udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34

Helymutató: Gyulakuta

2006. április 3.

Április 1-jén Gáll Sándor Gyulakuta község polgármesterének köszöntő beszédével kezdődött a kelementelki Simén-kúriában az Erdélyi kastélykert-művészet elnevezésű kerttörténeti bemutató. A budapesti Corvinus Egyetem csoportja egy évvel ezelőtt járt Gyulakután, hogy a környéken levő kastélyok, udvarházak kertjeinek állapotát felmérjék. Akkor Gáll Sándor felkérte dr. Fekete Albert egyetemi adjunktust és Gecséné Tar Imola egyetemi tanársegédet, hogy készítsenek egy ötlettervet a kelementelki Simén-kúria előterének parkosítására. Az előadók felvázolták az erdélyi kastélykert-felmérések szükségességét és jelentőségét a magyar kultúrtörténetben. Gecséné Tar Imola kiemelte a marosvécsi kastély tölgyfaligetét, a szurdoki Jósika-kastélyt és a bonchidai Bánffy-kastélyt. Csortán Ilona, Maros megye főépítésze elmondta, hogy habár történt megelőző védelem, de tájépítészeti szempontból nincs védve egy műemlék sem. /Ferencz Melánia: Erdélyi kastélykert-művészet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2006. május 30.

A Kis-Küküllő Térségi Társulás Gyulakután működő Otthoni Beteggondozó Központjában okkal ünnepeltek. Véget ért az a program, amelynek segítségével a kistérség falvaiban élő tíz hátrányos helyzetű – jobbára mozgássérült – fiatal előtt ablakot nyitottak a világra. A Szülőföld Alap pályázatán (amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala hirdetett meg) elnyert összegből számítógépet vásároltak azoknak, akiknek nem volt, majd a központba (a Caritas és az érintett polgármesteri hivatalok támogatásával) beszállított fiatalokat megtanították a számítógép-kezelés fortélyaira, s ahol a technika lehetővé tette, öt hónapos internet-hozzáférhetőséget biztosítanak számukra az elkövetkező hónapok során, számol be Borbély Emma, a társulás és a program vezetője. A 28 éves szovátai jogász, Szopos Enikő egy baleset nyomán került tolószékbe. Mivel nagyon félreeső helyen laknak, szinte lehetetlen számára otthonról kimozdulni. Két napja él az internet-szolgáltatás a lakásban. Borbély Emma abban reménykedik, hogy az öt hónapos előfizetés az internet-szolgáltatásra meghosszabbítható. /Bodolai Gyöngyi: Ablak a világra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

2006. július 14.

Száz évvel ezelőtti arculatát nyerheti vissza Székelyvécke. A Maros megyei kistelepülés ingatlanjainak megújulásától a környékbeli faluturizmus fellendülését is várják, ami a mindössze 862 lelket számláló falunak a jövőt jelentheti. Magyarországi családok parasztházak felvásárlásába és újjávarázslásába kezdtek a községközpontban. Az összeomlásra ítélt, elhagyatott, 100 vagy akár 150 éves épületek alig néhány hónap leforgása alatt új, mégis hagyományos arculatot kapnak. A falubeliek hálával emlegetik Birtalan Ákos nevét, aki a Ciorbea-kabinetben kilobbizta a Gyulakutától Vécke irányába haladó út első 800 méterének leaszfaltozását. /Szucher Ervin: Élő skanzenhez hasonlító székely falu. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2006. október 18.

Az 1956-os magyar forradalom széles körű visszhangot váltott ki Romániában, különösen a Székelyföldet magába foglaló Magyar Autonóm Tartományban és központjában, Marosvásárhelyen. Az 1956. februári népszámlálás szerint Marosvásárhely lakosságának 73,7%-a magyar nemzetiségű volt. A magyar beszéd nemcsak a magánszférát uralta, hanem a közhivatalokat is, kivéve a hadsereget és bizonyos mértékben a milíciát (rendőr-csendőrséget). Tartományi szinten ezekben a napokban aktivizálódtak a már régebben létező, de addig komolyabb tevékenységet ki nem fejtő szervezetek. A legkiemelkedőbb ezek közül a Faliboga Ioan által vezetett, marosvásárhelyi központú Nemzeti Felszabadító Bizottság (Comitetul National de Eliberare), amelynek Frunda Károly is a tagja volt. A forradalom hírére hét fiatal szovátai munkás a hegyekbe húzódva, fegyveresen akart harcolni a kommunista rendszer ellen. A gyulakutai hőerőműnél dolgozó néhány tisztviselő Veress Sándor vezetésével létrehozta a Titkos Forradalmi Szervezetnek nevezett Kis-Küküllő menti csoportosulást, és ekkor alakultak a magyar kultúrát ápoló, de később rendszerellenesnek bélyegzett egyesületek, mint amilyenek a sepsiszentgyörgyi Székely Ifjak Társasága, a Kossuth Kör, valamint a brassói központú EMISZ (Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete). /Pál-Antal Sándor: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék