udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
101
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-101
Helymutató:
Genf
1991. július 26.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményt hozott nyilvánosságra Tőkés László püspök júl. 8-15-e közötti svájci útjáról. Júl. 11-én előadást tartott Genfben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó genfi tanácskozás párhuzamos rendezvényén. Találkozott Max Kampelmannal, az Egyesült Államok delegációjának vezetőjével. Tőkés püspököt fogadta Mihály román exkirály. A nemzetközi Johannita Rend tagjai közé fogadta Tőkés Lászlót. /Tőkés László svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./1991. augusztus 1.
A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./1991. augusztus 2.
A román külügyminisztérium Genfben, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó konferencián terjesztette a Fehér könyvet, ebben azt állította, hogy a Romániai Magyar Szó, a vidéki magyar napilapok és további ötven magyar sajtótermék állami támogatást kap. Ez nem felel meg a valóságnak, ez hazugság. /Tibori Szabó Zoltán: Hazudik a Külügyminisztérium. Lilát látok a Fehér Könyvtől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ 1991. augusztus 2.
Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1991. augusztus 2.
Avvakumovits Katalin a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány /HHRF/ munkatársaként részt vett a genfi emberjogi értekezleten. Hámos László, a HHRF elnöke mint a hivatalos amerikai kormánydelegáció tagja vett részt a tárgyalásokon. A HHRF tizennégy oldalas angol nyelvű dokumentációt állított össze a román kormánynak 1990. június, vagyis a koppenhágai találkozó óta foganatosított, kisebbségekre vonatkozó intézkedéseiről és gyakorlatáról. Sajnos a genfi konferencián kevés szó esett bármely európai kisebbség konkrét helyzetéről, állapította meg Avvakumovits Katalin. Mégis óriási előrelépést jelent a genfi konferencia, mert önálló tárgyalást rendeztek az eddig tabuként kezelt témáról. A záróbeszédekben több nyugati állam megemlítette a romániai magyarság megoldatlan helyzetét. A román felszólalás visszautasító hangneméből látható volt, hogy ebben az országban hiányzik a megfelelő hozzáállás. /Gál Mária: A túlzott diplomácia konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1991. augusztus 8.
Traian Chebeleu válaszolt a Bihari Napló szerkesztőségének tiltakozó levelére. Chebeleu ugyanis Genfben, júl. 17-i beszédében elítélte a Romania Mare lapot, de ugyanúgy a Bihari Naplót és más magyar lapokat is, azzal, hogy útszéli, ellenséges hangon írnak. Bokor András, a Bihari Napló főszerkesztője visszautasította ezt a vádat. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 8./1991. augusztus 16.
Chebeleu még mindig magyarázkodik, mert az érintett magyar lapok, így a Valóság hetilap tiltakozott amiatt, hogy Chebeleu Genfben útszéli hangúnak nevezte az újságot és együtt említette a Romania Mareval. Chebeleu ígérte, hogy elküldi beszédének szövegét, ezt azonban a szerkesztőség nem kapta meg. /Adonyi Nagy Mária: Harc a nagykövet úrral. = Valóság (Bukarest), aug. 16./1991. augusztus 17.
A kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán nyilatkozott: végveszélyben a magyar sajtó Romániában. Genfben a kisebbségpolitikai konferencián terjesztette a román küldöttség a hivatalos román Fehér könyvet, ebben az szerepelt, hogy "államilag szubvencionált" a Romániai Magyar Szó, a többi magyar napilap és további ötven magyar sajtótermék. Ez az állítás valótlan. Vannak ugyan szubvencionált lapok, például a román művelődési minisztérium segítségével kiadott Korunk, A Hét, Művelődés, az írószövetség támogatja a Helikont és a Látót. A napilapok azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, sőt többszázezer lejt fizetnek be különböző adók formájában. A legnagyobb gond, hogy a papírárak másfél év alatt tizenötszörösére nőttek, a nyomdaköltségek ötszörösére. A legutóbbi, júliusi lapáremelés 15 %-kal csökkentette a példányszámot. A hirdetés kevés, az állami vállalatok hallgatólagosan bojkottálják a magyar újságokat. Kolozsváron egyetlen magyar vállalatvezető sincs. Szükség lenne Magyarország anyagi támogatására. /Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik. Veszélyben a magyar sajtó Romániában. = Népszabadság, aug. 17./ 1991. szeptember 9.
Adrian Nastase külügyminiszter szept. 9-én Moszkvába érkezett a szept. 10-én kezdődő EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kijelentette: a kisebbségek kérdésével a genfi konferencia foglalkozott, úgy véli, hogy most nem ez a kérdés lesz a középpontban. /MTI, TASZSZ/1992. március 3.
Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./1992. március 5.
Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./ 1993. január 19.
Először adott interjút román lapnak Mihai Pacepa, volt román kémfőnök, a Securitate hajdani vezérezredese, aki 1978-ban az Egyesült Államokba távozott és politikai menedékjogot kapott. Nyugaton napvilágra hozta a kémhálózat névsorát, 1987-ben megjelent Vörös horizontok című könyvében leleplezte Ceausescu rendszerét, a diktatúra működését. Most az Evenimentul Zilei kezdte közölni nyilatkozatát. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ rákos daganatként behálózza az országot, a lehallgatás, a levelek felbontása folytatódik, az új kormányban legkevesebb nyolc olyan tag van, akik hajdan a Securitateval együttműködtek. Pacepa szerint az új román titkosszolgálat a régi Securitate több ezer tisztjét alkalmazza. Őket terheli Ion Culianu történész meggyilkolása Chicagóban, 1991-ben. Egy hónappal korábban Dumitru Mazilut támadta meg genfi otthonában két románul beszélő álarcos férfi, elvéve tőle Ellopott forradalom című, Iliescu elnök és Moszva kapcsolatait tárgyaló könyve kéziratát. Romániában ismét titkos listákat állítanak össze azokról a személyekről, akiket egyszer majd le kell tartóztatni. /Evenimentul Zilei (Bukarest), jan. 19: I. rész, ismerteti: Magyar Nemzet, Pesti Hírlap, jan. 21./1993. január 29.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a nemzetközi jogrendszer kisebbségekkel kapcsolatos hatóköréről. Felvázolta a múltat, a bécsi szakértői utókonferencia, ezt követően Koppenhágában és Genfben a szakértői értekezleten eredmények születtek a kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi normákban. Az ENSZ Genfben működő szervezete, az emberjogi bizottság a kisebbségi kérdésekkel is tud foglalkozni. Az EBEÉ keretein belül kineveztek 1992. decemberében egy kisebbségi főbiztost Van der Stoel személyében. Az Európa Tanácsban foglalkoznak a kisebbségi normarendszerrel, ennek eredménye a Nyelvi Charta, amelyet már tíz ország aláírt. Az a tendencia, hogy a nemzetközi dokumentumok kötelező érvényű normákká váljanak. A német-román alapszerződésben például szerepel, hogy az EBEÉ-dokumentumok kisebbségi vonatkozásait magukra nézve kötelezőnek tartják. - Az RMDSZ kongresszusa után kiérleltebb szervezettségi szintre jutott el. Az RMDSZ erős politikai támogatottsága, "a választások során megmutatkozó egymilliós nagyságrendű szavazat is azt bizonyítja, hogy a romániai magyarság " politikai entitás is. Erő, amely létezni akar és amely természetesen együtt akar működni az ország más népeivel. Ehhez viszont alkotmányos keretek szükségesek." Természetesnek tartja, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel tartsa a kapcsolatot, ugyanakkor értelemszerűen az illető kormányokkal is. "A kormányzati kapcsolatokat arra kívánjuk felhasználni, hogy ezzel a magyar nemzeti közösségek helyzete javuljon." Az RMDSZ, a romániai magyarság legitim képviselője az európai normák között keresi a megoldási lehetőségeket, partnere kell, hogy legyen a román kormányzatnak. Föltétlenül szükséges, hogy ez a dialógus érdemi szinten történjék. /Béres Katalin: A térségbeli feszültségek méregfoga a megoldatlan kisebbségi helyzet. Vendégünk Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. = Orient Expressz (Bukarest). jan. 29./1993. március 11.
Csapó József /Nagyvárad/ szenátor az erdélyi magyar autonómia elképzelésről beszélt, mint a kérdés kiváló szakértője. A kiindulópont az 1992. okt. 25-én megfogalmazott Kolozsvári Nyilatkozat, melyben az RMDSZ kinyilvánította a belső önrendelkezési jogot. A belső önrendelkezés utal arra, hogy a romániai magyarság korlátozott önrendelkezésre törekszik. Az RMDSZ kongresszusán a nemzeti kisebbség önminősítést fogadták el. Az erdélyi magyarság él szórványban, viszonylagos többségben és tömbökben is. Ennek megfelelően az RMDSZ háromszintű autonómiaformában gondolkodik. Az összes erdélyi magyarra vonatkozik a kollektív személyi autonómia. A nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómiát igénylik. A helyi autonómia lényegében azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság területén a területi autonómia lenne megfelelő, itt Székelyföld jön számításba. /Csapó József: A magyarság belső önrendelkezést kíván. = Magyar Nemzet, márc. 11./1993. június 7.
A román szakszervezetek /Fatia, Szabad Szakszervezetek Szövetsége (CNSLR) és a Petrom/ egyesülnek. A szakszervezetek tiltakoztak az ellen, hogy a kormány Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezért, a bukaresti "bányászjárás" vezetőjét jelölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi értekezletére. /Új Magyarország, jún. 7./1993. június 10.
Kincses Előd ápr. 29-én Budapesten kelt válaszában megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a román hatóság most írásban is elismerte, hogy 1991. óta büntető eljárás van folyamatba ellene /ezt eddig tagadták román részről/. Kincses Előd jelezte, hogy 30 napig vár a válaszra, de annak elteltével a nemzetközi szervekhez, genfi és strasbourgi nemzetközi ítélkező szervezetekhez fordul. /Kincses Előd ultimátuma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1993. június 17.
Iliescu államelnök Bécsből, az emberi jogi konferenciáról Genfbe utazott, ahol az európai leszerelési fórumon, majd az ENSZ Munkaügyi Szervezetének közgyűlésén is felszólalt. Románia súlyos gazdasági válsága orvoslására több segélyt vár a fejlett országoktól, mondta. /Magyar Hírlap, jún. 23./1993. november 23.
A Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapok alkalmával tartott szimpóziumhoz intézte Balogh Edgár a levelét, melyet most közölt a lap. Jakabffy Elemért ismerték a katalánok, a baszkok, mindazok, akiért a genfi Népszövetség kisebbségi konferenciáján szót emelet a kisebbségi jogokat mint az európai béke és együttműködés feltételét meghirdető erdélyi magyar politikus. Volt egy jelszava, a szerkesztésében 21 éven át kiadott Magyar Kisebbség címlapján: "Világ kisebbségei egyesüljetek!" Ez a felszólítás ma is időszerű, hangsúlyozta Balogh Edgár, az önrendelkezés elve mai is az egyetlen megoldás. A romániai magyar szervezetnek tőle kell átvenni a reális kisebbségvédelmi módszert. /Balogh Edgár: "Világ kisebbségei egyesüljetek!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Jakabffy Elemér emléknapokról: nov. 2.1993. december 16.
Dec. 5-9-e között Markó Béla RMDSZ-elnök és Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök Svájcban tett látogatást az ottani Helsinki Egyesület meghívására. Előadást tartottak a magyar kisebbség helyzetéről, majd Bernben találkoztak külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Genfben az Amnesty International képviselőivel. Mindenütt kifejtették, hogy az Európa Tanács Romániával szemben támasztott követelményeivel szemben nem tapasztalható előrelépés. /Az RMDSZ-vezetők svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ 1994. február 3.
Lord Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszláviával foglalkozó genfi békeértekezlet társelnökei febr. 3-án Bukarestben a román vezetőkkel tárgyaltak, hogy megismerjék a Jugoszláviával határos valamennyi ország véleményét. /Pesti Hírlap, febr. 4./1994. február 14.
Románia a politikai megoldás híve, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti rádió magyar adásának, miután visszatért Genfből, a Jugoszláviával szomszédos országok értekezletéről. /Népszabadság, febr. 14./1994. április 29.
Az RMDSZ elnöksége nem tudott Tőkés László leveléről, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ nem akar beavatkozni a magyarországi választási kampányba, de a levélben megfogalmazott alapvető szempontokat fontosnak tartotta az RMDSZ is kifejezni. Sajnálatosnak tartják, ha olyan kijelentések történnek, amelyek figyelmen kívül hagyják a romániai magyarság érdekeit, mert "a fejünk fölött rólunk és nélkülünk folytatott tárgyalások nem szolgálhatják sem a stabilitást, sem a jószomszédság ügyét." /Népszabadság, ápr. 29./ 2/ A Genfben székelő Református Világszövetség állásfoglalásában elítélte az Egyetemes Magyar Református Zsinatot /EMRZS/ és megalapításának elutasítását ajánlotta. A Romániai Református Egyház Zsinata 1994. ápr. 19-i ülésén megdöbbenéssel értesült erről az állásfoglalásról és nyilatkozatában kiállt az EMRZS mellett, nem fogadta el az ajánlást. A magyar református egyház különböző politikai fennhatóságok alatt élt, ennek ellenére megtartotta zsinati egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./1994. október 21.
A Romániai Emberjogi Intézet és az ENSZ genfi emberi jogi központja okt. 18-21-e között Bukarestben szemináriumot szervezett a nemzeti kisebbségek témakörében. A szemináriumon megállapították, hogy képzési programot kell szervezni azok számára, akik az emberjogi védelem sajátos felelősségét viselik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1994. október 26.
Okt. 18-21-e között kisebbségi szemináriumot tartottak Bukarestben, az RMDSZ képviselői - tájékoztatás hiányában - csak késve érkezhettek. Az ENSZ genfi emberjogi központja, a kormány által létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács és a román emberjogi intézet /IRDO/ közös rendezésében megtartott szemináriumon egyes kisebbségek képviselői túlméretezettnek nevezték a romániai magyarság jogait. Az államelnökség képviselője kifejtette, hogy a "magyar kisebbségnek az RMDSZ színeiben megjelent új politikai elitje maximalista álláspontra helyezkedik, amit a többség pszichológiailag elutasít". Az RMDSZ képviselője ismertette a kétnyelvű táblák eltávolítását, az oktatási törvény helyzetét és átadta az RMDSZ dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt, 26./1996. május 8.
Máj. 3-án ért véget Genfben az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága által szervezett Kisebbségi Munkacsoport második ülésszaka. Niculescu Antal, az RMDSZ képviselője is felszólalt. Beszédében több nemzetközi nem kormányzati szervezet, többek között a Kisebbségjogi Csoport (Minority Rights Group), az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO), illetve az ENSZ Munkaügyi Bizottsága (International Labour Organization) által benyújtott tervezetet támogatta, amelyben azt tanácsolják a Kisebbségi Munkacsoportnak, hogy a különböző kisebbségek, a kormányok és az emberjogi szakértők által benyújtott információk alapján dolgozzon ki konkrét mechanizmusokat az ENSZ 1992. évi Kisebbségi Nyilatkozatában megfogalmazott jogok életbe léptetésére. Az ENSZ 50 éves történetében először szólalhattak fel közvetlenül a nemzeti kisebbségek képviselői. /Először szólalhattak fel a nemzeti kisebbségek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ 1996. október 15.
Kolozsváron 1882-ben döntöttek a Mátyás-szobor felállításáról, a pályázatot 1893-ban írták ki, a hét pályázó közül Fadrusz János művét fogadták el. Száz éve, 1896. szept. 30-án Ferenc József király helyezte el Mátyás király szobrának alapkövét Kolozsváron. A szobor ünnepélyes leleplezése 1902. okt. 12-én volt, amikor Apponyi Albert mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A Szabadság tévesen nevezi Apponyi Albertet /Bécs, 1846. máj. 29.- Genf, 1933. febr. 17./ miniszterelnöknek. Apponyi nem volt miniszterelnök, ekkor a képviselőház elnöki tisztét töltötte be, a miniszterelnök 1902-ben Széll Kálmán volt, aki ezt a tisztséget 1899-től 1903-ig töltötte be.1998. március 15.
Márc. 15-én Genfben megválasztották a hágai központú UNPO új főtitkárát, Helen Corbett (az ausztráliai bennszülöttek képviselője) személyében. Az ENSZ mellett működő, több mint 100 millió embert, azaz 40 etnikai közösséget tömörítő nemzetközi nemkormányzati szervezet rendkívüli ülésszakán az RMDSZ képviseletében Niculescu Antal helyettes kormányfőtitkár vett részt. Ugyanaznap délben, Niculescu Antal részt vett a Genfi Magyar Egyesületnek az 1848-as magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésén, ahol felolvasta Markó Béla szövetségi elnök üzenetét a március 15-ét ünneplő genfi magyarokhoz /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./1998. március 16.
Márci.us 16-án, hétfőn Genfben, a Nemzetek Palotájában Reflexiók az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 50 esztendejéről címmel rendezett nemzetközi szemináriumon az RMDSZ képviseletében jelen lévő Niculescu Antal is felszólalt. Az Etnikai, Vallási, Nyelvi és Más Kisebbségek Nemzetközi Föderációja és az UNPO közös jubileumi rendezvényén Niculescu Antal tájékoztatta a részvevőket a romániai ember- és kisebbségjogi helyzetről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./1998. április 15.
Dr. Garda Dezső képviselő a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform alkalmával föl akarták számolni, de akkor dr. Gál Endre munkásságának köszönhetően, a genfi Népbizottság döntése alapján sikerült visszaszerezni. 1944-ben a románok újra el akarták venni, erőszakkal, de a magyarság fellépésének köszönhetően Mihály király újra törvényes keretet biztosított a működésének. 1948-ben azonban ismét elvették, államosították. /Gál Éva Emese: Csíki magánjavak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./1998. június 5.
Az ENSZ Emberjogi Bizottságának Kisebbségi Munkacsoportja máj. 23-25-e között Genfben ülésezett, melyen a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságát Demény Attila zeneszerző, rendező képviselte. Demény Attila jún. 3-án tartott sajtótájékoztatóján beszámolt a genfi munkálatokról. Demény Attila hozzászólásában kifejtette, hogy a román kormány nem szakított radikálisan az asszimilációs hagyományokkal, miközben megpróbál formálisan megfelelni a nyugati elvárásoknak. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem a jól csengő multikulturális címkét kapta, mely külföld felé a probléma megoldását sugallja. Gyakorlatilag azonban a kisebbséget érintő döntések továbbra is a többség kezében vannak. Felhívta a figyelmet a kolozsvári zeneakadémia helyzetére, amelyet 1995-ben, noha több mint egyharmaduk magyar volt, az egyetemi szenátus az addig kétnyelvű akadémiát egynyelvűvé változtatta. A hallgatók, a tanárok, a magyar intézmények tiltakozását elutasították, az egyetemi autonómiára hivatkozva. /Demény Attila Genfben a Bolyairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./