udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7017 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 6991-7017 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. január 7.

A kettős állampolgársággal kapcsolatos írásokban szóba került több erdélyi fejedelmek neve, legalább megtudja az egyre sekélyesebb ismeretekkel rendelkező (romániai) magyar társadalom is, hogy kik is voltak ezek, írta Szabó Csaba, a lap munkatársa. Szerinte János Zsigmond, Báthory István, Bethlen Gábor, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc törökpártiak voltak. Erdélyben ugyanis, kiváltképpen a szórványban elképesztő a kettős állampolgársággal, de a magyarországi politikai eseményekkel kapcsolatos tájékozatlanság is. Szabó Csaba ironikusan írt a kérdésről: valójában négyes állampolgárságot kellene kérni: németet, törököt, magyart és románt. „Mert hát mind a négy ma is létező államnak részei voltunk” írta. /Szabó Csaba: Ötös állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

Kuszálik Péter rovatában ismét ironikusan írt a kettős állampolgárságról. Egy bajba jutott utast idézett, akin románok segítettek. Azzal ijesztgették őt, hogy a románok majd „agyonvernek, amiért nem mentünk el szavazni”. Kuszálik ezt a véleményt eljuttatná minden magyarországi választó, kis- és nagypolgár lakcímére, valamint Kovács László volt külügyminiszter brüsszeli postaládájába. Ez ugyanis cáfolja a gyűlöletfekete tablót, melyet az évszázadok során a románokról „kialakított magának a felsőbbségtudattal fölös mértékben megáldott Magyar Nemzet”. Kuszálik intette a magyar nemzetet, hogy a „Gőg helyett ezentúl az Alázat zászlaját emelje magasra!”. /Kuszálik Péter Morfondír. Sancta simplicitas! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2005. január 7.

2005. december 5-én nyilvánvalóvá vált: nincs magyar nemzet, írta Csóti György, az MDF politikusa. 1956-ban még volt. A kádárizmus ölte meg, morzsolta fel 34 év alatt. Magyarországon több mint négy évtizeden át egy szó sem esett a Hazáról, a Nemzetről, a Magyarságról és Trianonról. Így érthető, hogy a nemzet megszűnt. „A Kárpát-medencében tízmillió tudathasadásos, elbutított magyar (tisztelet a másfél milliós kivételnek és a fiatalkorúaknak!) él a meghagyott 93 ezer négyzetkilométeren, és mintegy négymillió szétszórtan a szomszédos országokban, 84 éve nemzeti elnyomásban, megaláztatásban, kisemmizve.” Európa legtöbb országában megadták a kettős állampolgárságot a spanyoloktól, portugáloktól kezdve a németeken, szlovákokon keresztül a horvátokig, szerbekig, románokig. Sehol nem volt erről vita. Magyarországon felelőtlen hazárdjáték volt a népszavazás kierőszakolása. Ezt a kérdést a politikának kellett volna megoldania. „A Gyurcsány-kormány azonban elődjén is túltett. Aljas, hazug, erkölcstelen kampánnyal félrevezette a lakosságot. (tizenhat éve vagyok a politikában, soha nem használtam ilyen erős kifejezéseket, most azonban ezt indokoltnak tartom.)”- írta. A határon túl az elkeseredés, a csalódás leírhatatlan. December 5-én Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, ami példátlan az európai nemzetek történetében, elutasította 3-4 millió testvére feléje nyújtott kezét. A nép elbutításáért és félrevezetéséért a Kádár és Gyurcsány nevével fémjelzett politika a felelős. (A szerző az MDF politikusa, volt külügyi államtitkár.) /Csóti György: Európában eltűnt egy nemzet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

Baloldali beállítottságú ember, elmondja a ,,másik” oldal véleményét, írta Ostyányi Lajos Budapestről. Szerinte a kettős állampolgárságról szóló történet hatalmi harc volt a pártok között. A Magyarok Világszövetsége népszavazást kezdeményezett. Az aláírók között a legelsők a legnagyobb ellenzéki párt vezetői voltak. A kormányzat kampánya is undorító volt, szögezte le a hozzászóló, a riogatás emberek átözönlésével. /Ostyányi Lajos, Budapest: Nem kérünk kinti szavazókat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

2005. január 7.

Az autonómia-népszavazás kiírása ügyében levélben hívta párbeszédre Albert Álmos területi elnököt a Magyar Polgári Szövetség két alelnöke, Tulit Attila és Sántha Imre, valamint Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök. A január 10-re szóló meghívás célja a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazási javaslat helyi tanács elé terjesztése. /(b. kovács): Az MPSZ tárgyalást kezdeményez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

2005. január 7.

Egyhangúlag hozzájárultak a kolozsvári városrendészeti bizottság tagjai a Szent Mihály-plébánia azon kéréséhez, hogy Márton Áron püspök szobrát állítsák fel a Főtéren. Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását minden valószínűség szerint az ősz folyamán leplezik le. Az engedélyeztetési folyamat körülbelül két-három hónapot tart. Emil Boc polgármester gyorsított eljárással kibocsátja majd a szükséges építkezési engedélyt. /(k. o.): Bizottsági igen a Márton Áron-szoborra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

Udvarhelyszéken tavaly is több volt az elhalálozás, mint a születés. Van olyan udvarhelyszéki település, Homoródalmás, ahol tavaly mindössze két gyermek született, igaz, van olyan község is, Bögöz, ahol 62 újszülöttet vettek nyilvántartásba. A 23 udvarhelyszéki vidéki település közül 13-ban tavaly kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. Az utóbbi években mérséklődött a népfogyatkozás. A 4.475 lelket számláló Farkaslakán tavaly többen születtek, mint 2003-ban. A nagyközségben azonban a népszaporulat továbbra is negatív. Felsőboldogfalván az újszülöttek száma meghaladja az elhunytakét: születés 27, elhalálozás 26 volt tavaly. Fenyéden ugyancsak pozitív a mérleg: 30 születés, 22 elhalálozás. Galambfalva község népessége is szaporodott tavaly. Az 1.406 fős lakosú Homoródalmáson tavaly mindössze két gyerek született, az elhalálozások száma pedig közel harminc. A 12 falut magában foglaló Homoródszentmártonban tavaly 32 gyermek született, és 46 személy halt meg. Kányádon 16-an hunytak el, és 10-en születtek, Kápolnásfaluban pedig 26-an távoztak az élők sorából, és 22 gyerek érkezett. A 6.306 lelket számláló Korondon tavaly születés 55, elhalálozás 54 volt. Lövétén 2004-ben 38-an hunytak el, és 35-en születtek. Máréfalva községben tizenketten haltak meg, és tizenhatan születtek. Oklándon 16 újszülöttet kereszteltek, és 15 főt temettek. Oroszhegyben 51 születés és 44 elhalálozás volt. A több mint 6.800 lakossal rendelkező Parajd fogyóban van: 65 gyermek született, és 78 személy hunyt el. Siménfalván 33 születést és 38 elhalálozást jegyeztek tavaly. Székelyderzsben 18-an haltak meg, és 14-en születtek, Szentábrahámon pedig 22 haláleset és 23 születés volt. Újszékelyen 32 tavaly született kisgyermek van, az elhunytak száma pedig 30. Varságon 25-en távoztak el az élők sorából, és 20 újszülöttel szaporodott a község lakossága. Az 5.829 lakossal rendelkező Zetelakán tavaly 67-en hunytak el, és 49-en születtek. Abos Maria, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, Hargita megyében tavaly január elsején 329.190-en éltek. A hat hónappal későbbi adatok már jelentős csökkenést mutatnak: 2004. július elsején 328.457 volt a megye lakosainak száma. A szakember szerint bár a megyében a népszaporulat továbbra is negatív, a népfogyatkozás már nem olyan nagy mértékű, mint korábban. /Kiss Edit: Még mindig fogyunk, de már nem olyan nagy mértékben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2005. január 7.

Balázs Bécsi Attila, a tizenegy éve működő szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány elnöke kifejtette, hogy a Téka művelődési központot biztosít a helyi és környékbeli magyar közösségek részére. Az állandó programok közé tartozik a néptánc-, népzene- és néprajzoktatás. A 13 ezer kötetes könyvtárnak 526 beiratkozott olvasója van, emellett felnőttképzési programok, népfőiskolai előadások, információs központ (teleház) működtetése, internet, számítógép-, fénymásoló-használat, pályázati tanácsadás stb.), szabadidős klub, videotéka, aerobik, jóga, asztalitenisz, irodalmi kör, olvasókör, informatikusok klubja, szórványkollégium fenntartása, felkészítők, tanulási gyakorlatok gazdagítják a kínálatot. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004. március 1-jén megkezdődtek az új kollégium építési munkálatai a Téka Ház udvarán. /Szamosújvár. Betöltötte 11 évvel ezelőtt vállalt szerepét a Téka Ház. A szórványkollégium új épülete szeptemberben megnyílik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület január 4-én két Magyarországon élő költő, Czegő Zoltán és Kaiser László vendégszereplésével kezdte el ez évi rendezvénysorozatát. Kaiser László az olvasástól egyre inkább elforduló fiatal generáció magatartásáról beszélt. Czegő Zoltán szerinte a társadalom idézi elő bajt azzal, hogy szabadosságot és a szórakozási lehetőségek megszámlálhatatlan formáját kínálja az egyénnek. /Kertész Melinda: Bánkódó költők – derűs olvasók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2005. január 7.

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetének elnöke kijelentette: a szövetség január 15-i fórumán javasolni fogja Szász Jenő elnök és Szilágyi Zsolt alelnök menesztését. Gazda szerint a háromszéki MPSZ-tagok úgy vélik, Szász és Szilágyi nem vettek részt aktívan az MPSZ-jelöltek választási kampányában. Gazda reméli, hogy a szövetség vezetőségének menesztésére irányuló szándék következtében nem robban ki konfliktus az MPSZ-ben. Kifejtette, az MPSZ-en belüli problémák első jelei akkor mutatkoztak, amikor a szövetség Bihar megyei szervezete Szász Jenő támogatásával úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokon, és nem szerepelteti jelöltjeit a Népi Akció listáin. A háromszékiek azt is javasolni fogják január 15-én, hogy az MPSZ alakuljon politikai párttá. /Szász és Szilágyi menesztését követelik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

Az 1989-es változás után megmaradt kevés magyar intézményről kiderült, hogy „egy-két kivétellel a munkatársak hős ellenállók voltak, akik tovább vezették a (legtöbbször kultúr)intézményt” – írta Nagy László. Megkezdődött egymás dicsérgetése, mosdatása. Emiatt Nagy László ismertette „(saját írásaik alapján) ezen elvtársak életrajzát”, főleg a Szabadság hasábjain. Bőven születtek ellenvélemények. Az egyik ilyen volt vezető elvtárs A Hét munkatársa volt, és … a Ceausescu család meghitt belső barátja. Ezt a személyt Markó Béla védte meg, figyelmeztetve, hogy „figyelteti” őt (persze a Szabadságot is figyelteti), és hogy hangnemem „ádáz jobboldali”. A másik a Korunk főszerkesztője volt, majd nyugdíjasként és akadémikusként az A Hét egyik szerzője. Emlékiratainak megjelenése után Nagy László szóvá tette a Szabadságban, hogy talán dr. Groza Petru, a sztálini idők (1945–52) felelős román miniszterelnöke (a Duna–Fekete-tenger csatorna megalapítója, a görög katolikus egyház beolvasztója, Márton Áron és sokezer társa bezáratója stb.) mégsem „nagy haladó román hazafi”. Az illető nemrég kiadott naplójában Nagy László írásának közléséért a Szabadság a „szennylap” jelzőt kapta. /Nagy László: Ez is dicséret… = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A Korunk főszerkesztője volt, akadémikus: Gáll Ernő.

2005. január 7.

A Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb kiadványa a Magyar–roma társalkodó szótár, szerzője Gálfalvi Gábor. Szintén friss kiadványa a Kulturális Központnak a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című album, amelyhez CD-lemez is tartozik. A Kulturális Központ korábbi 2004-es kiadványai a Zsindelyország című album, amely a varsági–oroszhegyi fotótábor anyagát gyűjti egybe, és a Barangolás – Borszék és környéke – című album, a borszéki fotótábor anyagából. /Magyar–roma társalkodó szótár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

A Temesvári Műegyetem rektora képmutató módon állította, hogy szó nélkül alávetik magukat a Legfelsőbb Bíróság határozatának, amennyiben az az egykori Piarista Líceum épületegyüttesét visszaadja jogos tulajdonosának, a katolikus egyháznak. Köztudott, hogy a szóban forgó ingatlant a kormány sürgősségi rendelettel évekkel ezelőtt visszaadta a temesvári püspökségnek, és éppen a Műegyetem gáncsoskodása miatt eddig nem vehette birtokba. /(Sipos): Kétszínűség a négyzeten. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

2005. január 7.

Keserű és megrázó könyv Lőrincz György háromrészes regénye, a Pusztulás /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004/. A regény Sajgóföld néven szereplő történelmi táj egyik szegletének lassú felőrlődését követi nyomon a kommunizmus évtizedeiben, majd a belső tartásukban megingott közösségek gyors széthullását 1990 után. A Pusztulás egyik központi motívuma az egyéni és kollektív emlékezetvesztés. A regény a Köblös család négy nemzedéke és a körülöttük élők sorsát kíséri figyelemmel. /Márton László: Sajgóföld fölött az ég. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 8.

Négy megyében ad magyar prefektust, nyolcban pedig az alprefektusi tisztségre is számíthat a romániai magyar érdekvédelmi szövetség. A kormány január 7-i ülésén született döntés szerint Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó Szörény megyében szerezte meg az RMDSZ a vezető beosztásokat. Kovászna megyében a prefektusi tisztséget György Ervin, a helyi kábelszolgáltató vállalat igazgatója fogja betölteni. A 43 éves politikus az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának az alelnöke, Kolozsváron végzett geológia szakon. Borbély László, a közmunkálatokért és területrendezési ügyekért felelős miniszter az új kinevezésekkel kapcsolatban elmondta: a mostani négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ az 1996-os első kormányszerep-vállalásához képest megerősödött. Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal viszont a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedik. Máramaros megyében az eddig parlamenti képviselőként dolgozó Böndi Gyöngyike lett a prefektus, Beszterce-Naszód megyében pedig az RMDSZ megyei szervezete elnökét, Szilágyi Jánost nevezték ki ebbe a tisztségbe. A szövetség a krassó-szörényi prefektusi tisztséget is megkapta, még nem lehet tudni, hogy kit neveznek ki. /Négy prefektust és nyolc alprefektust ad az RMDSZ. Kovászna megyében heves tiltakozást váltott ki magyar vezető kinevezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2005. január 8.

Kinevezték Hargita megye új prefektusát, a demokratapárti Strujan Constantint. Az alprefektusi tisztséget továbbra is Dézsi Zoltán tölti be, aki 1996-2000 között prefektusként, majd rövid ideig a Hargita Megyei Tanács alelnöke volt, ezt követően az SZDP kormány alatt az alprefektusi tisztséget töltötte be, ugyanakkor a prefektusi tisztség feladatait is ellátta a november 28-ai választásokat megelőző kampányban és az ezt követő időszakban, miután Mircea Dusa korábbi prefektus előbb képviselőjelölt volt, majd az SZDP listáján szervezett képviselői mandátumot. Strujan Constantin egyetemi tanulmányait a Bukaresti Gazdasági Akadémián végezte. Strujan Constantin a román nyelv mellett, felsőfokú szinten beszéli a francia nyelvet, középszinten az olaszt és a magyar nyelvet. /(Daczó Dénes): Strujan Constantin a kormány Hargita megyei megbízottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2005. január 8.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tervezett önálló karok létrehozása, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román állami támogatásának a megszerzése az elsőrendű kérdés, az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatain csak akkor kell majd gondolkodni, ha ez a két feltétel már teljesült – jelentette ki Kötő József, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. Továbbra is az önálló egyetem megteremtése a cél, de az ehhez vezető úton egyik fontos állomás az önálló magyar karok létrehozása. Az EMTE kapcsán Kötő örvendetesnek tartja, hogy a kormányprogramba bekerült a felsőoktatási intézmény román költségvetési pénzből való támogatása. /Borbély Tamás: Kötő: Nem elsődleges fontosságú az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2005. január 8.

Nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről a határon túli magyarok politikai vezetői, akik kétnapos szabadkai tanácskozásuk zárónyilatkozatában elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, s nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatták őket. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei vezetőinek kétnapos szabadkai tanácskozása január 7-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja az Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. A „kis MÁÉRT” résztvevői megalakították a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevű (HTMSZF) szervezetet, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak majd, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett találkozón a MÁÉRT-tagokon kívül megfigyelői minőségben részt vettek nyugat-európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselői is. A HTMSZF évente kétszer fog ülésezni, a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek képviselői szavazati joggal fognak rendelkezni benne, az anyaországgal nem határos nyugat-európai, illetve tengeren túli magyar szervezetek képviselői megfigyelői státust kapnak. Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a magyar kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére – derült ki a szabadkai tanácskozáson résztvevő politikusok nyilatkozataiból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a hátáron túli magyarok helyzetét. Kasza József szerint a találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadták Gyurcsány javaslatait. Kasza leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti azt. Gyurcsány Ferenc ötpontos javaslata: 1. Bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A vízumot öt évre, jelképes díj ellenében lehet igényelni. A kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de munkavállalásra nem. 2. A kormány alkotmányosan rendezné a határon túli magyarok jogállását. A „határon túli magyar” fogalmát közjogi tartalommal tölti meg. A letelepedés, a honosítás kedvezményén túli lehetőségek nyújtása mellett az uniós országokba is érvényes útlevelet adna Magyarország. Erről azonban valamennyi érintett országgal tárgyalásokat kell folytatni, ezért a miniszterelnök határidőt nem tudott mondani. 3. Gyors honosítás. Március 31-ig átfogó intézkedési csomagot dolgoz ki a kormányzat. Az állampolgársági törvény nem módosul, de átalakítják az idegenrendészeti, valamint a bevándorlási szabályozást és intézményrendszert, beleértve a finanszírozás megváltoztatását. A cél az, hogy az egyéves itt-tartózkodást követő hároméves honosítási időszak minimum egy évre csökkenjen. 4. A szülőföldön maradást elősegítendő a kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. 5. Szülőföld-program. Gyurcsány Ferenc közölte: a javaslatokról tájékoztatták az unió soros elnökét, Hollandia budapesti nagykövetét, és a szomszédos országok magyarországi nagyköveteit. /Kettős állampolgárságot követeltek Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2005. január 8.

Sokan Patrubály Miklóst mondják az év emberének. Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársas szerint Patrubály Miklós népszerűségének „titka”: olyanokat mond, amit az emberek hallani szeretnek. A december 5-i kettős állampolgársági szavazatok (1200 körzetben való) újraszámlálása 100 millió forintba került. Ebből a pénzből Erdélyben két szórványkollégiumot lehetett volna építeni. Sike szerint sokak számára Markó Béla az év embere. Bölcsebb civil embernek ajándékozni az ilyen kitüntető címet. Például Böjte Csaba dévai ferences szerzetesnek, aki sok száz utcagyereket és árvát vett hóna alá, magyarít vissza. /Sike Lajos: Akkor ki volt az év embere? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2005. január 8.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint etnikai diszkriminációval jár, és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. Cristian Diaconescu volt igazságügy miniszter, aki most a szenátus emberjogi bizottságának alelnöke, felszólította a kormányt: tisztázza álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „etnikai ismérvek alapján ötéves különleges beutazási vízumot akar bevezetni a határain túl élő magyarok számára”, és lépjen fel „a román állam érdekeinek védelmében”. /Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 6991-7017




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék