udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
55
találat
lapozás: 1-30 | 31-55
Helymutató:
Homoródszentmárton
2004. január 17.
A Kolozsvárról elszármazott Banner Zoltán művészettörténész közel tizenöt éve áttelepedett Magyarországra, Békéscsabára, de változatlanul figyelemmel követi a mai erdélyi művészet alakulását. A monográfia- és tanulmányírás mellett művésztáborok esetében a gyűjtemények "születését" és gondozását és a nyilvánosság elé tárás biztosítását követi. Rendszeres látogatója a homoródszentmártoni, gyergyószárhegyi, a Kézdivásárhely melletti és a zsoboki tábornak. Az erdélyi magyar művészetnek nincs múzeuma, ezért megnő a kisebb gyűjtemények jelentősége, amelyek ezekben a táborokban születnek. Az elmúlt tizenöt év nagy változásokat hozott az erdélyi magyar képzőművészeti életben. Kihalt a klasszikusok nemzedéke: Nagy Albert, Szervátiusz Jenő, Erdős Imre Pál és Bordy András. Mások eltávoztak, úgy mint Tóth László, a képzőművészeti főiskola utolsó magyar tanszékvezetője, vagy Pallós Jutta. Vége annak az állami dotációnak, aminek azonban nagyon nagy ára volt: ideológiai, szellemi, erkölcsi kompromisszum. A képzőművészetben is megindul a polarizáció: a szűk hozzáértők, az elit köre és az alacsony műveltségű nagy tömeg. A művész ebben a helyzetben meg kell hogy találja a modus vivendit, az egyensúlyt. Banner Zoltán ötven éve a művészet krónikása Erdélyben, mindig igyekezett összképet alkotni a kortárs erdélyi művészetről. /Hintós Diana: Mindörökké az erdélyi művészet vonzásában. Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. október 27.
A több mint száz éves múltra visszatekintő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Erdély legrégebbi ifjúsági szervezete, unitárius fiatalok hozták létre. 1929-ben létrejött a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köreinek Egyetemes Szervezete, amely országos keretet biztosított az egyletek számára. A rendszerváltást követően 1991-ben az ODFIE újjáalakult, mára az ODFIE-nek 46 egyházközségi egyletben 1458 nyilvántartott tagja van. Az ODFIE teljes jogú tagja az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanácsnak, valamint a Magyarok Világszövetségének. Fontos szerepet kap a kiadói tevékenység is, tavaly például az ODFIE-Daloskönyvnek már harmadik kiadása jelent meg. Januárban Csíkszeredában rendezték meg a VII. ODFIE Szavaló- és népdalversenyt, a résztvevők száma meghaladta a 130-at. Júliusban tizenegyedik alkalommal szervezték meg Homoródszentmártonban a magyar unitárius gyermek- és ifjúsági szórványtábort. Augusztusban Homoródalmáson volt a VIII. ODFIE Színjátszó Találkozó, amelyen 540 személy vett részt. Az ODFIE legfontosabb éves rendezvényén, az idén XXVIII. alkalommal megszervezett Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencián, Nyárádszentmártonban 290 személy volt jelen. A Kolozsváron működő Unitárius Egyetemista Kör heti összejöveteleire más felekezetű érdeklődőket is várnak. /Sólyom István: ODFIE-mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2004. december 17.
Megjelent egy különleges album: a CD-n a Homoródszentmártoni Művésztelepen készült festmények, akvarellek, grafikák, fotók, szobrok sorakoznak. A Homoródszentmártoni Művésztelep képekben szerzői már múlt időben beszélnek: „2004-től a művésztábor szervezését a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont vette át.” A Hargita Megyei Kulturális Központ ajándéka, a lemezes album tartalmazza az intézményeknek adományozott alkotások leltárát is. A művésztelepen alkotott művek fogadói: a Moldován Galéria, a Gyepesi Unitárius Egyházközség, a Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ, a Homoródszentmártoni Községi Tanács, a Homoródszentmártoni Községi Képtár, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont. /ZS. I.: (1979-2003) Miért múlt időben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2004. december 22.
A Homoródmente Művészetéért Alapítvány, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki irodája könyvbemutatót szervezett Homoródszentmártonban. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep Képekben című könyvet és a hozzá tartozó multimédiás CD-t. /Könyvbemutató Homoródszentmártonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./2005. január 7.
Udvarhelyszéken tavaly is több volt az elhalálozás, mint a születés. Van olyan udvarhelyszéki település, Homoródalmás, ahol tavaly mindössze két gyermek született, igaz, van olyan község is, Bögöz, ahol 62 újszülöttet vettek nyilvántartásba. A 23 udvarhelyszéki vidéki település közül 13-ban tavaly kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. Az utóbbi években mérséklődött a népfogyatkozás. A 4.475 lelket számláló Farkaslakán tavaly többen születtek, mint 2003-ban. A nagyközségben azonban a népszaporulat továbbra is negatív. Felsőboldogfalván az újszülöttek száma meghaladja az elhunytakét: születés 27, elhalálozás 26 volt tavaly. Fenyéden ugyancsak pozitív a mérleg: 30 születés, 22 elhalálozás. Galambfalva község népessége is szaporodott tavaly. Az 1.406 fős lakosú Homoródalmáson tavaly mindössze két gyerek született, az elhalálozások száma pedig közel harminc. A 12 falut magában foglaló Homoródszentmártonban tavaly 32 gyermek született, és 46 személy halt meg. Kányádon 16-an hunytak el, és 10-en születtek, Kápolnásfaluban pedig 26-an távoztak az élők sorából, és 22 gyerek érkezett. A 6.306 lelket számláló Korondon tavaly születés 55, elhalálozás 54 volt. Lövétén 2004-ben 38-an hunytak el, és 35-en születtek. Máréfalva községben tizenketten haltak meg, és tizenhatan születtek. Oklándon 16 újszülöttet kereszteltek, és 15 főt temettek. Oroszhegyben 51 születés és 44 elhalálozás volt. A több mint 6.800 lakossal rendelkező Parajd fogyóban van: 65 gyermek született, és 78 személy hunyt el. Siménfalván 33 születést és 38 elhalálozást jegyeztek tavaly. Székelyderzsben 18-an haltak meg, és 14-en születtek, Szentábrahámon pedig 22 haláleset és 23 születés volt. Újszékelyen 32 tavaly született kisgyermek van, az elhunytak száma pedig 30. Varságon 25-en távoztak el az élők sorából, és 20 újszülöttel szaporodott a község lakossága. Az 5.829 lakossal rendelkező Zetelakán tavaly 67-en hunytak el, és 49-en születtek. Abos Maria, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, Hargita megyében tavaly január elsején 329.190-en éltek. A hat hónappal későbbi adatok már jelentős csökkenést mutatnak: 2004. július elsején 328.457 volt a megye lakosainak száma. A szakember szerint bár a megyében a népszaporulat továbbra is negatív, a népfogyatkozás már nem olyan nagy mértékű, mint korábban. /Kiss Edit: Még mindig fogyunk, de már nem olyan nagy mértékben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./2005. január 7.
A Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb kiadványa a Magyar–roma társalkodó szótár, szerzője Gálfalvi Gábor. Szintén friss kiadványa a Kulturális Központnak a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című album, amelyhez CD-lemez is tartozik. A Kulturális Központ korábbi 2004-es kiadványai a Zsindelyország című album, amely a varsági–oroszhegyi fotótábor anyagát gyűjti egybe, és a Barangolás – Borszék és környéke – című album, a borszéki fotótábor anyagából. /Magyar–roma társalkodó szótár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2005. január 20.
Gagy faluban minden harmadik ház néptelen, magyarázta Pitó Zsolt fiatal református tiszteletes, aki négy éve a kiöregedő falucska maradék híveinek lelki gondozását vállalta. Négy év alatt szinte negyven hívét temette, s évente jó ha egy újszülöttet tarthat keresztvíz alá. Jelenleg 210-en laknak e valamikori virágzó településen, a múlt század ötvenes éveiben 700 lelket számlált az eklézsia. Török János 1848-as mártírhős falujában jelenleg mindössze 11 nebuló tanul egy tanerő keze alatt, az összevont I–IV. osztályban. Nem jár ide autóbusz, sem orvos, mindössze 5 telefonkészülék van a faluban. Bágy az 5 km-re található községközponthoz, Homoródszentmártonhoz tartozik. Hollandok érkeztek bágyi hittestvéreik megsegítésére. Támogatásukkal 28 fekete-tarka növendék marhát vásárolhattak, a jövőben az állatokat kiosztják a gazdáknak továbbnevelés céljából. /Kristó Tibor: „Erdély sok képlapja innen festődik le”. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./2005. január 24.
Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./2005. január 25.
Az ország nyolc megyéjében, köztük Hargita megyében zajló iskola-összevonások ügyében intéztek nyílt levelet Markó Béla RMDSZ-elnökhöz a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskola tanárai. Azokat az iskolákat, amelyekben a gyereklétszám 200 alatt van, bezárják. Homoródszentmárton községben eddig három általános iskola működött: a községközpontban a Román Viktor Általános Iskola, Homoródszentpálon a László Gyula Általános Iskola, valamint az abásfalvi Általános Iskola. A jövőben a három iskola együtt egy jogi személy. A két kisebb iskolának le kell adnia a pecsétet, és ezután csak a központi iskola pecsételhet. A homoródszentpáli iskola telefonját egy nyári számla miatt kikapcsolták, és bár van az iskolában számítógép és telefon, az internethasználatot megtiltották. Egyre erősebb a centralizáció, és ez az oktatás-nevelés rovására fog menni. A homoródszentpáli iskola tanárai hiába kérték, hogy maradjon meg önálló intézménynek az iskola. A László Gyula nevét viselő iskolát megszüntették, hiszen az új igazgatónő szavaival élve, most úgy kell tekinteni a három iskola osztályait, mint a Román Viktor Általános Iskola párhuzamos osztályait. A nyílt levél írói azt kérik, hogy Markó Béla mint felelős miniszter, állítsa le ezt a folyamatot. /Tisztelt Markó Béla! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./2005. február 3.
A 86. életévébe lépett homoródszentmártoni id. Kerekes Péter pár évvel ezelőtt fogott hozzá emlékeinek rövid leírásához. A könyv Sóvirág címmel napvilágot látott. /Ferencz Imre: Az emlékezés sóvirágai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./2005. február 8.
Február 6-án Homoródszentmártonban, a Művelődési Házban tartották a nyugdíjasklubok találkozóját. Részt vettek az székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri műkedvelők is. Bemutatták id. Kerekes Péter Sóvirág című kötetét és dr. Sata Attila fából készült szobrait, féldomborműveit. A helyiek fellépését a Sóvirág népi együttes műsora zárta. Cézár Ferenc, a keresztúri szövetség elnöke az elmúlt év kulturális eseményeit értékelte. /Fekete B. Zoltán: Kulturális seregszemle Szentmártonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./2005. május 20.
Székelyudvarhelyen az Areopolisz Szabadegyetemen Gyöngyössy János a székelyföldi erődített templomokról tartott diavetítéses előadást. A székelyudvarhelyi vegyészmérnököt a szakma munkájának jelentőségéért elfogadta – hangsúlyozta bevezetőjében Hermann Gusztáv Mihály könyvtárigazgató. Gyöngyössy János még egyetemista korában, a hetvenes évek második felében kezdte kutatni a székelyföldi erődített templomokat. Fényképezte, lerajzolta őket, kutatásait két, a kilencvenes években megjelent kötetben is közreadta (egyik idehaza, a másik Magyarországon jelent meg). Gyöngyössy János ismertette a székelyföldi vártemplomok történetét. A székelység a bágyi várat leszámítva nem emelt várakat. A 15–16. században gyakoribbá vált török és tatár betörések győzték meg a székelyeket arról, hogy ésszerű megerősíteni, fallal körülvenni a templomokat. Gyöngyössy bemutatta az általa kutatott várak (többek között Sepsiszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Zabola, Illyefalva, Nagyajta, Lemhény, Székelyderzs, Homoródszentmárton) általa készített rajzait és nyolcvanas években készült fotóit. /Katona Zoltán: Erődített vártemplomaink. Areopolisz-előadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./2005. július 2.
Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./2005. július 5.
Homoródszentmártonban, a Dávid Ferenc Ifjúsági Központ székhelyén 28. alkalommal megrendezett művésztáborba tizenhat alkotó érkezett. A művészek mindegyike két munkát hagy a községnek, egy a támogatóké, egy pedig az alapítványé lesz. A tábor szervezői a Homoródmente Művészetéért Alapítvány és a helyi polgármesteri hivatal. /fbz: Működik az alkotótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./2005. július 5.
Július 3-án Homoródszentmártonban rendezték meg a tizenkettedik Nyíres-fesztivált. A rendezvény támogatója a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központja, a Cygnius Alapítvány, valamint a helyi polgármesteri hivatal. A seregszemlét a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskola Csalóka Péter színjátszó csoportja nyitotta meg. A fesztivál végén felléptek a szentmártoni nyugdíjasklub műkedvelői. /Fekete B. Zoltán: Nyíres-fesztivál: műkedvelők seregszemléje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./2005. augusztus 19.
Az újabb esőzések anyagi károkat okoztak Hargita megyében. Felsőboldogfalván 38 gazdaságot öntött el a víz, hidak, utak rongálódtak meg. Kobátfalván 41 pincét öntött el, Zetelakán hétvégi házakat sodort el az ár, Homoródszentmártonban 110 gazdasági épületbe hatolt be a víz. Székelyudvarhelyen magánházak, lakónegyedek tömbházainak pincéit öntötte el a víz. Néhány magánházból az ablakokon keresztül tudtak kimenekülni az emberek. /Szász Emese: Újabb árvízkárok megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./2005. szeptember 27.
A közelmúltban jelent meg Kerekes Péter /sz. Homoródszentmárton, 1919. szept. 23./ Sóvirág című önéletrajzi kötete. A szerzőt a nyugdíjas szavalók között tartják számon. Kerekes Péter huszonöt éve a község kulturális csoportjának tagja. Negyedévszázad alatt, különböző rendezvények alkalmával, több száz fellépése volt. Csoportos rendezvényeknek még most is rendszeres előadója, jelen van a református egyház szervezte teaesteken is. A híres költők világi versei mellett nagyon szereti az egyházi költeményeket is előadni. /Fekete B. Zoltán: A közművelődés szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./2005. október 13.
Mozgalmas kulturális eseménysorozat volt október 9-én Homoródszentmárton művelődési házában. Megnyílt Dobai Ferenc fotográfus reprodukciós kiállítása, majd egy egyedülálló sétabot-kiállítás. A kulturális seregszemlére alkalmat az idősek világnapja szolgáltatott. Fellépett a Sóvirág műkedvelő csoport. /Fekete B. Zoltán: Kulturális műsor az időseknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./2005. október 20.
Lókodon a szeretetotthonban bemutatkozott a homoródszentmártoni Györffy Tibor Nyugdíjas Klub, valamint a klub keretében működő Sóvirág műkedvelő csoport. Az otthon lakóit Csíki Rudolf, a klub vezetője köszöntötte. Az est második felében a szeretetotthon lakói léptek a közönség elé verssel, muzsikával. Végül az otthon lakóit virággal és süteménnyel lepték meg a Sóvirág műkedvelő csoport tagjai. /Fekete B. Zoltán: Kulturális műsor az öregotthon lakóinak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 20./2006. január 23.
A magyar kultúra napja rendezvénysorozata keretében Székelyudvarhelyen gálaműsor keretében osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. Ezüst-plakettet, valamint díszoklevelet vehetett át Gergely János zenetanár, Bodurian János, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola igazgatója, valamint a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes. Az életműdíjat Szőcs Lajos nyugdíjas pedagógus, a post mortem díjat pedig id. Hermann Gusztáv kapta. A négy nap során változatos programot kínáltak a szervezők: filmvetítések, koncertek közül lehetett válogatni, de szerepelt a programban a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely fellépése is. Megnyitották az Orbán Balázs szemével Homoródszentmáron községben című kiállítást. Csíkszeredában január 21-én ért véget a rendezvénysor a Codex Kvartett által a Mikó-vár kápolnájában tartott koncerttel. Gyergyószentmiklóson szintén gálaműsorral zárták a kulturális rendezvények sorát. /Szász Emese: Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2006. május 18.
Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ 2003-tól több alkalommal szervezett fotótábort Udvarhelyszék községeiben. Eddig házigazdák voltak: Székelyvarság, Oroszhegy, Szentábrahám, Homoródszentmárton és Etéd. A nagy előd munkásságára való tekintettel az Orbán Balázs szemével elnevezést kapta ez a program, amelynek célja minden esztendőben egy-egy község, település képanyagának elkészítése. Az oroszhegyi fotóanyagból készült az a válogatás, amely május 10-étől a Lövétén látható. /Mihály János: Fotókiállítás a lövétei Népházban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./2006. június 6.
A hagyományos tüzes kerék eregetésével ért véget június 4-én, vasárnap a Homoródszentmártonhoz tartozó Bágyban az elszármazottak tiszteletére szervezett falutalálkozó. A „tüzes kerék” szokás nem újkeletű, minden pünkösdkor a falubeliek felmennek a várhegyre, ahol az öregek elbeszélik a fiataloknak az ősök és a vár igaz történeteit. A XVII. században az ellenség elől a várba menekülők úgy védték meg magukat, hogy szalmával körültekert égő kerekeket gurítottak le a hegyoldalon a támadók felé. Ennek emlékére a fesztivál résztvevői minden évben pünkösdkor égő kerekeket gurítanak le. /Tóth Adél: Bágyi várfesztivál tűzkerékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./2006. június 26.
Az államhatalomban való részvétel jelképes, a községi hatalomban való részvétel valóságos, ott van a legfontosabb döntések színtere – többi között erről beszélt Sólyom László június 24-én, szombaton, a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójának gödöllői megnyitóján. A világtalálkozóról szólva kedvezőnek ítélte meg, hogy a szervező Magyar Polgármesterek Egyesülete nem zárkózott be az országhatárok közé, támogatja a határon túli magyarokkal az együttműködést, ezt jelzi, hogy a rendezvényen részt vevők fele most is, akárcsak korábban, a határon túlról érkezett. Követendő gyakorlatként említette a köztársasági elnök a hazai és a határon túli önkormányzatok között kibontakozó együttműködéseket, közös fejlesztéseket. Ugyanakkor a fejlődés útját a régiós együttműködésben határozta meg. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy ennek az évszázadnak van egy új képlete: tudás plusz információ egyenlő a hatalommal. A képletből azonban hiányzik az erkölcs, amely az emberek egymás közti, valamint az ember és a környezet viszonyát határozza meg. A találkozón kiosztották a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által alapított Polgármesteri Ezüstlánc Díjat. Ebben az elismerésben a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló tevékenységet végző személyiségek részesülnek. E díjat idén Bencsik János, Tatabánya, és Zachariás István, a szlovákiai Szepsi polgármestere vehette át. A polgármesteri Arany Pecsétgyűrű kitüntetésben Kovács Zoltán, Érmihályfalva, Kerekes Péter Tivadar, Homoródszentmárton, Kovács Sándor, Vácszentlászló, Tilfof István, Mátyásdomb, valamint Nagy Imre, Eger polgármestere részesült. /Magyar polgármesteri világtalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az először 1996–ban megrendezett esemény rangját jelzi, hogy fővédnöke dr. Sólyom László köztársasági elnök volt. A találkozó résztvevőivel együtt avatták fel Gödöllőn, a Táncsics Mihály úton kialakított, a Nemzeti Együvé Tartozás Parkját. Itt alakítják ki azt a nemzeti egységet szimbolizáló emlékművet, melynek dombjához valamennyi határon túli településről egy–egy cserép földet vittek a polgármesterek. A meghívottak meglátogatták a gödöllői királyi kastélyt, este pedig részt vehettek A magyar szabadság napja című ünnepi műsoron. /Pincz Csaba: Magyar polgármesterek VI. világtalálkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 26./2006. október 9.
A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./2006. október 19.
A 13. századból, az Árpád-korból származó épületalapokat tárt fel a bágyi református templom belsejében Sófalvi András, a székelyudvarhelyi múzeum régésze. A Homoródszentmártonhoz tartozó falu késő gótikus kori temploma a 15. század végén épült; a padló felújítási munkálatai közben felmerült a gyanú, hogy a templom belsejében korábbi épületalapok rejtőznek. „Csak művészettörténeti alapon datálhatjuk az Árpád-kori templomot, de így is bizonyossággal kijelenthető, hogy a 13. században épült. Mivel nem volt lehetőségünk a teljes feltárásra, nem találtunk érméket vagy más, a kormeghatározásban segítő tárgymaradványokat” – magyarázta Sófalvi András. Bágy első írásos említése 1566-ból származik, korábban sem a helység, sem temploma nem jelenik meg még utalás formájában sem. A csak személynévből, rag nélkül képzett helynév viszont korai, Árpád-kori névadásra utal, ezért joggal feltételezhető, hogy a székely betelepedés korában már a templom is felépült. /Kovács Csaba: A 13. századból származó épületalapokat tártak fel a Hargita megyei településen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./