udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
173
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-173
Helymutató:
Gyergyóditró
2001. július 8.
Először rendezték meg június 22-24. között Gyergyóditró nagyközségben a "falunapokat". Az első nap Gál András festőművész valamint ditrói kézműiparosok kiállításának megnyitójára került sor, délután sportrendezvények következtek. A második nap fénypontja a díszpolgári címek átadása volt a zsúfolásig megtelt művelődési házban. A kitüntetettek sorában a hazaiak mellett svájci, ausztriai és anyaországi állampolgárok is helyet kaptak. Hárman a díszpolgárok közül: Petres Ignác kántor-karnagy, dr. Lőrincz József és Takó János plébánosok "post mortem" kapták kitüntetésüket. Utóbbi volt a messzeföldön híres kéttornyú ditrói nagytemplom építtetője. /Jakab Gábor: Ditrói napok 2001. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./2001. július 31.
Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./2001. október 2.
Megrendezték Gyergyóalfaluban a 15. Kájoni János Egyházi Kórustalálkozót. A kórusmozgalomban Ditróból indult el, amikor Péter Ignác kántor szervezésével 1987-ben Ditró, Lövéte és Újfalu találkozott. A másodikat 1988-ban Gyergyószárhegyen szervezték meg. A követekező évkben mindig máshol volt a kórustalálkozó. Alfaluban Domokos Pál Péter néprajztudósnak a községhöz való kötődéséről nyitottak kiállítást. /Gálné Kovács Irma: Egyházi kórustalálkozók a Gyergyói-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./2002. július 5.
A népszámlálás előzetes adatai szerint Hargita megye lakossága 326 020 fő, amely a tíz évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 22 315-tel kevesebb, ez 6,4 százalékos csökkenést jelent. A román ajkúak száma 3098-cal 45 850-re, a magyaroké 19 314-el 275 722-re csökkent. Növekedés mindössze a roma, illetve más nemzetiségek lélekszámánál tapasztalható. A megye lakosságának 84,6 százaléka magyar (az országban itt a legmagasabb a magyarok aránya), 14,1 százaléka román, 1,2 százalék roma és 0,1 százalék más nemzetiségű. A lakosság 44,1 százaléka városon, 55,9 százaléka pedig vidéken él. Tíz év alatt 27,7 százalékkal 7902-re csökkent a Balánbánya bányavárosban lakók száma. 12,2 százalékkal kevesebben laknak Gyergyóditróban és Tusnádfürdőn, 11,8 százalékkal kevesebben pedig Székelyderzsen. Csíkszeredában 1992-ben 46 029-en, mára már 4376-tal kevesebben, 41 653-an élnek a megyeszékhelyen. Növekedés tapasztalható viszont Újszékelyen (151 fő - 6%), Csíkpálfalván (55 fő - 3,3%), Csíkszentsimonban (40 fő - 1,2%). A felekezeti hovatartozás adatai szerint 212 734-en római katolikusnak, 43 275-en ortodoxnak, 41 264-en reformátusnak, 23 219-en unitáriusnak vallották magukat. /Szüszer-Nagy Róbert: Csökkent a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./2002. július 11.
Hat iskola diákjai érettségiztek Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceum vizsgáztató központjában: a Salamon Ernő Líceum, a Battyhány Ignác Iskolaközpont, a Gépgyártóipari Iskolaközpont, a román tannyelvű Sf. Nicolae Líceum, a ditrói Puskás Tivadar,és az alfalvi Sövér Elek Líceum diákjai. A vizsgára álló összesen 326 tanulóból 264-nek sikerültek az érettségi vizsgái. Lebontva, a Salamon Ernő líceum 123 diákjából 109-en vizsgáztak sikeresen, a Battyhány iskolának 80 diákjából 60-an, a Gépgyártóipari iskolában ez az arány 49-34, a Sf. Nikolae iskolában 36-35, a ditrói iskolában 19-15, míg Alfalu esetében 19-11. A 62 sikertelenül vizsgázó diákból 40-et román nyelv és irodalomból húztak el, 16-ot magyar nyelv és irodalomból, míg 6-ot valamely szaktantárgyból, s volt egyetlen olyan eset is, hogy a diák mindenből átmenő jegyet kapott, de az általános médiája kevesebb lett, mint 6-os. A román nyelv és irodalomnál a furcsa pontozási mód is hozzájárult a viszonylag nagy arányú sikertelenséghez: az írásbeli egyik feladata volt esszét írni Caragiale nyomán, s az elbírálási mód kikötötte, hogy ha a diák nem ír két oldalt, 20 pontot veszít, az esszé tartalmától függetlenül. A szóbeli vizsgán a diákok nem iskolák szerint, hanem ábécésorrendben léptek a bizottság elé, felváltva a román és a magyar tagozatról, ami szintén nem volt kedvező a magyar ajkú diákoknak, hiszen román nyelvtudásban nem vetekedhetnek a román anyanyelvűekkel. /Gál Éva Emese: Érettségi eredmények, kérdőjelekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2002. július 17.
A népszámlálás adatai szerint a legnagyobb gyergyói község Gyergyóremete lett 6300 lakossal. Megelőzte az elmúlt népszámlálás óta 800 lélekkel apadó szomszédos Gyergyóditrót. (A Gyergyói- medence mintegy 3400 lélekkel apadt...) A Gyergyóremetei Falunapokon is hatott a magas szintű közösségi érzés. Közösség-összekovácsoló volt a 70 éves önkéntes tűzoltóegylet ünneplése is. A tűzoltók zászlóján áll: "Istennek dicsőség, egymásnak segítség". Megjelent Biatorbágy testvértelepülés tűzoltó-alakulatának küldöttsége is. A romániai falurombolások idején egy svájci település, Avully népe emelte fel szavát Remetéért. A barátság azóta csak mélyült. /Bajna György: Gyergyóremete eladósorba került. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./2002. július 30.
Árvizeket okoztak a bőséges esők Hargita megyében. A nagy mennyiségű csapadék miatt a Ditró patak kilépett medréből és elöntött mintegy hatszáz gazdaságot, nyolc kilométernyi községi utat teljesen tönkretett további öt kilométernyit pedig részben megrongált. Huszonöt hektárnyi kert víz alá került, az árvíz lerombolt ötven hidat, további negyvenet pedig megrongált. A Polgári Védelem dolgozói mintegy 800 millió lejre becsülik az árvíz okozta károk értékét. Az esők károkat okoztak Salamáson és Gyergyótölgyesen is, Gyimesfelsőlokon megrongálódtak a községi utak, a megduzzadt Békás folyó pedig elsodort egy hidat a Békási-szoros kijáratánál. /Árvíz Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./2002. augusztus 5.
A júl. 29-i felhőszakadás árvizet és komoly károkat okozott Gyergyóditróban: a medrükből kilépő Ditró és Mártonka patakok végigsodortak 600 portán, kidöntöttek kerítéseket, elsodortak kis háziállatokat, megrongáltak gazdasági épületeket, és sok lakásba is befolyt a víz. Az áradat 10 kilométernyi útburkolatban is kárt okozott, s számos kút vizét tette ihatatlanná. /Árvíz Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./2002. augusztus 13.
Háromszáz házat és gazdaságot öntött el az árvíz aug. 12-én Gyergyószárhegyen, felhőszakadás következtében. Az erősen megduzzadt Nagypatak és a Csinod elsodort öt hidat és hordalékkal borított be mintegy tíz kilométernyi utat. A heves esőzések miatt Gyergyóditróban is elöntött a víz több házat, gazdaságot és községi utat. A két településen ez már a második árvíz a hónap elejétől. /Háromszáz elöntött ház. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./2002. szeptember 20.
Nem oldódott meg a marosfői iskolahelyzet: a döntések ellenére az elmúlt napokban a gyermekek régi iskolájukba mentek. Az RMDSZ csúcsvezetése is bekérte a marosfői iskolahelyzet adatait a gyergyói RMDSZ-től, de tárgyalásai e téren a kormánypárttal a tanügyminiszter-asszony távolléte miatt - aki pillanatnyilag Ukrajnában tartózkodik, - nem hoztak előrelépést. Az RMDSZ üzenete a marosfői szülőknek, hogy tartsanak ki az iskola megtartása - mellett. Rokaly József RMDSZ elnök a magyar tannyelvű oktatás megszüntetésére irányuló törekedéseket Marosfőn az elrománosítási politika tipikus eseteként jellemezte, amely egy magyar közösség felszámolására irányul. Emlékeztetett, hogy Gyergyóditróban évekig biztosítottak román tannyelvű osztályt egyetlen gyermekért, míg Marosfőn az óvodásokkal együtt összesen 62 magyar gyermeket akarnak megfosztani anyanyelvű tanintézményétől. Átnyújtotta a sajtó képviselőinek az RMDSZ Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa nyilatkozatát az PSD-RMDSZ protokollum be nem tartásáról, követelményként kiemelve a maroshévízi magyar nyelvű líceum létrehozását hatósági rendelettel, és a marosfői magyar I-VIII osztályos iskola megtartását. Amennyiben ez nem valósul meg, a Gyergyói Területi RMDSZ szervezet felkéri az RMDSZ Gyergyó területi elnökét, hogy vonja vissza aláírását a helyi protokollumról. /(Gál Éva Emese): Marosfőn kitartanak a szülők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./2002. szeptember 25.
Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ 2002. november 16.
Az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás Gyergyóditróban megtartott eszmecseréjén a csíkszeredai KAM által végzett szociológiai felmérés néhány fontosabb eredményét ismertette Miklós István. A legtöbb gondot a súlyos anyagi helyzet, a romló egészségi állapot, a munkanélküliség, a rossz utak, a közművesítés hiánya okozza, erősítette meg a felmérés. Borsos Géza megyei tanácsos a lakosság jövőképéről készült felmérést szorgalmazott, mert szerinte erkölcsi értékrend hiányában bomlásban van a székelység. Kihangsúlyozta egy olyan laza szövetség létrehozásának a fontosságát, ami a Libán - Délhegy - Bucsin és az Észak-Kelet Kistérségi Társulás mellett magába foglalná Gyergyószentmiklóst is. Kiss Izabella kistérségi menedzser bemutatta a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által készített kistérségi katalógust. Az értékek feltérképezésének fontosságáról Dezső László, a kiadó vezetője is szólt. /Bajna György: Egy működő kistérségi társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./2002. november 29.
November 24-én Gyergyóditróban a helyi Lovag Takó János cserkészcsapat cserkésztalálkozót szervezett, amelyen részt vettek Gyergyóújfalu és Borszék cserkészcsapatai is. A találkozónak a nyáron felavatott Idősek Klubja adott otthont. A ditrói Jézus Szíve nagy templom építőjéről, Lovag Takó Jánosról elnevezett cserkészcsapatnak ötven tagja van. /Gál Éva Emese: Búcsúünnep és cserkésztalálkozó Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ 2003. január 8.
Karácsony előtt Gyergyóditróban megjelent a Csalóka című gyermeklap ünnepi száma, a tizedik. Mezei László és Ilyés Attila szerkeszti a lapot, néhány kolléganő irányítja a sok ifjú alkotót az iskolában. /Gergely Géza, Ditró: Lapköszöntő helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./2003. január 17.
A Gyergyói-medencében minden községben megőrizték a könyvtárakat. Gyergyóremetén az iskola könyvtára lassan lekörözi a községi könyvtárat, annak ellenére, hogy Portik Bakai Ádám, dr. Balás Gábor könyvtáros minden irodalmi vonatkozású rendezvény szervezéséből kiveszi a részét. Az Avully-Remete Alapítvány jóvoltából ugyanis az iskolai könyvtár minden esztendőben 350 svájci frankot fordíthat szaklapok és gyermeklapok előfizetésére. Gyergyóremetén a könyvtár naponta 28-30 olvasót fogad, s az évi 6000 látogatója is azt jelzi: nem fölösleges a 8467 kötetes községi könyvtár. Gyergyóditróban Köllő Enikő 960 beiratkozott olvasót tart nyilván. Gyergyószárhegyen Bartis Edit napi négy órában látja el a könyvtárosi teendőket, számítógéppel is rendelkeznek. Márkos András festőművész ingyenes világhálós kapcsolatot biztosít számukra, a megyei könyvtár pedig könyvtárnyilvántartó programot telepített a gépbe. Gyergyóalfalu könyvtára közel 10 ezer kötetével és feltételeivel a dicséretes példák közé sorolható. 400 állandó olvasója csaknem mind felnőtt, ugyanis az iskolának is gazdag könyvtára van. Gyergyóújfaluban a községi könyvtár számára már évek óta nem vásárolhattak könyvet, 9342 kötetet tart nyilván Huszár Ágnes könyvtáros, aki havonta 60-70 olvasót szolgál ki. Az olvasók általában a romantikus Jules Verne és Jókai Mór művei mellett a szerelmes könnyű irodalmat kedvelik. Újabban Wass Albert a legkeresettebb író. /Bajna György: Községi könyvtárak sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./2003. március 3.
Márc. 1-jén vidám farsangosok járták be Gyergyóditró főutcáit. Délben, az orotvai tánccsoport bemutatkozása után Bardócz Ferenc polgármester, Sárpátki Ágnes, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakirányítója és Bíró András, a helyi kultúrotthon igazgatója köszöntötte a seregszemle résztvevőit, a csíki és gyergyói települések 14 csoportját. /Bajna György: Farsangosok seregszemléje Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./2003. március 7.
Parászka Miklós igazgató szerint negyedik évadra a Csíki Játékszín intézményépítési folyamata befejezettnek tekinthető. Rendezett és stabil színházat mondhat magáénak Csíkszereda. A bérletesek száma 6000 fölött van. A városban mindent az elejéről kellett kezdeni. Bejárják a környéket, felléptek Gyergyóditróban, Gyergyóremetén, Csomafalván, Gyergyóújfaluban, Kászonaltízben és Csíkdánfalván. Tervezi színházi stúdió kialakítását. /Takács Éva: Csíki Játékszín, Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./2003. március 20.
Gyergyóditróban tartotta újabb bemutatóját a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/. Szerelmi történet zenében és táncban Frank Wedekind Pandora szelencéje című műve alapján. /Bajna György: Ditróban tartott bemutatót a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 202003. április 12.
Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./2003. április 14.
Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./2003. május 3.
Máj. 1-jén érkezett Gyergyószentmiklósra Komlóssy József svájci mérnök, az Európa Parlament tanácsadója, hogy Remete és Csomafalva földjeinek tagosításáról tárgyaljon polgármesterekkel és faluközösségekkel. Komlóssy nyilatkozott szülőföldje, a Székelyföldhöz való ragaszkodásáról. A fogadáson részt vett dr. Garda Dezső parlementi képviselő is, aki Gyergyóditróról szóló kismonográfiáját nyújtotta át ajándékba Komlóssy Józsefnek. /(Gál Éva Emese): Svájci vendégek Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2003. május 10.
Máj. 9-én Papp Mihály iskolaigazgató rövid beszéde után a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület nevében megkoszorúzták Gyergyóremete nagy szülöttjének emlékművét, majd egész napos rendezvényekkel iskolanapot szerveztek a Fráter György Általános Iskola tanulói részére. Az idei Cseres Tibor szavalóversenyre a házigazdák mellett biatorbágyi, ditrói, csutakfalvi tanulók is beneveztek. Az irodalmi est vendége Gál Éva Emese, Ferencz Attila és Bakna György volt. /Bajna György: Cseres Tibor-napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./2003. május 13.
Máj. 11-én, a papi hivatás világnapján tartották meg Gyergyóújfaluban a hagyományos találkozót a Gyergyói Római Katolikus Főesperesség egyházi kórusai számára. Fellépett Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Maroshévíz, Gyergyóújfalu, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu és Borszéki templomi kórusa. Az első gyergyói kórustalálkozó 1987-ben volt Gyergyóditróban. /Bajna György: Szépet adni Istennek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2003. május 19.
Ritka az olyan kistérség, mint Gyergyó, ahol ennyi gondot fordítanának, hogy szinten tartsák a kórusmozgalmat - köszönte meg a részt vevő kórusok szereplését és támogatóik ügyszeretetét Petres Csaba, a XV. Domokos Pál Péter Vándor Gyermekkórus Találkozó egyik főszervezője. A Gyergyóditrón tartott, 1992 óta legszínvonalasabb találkozó a kórusok töretlen fejlődéséről tanúskodott. "Ma már valamennyi kórusnak igazi kórushangja van" - méltatta Petres Lajos, a hírneves karmester, a Petres zenészdinasztia tagja. A 9 kórus és 3 zenekar zökkenőmentes hangversenye nem fárasztotta ki a gyerekeket. /Bajna György: Énekelni is kell magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./2003. július 1.
Az idei Ditrói Falunapok legemelkedettebb pillanatai a Kossuth-park felavatása és a két székely kapu megáldása volt. A két kapufaragó, Rozsnyai János faragómester, illetve Petres Lajos nyug. zenetanár, valamint Bardócz Ferenc polgármester köszöntötte a Kossuth Lajos park névadására egybegyűlt ünneplőket. A nagytemplommal szemben a község önkormányzata állított kaput. A felirata: "Mikor nem lesz hon, csak világ, a magyaroknak akkor is lesz hazájuk, hiszen övék volt Kossuth Lajos". A bejárat fölött Kossuth Lajos képe látható. A park északnyugati bejáratánál a helyi közbirtokosság állíttatott székely kaput. Avatásakor Kovács Béla közbirtokossági elnök vágta el a szalagot. Készítője, Petres Lajos díszkapunak nevezi, mert minden oldala székely motívumokkal díszített. /Bajna György: Kossuth-park Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./2003. július 21.
Negyedik alkalommal rendezték meg Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú-találkozót. Több száz fiatal lépett fel a művelődési otthon színpadán. Magyaró, Vajdaszentivány, Mezőpanit, Gernyeszeg, Marossárpatak, Holtmaros és a házigazdák táncosai mellett Gyergyóditró kicsinyei is eljöttek Üvegcsűrre. A találkozót reggelig tartó bál követte - volna. A mulatságot azonban hívatlan dorbézolók zavarták meg: kásvai és görgénypálpataki fiatalok egy csoportja az iskola melletti kocsmában mulatva összekapott néhány helybeli fiatallal, akik a kultúrházba menekültek. A támadók rájuk törték az ajtót, megverték a bent táncolókat, és ripityára törték a bútorzatot. A rendőrség vizsgálatot indít az ügyben. /b. d.: Botránykeresők a Gyöngykoszorún. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./2003. augusztus 23.
A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./2003. szeptember 10.
Visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium épülete - tájékoztatta a Hargita Népét Nagy Benedek, az Országos Restitúciós Bizottság elnökének tanácsosa. A testület 48 ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött, ebből 22 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A csíkszeredai gimnázium épülete mellett még két csíksomlyói iskolaépület, négy gyergyószentmiklósi ingatlan - ebből háromban iskola működik -, a gyergyóditrói kórház és a csíkszentsimoni elemi iskola épülete szerepel a visszaszolgáltatott ingatlanok listáján. A felsorolt ingatlanok tulajdonjogát kapják meg az egyházak, de a bennük működő intézmények további öt évig bérlőként működhetnek az épületekben. /Sarány István: Márton Áron Gimnázium. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./2003. szeptember 29.
A gyergyóditrói Szent Gellért-tetőn (közismertebb nevén Cengellér-tetőn) utoljára 1967-ben mutattak be szentmisét. Akkor még 13 család élt a havasok tövében, akik később sorra beköltöztek a közeli településekre. Szept. 24-én, Szent Gellért napján Balázs Károly ditrói plébános mintegy 100 fős zarándokcsapat jelenlétében mutatott be szentmiseáldozatot a hegyen. A megjelentek elhatározták, hogy a jövő évi Szent Gellért-napra, főleg a vállalkozók hozzájárulásával, valamint a hívek segítségével, fakápolnát emelnek a tetőn. /Bajna György: Kápolna épül Cengelléren. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2003. október 13.
A Gyergyói-medence településein okt. 12-én megtartották a települési székely tanácsok megválasztását és a széki küldöttek kijelölését. A hatalom, de az RMDSZ sem nézi jó szemmel e polgári szervezkedést. Gyergyószentmiklóson okt. 11-én civil ruhás rendőr igazoltatta a szórólapokat terjesztő Madaras Szilárd fizika-informatika tanárt, majd a helyszínre hívott egy szintén civil ruhás járőrt, aki elkobozta a megmaradt néhány szórólapot. Okt. 12-én a legnagyobb létszámban Gyergyóalfaluban gyűltek össze, ahol mintegy 400-an nyilvánították ki óhajukat az önrendelkezésre, a legkevesebben Gyergyóremetén, ahol emiatt elnapolták a választást. Kilyénfalván Gáll Endrét, Csomafalván Köllő Gábort, Alfaluban Török Évát, Ditróban ifj. Simon Sándort, Szárhegyen Kolcsár Gézát, Gyergyószentmiklóson Rokaly Józsefet választották meg a települési tanács elnökévé. /(Bajna György): Gyergyóremetén elnapolták a választást. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./