udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5377 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5371-5377 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. szeptember folyamán

Nem született döntés. Még bonyolultabbá vált a Baktai-ügy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

2001. január 3.

Január közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldásáról. Az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. - A rendeleti kormányzást elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. /M. Zs.: Friss kormányintézkedések. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./

2001. január 3.

Dec. 31-én a csíkszeredai plébánián felavatták az épület falán elhelyezett Szent István-domborművet, Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotását. Ünnepi beszédeikben a szónokok - dr. Csedő Csaba István, a város polgármestere és Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke - az államalapító király nagyságát méltatták, majd Tamás József segédpüspök megáldotta és felszentelte a domborművet. Ez alkalommal Márton Áron püspök emlékplakettjét is megkoszorúzták. /Kristó Tibor: Szent István-emlékplakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2001. január 3.

A XII. évfolyamába lépő Bihari Napló első száma 1990. jan. 4-én jelent meg, azóta is az őt körülvevő világ tükörképe tudott maradni, írta a főszerkesztő, Szűcs László. /Szűcs László: Tizenegy éves a Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./

2001. január 3.

Gazdagodott a Petőfi-zarándokhelyek sora. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Fehéregyháza és a világszabadság költőjére emlékeztető több más település után immár Marosvásárhelyen is van egy kis tér, ahova az új év első napján el lehet menni emlékezni, tisztelegni. Jó néhány marosvásárhelyi gyűlt össze pár percre Hunyadi László alkotásánál. Akadt virág, spontánul felcsendült Petőfi-dal is. /A Költőt is köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 3./

2001. január 3.

Hagyománnyá vált a református egyház kezdeményezése: Csíkszeredában az óév utolsó napján újból megemlékeztek Petőfi Sándor születésének évfordulójáról. Először a költő nevét viselő iskolánál koszorúztak, utána a vártéri szobornál folytatódott az emlékezés. /Koszorúk Petőfinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2001. január 4.

A román-magyar határon bevezetett kötelező gépjármű-fertőtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg - állapította meg az Adevarul. A román kormány 1998 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépő gépjárművek kötelező fertőtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor - majd egy évvel később - vetődtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehető leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez. A szerződéseket a mezőgazdasági minisztérium részéről maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá, s a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illette meg. A fertőtlenítők maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díját, és a román törvényeket megsértve a román lej helyett előszeretettel külföldi devizában szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelőnél felállított fertőtlenítő állomások tevékenységét az év végén a pénzügyőrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapítottak meg, mégsem történt semmi - írta az Adevarul. A havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelező fertőtlenítésből - összegezte az Adevarul. /Fertőtlenítés a román határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

Ausztria jan. 1-jén átadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét Romániának. Az EBESZ-t, amelynek 55 európai, észak-amerikai, valamint közép-ázsiai tagországa van, a konfliktusok megelőzésére, a válságok megoldására és az emberi jogok tiszteletben tartása feletti őrködés céljára hozták létre. Az EBESZ elődje az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ), 1975. aug. 1-jén született, amikor Helsinkiben 35 résztvevő ország (33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada) állam- és kormányfői aláírták a Helsinki Záróokmányt. - Az EBESZ értekezleten az elnök már Mircea Geoana új román külügyminiszter lesz, aki alig három nappal azután, hogy átvette a román diplomácia vezetését, megkapta az EBESZ elnöki tisztségét is. Az EBESZ parlamenti küldöttségének az élén egy másik román politikus, Adrian Severin áll. /Ausztria átadta az EBESZ-elnökséget Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2001. január 4.

Annak ellenére, hogy a képviselőház kétharmada új, mint jómagam is, érezhető: komoly munkára a többség részéről nem lehet számítani, állapította meg Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a vele készült beszélgetésben. Illúzió lenne azt hinni, hogy az RMDSZ hathatósan befolyásolni fogja a román parlament munkáját, de a rendelkezésre álló minden eszközt maximálisan ki kell használni ″a bennünket ide küldött közösség, közösségek érdekében.″ Az RMDSZ vezetői egyezségeket kötöttek, azonban ebbe ők - ″mezei képviselők″ - érdemlegesen nem szólhattak bele. A frakcióülések egymást érik Bukarestben. Toró T, Tibor felvetette, hogy írásban kapják meg ″azokat az anyagokat, amelyekkel az RMDSZ leül tárgyalni, hiszen ezt előbb nekünk kellene valamilyen szervezett formában megvitatni, s nem csak utólag értesíteni bennünket, hogy Borbély Lászlónak vagy Kelemen Atillának kivel milyen tárgyalásai voltak.″ A képviselő hangsúlyozta: ″az információkat egymás között meg kell osztanunk, a kapcsolati tőkénket egy helyre kell összetennünk. Románia egy olyan ország, ahol a kapcsolatokon keresztül lehet dolgokat elintézni.″ /Román Győző: A kártyákat leosztották. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2001. január 4.

A bukaresti Zsidó Múzeum ellen december végén elkövetett támadás miatt tiltakozott a kolozsvári zsidó hitközség. A Kallós Miklós hitközségi elnök aláírásával ellátott közlemény hangsúlyozta, ″a banditatámadás az antiszemita nyomtatványok és a zsidóellenes propaganda szabad megnyilvánulásának egyenes következménye″: A bukaresti Zsidó Múzeumban ismeretlen tettesek kegytárgyakat dobáltak szét, ablakokat törtek össze és bántalmaztak egy idős alkalmazottat. /Tiltakozik a zsidó hitközség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2001. január 4.

1990. jan. 3-án Marosvásárhelyen összegyűlt néhány ember és elhatározták, hogy újraalakítják a magyar gazdatársadalom szervezetét. A megbeszélésen dr. Jakab Sámuel, Füzi Mihály, Sólyom Péter, Máthé László mérnökök voltak jelen. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 1990. júniusában alakult meg, miután márciusban Kolozsváron bejegyezték az országos egyesületet. Ma 1400 természetes személy és több tíz jogi személy fizet tagsági díjat. Máthé László mérnök, az RMGE Maros megyei szervezete alelnöke visszatekintett a megtett útra. 1990-ben nem gondoltak arra, hogy saját székházuk is lesz, melyet 1996-ban vásároltak meg. Ezüstkalászos gazdatanfolyamokat szerveztek. A gazdák téli oktatása negyedik éve rendszeres. Az RMGE Maros megyei szervezete az Európai Unió által támogatott Phare program keretében sikerrel pályázott oktatási és információs központ létrehozására, amely Marosvásárhelyen van. Korszerű képzési programokat dolgoztak ki. A szegedi és hazai oktatók a marosvásárhelyi székházban, februárban többhetes intenzív tanfolyamot indítanak, kisgazdálkodók, kisvállalkozók, valamint a falusi vendégfogadással foglalkozók számára. /Kilyén Attila: Az RMGE az ezredfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. január 4.

Marosvásárhelyen, a Vártemplomban megtartották az első idei istentiszteletet, amely a református gyülekezetekben a számvetés ideje is. Fülöp G. Dénes lelkipásztor összegezte az elmúlt évet: a 4300-as lélekszámú gyülekezet tovább apadt. Összesen 57 gyermeket kereszteltek, a temetések száma meghaladta a százat, a természetes apadás tehát 56 lélek. Az egyházközség a beköltözöttek révén 66 személlyel gyarapodott, a kiköltözöttek száma 19. Hét személy távozott külföldre, ami a lelkész szerint nem a valóságos adat, hisz sokan nem jelentették távozásukat. 2000-ben 43-an konfirmáltak. A szeretetszolgálat révén a gyülekezeti tagok közül a rászorulók összesen 55 millió lej, más gyülekezetekhez tartozó személyek 8 millió lejes segélyben részesültek. Hozzájárultak a Kántor-tanítóképző Főiskola működtetéséhez, a Calepinus idegen nyelvi főiskola működtetéséhez, valamint az öregek otthona építéséhez. A vártemplomi egyházközség fölvállalta a nagycsaládosok támogatását Erdély-szerte, továbbá a mezőségi szórványgondozást. Szó esett az Új Kezdet című lap szerkesztéséről is. /(bodolai): Számvetés a Vártemplomban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. január 4.

Csíkszeredában 2000-ben 1490 születést jegyeztek be az anyakönyvbe, hasonlóan 1999-hez. /Közülük 422 csíkszeredai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot./ A városban 2000-ben 540 halálozás történt, harminccal kevesebb, mint az előző esztendőben. A múlt évben 287 házasságkötés történt, 17-tel több, mint 1999-ben. /Kristó Tibor: Reménykeltő statisztika. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 4.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének lapja, a Hírhordó decemberi száma közölte Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanárnak a IX. Anyanyelvi Konferencián elhangzott Anyanyelvűség, többnyelvűség, integráció és kisebbségek című előadását. Péntek professzor a modernizáció és megmaradás dilemmájáról beszélt, majd a kisebbségek nyelvi, nyelvhasználati jogait, a nyelvmegőrzés módjait boncolgatta. Néhány megállapítását átvette a napilap: A mi igényeink semmiképpen sem szállíthatók le a mai európai mércére... A nyelv jogi státusában és az oktatásban semmiféle alárendeltség és diszkrimináció nem fogadható el. A professzor hangsúlyozta, hogy a nyelvmegtartás egyetlen módja: a nyelvhasználat. Megőrizni a nyelvet másképpen nem lehet és nem is érdemes, csak a nyelv használatával. A nyelvmegtartás esélyeiről szólva, az előadó beszélt a kedvező tényezőkről is, ilyen például Erdély nyelvi tartalékai, a Székelyföld nyelvi varázsa, a magyar nyelv mássága a környező nyelvek tengerében stb. Rontja viszont a nyelvmegtartás esélyeit a külső régiókban az anyanyelv alárendelt jogi helyzete, a peremországok lingvicista és etnicista nyelv- és oktatáspolitikája is. Péntek János a nyelvi és nyelvhasználati gondok orvoslására egy oktatási és egy nyelvi intézet létrehozását javasolta Erdélyben. /Komoróczy György: Meddig él egy nyelv? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 4.

Az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport (Impulzus XXI) jan. 5-én indít SzemSzög címmel találkozósorozatot Marosvásárhelyen: politikusokat, közéleti személyiségeket, szakértőket hív meg annak céljából, hogy diákok (középiskolások, egyetemisták) beszélgethessenek velük. Az első találkozóra Frunda György szenátort hívták meg. /Farkas András alelnök: SzemSzög. Közéleti személyiségek emberközelben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. január 4.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására tavaly dec. 8- 17-e között az ott élő magyarok vendége lehetett Kilyén Ilka színművész. Hazaérkezése után élményeiről beszélt. A Svédországban élő erdélyi magyarok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lehetőleg ne szakadjanak el gyökereiktől. Kilyén Ilka fellépett Stockholmban, Göteborgban és más városokban, településeken. /Járay Fekete Katalin: Kilyén Ilka külföldi vendégszerepléséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 4.

Szatmárnémetiben a helyi színház Harag György Társulata bemutatta az Indul az ezred c. nagysikerű kabaréját. Lőrincz Ágnes igazgató és színésztársai a szünetben pohár pezsgőt nyomtak minden néző kezébe. /Sike Lajos): Ezer petárdára egy pezsgő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

Megjelent a klézsei Duma-István András verseskötete Én országom Moldova címmel, a Hargita Kiadóhivatal gondozásában. A könyv előszavában a kiadó igazgatója, Ferenczes István költő megjegyezte: ″Talán a moldvai csángómagyarok utolsó, utolsó előtti nyelvemlékei. Egy negyvenöt éves klézsei férfi szenvedéseinek, gyötrődéseinek, önmaga keresésének, identitásválságos környezeteit mélyen átélő éjszakáinak a vérrögei. A végveszélybe került, elpusztulásra ítélt anyanyelv szűkölő jajszavai.″ - Ezek a versek őszinte egyszerűséggel mutatják be a csángómagyarok küzdelmes életét. /Az igazságról és a szabadságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2001. január 4.

Jancsó Miklós színművész, a kolozsvári magyar színház művésze, a beszédtechnika egyetemi tanára íróként is ismert, ezúttal harmadik kötetét mutatták be Kolozsváron. A tizenöt színpadi jelenetet tartalmazó Tömegszereplők /Tinivár, Kolozsvár/ c. kötet bemutatója Szőcs István színikritikus volt, aki a könyv utószavát írta. A könyvet az RMDSZ és az EMKE támogatásával sikerült kiadni. /(Csomafáy Ferenc): Jancsó Miklós harmadik kötetét mutatta be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5371-5377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék