udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. január 9.
Január 6-án Nagyváradon az Ady Endre Sajtóklubban találkoztak a magyar újságírók. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője üdvözölte a megjelenteket. Albert Ferenc, a Bihari Napló munkatársa úgy vélte, hogy a MÚRE székelycentrikussága miatt kevésbé figyel a partiumi újságírókra. Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny főszerkesztője szerint a város magyar újságíróinak időnként találkozniuk kellene. Javaslatát elfogadták. /A nagyváradi magyar sajtó napja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./2006. január 9.
Székelyföldet járták a napokban a dévai Szent Antal Házban tanuló gyermekek. – Negyvenen indultunk útnak, hogy néhány településen bemutassák a Pistike karácsonya című betlehemest – számolt be Kovács Antal dévai plébános. Először a tavaly árvíz sújtotta Malomfalván léptek fel nagy sikerrel, majd Székelyszentkirályon és Székelyudvarhelyen. A gyermekeket annál is inkább örömmel látták, mert sok közülük nyáron ott segédkezett a helyieknek az árvíz okozta károk helyrehozatalában. Előadást tartottak Gyergyószárhegyen is, útközben pedig lerótták kegyeletüket a madéfalvi veszedelem emlékére emelt obeliszknél. /(GBR): Pistike karácsonya Székelyföldön. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2006. január 9.
Debrecenben tartotta január 8-án a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség évindító nagygyűlését, Változás 2006 szlogennel. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke – utolsóként szólalva fel – sorsfordító éveknek nevezte 1848-at, 1956-ot, 1990-t és 1998-at, hozzátéve, hogy ilyen év lehet 2006 is. Példák sorolásával bírálta a jelenlegi kormány sikerpropagandáját. „Annak az útnak a végén, amelyen most járunk, csőd várja Magyarországot” – jelentette ki. Elérhető célnak nevezte, hogy Magyarország a Kárpát-medence vezető országa legyen, viszont ehhez új politika kell, melynek lényege a magyar emberek érdekének feltétlen szolgálata, az összehangolás és az együttműködés. A Fidesz-elnök a vészes népességfogyást, a növekvő számú bevándorlót, az aggasztó népegészséget, a növekvő munkanélküliséget nevezte a XXI. század magyar kihívásainak, amelyekkel szembe kell nézni és megoldást találni. /Guther M. Ilona: Orbán: 2006 a változás éve legyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2006. január 9.
Tiltakozik a Kráter Műhely Egyesület, a szerző magyarországi életműkiadója, hogy Wass Albert novelláját cenzúrázta az erdélyi Mentor Könyvkiadó. Káli Király István azt mondta, hogy “Publicisztikai fogás nem illik egy novellába”, ezért vették ki Tőkés László nevét. Az egyesület álláspontja szerint azonban ez az indok nem állja meg a helyét, mert a név kivétele a novella jelentését módosítja. Wass Albert novellája nem publicisztikai, hanem politikai irodalom. A Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata februári számában közli a cenzúrázatlan, eredeti novellát. Az Erdélyi Napló 2005. november 22-i számában olvasható volt az eredeti szöveg. Korábban az Ember az országút szélén című Wass-műből maradt le az utóirat, amelyben a szerző a Ceausescu-rendszert bírálta. A második kiadásban viszont már szerepel ez a részlet. /A Kráter Műhely Egyesület sajtóközleménye. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2006. január 9.
Molnár Zoltán (Csíkszeredában ismert becenevén: Mozo) élete és életműve 24 évesen torzóban maradt. Megjelentek versei Torzó. Versek /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda( címmel. Költészete – Perczel István pécsi egyetemi tanár megfogalmazása szerint – „privát, indiszkrét líratragédiája” megpróbálja közvetíteni a legvégső érzést: a szenvedéssel és vigasztalással, illetve belenyugvással küszködő fiatal lélek üzenetét a világ felé. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./2006. január 10.
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) ügyészei teljesen elszakadtak a realitástól, és nem látják, vagy nem akarják látni azokat a korrupciós problémákat, amelyekbe az egyszerű ember naponta beleütközik – nyilatkozta január 9-én Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Ezt a következtetést a miniszterelnök az Országos Korrupcióellenes Stratégia Alkalmazása Vezetőtanácsának ülését követően vonta le. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét önkényesen, felelősségektől mentes szabadságként értelmezik az ügyészek. A kormányfő felhatalmazta Monica Macovei igazságügyi minisztert az összes megszorító intézkedés alkalmazására a korrupció elleni harcban. A szellemi tulajdonra vonatkozó törvénykezés a másik olyan terület, amelyen az EB komoly elmaradásokat, hiányosságokat regisztrált Bulgária mellett Romániában is. Az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal mára teljeses EU-átvette a jogszabályokat, a gond ezek alkalmazásával van. A „vámhatóság és a gazdasági rendőrség azonban nem alakította ki azokat a megyei struktúrákat, amelyek a törvény betű szerinti alkalmazását ellenőrizhetnék” – nyilatkozta Varga Gábor. az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója. /Gujdár Gabriella: Korrupcióellenes csúcs Bukarestben – haladékot kapott a bírói testület. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2006. január 10.
A Sonntags Blick svájci lap január 8-i, vasárnapi száma arról tudósított, hogy titkosszolgálatuk november 10-én az Onyx kémhold segítségével elfogta az egyiptomi hasonló szerv egyik jelentését, mely szerint a romániai Kogalnicenau repülőtéren huszonhárom iraki és afgán foglyot tartottak fogva, és hallgattak ki. A román hatóságok hevesen tagadták mindezt. /Simó Erzsébet: Összefüggések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2006. január 10.
A Nagy-Románia Pártban Corneliu Vadim Tudor elnököt sorra hagyják ott emberei, egy év alatt csak honatyából tizenhatot veszített, és jócskán megfogyatkoztak helyhatósági képviselői is. Nemrég a párt legerősebb területi szervezetéből, a kolozsváriból váltak ki tizenketten. Érdekes, hogy miközben a nacionalizmus, a magyarellenesség Romániában még mindig nyerő lap – az RMDSZ kormánykoalíciós partnerei is nem egyszer rájátszanak -, a Nagy-Románia Párt lassan eloszlik. A párt hívei közül mind többen látják be, hogy Vadim Tudorral az élen soha nem kerülnek még kormányközelbe sem. Nem azért távoznak tehát a párt tisztségviselői, mert a nacionalizmusnak bealkonyult. Aggasztó viszont, hogy a távozók pályafutásukat valószínűleg más pártokban, esetleg éppen a demokraták és liberálisok soraiban folytatják. /Bogdán Tibor: Nagy rompárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2006. január 10.
Az utóbbi időben lezajlott események több tanulsággal is bírnak a Kolozs megyei RMDSZ elnöksége számára: a koalíciós partnerek továbbra is megbízhatatlanok, legtöbb esetben rosszul sül el, ha engednek az RMDSZ központja által gyakorolt nyomásnak. Emil Boc polgármester sorozatos átveréseit látva, a kolozsvári magyar közösségen belül egyre többen vélekednek úgy, jobb nélkülük, mint velük. A gödörtömés kapcsán Boc meglehetősen kétszínűen játszott. Az Főtér-ügy példája annak, hogy az RMDSZ egyáltalán nem bízhat koalíciós partnereiben. A másik a különböző decentralizált intézmények élére kinevezett igazgatók kérdése. Jelen pillanatban csupán egy ügynökség élén van magyar vezető, az is csak január 9-től. (Több mint másfél év telt el a helyhatósági választások óta). Értesülések szerint a D.A. Szövetség helyi képviselői hallgatólagosan egyetértenek azzal, hogy a számukra kulcsfontosságú pozíciót magyar nemzetiségű személy nem tölthet be. A koalíciós partnerek megszegték a szabályokat az alprefektusi tisztség esetében is. A felek megállapodtak abban, hogy ez a funkció az RMDSZ-t illeti meg. Mégis, a Demokrata Párt Cynthia Curtot, a polgármester közeli munkatársát küldte versenyvizsgára, noha az egyezség az volt: nincs ellenjelölt. /Kiss Olivér: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2006. január 10.
Komlós Attila alig egy hete foglalta el a HTMH elnöki székét, részt vett a csíkszeredai magyar főkonzulátus történelmi pillanatnak tartott megnyitásán. – Örült annak, hogy hosszú várakozás után megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus. A főkonzulátus megnyitójának időpontja egybeesik két fontos, a határon túli magyarság életét érintő magyarországi törvény életbelépésével. Az egyik a honosítás megkönnyítését lehetővé tévő jogszabály, emellett hatályos lett a speciális nemzeti vízum. „Ez a sorozat beleillik a magyar kormány egy évvel ezelőtt meghirdetett törekvésébe, amellyel öt pontban határozta meg a nemzeti felelősség programját. Vagyis a Szülőföld Programcsomag létrehozása, a honosítás méltányosságának és gyorsaságának bevezetése, a nemzeti vízum, az európai integrációs folyamat segítése a környező országokban, beleértve az ott élő magyarság autonómiatörekvésének erkölcsi és politikai támogatását, végezetül a határon túli magyarság státusának az alkotmányban való rögzítése. Mindebből az első négy pont megvalósult, az utolsón pedig erőteljesen dolgoznak a szakemberek a határon túli magyar közösségek képviselőinek bevonásával” – nyilatkozta Komlós Attila. Ő a Magyarok Világszövetségének 1989-től 1991 decemberéig főtitkára volt, hangsúlyozta, hogy annak a világszövetségnek, semmi köze nincs a mostanihoz, sem a tendenciájában, sem felfogásában. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás körüli bonyodalom „a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, mély sebet ütött rajtunk, amit nehéz gyógyítani.” A történészek majd megállapítják, ki a felelős mindezért. Komlós azt szeretné elérni, hogy „a határon túl élő nemzettestvéreink és Magyarország viszonya nem a megsegített és a megsegítő viszonylatában létezzen, hanem a partnerség keretében.” Komlós szerint a határon túli magyarság komplex fogalomként már nemigen létezik, hanem van erdélyi, felvidéki, vajdasági magyarság, mind sajátos problémákkal. – Elégségesnek tartja a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok iránti erőfeszítéseit? Hiszen az utóbbi időben rengeteg bírálat éri a Gyurcsány-kabinetet a támogatások késése, csökkentése okán. Erre a kérdésre Komlós kifejtette, amit ígértek, azt szinte teljes mértékben betartották. Szerinte a kormány kezdeményezése jól szolgálja az anyanyelvi, nemzeti önazonosság megélését jelentő kulturális egység teljesülését. A kémbotrányról az a véleménye, hogy az ország és az intézmény hírének nem tesz jót. „Méltatlanul érintett olyan embereket, akik nem is voltak érintettek” – jelentette ki. A HTMH és az általa képviselt ügy nem szennyezhető be ezzel a botránnyal. Komlós Attila /sz. 1947/ elvégezte a budapesti Református Teológiai Akadémiát, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kétéves újságíró iskoláját és az amerikai Princeton University teológiai posztgraduális képzését, és megszerezte a Master of Theology tudományos fokozatot a nemzetközi egyházi kapcsolatok területén. Felelős szerkesztője és kiadója volt a Reformátusok Lapjának, a kilencvenes évek elején a Magyarok Világszövetsége megbízott főtitkára, majd ügyvezető elnöke, 1996 és 2005 decembere között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) ügyvezető elnöke, a MÚOSZ elnökségének tagja. A HTMH elnöke korábban sem volt és ma sem tagja politikai pártnak. /Rostás Szabolcs: „Nagy család vagyunk” Beszélgetés Komlós Attilával, a HTMH elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2006. január 10.
A Határon Túli Magyarok Hivataláról nem sok jót lehetett hallani az utóbbi hónapokban. Pedig ehhez a testülethez megalakulása óta sok reményt fűztek a határokon túl élő magyarok. A hivatal koordinálta a Kárpát-medencei magyarságnak juttatott anyaországi támogatásokat, programokat szervezett, koncepciókat dolgozott ki az egységes nemzetstratégia kialakítása érdekében. Azután mintha megtört volna a hivatali munka lendülete. S ezért bizonyosan nem a HTMH volt elnöke, az erdélyi Bálint-Pataki József okolható. Tavaly rossz hírek jöttek a HTMH háza tájáról. Először Bálint-Pataki József – egészségi okokra hivatkozva – távozott a testület éléről. Később a hivatalt és annak vezetőjét a hírhedett, máig is tisztázatlan román kémüggyel hozták kapcsolatba. Hónapokra betöltetlen maradt a testület vezetői széke. A baj a kormány háza táján kereshető, mely a ,,külhoniakkal” való törődést egyre inkább félvállról vette, s főleg annak anyagi fedezetét nem biztosította. Tavaly például Erdélybe hónapokig nem érkezett egy fillér sem az Illyés Közalapítványtól, s a híres-nevezetes Szülőföldalap is fikció maradt egyelőre, a szocialista–liberális kormányzat minden fogadkozása, nagyotmondása ellenére, írta Magyari Lajos. Most új vezető került a HTMH élére Komlósi Attila személyében, aki nyilatkozott a Duna Televíziónak elképzeléseiről, szándékairól. Most az a kérdés, jut-e úgy pénzhez a hivatal, hogy hivatását igazán betölthesse. /Magyari Lajos: Megújuló HTMH? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2006. január 10.
Nyilvánosságot kapott az RMDSZ-közeli körök egy újabb botrányos hamisítása. Wass Albert egyik novellájából a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó, melynek Markó Béla is részvényese, egyszerűen kihagyta Tőkés László nevét. Az eset napvilágra kerülése után a kiadó magyarázkodott: a cenzúra oka állítólag „a műfaji tisztaságra való törekvés”. Ez az eset beilleszthető egy évtizedes folyamatba: az RMDSZ és holdudvara ismételten megkísérli a történelem átírását, állapította meg Borbély Zsolt Attila, aki korábbi múltátírási kísérletekről írt. Az 1995-ös atlantai tárgyalások idején megpróbálták visszamenőleg legitimálni az RMDSZ történetének mindmáig legnagyobb botrányát, a Neptun-gate-et. 1996-ban, az RMDSZ addig nagyjából egyenes pályáján törést hozó esztendőben, a választások előtt több olyan nyilatkozat is elhangzott az RMDSZ vezetői részéről, mely valószínűsítette, hogy a szervezet akár az Iliescu-féle posztkommunista erőkkel is közösen fog kormányozni, ha erre lehetőséget kap. Markó Béla a Népújság 1999. május 14-i számában megjelent interjúban ezt letagadta. (Majd 2000-ben kormányzati együttműködést kötött Nastaséékkal.) 1999 végén, amikor Tőkés László a legmagasabb magyar állami kitüntetést kapta meg, akkor még az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, az RMDSZ Tájékoztatója hallgatott az eseményről. Ugyancsak 1999-ben jelent meg az RMDSZ gondozásában egy CD-ROM, melynek kronológiája tendenciózusan hiányos, az RMDSZ vezetőire nézve kellemetlen ügyek nem vagy alig szerepelnek benne. A Neptun-ügyből kimaradt maga a tárgyalás, Tőkés László nyilvánossághoz fordulása, valamint az SZKT elítélő nyilatkozata. Nagy Benedek Tőkés László elleni 1994. december 20-i puccskísérletéről teljes a hallgatás, mint ahogy nem esik szó a háromállomásos (Alsócsernáton – Érmihályfalva – Nyárádszereda) Fórum-mozgalomról sem. Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója most kijelentette: Markónak „semmi köze az egészhez, különben Markó Béla életében két sort sem olvasott Wass Alberttől, nem tartja jó írónak.” Valaki nem tart jó írónak valakit, miközben nem olvasott tőle két sort? Akkor minek alapján mond véleményt? – kérdezte Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Mit hozhat még a múlt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 10./2006. január 10.
Gond nélkül gyűlnek a Magyar Polgári Párt bejegyeztetéséhez szükséges támogatói aláírások – tájékoztatott Tőkés András, az MPSZ országos elnökségének tagja. A Maros megyei szervezet vállalta a szomszédos Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szeben, valamint Arad megye, továbbá a Kárpátokon túli Jászváros területén is az aláírásgyűjtést. Kolozs megyében az előirányzott 1500-ból az elmúlt év végére 400 már összegyűlt. Arad megyében már közel állnak ahhoz, hogy befejezzék a gyűjtést. Hamarosan megalakul majd az Arad megyei szervezet, továbbá Szászrégenben és Erdőszentgyörgyön is alakul helyi MPSZ-szervezet. Egyesek az RMDSZ által indított megtorlási akciók okozta félelmükben fordultak el az MPSZ-től, jelezte Tőkés. Az országos elnökség és a Bihar megyei vezetők szembenállása Tőkés András szerint tarthatatlan. /Sz. L.: Gyűlnek az aláírások. Tőkés András: „A helyzet tarthatatlan, a konfliktust mihamarabb rendezni kell”. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 10./2006. január 10.
Marosvásárhelyen az utóbbi években csak rövid időre találkozhattak magyar nyelvű helyi műsorokkal a tévénézők. Most bejelentették, hogy a Marosvásárhelyi Televízió két hét múlva indítja adását, amelyben a román nyelvű műsorok mellett magyar nyelvű híradó, illetve vitaműsorok is helyet kapnak. Simonffy Katalin, a Román Televízió magyar adásának szerkesztője szerint a Marosvásárhelyi Televízió leginkább párttévének minősíthető vállalkozás. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke kizárta ennek a lehetőségét. A Marosvásárhelyi Televízió szerkesztőségét Mugurel Gorea vezeti. A magyar szerkesztőket a helyi napilapok munkatársai, illetve a rádiós újságírók közül toborozták. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió kuratóriumi tagja szerint magánvállalkozásról van szó, amelynek semmi köze nincs a közszolgálati televízióhoz. Marosvásárhelyen saját tévéadó a rendszerváltást követő év, 1990 elején működött – mindössze néhány hétig. A műsorszórás jogát a nacionalista erők tiltatták be. A Pro TV, illetve az Antena 1 marosvásárhelyi stúdiói később próbálkoztak magyar nyelvű műsorok bevezetésével, de idővel megszüntették azokat. /Új jel a vásárhelyi képernyőn. Két hét múlva magyar nyelvű helyi műsorokat is nézhetnek a marosvásárhelyiek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2006. január 10.
Joni Géza, a Roma Párt képviselője vágta el az ünnepi szalagot a gyergyószentmiklósi új roma iskola január 9-én történt hivatalos megnyitóján. Kari Attila, a roma iskola igazgatója közölte, a roma oktatás problémája még nem teljesen megoldott, hiszen a nagy létszám és a kevés tanterem miatt csak összevont osztályok működhetnek. Az iskola felszerelését Gyergyószentmiklós testvértelepülése, a budapesti V. kerület adományozta. /Barabás Márti: A legjobb roma iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2006. január 10.
Január 6-án került sor Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetemen Demény Piroska doktori tézisének a megvédésére. Utoljára a 70-es években a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban oktató Demény István Pál magyartanár szerzett doktori címet, a 90-es években. Demény Piroska az első tanárnő a kollégium történetében, akinek ez a magas cím kijár. /Bakó Botond: Doktori címvédés Kolozsvárott. Az enyedi Kollégium ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./2006. január 10.
Kocsik József, az AMMGE elnöke értékelte az elmúlt esztendőt a gazdatömörülés szempontjából. Félsikerek és félkudarcok jellemezték a 2005. évet, szögezte le. A gazdaszövetség szervezésében Arad megye több mint 200 gazdálkodója szerzett mezőgazdász, illetve állattenyésztő oklevelet. Pályázatok finanszírozása révén szinte minden igénylő részesült az EU-csatlakozásra történő felkészítésben, ahol magyarországi szakemberek tartottak előadást számukra. A Gödöllőn, illetve Szegeden megtartott továbbképzőkön 38 személy szerzett farmer oklevelet; 50 személy vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron; a Hódmezővásárhelyen megszervezett mezőgazdasági kiállításra Arad megyéből 2 autóbusz szállította a gazdálkodókat; a Kétegyházán megtartott gazdasszony-képzőn 10-en vettek részt; vetőmag kukoricát termesztettek Kisiratoson és Pécskán. Idén pályázaton nyert pénzből kezdik el 25 gazdálkodónak a biotermesztésben történő kiképzését. Nagy üzletnek tűnik a magyar szabadalom, az energia-fű termesztése, ebben is részt akarnak venni. A félkudarcok: Arad megyében 31 gazdakör szerepel a nyilvántartásban, jó néhány azonban vegetál. Ezeknek a valós beindítása még komoly munkát igényel. /Balta János: Félsikerek és félkudarcok éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./2006. január 10.
Küküllőpócsfalva majdnem százéves református temploma megtelt karácsonykor. A templomban egyforma fehér ruhácskákban, a Szivárvány játszóház tíz kicsi tagja mutatkozott be rövid kis műsorával. A játszóház 2005 áprilisától működik, minden vasárnap, nagy sikere van a gyermekek körében. /Schuster Klára, Küküllőpócsfalva: Szivárvány játszóház Küküllőpócsfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./2006. január 10.
Egy gyászjelentés tudatta a december 12-i Népújságban, hogy a közönség egyik kedvence, a népdal és magyar nóta egyik kiváló tolmácsolója, Balogh Dénes örökre elment. Temetésén kevesen vettek örök búcsút tőle. Torma Irma olvasói levelében megkérdezte, hol voltak a népdal- és nótaszerető emberek, hol van a Maros Művészegyüttes vezetősége, az együttesbeli volt kollégái, ők nem jöttek el a temetésére. Régi jó barátja, Varró Domokos emlékezett meg az elhunytról, Alsóboldogfalva szülöttjéről. Balogh Dénest 72. évében, 2005. december 10-én érte el a halál. Az alsóboldogfalvi temetőben nyugszik örökre. Számára kedves volt Marosvásárhely, de még kedvesebb a szülőfalu határa. Úgy 40 évvel ezelőtt éppen kaszált az út mentén és dalolt, amikor egy arra járó személygépkocsi a közelében megállt és elhívták, énekeljen a marosvásárhelyi Székely Népi Együttesnél. Több ezer helységben több ezer népdal csendült fel Balogh Dénes előadásában, színpadokon, előadásokon, rádióban. /Varró Domokos: In memoriam Balogh Dénes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./2006. január 10.
A Vajdahunyadhoz tartozó Rákosd a kilencvenes években tipikus példája volt a kihalófélben lévő falunak. A magyar közösségre nézve hatványozottan igaz volt az állítás, hiszen 1999-ben megszűnt a helybeli anyanyelvű oktatás, a református parókia üresen rogyadozott, a templomban csak négyen-öten találkozgattak vasárnaponként, magyar szót alig lehetett hallani az utcán, bár a határban a helységnévtábla magyarul hirdette a falu nevét. Tavaly új lelkész érkezett a faluba. Fiatal, lelkes és hivatástudattal megáldott. Batizán Attila lelkész a helybeliekkel rendbe szedte a csűrnek használt melléképületet, amelyben bibliaórát, délutáni foglalkozást szervezett gyermekeknek, ifjaknak, asszonyoknak. Karácsonyra elkészült a parókia pincehelyiségében kialakított ifjúsági klubterem is. – Ide szívesen engedjük a gyermekeinket, mert tudjuk, hogy csak jót tanulnak, s ami nagyon fontos, újra kezdenek magyarul beszélni – mondják a szülők. Most testvérgyülekezetet keresnek. /Gáspár-Barra Réka: Újjáéledt rákosdi közösség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./