udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43

Helymutató: Igazfalva

2005. augusztus 15.

Volt egyszer egy falu, úgy hívták: Bunyaszekszárd. Nevének elejét a már létező községközponttól kölcsönözte, felét pedig a telepesek hozták magukkal Szekszárdról, ahonnan a jobb megélhetés reményében indultak el új falut alapítani a Bánságban. A munkaképes férfiak állandóan másfele dolgoztak. A család ment az “ember” után Lugosra, Facsádra, Igazfalvára. A falu megállás nélkül fogyatkozott, mígnem 1981-ben az utolsó lakos is elhagyta bunyaszekszárdi házát, és beköltözött Igazfalvára. Templomukat, melynek helyét most Pokker László lugosi képzőművész szoborcsoportja szentesíti, Ötvösdön építették fel. Mező maradt a régi falu helyén. Egykori lakosai mégis ragaszkodnak hozzá, hogy évről évre megtartsák Bunyaszekszárd Napját. Idén augusztus 14-én, vasárnap kezdődött az ünnepség a templom helyén felállított emlékműnél, ahonnan a résztvevők a kilométernyire lévő temetőbe vonultak, és megkoszorúzták a sírkert közepén lévő kopjafát, majd a szervezők jóvoltából közös ebéden vettek részt az egykori faluközpontban felállított sátortető alatt. A falunap ünnepe Igazfalván folytatódott kultúrműsorral. /Sipos János: Bunyaszekszárd – minden csak emlék. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2005. november 28.

Az aradi Magyar Színház Alapítvány idén második alkalommal megrendezte a régió színjátszóinak az Amatőr Színjátszók Fesztiválját, melynek célja a magyar nyelvű iskolai színjátszás bátorítása, felkarolása, és ezáltal az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a közösségépítés. A kezdeményezést felkarolta Arad városi tanácsa. November 26-27-én négy együttes mutatkozott be az aradi Jelen Házban. Az igazfalvi (Temes megye) általános iskolások produkciója némileg elütött a fesztivál meghirdetett profiljától, de a közönség tetszéssel fogadta. Az ágyai műkedvelők előadása (Nóti Károly: Nyitott ablak) kellemes meglepetés volt. Sikert arattak a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszói, végül a Pávai Gyula vezette aradi Kölcsey Színpad színjátszói léptek fel. /Hagyományápoló amatőr fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2005. december 15.

Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2006. január 6.

Milyen kudarcok érték 2005-ben? Ettől számol be néhány magyar közéleti személyiség. Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke az infrastrukturális beruházások elmaradását látja a legnagyobb kudarcnak, elsősorban az utakra gondol. Ha nincsenek utak, s emellett víz, gáz, akkor semmi sincs, megreked a vidék fejlődése. A másik probléma, hogy továbbra sincsenek megfelelő pályázatok. A polgármesterek egyelőre nem érzik ennek fontosságát. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa egészen mást csinált, mint amit szeretett volna. Feladata volt az anyagi források felkutatása. Átíratta az egész Temes megyei SAPARD-programot. Azután jött az árvíz, elmosott mindent, nem volt idő ezzel foglalkozni. Azért munkájának volt szerepe abban, hogy 39 százalékkal több uniós pénz érkezik a megyébe különböző pályázatok révén. Dézsy Attila, Hunyad megye alprefektusa a lupényi és vulkáni magyar iskolatagozatok egyesítésének meghiúsulását látja kudarcnak. Ennek hatása majd öt év múlva jelentkezik. Bognár Levente, Arad alpolgármestere számára az aradi vár átvételének elmaradása kudarc. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, főtanfelügyelő-helyettes tervbe vette, hogy ellátogat a megye minden iskolájába és óvodájába, ahol magyar nyelvű foglalkozás folyik. Zsúfolt programja miatt kevés helyre jutott el, RMDSZ-elnökként pedig nem sikerült véghezvinni a megyei közintézmények személycseréiről folytatott tárgyalásokat. Nagy Gizella, Arad városi tanácsos egyéves tanácsosi munkájának legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült kidolgozni Arad egységes kulturális stratégiáját. A megye magyar oktatásának a minősége gyenge. Nem sikerült megindítani a fakultatív magyar oktatást több településen. Schreter Károly, Petrozsény polgármestere a munkahelyteremtés lassú ütemét tartja a legnagyobb kudarcnak. Petrozsényban a munkanélküliség eléri a 40%-ot. Antal Péter, Pécska alpolgármestere rámutatott: nem sikerült behozni a földgázt Pécskára, bár megígérték a lakosságnak. Jelenleg is dolgozik rajta a kivitelező vállalat. A másik teljesületlen terv a mentőszolgálat megszervezése. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere: nem sikerült megépíteni a terelőutat. Ihász János, Igazfalva polgármestere: a HTMH-hoz nyújtottak be kulturális pályázatot Szapáryfalva és Nagybodófalva nevében is népviseleti ruhákra és hangosító berendezésre, de ezt elutasították. Turi Zoltán dévai színigazgató: szeptember vége helyett az évad csupán november 23-án kezdődött, s a fűtésproblémát csak december végén sikerült megoldani. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt: Kudarcok 2005-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2006. február 27.

“A mi farsangi bálunk több mint mulatság –jellemezte az elmúlt hét végi maskarás összejövetelt Gergely Ildikó, a lugosi farsangi bál főszervezője. A teljes bevételt a Gyöngyvirág együttes új táncruháinak beszerzésére fordítják. Jöttek Magyarországról is, továbbá Temesvárról, Igazfalváról, Szapáryfalváról és Végvárról. A túljelentkezés bizonyára a Szabó Béla vezette igazfalvi Angelis 96 zenekar hírének is köszönhető, mely évek óta sikeresen szórakoztatja Lugoson a bálozókat. /Sipos János: “ Több mint mulatság”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2006. április 14.

Háromszáz ház lakóit kezdték el kimenteni a Temes megyei Gátalján a Berza folyón érkező árhullám útjából. Árad a Bega is, az Igazfalva községhez tartozó Rekettyőn hat utca, hat ház és 65 gazdasági épület volt víz alatt, Begamonostoron gazdasági épületeket öntött el a folyó. 340 házat és több mint 2100 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz Krassó-Szörény megyében. Fehér megyében 35 személyt menekítettek ki az áradások miatt. Az árhullám tetőzése előtt újabb gátak szakadtak át a Duna alsó szakaszán. /Benedek István: Megfékezhetetlen ár országszerte. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2006. április 26.

A temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda a múlt hét végén tartotta meg a Civilek a közösségért elnevezésű képzéssorozat második tréningjét Lugoson, az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával. A tréningen lugosi, szapáryfalvi és igazfalvi magyar közösségi vezetők vettek részt. A résztvevők jelezték a pályázatíró- és projektmenedzsment-képzések iránti igényüket. /P. L. Zs.: Civilek képzése Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2006. május 19.

A 90 éve született Méhes György Mi, Férfiak háromfelvonásos vígjátékát mutatta be Bukarestben, a Petőfi Házban – a Bukaresti Magyar Napok rendezvénysorozat keretében – a Petőfi Színkör felolvasó színpada Kováts László rendezésében. Több éves kihagyás után először turnézik a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Bánk bánt tekintheti meg a közönség május 27-én Gyergyószentmiklóson, 28-án Székelyudvarhelyen, 29-én pedig Csíkszeredában. Transsylmánia koncert nyitja meg május 18-án Temesváron a XI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozatát. Az előadások egy részét több bánsági magyarlakta településen is bemutatják, mint a Hagyománykeresőben folklórgálát (Zsombolya, Ótelek, Temesvár), Végh-Kátó: A tékozló lány népszínművet az algyői Móra Ferenc Népszínház előadásában (Újszentes, Igazfalva, Szapáryfalva) és a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj bábelőadást. Három korcsoportban, 12. alkalommal rendezik meg május 20-án az Arad megyei Borosjenő művelődési házában a Horváth Béla szavalóversenyt. A román iskolába járó magyar vagy félmagyar gyerekek számára kiírt hagyományos versenyt a város neves szülöttéről, Horváth Béláról, a Kolozsvári Magyar Színház egykori színész-rendezőjéről nevezték el. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. május 22.

Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2006. augusztus 16.

Idén megkondult a harang a Bunyaszekszárdi Falunapon. “Az innen elszármazottaknak egy álmuk vált valóra ezáltal, hiszen 35 év után hallhattak ismét harangszót a szülőfalujukban” – hatódott meg Ihász János igazfalvi polgármester, aki szintén bunyaszekszárdi gyökerű család sarja. Az augusztus 13-i, vasárnapi ünnepi istentiszteleten Fazakas Csaba lugosi református esperese és Czapp István igazfalvi lelkipásztor hirdetett igét, s részt vett Doru Milostean facsádi ortodox esperes is, valamint az a tengerentúli protestáns lelkész, aki eddig is támogatta az igazfalvi, facsádi és begamonsotori református templomokat. A harangszentelésre az 1980-as években elnéptelenedett, a Bega és a Maros közében fekvő úton megközelíthető falu betelepítésének 140. évében került sor. A harangra magyarországi önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek és egyházak gyűjtöttek. A harang év közben az igazfalvi temetőben fog állni azon a haranglábon, amelyet az október 7-i falunapon állítanak fel, az évfordulókon azonban kiviszik Bunyaszekszárdra. A Bunyaszekszárdi Emlékbizottság által szervezett ünnepség idén négynaposra nyúlt, ugyanis a nagydorogi, vésztői (Igazfalva testvértelepülései), szekszárdi és eleki küldöttségek Igazfalván vendégeskedtek, vasárnap Bunyaszekszárdon vettek részt az emlékünnepségen, másnap felkeresték Vajdahunyadot és Déva várát, kedden pedig a facsádi búcsúba mentek. Kaczián János szekszárdi levéltáros, Bunyaszekszárd történetének kutatója jegyezte meg, hogy a harangnak van lelke, szíve, de nyelve nincs. Ugyanúgy szól a románoknak, mint a magyaroknak. /Pataky Lehel Zsolt: Harangszó Bunyaszekszárdon – 35 év után. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2006. október 14.

Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2006. október 20.

Temes megyében több mint egy évszázada szekszárdi, makói és kiskőrösi magyar református családok betelepítésével létesült Igazfalva. Mára jelentősen megváltozott az etnikai összetétel, körülbelül fele-fele arányban lakják magyarok és románok. Évről évre többen jönnek a falunapra, melynek fő eseménye idén a harangláb felszentelése volt. A harang szekszárdi közadakozás eredménye, idén augusztusban a Bunyaszekszárdi Emléknapon szentelték fel; év közben azonban az igazfalvi temetőben fog megszólalni. Az előző években három-négy keresztelőt tartottak a faluban, idén már kilenc volt, ebben az esztendőben kevesebb a halálozás, mint máskor. A művelődési házban az igazfalvi magyar tagozat elemi osztályosai verses-zenés összeállítással köszöntötték az egybegyűltek, majd a szapáryfalvi amatőr színjátszók léptek fel. Az igazfalvi Szivárvány néptánccsoport fellépése zárta a kulturális műsort. /P. L. Zs.: Igazfalva ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék