a boksánbányai telken egy sírkőfaragó élt, akinek a szobrot a kommunisták adták oda, hogy szétfűrészelje és hasznosítsa. A honvéd főalakja, fejestül nem került elő, lehet, hogy az is kallódik valahol. /Makkay Botond: A boksánbányai honvédszobor. = Művelődés (Kolozsvár), december/


lapozás: 1-30 ... 6781-6810 | 6811-6818




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék