udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1771 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1771-1771 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. április folyamán

Brádon a református gyülekezet 131 fős, Kőrösbányán már nincs gyülekezet, a templom romos állapotban van. Kristyoron 1983-ban tartották az utolsó istentiszteletet. /Juhász Endre: Juhaimnak maradékát összegyűjtöm. = Hunyadvármegye /Déva/, ápr. - Közéleti lap - I. évf. 2. sz., felelős szerkesztő: Barra Réka/

1994. április folyamán

Déván sok iskola van, azonban a város magyarságának nem sikerült újraindítania az ötvenes évek végén megszüntetett önálló magyar középiskolát. /Barra Árpád: Ismerjük meg megyénket. = Hunyadvármegye /Déva/, ápr./

1994. június folyamán

A Hunyadvármegye folyóirat bemutatta a Zsilvölgyet, Petrozsényt, visszapillantva a múltba. /Hunyadvármegye (Déva), jún./

1994. szeptember folyamán

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szövetség című folyóiratának szeptemberi számát az RMDSZ egyik platformja, a Szabadelvű Kör bemutatásának szentelte. Az RMDSZ más platformjait - előző számaiban - nem mutatta be a folyóirat. /Szövetség (Kolozsvár), szept./

1994. szeptember folyamán

Az RMDSZ és a Corvin Magazin Bt. közreműködésével a szórvány részére négy lap indult: Hunyad Megyei Hírmondó. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének lapja /Déva/, Krassó-Szörényi Hírmondó. Az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének lapja /Resicabánya/, Nagy-Küküllői Hírmondó. Az RMDSZ Nagy-Küküllő menti szervezeteinek lapja /Medgyes/, Nagyszebeni Hírmondó. Az RMDSZ Nagyszebeni szervezetének lapja /Nagyszeben/.

1994. szeptember folyamán

Déván a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumnak jelenleg közel 60 lakója van. Böjte Csaba ferences szerzetesnek komoly erőfeszítésébe került az általa vezetett kollégium 1993-ban történt beindítása. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./ A Kriza János Néprajzi Társaság következő vándorgyűlését Déván tartja Az asszony-élet és hagyományőrzés címmel. Közel húsz előadást fognak tartani hazai és külföldi szakemberek. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./

1994. január folyamán

Megjelent a Csíkszereda, a Városi Tanács és a Polgármesteri Hivatal kiadványának /folyóiratának, értesítőjének/ első száma. /Csíkszereda, jan. 1. szám/

1994. január 2.

Dr. Ternyák Csaba, a Budapest-Esztergom főegyházmegye segédpüspöke Nagybányán és Szatmárnémetiben járt. Fontos a kapcsolatteremtés, mondta, szükség lenne arra, hogy megismerjék egymást a szomszédos egyházmegyék, egyházközségek. /Vasárnap (Kolozsvár), jan. 2./

1994. január 3.

A képviselőház jan. 3-án rendkívüli ülést tart, Iliescu elnök folytatja a pártokkal a tárgyalásait. /Magyar Hírlap, jan. 3./

1994. január 3.

A gyász érzése a mai napig sem múlt el - emlékezett Antall József miniszterelnökre Tőkés László a vele készült interjúban. Antall József "nemzeti politikát folytatott, s ennek része volt a határon túli magyarság érdekeinek képviselete." Halálakor a "szeretet söpörte el a támadásoknak, mocskolódásoknak a szennyét..." Nagy megütközéssel tapasztalják Erdélyben azt, hogy Magyarországon mennyire támadják az egyházakat és az egyházi iskolákat." A diktatúra évtizedeiben a "nemzet agymosáson és lélekölésen ment keresztül." Tőkés László az őt ért támadásokról elmondta, hogy "egy rendszeres és átgondolt lejáratási hadviselésről van szó, amiben nem különbözik a magyarországi Kurír vagy Végh Antal magatartása a bukaresti szennysajtó magatartásától..." /Pest Megyei Hírlap, jan. 3.,4./

1994. január 4.

Az RMDSZ brassói kongresszusa fordulat volt a szövetség életében, mondta Markó Béla elnök. Azóta beindultak az RMDSZ új szervei, testületei, a romániai magyarság közéletének különböző területeivel foglalkozó főosztályok. Az 1993-as év kiemelkedő eseménye az RMDSZ memorandumának és kisebbségi törvénytervezetének kidolgozása. - Az emberek csalódottak, elfordulnak a politikától, az RMDSZ-től. Azonban 1990-ben a közéleti cselekvés jóformán vegytisztán politikai cselekvés volt. Azóta létrejöttek a civil társadalmi intézmények, alapítványok, egyesületek. A fiatalság nagy része elfordul a politikától, a közélettől. - Gazdasági gyarapodásról nem beszélhetünk.- A reprivatizálás és a kárpótlás létkérdés. Iliescu beszélgetésre hívja a pártokat, de ez inkább megosztási kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4, 5./

1994. január 4.

Szatmár megyében 1910-ben 168 ezer magyar élt, a megye lakosságának 62,8 %-át alkották, a románok aránya 35,6 %-os volt. Az 1992-es népszámlálás szerint viszont 140 357 volt a megye magyar lakosságának lélekszáma /35 %/, ugyanakkor 234 528 ezer román lakott Szatmár megyében, arányszámuk 58,5 %-os. Szatmárnémetiben 1910-ben a város lakóinak 94,8 %-a /33 094 fő/ magyar volt, mindössze 986 román élt a városban. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város román többségű volt: 72 701 fő /55,1 %/, mellettük a magyarok aránya 40,9 %-ra esett vissza, lélekszámuk 53 994 fő. Nagykárolyban 1910-ben a 16 078 lakosból 15 772 volt magyar és 216 fő román. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város 25 911 lakosából 13 825 volt magyar /53,3 %/ és 10 866 román /41,9 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1994. január 4.

Bukarestben a bíróság jan. 4-én szabadlábra helyezte Iulian Vladot, az egykori Securitate vezetőjét, akit 12 évre ítéltek gyilkosságért. Az indoklás szerint büntetésének a negyedét már letöltötte és jó magatartást tanúsított. /Magyar Nemzet, jan. 5./

1994. január 4.

Tófalvi Zoltán ismerteti az emléktábla elhelyezésének kálváriáját, bizonyítva, hogy a hatalom a magyar kisebbség művelődéstörténeti évfordulóit igyekezik ellehetetleníteni. Erre bizonyság az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200. évfordulójára készített emléktábla sorsa. Már 1992 őszén megkezdődtek az előkészületek az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság évfordulójára. Az EMKE elnöksége pontosan felmérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását 32 évvel megelőző marosvásárhelyi tudós társaság évfordulója az 1993. év egyik legjelentősebb művelődési eseménye. A cikkíró az EMKE nevében a kérdés legjobb ismerőit kérte fel előadás megtartására, többek között Benda Kálmánt, Benkő Lórándot, Benkő Samut, Éder Zoltánt, Deé Anikót, Tonk Sándort és Péntek Jánost. Az 1993. dec. 4-5-én megtartott előadások színvonalasak voltak. Az igazi vesszőfutást az emléktábla jelentette. 1992-ben a kolozsvári magyar színjátszás emléktáblájánál az volt a kifogás, hogy nem jelezték idejében a betűtípusokat, a tábla méretét, a városi tanács illetékes bizottsága pedig egyszerűen "elfelejtett" összeülni. Így azután az emléktábla nem arra az épületre került, ahol az első előadásokat megtartották, hanem a színház jelenlegi épületének előcsarnokába. A marosvásárhelyi emléktábla esetében kellett a részletes műszaki rajz, majd az illetékes műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezése. Ott azonban kiderült, hogy nem is hallottak az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról. Ennek a társaságnak szász és román tagjai is voltak, ezért háromnyelvű emléktáblát terveztek. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezésén kívül szükség volt az országos felügyelőség engedélyére is. Kerekes Károly parlamenti képviselő kétnapos utánajárással megszerezte azt is. Marosvásárhelyen a polgármesteri titkár. Popa Iuliana Elena aláírása is szükséges, a cikkíró ezért ült hivatali szobájában nov. 29-től dec. 3-ig. Végül a titkár kijelentette: nem írja alá az engedélyezést. Dec. 3-án Ioan Rakolta prefektus közölte: az emléktábla elhelyezése, leleplezése elmarad. A prefektus megkérdőjelezte az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság puszta létét is. Hiába a több mint tízezer oldal kézirat, az Aranka Györgyhöz küldött és a tőle származó 1235 levél, a könyvtárnyi irodalom arra, hogy Marosvásárhelyen 1793. dec. 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. /Tófalvi Zoltán: Emléktábla-kálvária. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

1994. január 4.

Molnár Gusztáv tanulmányában kifejtette, hogy Antall József az MDF kül- és nemzetpolitikáját alakító munkatársaival, Für Lajossal, Jeszenszky Gézával, Kodolányi Gyulával, Nahimi Péterrel, Entz Gézával és Csoóri Sándorral összhangban szerves egységben fogta fel a nemzet és az ország ügyének szolgálatát. Álláspontjuk szerint a nemzet és az összmagyarság ügye csak akkor szolgálható megfelelő hatékonysággal, ha az ország újból a nyugati világ szerves részévé válik. Magyarországnak be kell kerülnie az Európai Unióba. Az MSZP balról szeretné korrigálni a magyar külpolitikát /egyezzünk ki szomszédainkkal, kössük meg gyorsan az alapszerződéseket/, Csurkáék pedig követelik, hogy ne kössük meg a határokra vonatkozó cikkelyt. Molnár Gusztáv szerint a magyar külpolitika nem hallgathat erre a két követelésre, mert a nyugati magyar geopolitikai orientáció az elsődleges. /Molnár Gusztáv: Geopolitika és nemzettudat. = Új Magyarország, jan. 4./

1994. január 5.

1993-ban 0,3 százalékkal nőtt a termelés, ez még mindig 30 %-os elmaradást jelent 1989-hez képest. A munkanélküliség 11 %-os, a reálbérek 50 százalékkal alacsonyabbak, mint az előző évben. Az infláció havi 11-12 %-os, a dollár hivatalos árfolyama elérte az 1200-1300 lejt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

1994. január 5.

Molnár Gusztáv beszámolt a magyarországi Erdőtarcsán a Teleki László Alapítvány, a Jövőt Romániának Alapítvány és a PER szervezésében 1993. dec. 17-18-án rendezett tudományos konferenciáról. A román-magyar kapcsolatok volt a téma. A magyar fél öt előadással jelentkezett, az egyiket Molnár Gusztáv tartotta. Előadásának szövegét közölte a hetilap /A nemzeti identitás mint társadalmi tudatszervező elv/. Román oldalról egyetlen előadás sem hangzott el. A Neptun-ügyről Molnár Gusztáv megállapította, hogy a románok nem voltak abban a helyzetben, hogy javaslatukat elfogadtassák kormányukkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

1994. január 5.

Ion Ratiu ellenzéki politikus házát felgyújtották, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./

1994. január 5.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben felhívással fordult a gyülekezetekhez, gyűjtést indítottak a délvidéki magyarság megsegítésére. Felvették a kapcsolatot a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat képviselőivel. Megállapodtak velük, hogy az összegyűlt pénzből egységcsomagokat képeznek és azokat eljuttatják a vajdaságiaknak, tájékoztatott Sándor Lajos előadótanácsos. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Sándor Lajossal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1994. január 6.

Funar kolozsvári polgármester ki akarja cseréltetni a Mátyás-szobron a latin feliratot román nyelvűre. Funar ezenkívül Antonescu-szobrot is akar állítatni Kolozsváron, makettjét már kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1771-1771




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék