udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
961
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-961
Helymutató:
Kézdivásárhely
2006. szeptember 5.
Klézsén a Szeret-Klézse Alapítvány udvarán augusztus 26-án megnyílt az első csángó múzeum, és ezzel egyidejűleg kopjafát avattak Petrás Incze János emlékére. A múzeumot a Szeret-Klézse Alapítvány épületének két szobájában adták át a közönségnek. A kiállított tárgyak a csángók viseletét, és néhány helybéli mesterség sajátos eszközeit szemléltetik. A múzeum létrehozását a Szeret-Klézse Alapítvány kezdeményezte, a megnyitón Duma András elnök hosszan sorolta azok neveit, akik munkával vagy pénzzel segítették a múzeum létrejöttét. Az alapítvány székházának udvarán felállított kopjafa felszentelését Gergely István csíksomlyói plébános végezte. A magyar nyelvű szentmisét eredetileg a római katolikus templomban tervezték megtartani, de erre a helyi plébános nem mert engedélyt adni. Klézsén szabadtéren került sor a szentmisére. A mise után a klézsei gyermekek, majd a felnőttek kórusa énekelt. Ezt követően Gergely István egy fokossal jelölte meg a klézsei temetőben azt a helyet, ahol Petrás Incze János sírja lehetett. Az 1813-ban a moldvai Forrófalván született Petrás János Kézdivásárhelyen tanult, minorita szerzetessé Egerben képezték, fogadalmat 1834-ben tett, két év múlva ugyanott szentelték pappá. Misszionáriusként visszatért szülőföldjére, ahol élete végéig dolgozott. Egyházi tevékenysége mellett nagyon jelentős segítséget nyújtott a Magyar Tudományos Akadémia ez időben megkezdett néphagyományok megőrzését célzó nagyszabású gyűjtőmunkájában. Idős korában, 1886-ban ismeretlenek rátörtek szobájában, félholtra verték. Feltételezhető, hogy magyarságát nyíltan vállaló, a csángó magyarok érdekében kifejtett állhatatos tevékenysége okozta vesztét. A klézsei temető kis fakápolnájának oltára alatt helyezték örök nyugalomra. A kápolnát röviddel ezután felgyújtották, és annak helyére mára egy jellegtelen modern kápolna épült. A kápolnában semmi nem utal az egykori sírhelyre. A bezárt kápolna külső oldalán, az oltárhoz közeli részre helyezték el a fokost, amely emléket állít Petrás Incze Jánosnak. A temetőtől nem messze Gergely István megszentelte azt a 2001-ben felállított útszéli fakeresztet, amely Klézse egyetlen magyar nyelvű felirattal ellátott vallásos emléke, emlékeztetője: „Jézusom, őrizd meg a csángó magyar nemzetet.” A keresztet Csicsó Antal klézsei tanár és felesége állíttatta, de felszentelését a helyi pap nem vállalta, mostanáig kellett várniuk e fontos eseményre. Ezután Gergely István meglátogatott néhány olyan rekecsini családot, ahol a sok gyermek eltartása immár megoldhatatlan, és szükséges a gyermekek bentlakásban való elhelyezése. Ebben kíván segíteni a plébános nevéhez fűződő, Csíksomlyón működő Csibész Alapítvány, amely idén ősztől újabb öt-tíz moldvai csángó gyermek befogadását vállalja. /Rodics Gergely: Moldvai Csángó Múzeum nyílt Klézsén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./2006. szeptember 6.
Constantin Ciobanu megyei ügyész kihallgatta az almásréti áramlopás kapcsán tanúként beidézett Réthi Csabát, Réthi Miklóst és Vatány Csabát. A kihallgatást követően Réthi Csaba elmondta: furcsa módon azt tapasztalta, hogy az iratcsomó nagyon megvékonyodott, az ő tízoldalas feljelentő nyilatkozata sem volt benne. A rendőrség az almásréti rendőrvilláknál dolgozó három napszámos ellen is vádat emelt az áramlopás miatt, hiszen ők is ott voltak, és tudtak a dologról. Ők a rendőröktől kapták az utasítást, hogy a karókat szereljék fel a villanyvezetékre, nem jószántukból lopták az áramot – hangsúlyozta Réthi, aki azt sem érti, hogy a kézdivásárhelyi villanytelep három munkatársa által tetten ért Aurel Blajt meg sem említették. Réthi azt is kifogásolja, hogy az ügyészség a rendőrök ellen valló Tóth Gábort nem hallgatta ki, és a büntető jegyzőkönyvet aláíró Dimény H. Árpád újságíró sem szerepelt a tanúk között. Az ügyész azt tanácsolta Réthiéknek, fogadjanak védőügyvédet, mivel a következő kihallgatás már az ő jelenlétében lesz. Réthi úgy látja, hogy az áramlopás miatt végül is ők hárman fognak bűnhődni, és az áramot lopó rendőröket tisztára mossák. /(Iochom): Az ügyészségen megkezdődött a tanúk kihallgatása (Lemhényi áramlopó rendőrök). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./2006. szeptember 9.
A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye szeptember 6-án tartotta tisztújító közgyűlését Kézdivásárhelyen, a református templomban. A közgyűlés újra az egyházmegye esperesévé választotta Szőcs Lászlót. /(sylvester): Tisztújító közgyűlés (Kézdi-Orbai Református Egyházmegye). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./2006. szeptember 9.
A hetvenes évek elején-közepén a háromszéki falvakban az emberek szemében Pusztai, Jeges és Dézsi voltak a hősök, akik a környéken nőttek fel. Szembe mertek szállni a hatalmaskodó párttitkárokkal, milicistákkal, a kommunizmussal. A nevekhez hozzárendelődött egy-egy kép: Pusztai a vad, a marcona, Jeges a hűvös, a kimért, és Dézsi, mint a legkisebb fiú: éles eszű, furfangos. Külön-külön fogták el, illetve ölték meg őket. A legenda él ma is. Iochom István könyvében /Pusztai, Jeges, Dézsi, Kézdivásárhely, Székely Nyomda, 2006/, arra keresett választ, hogy kik voltak ők és miket tettek. /Fekete Vince: Pusztai, Jeges, Dézsi. Iochom István dokumentumkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./2006. szeptember 11.
Az elmúlt héten Kézdivásárhelyen ötödik alkalommal, mintegy kéttucatnyi hazai, magyarországi és szlovákiai vállalkozás, illetve banki képviselet részvételével nyitotta meg kapuit az Asimcov Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetsége által megszervezett Kézdi Expó. Kovács Ödön, az Asimcov kézdivásárhelyi területi elnöke jelentős fejlődésnek minősítette a Felsőháromszék gazdasági potenciáljának ismertetésére szánt idei rendezvényt. /Domokos Péter: Életképesebbek a kisrégiós kiállítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./2006. szeptember 16.
Kézdivásárhely öt középiskolájában és három általános iskolájában 4853-an kezdték meg az új tanévet. Az iskolai év mindenhol ünnepi szentmisével, valamint istentisztelettel kezdődött. Idén a Petőfi Sándor és a Turóczi Mózes iskolákban is megszűnik a két váltás, ezentúl Kézdivásárhelyen csak délelőtt tanítanak. Az elmúlt tizenhat év alatt látványosan csökkent a tanulók száma, míg 1989-ben például a Petőfi-iskolában 1200-an tanultak, ma 550-en; a Turóczi-iskolába 1987-ben 1079-en iratkoztak, most 396-an. A középiskolák közül a legnagyobb létszámmal, 1200 tanulóval az Apor Péter Iskolaközpont indult, őt követi a Nagy Mózes Elméleti Líceum 1007 diákkal. A Bod Péter Tanítóképző létszáma 307, míg a Református Kollégiumban 174 tanuló kezdte meg az új tanévet. A tizenhat éve épülő új iskola még nem készült el. /Iochom István: Délelőtt tanul mindenki (Iskolakezdés Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2006. szeptember 16.
Vetró András szobrászművész kézdivásárhelyi műtermében elkészült Rákossy Árpád jogászdoktor portrészobra, amely a tervek szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján kerül a felsőcsernátoni református templom előtti szobortérre. Rákossy Árpád a Rákosi Mátyás-féle magyarországi koncepciós perek első áldozatainak egyike volt, aki a kecskeméti bírói tanács elnökeként kezdeményezte két tanyasi ember bűnperének átsorolását az önvédelemből elkövetett gyilkosság kategóriájába, hogy az elkövetőket a halálos ítélet elől megvédhessék. A gyilkosság a háború utolsó évében történt, egy tanyasi gazda vasvillával agyonszúrta azt a részeg szovjet katonát, aki miután feleségét és lányát molesztálta, a gazdát az istállóba tuszkolta, hogy ott végezzen vele. A gyilkosságra négy év múltán derült fény. Rákossy Árpád első büntetéséből 1956 februárjában szabadult, felezéssel. Az 56-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért újra bebörtönözték. Életét és a családjáét teljesen tönkretették. Gyermekei Magyarországon élnek, a kétszeres áldozat porait, utolsó kívánsága szerint, a felsőcsernátoni temetőben helyezték örök nyugalomra. Rákossy Árpád 1940-48 között Sepsiszentgyörgyön és 1945-ben rövid ideig Kézdivásárhelyen teljesített szolgálatot, felesége is kézdivásárhelyi volt. A szobrot Székelyudvarhelyen öntik bronzba. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület felhívással fordult a megye lakosságához, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeget adományok révén teremthesse elő. Rákossy Árpád szobra a kisborosnyói ’56-os emlékkő és a sepsiszentgyörgyi emlékmű mellett a harmadik ’56-os emlékjel lesz, amelyet Háromszék megyében az 50. évfordulón elhelyeznek. /(sylvester): Elkészült Rákossy Árpád szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2006. szeptember 30.
Székelyföldi körútja során szeptember 29-én Kézdivásárhelyen a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum vendége volt a 83 esztendős Pongrátz Ödön, aki több száz kantai diáknak és tanárnak tartott rendhagyó történelemórát, melynek keretében nemrég elhunyt öccsére, Gergelyre, a legendás szabadságharcosra, a Corvin köz parancsnokára emlékezvén felidézte az -56-os eseményeket, a ,,pesti srácok” dicsőséges és bátor kiállását a szovjet hadsereggel szemben. Bokor Tibor iskolaigazgató megköszönte, hogy Pongrátz Ödön elfogadta a meghívást, és megemlítette, hogy a kantai iskola méltóképpen fog megemlékezni az -56-os események 50. jubileumára. A kiskunmajsai -56-os történelmi alapítvány elnöke, a Corvin közi szabadságharcos arra kérte a mai fiatalokat, hogy tartsák ébren az -56-os magyar forradalom és szabadságharc emlékét. /Iochom István: Pongrátz Ödön Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./2006. október 13.
Szülővárosába, Kézdivásárhelyre látogatott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, ahol A lábujjhelyre állt ország című, vele készített interjúkötet bemutatóján Ágoston Hugóval és Kozma Mária írónővel, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztőjével beszélgetett. Markó Béla a székelyföldi területi autonómiáról, a népszavazásról és az RMDSZ jövőjéről beszélgetett a meghívottakkal, köztük a Kézdiszéki Székely Tanács képviselőjével. A kilátásba helyezett autonómiareferendum kapcsán Markó elmondta: a népszavazás kiírása önámítás, aminek nincs törvényi alapja, a népszavazás nem járható út. – nem megyünk bele olyasmibe, aminek nem látjuk a végét – jelentette ki. /Iochom István: Önámítás a népszavazás (Markó Béla Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2006. október 14.
A Magyar Polgári Szövetség vezetősége arra biztatja tagjait és szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az agyagfalvi megemlékezési ünnepségen, annak ellenére, hogy a szövetséget nem hívták meg az eseményre. Ezt kérte Thamó Csaba, az MPSZ udvarhelyszéki közleményben. Egy erős, szolidáris koalícióban az RMDSZ máig már elfogadtatta volna a kulturális autonómiát célzó kisebbségi törvényt – jelentette ki Markó Béla Kézdivásárhelyen, egy értelmiségi fórumon. Bejelentette: az RMDSZ szakértői már dolgoznak a székelyföldi települések által létrehozandó önkormányzati társulás statútumán. Ugyanakkor leszögezte: az autonómia tárgyában tartandó népszavazás ötlete önámításra ad alkalmat, ugyanis ennek megszervezésére nincs törvényes lehetőség. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./2006. október 16.
Október 15-én felavatták Gyimesfelsőlokon a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány újonnan elkészült tájházát, egyben megnyitották azt az állandó képzőművészeti kiállítást, amelyben az alapítvány amatőr művészeinek alkotásai kaptak helyet. Az alapítvány által megvásárolt, felújított és tájháznak berendezett épületben ezentúl minden érdeklődő megtekintheti a kilenc művész alkotásait – mondta Bács Béla János, a képzőművészeti képtárban kiállított művek alkotóinak egyike. A kulturális műsoron felléptek a Gyimes-völgyi Tücskök gyermekzenekar tagjai, majd György Attila, gyimesi születésű, jelenleg Csíkszeredában élő író prózáiból, Muszka Sándor kézdivásárhelyi költő pedig verseiből olvasott fel. /Kozán István: Tájházat avattak Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2006. október 20.
Sylvester Lajos Török Józseffel, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnökével áttekintette az 1956-os forradalom és szabadságharc háromszéki emlékjeleit. Az előző években elhelyezett emlékjelek: Kézdivásárhelyen, a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak állítottak kopjafát, Torján ugyancsak kopjafa emlékeztet Ábrahám Árpád római katolikus pap mártírhalálára, Sepsibükszádon kopjafás kőtömb örökíti meg Ábrahám Árpád emlékét, és az egykori iskola – ma óvoda – is a kivégzett forradalmár nevét viseli. Az idei félszáz éves évfordulóra legelőször Kisborosnyón emlékeztek kőtömbös, kopjafás emlékállítással. Ez az első olyan emlékmű, amely a háromszéki származású, halálra ítélt és kivégzett forradalmárokról és a börtönben elpusztult emberek emlékére állítottak. Kisborosnyó, a nem egészen négyszáz lelkes falu többnyire önerőből egy egész magyar történelmi emlékjel-parkot hozott létre. Damó Gyula nyugalmazott tanító és falusfelei a Kárpát-medence magyarsága egészének állított ,,emberségből példát, vitézségből normát”. A budapesti turulmadár-ellenes balliberálisokat kellene ebbe az apró falucskába invitálni, hogy a magyar történelem jelképeiről és jelképszemélyiségeiről valamit megtudjanak, írta Sylvester Lajos. 1956-ra emlékeztető térplasztikai alkotás készül, és emlékparkot építenek Sepsiszentgyörgyön. Az emlékmű Vargha Mihály szobrászművész díjnyertes pályázata alapján készül el. A harmadik emlékművet Vetró András tervei alapján Felsőcsernátonban fogják elhelyezni. A szervezők elsősorban a jogászok támogatására számítanak, a felsőcsernátoni, koncepciós perben kétszer elítélt Rákossy Árpád a Kárpát-medence legnevesebb, 1956-ért is szenvedő jogásza volt, aki először Rákosi Mátyás pribékjeinek karmai közé került, majd az 1956-ot megtorló kádáristák börtönébe. /Sylvester Lajos: 1956-os emlékjelek Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./2006. október 21.
1956 októberében egész Erdélyt átszövő szervezkedés kezdődött. 1957-ben kezdődtek a letartóztatások, tíz vádlottat 1958-ban kivégeztek /Szoboszlay Aladár és társai pere/. A Szoboszlay-per utolsó, életben lévő elítéltje az Alsócsernátonban élő 86 esztendős Bulárka István. Elmondta, hogy Kónya István Béla kézdivásárhelyi ügyvéd szervezte őt be. Szoboszlay naiv elképzelése majdnem a halálát jelentette. A vádlottak padján közvetlenül Szoboszlay és Huszár után ő következett. Őt is halálra ítélték. Másodfokon huszonöt évre változtatták az ítéletét, így életben maradt. Hat és fél évig volt börtönben. Szoboszlayt és társait ártatlanul végezték ki, nem csináltak semmit azon kívül, hogy beszélgettek és szervezkedtek. /Iochom István: Ezerkilencszázötvenhat: Nem látta a napot öt esztendeig (Az utolsó túlélő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./2006. október 21.
Balladákkal lépett fel október 20-án az ország tizenkilenc magyar középiskolájának negyvenkilenc diákja Sepsiszentgyörgyön, az országos versenyen. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által tizenegyedik alkalommal megszervezett vetélkedőn Háromszékről a legnépesebb csapat a Baróti Szabó Dávid Gimnáziumból érkezett, de volt résztvevő a kézdivásárhelyi Gábor Áron és Apor Péter Szakközépiskolából, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból, a Kós Károly Szakközépiskolából és a Református Kollégiumból is. /Fekete Réka: Balladás diákok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./2006. november 4.
Incze László örömmel értesült arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a Művészeti Líceum felvette Plugor Sándor, az egyik legkiválóbb művész nevét. Több mint három évtizeddel ezelőtt, 1971-ben, a múzeum szervezése idején Sylvester Lajos gondolata volt: jelezzék egy plakáttal, hogy múzeum nyílik Kézdivásárhelyen. A plakát elkészítésére Plugor Sándort kérték föl. Sylvester Lajossal egy albumot is szerkesztettek, amelyben felidézték a város múltját, az 1848-49-es szabadságharcban vállalt szerepét, céhes hagyományait. A szép plakát kisebbített változata lett az album borítója. /Incze László, Kézdivásárhely: Névadó ünnepségre a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./2006. november 8.
November 7-i testületi ülésen Kézdivásárhely önkormányzata egyhangú döntést hozott: csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez, melynek fő célja az lenne – mondotta a polgármester -, hogy egységes fejlesztési stratégiát dolgozhassanak ki Székelyföld számára. Laczkó Áron, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke üdvözölve a határozatot. /Iochom István: Csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./2006. november 13.
Magyarországi támogatással felújított erdélyi műemlékeket látogatott meg hétvégi körútján Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. November 10-én Nagybányán Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, másnap pedig Markó Béla RMDSZ-elnökkel a november 16-ra tervezett magyar–román közös kormányülésről egyeztetett. Markó Béla leszögezte: a magyarországi munkaerőpiac rendkívül fontos a romániai magyarság számára. Az RMDSZ vezetői azt kérték a magyar házelnöktől, hogy Magyarország ne korlátozza munkaerőpiacát. Szili Katalin mostani erdélyi körútján számos olyan műemléket tekint meg, amelynek felújítása magyar állami forrásból történt. A kézdivásárhelyi Bogdán-ház felújításának támogatására hárommillió forintot hozott magával. Felkereste a jelenleg műemléki kutatás alatt álló nyárádszentlászlói unitárius templomot, a csíkdelni Szent János-templomot, valamint a felújított mikházai ferences templomot, megállt a székelykapuiról híres Máréfalván is. /Szili Katalin ismét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A határon túli tanároknak nyújtott könyvvásárlási támogatás és a Sapientia Egyetem működéséhez biztosított anyagi hozzájárulás egyaránt a magyar oktatási tárca 2007-es büdzséjében szerepel – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kérésére, hogy Magyarország ne csökkentse az egyetem jövő évi költségvetését, a házelnök asszony azt mondta, nem szeretné, ha a körülmények rosszabbak lennének, mint 2006-ban. /Erősítenék a parlamentközi kapcsolatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 15.
A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1. Teszári Zoltán – 220-230; 2. Urasi Béla – 60; 3. Verestóy Attila – 53-54; 4. Fodor Zsolt és Silvia – 45-50; 5. Szarvadi Zsuzsanna és Loránd – 40; 6. Bába György – 38-39; 7. Pászkány Árpád – 35-40; 8. Hegedűs Ferenc – 32; 9. Kurkó János György – 23; 10. László János – 20-21; 11. Kovács Zoltán – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./2006. november 17.
Különféle rendezvényekkel ünnepelték az 1980 szeptemberében létesült kézdivásárhelyi iskola fennállásának huszonötödik évfordulóját. A tanintézmény 1991-ben vette fel Molnár Józsiás (1841-1903) országgyűlési képviselő nevét. Az évek során a tanulók létszáma a nyolcszázat is elérte, de a rendszerváltás után rohamosan csökkent, ma az I-VIII. osztályos iskolát négyszázkilenc tanuló látogatja. A hagyományos osztályok mellett működnek Kézdiszék egyedüli step by step alsó és felső tagozatú osztályai, valamint azok számára, akiknek nem sikerült elvégezniük az általános iskolát, a felzárkóztató tagozat száz tanulóval, és egy éve zeneosztály is indult. /Iochom István: Jubilál a Molnár Józsiás Iskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2006. november 20.
Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a három Incze, néhai Incze István, fia, ifj. Incze István és unokája, Incze István Botond közös kiállítása. A tárlatot Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Néhai Incze István (1905-1978) Kézdivásárhelyen született, de Marosvásárhelyen élt és alkotott, Szülővárosának udvartereit készítette el, és adományozta azokat a Céhtörténeti Múzeumnak, most pasztelljeivel volt jelen. Fia, ifj. Incze István fotóművész /sz. Marosvásárhely, 1943/ fotóit állította ki. Incze István Botond /sz. Marosvásárhely, 1975/ Budapesten végezte el 2001-ben a képzőművészeti főiskola festészeti szakát, majd hazatért szülőföldjére. Nagyméretű olajfestményeivel mutatkozott be. /Iochom István: A három Incze kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./2006. november 21.
A gelencei Bodor György Művelődési Házban mutatták be Iochom István Pusztai, Jeges, Dézsi című riportkönyvét, ez volt könyv kilencedik háromszéki bemutatója. A kézdivásárhelyi újságíró negyedik kötetét Fekete Vince kézdivásárhelyi költő, publicista méltatta. /Gyergyai Csaba: Pusztai, Jeges, Dézsi Gelencén. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 21./ 2006. november 22.
Nagy Béla, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző egykori igazgatója nevét viseli az a hagyományos könyvtári tevékenységet folytató dokumentációs központ, amelyet november 21-én adtak át a céhes városban. A középiskola alagsorában kialakított létesítményben leplezték le a névadó plakettjét. /Dokumentációs központ Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./2006. november 28.
Ötvenhét éves korában elhunyt az Agache-ügyként elhíresült kirakatper egyik főszereplője. Feltehetően infarktus következtében november 25-én elhunyt Reiner Antal. A Szaláncfürdőn született, Esztelneken élő férfi december 22-én töltötte volna 58. életévét. Reiner Antal jelen volt a kézdivásárhelyi milicista őrnagy, Aurel Agache 1989 decemberében történt meglincselésénél. A férfi éveken keresztül állandó szereplője volt annak a bírósági eljárásnak, amelyet a post mortem ezredesi rangra emelt Agache meggyilkolása miatt indítottak. A törvényszék az ügyben való részvétele kapcsán börtönbüntetésre és anyagi kártérítésre kötelezte Reinert. Azzal gyanúsították, hogy részt vett Agache meggyilkolásában és a holttest meggyalázásában. Az 1997-ben indított Agache-per kezdetén Reiner Magyarországra menekült, ahol négy évet töltött, 2001. augusztus 4-én pedig hazatért Esztelnekre. A rendőrök letartóztatták, majd miután hároméves börtönbüntetéséből 16 hónapot letöltött, 2003. február 12-én elnöki kegyelemmel szabadult. Akkor azzal a veszéllyel szembesült, hogy elveszítheti javait, ugyanis a meglincselt milicista legnagyobb fia pert indított anyagi kártérítést követelve. Reiner egy esztelneki ház résztulajdonosa volt, melynek elárverezésére végül mégsem került sor annak köszönhetően, hogy New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány gyűjtést indított, és a befolyt pénzösszegből kifizette Agache követelését. /Bartos Lóránt: Elhunyt Reiner Antal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2006. november 30.
Az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején feljelentette a két áramlopó lemhényi rendőrt a megyei rendőrségen, majd váratlan fordulat következett be, egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett. Réthit október 30-án a kézdivásárhelyi rendőrségre hívatták, ahol magánlaksértés vádjával kértek tőle nyilatkozatot, ugyanis a volt lemhényi őrsparancsnok ilyen jogcímen bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. November 29-én Kézdivásárhelyről két rendőr szállt ki Lemhénybe, ahol ismét kihallgatták Réthi Csabát és még pár lemhényit, akik ott voltak a két rendőrvilla építkezési munkálatainál. Réthi mélységesen felháborodott, amiért őt akarják vád alá helyezni, miközben a két áramtolvaj rendőr csekély büntetéssel megúszta. Réthi annak idején az áramlopáshoz használt karókat a villanytelep alkalmazottjainak és a sajtó képviselőinek a jelenlétében vette el az épület előszobájából, és adta át azokat a villanyszerelőknek. Időközben akadt egy hamis tanú is, magyar ember, aki azt állítja, hogy a két rendőr az építkezésnél áramfejlesztőt használt, holott ez hazugság. Réthi újabb beadványt küldött Bukarestbe, melyhez az áramlopáskor készült fényképeket is csatolta. /Iochom István: Réthit magánlaksértésért tovább zaklatja a rendőrség (Áramlopás Lemhényben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./2006. december 5.
December 2-án zsúfolásig telt Kézdiszárazpatak művelődési otthona, kézdivásárhelyiek, brassóiak, csíkszeredaiak és sepsiszentgyörgyiek is szép számban részt vettek a kis falu nagy ünnepén, az Ópra Benedekről (1907-1978) megjelent monográfia bemutatóján. A rendezvény az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat részét képezte. Kovács Erika egyetemi hallgató Az igazság szolgája című könyv kortársak vallomásain keresztül nyomon követi Ópra Benedek életútját. /1958-ban letartóztatták, majd 25 év kényszermunkára ítélték. A börtönből 1964-ben szabadult./ Bodó Imre ny. főesperes, a falu plébánosa egy majdani Ópra Benedek-emlékszoba létrehozását szorgalmazta. /(Iochom): Könyvbemutató Kézdiszárazpatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./2006. december 8.
Marossárpatak központjában rozsdás kerítéssel körülvett gyomos területen áll az a hét faállvány, amely Miholcsa József köztéri szobrainak szolgál ideiglenes talapzataként. Magyaros Hunor vásárhelyi műépítész már évekkel ezelőtt elkészítette a magyar többségű falu szoborparkjának tervét, a pénzhiányra hivatkozó önkormányzat, azóta sem hagyta jóvá. A szoborpark a szemközti Teleki kastéllyal együtt a falu nevezetessége lehetne. Időnként turistabuszok állnak meg a központban, de az ide látogatóknak rövid időn belül csalódottan kell távozniuk. A kastély udvarába azért nem engedik be a csoportokat, mert ott öregek otthona működik; a látogatót a derékig érő gyom közepén faszerkezetre állított néhány történelmi figura fogadja. „Ha megengednék, hogy rendbe tartsam a parkot, én magam kaszálnám le a füvet” – állítja Miholcsa. Az egykor a református egyházhoz tartozó területet ugyanis a szomszédos tömbházban lakó rendőr használja, aki csak akkor kaszáltat, amikor a fű betakarításra érett. Többen is állítják, hogy a közelben lakó rendőr volt az, akit a magyar történelmi alakok zavartak. János Zsigmond szobrát nem sokkal az avatás után, a prefektúra felszólítására egy hét alatt el kellett távolítani, mert túl közel volt a kastélyhoz. II. Rákóczi Ferencet egy falubeli ifjú ittasan döntötte le. Az eszeveszett, tomboló férfi előbb a kocsma berendezését verte szét, majd a rendőrautót próbálta felborítani. „Ha ilyen izmos vagy, ne az autót, hanem a szobrot döntsd le!” – a szóbeszéd szerint így biztatta a falu rendőre az ittas férfit. A rendőr tagadja a vádat. Miholcsa a történtek ellenére ragaszkodik az eredeti ütemtervhez. E szerint tíz év alatt Erdély mind a húsz választott fejedelmét megmintázná. Jövőre Kemény Jánoson és Rhédey Ferencen a sor, hogy bekerüljön a marossárpataki panteonba. Miholcsa József 2000-ben költözött ki a Marosvásárhelytől mintegy húsz kilométerre fekvő községbe. Saját kezdeményezésből úgy döntött: alkotásaival megpróbálja szebbé, turisták számára vonzóbbá tenni a település központját. Első szobra 2001-ben került az akkor még teljesen kopár területre. A kőtalapzatra helyezett Szent Istvánt egy évvel később az eredetileg a kézdivásárhelyi laktanya elé tervezett lovas huszár szobra követte, amelyet a régi kultúrház elé helyeztek el. Az elmúlt öt évben rendre János Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Thököly Imre, Báthory István és I. Rákóczi Ferenc alakja népesítette be a teret. Bár a magyarországi és nyugat-európai „művészpiacon” Miholcsa József hasonló alkotás mintegy félmillió forintot érnek, a Sárpatakra telepedett szobrász soha egy fillért nem kapott a helyi önkormányzattól. /Szucher Ervin: Méltatlan emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2006. december 16.
A KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) idei tanévben elindított képzéssorozatának első két része után Sepsiszentgyörgyön találkoznak a résztvevők. A mindhárom műhelymunkán jelenlévők oklevelet kapnak. A KOVAKÖ képzéssorozatot november 3-án indították Kézdivásárhelyen, ahol helyi tagszervezetek biztosították a résztvevők szállását, illetve az előadások, tréningek helyszínét. /Serestély Zalán: Ma zárul a sorozat (KOVAKÖ-képzés) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./2006. december 18.
December 16-án ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a Siculus Rádió fennállásának tizenegyedik évfordulóját. Dr. Szőcs Géza főszerkesztő és munkatársai az eseményre meghívták a környék polgármestereit, a rádió támogatóit, a céhes város közéleti személyiségeit. /(Iochom): Tizenegy éves a Siculus rádió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./2006. december 22.
Május 5-én Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökének Vármegyék a véres úton című könyve kézdivásárhelyi bemutatója napján néhány helybeli fiatal megalakította a HVIM háromszéki szervezetét. A Toroczkai által öt évvel ezelőtt alapított szervezet tevékenységét legalább négy állam titkosszolgálata figyeli éber szemekkel. A háromszéki szervezet elnöke Bíró Levente, szóvivője Tóth Bálint, akik a napokban első alkalommal tartottak sajtótájékoztatót. Elmondták: a szervezet még nincs hivatalosan bejegyeztetve, de hamarosan erre is sor kerül. A háromszéki szervezetnek tizennégy kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és középajtai alapító tagja van. Nemrég sikeres könyvgyűjtést szerveztek, több mint 3500 kötet gyűlt össze. A könyveket Pusztinára vitték, ahol nemrég magyar ház épült. /Iochom István: Bejegyeztetés előtt a háromszéki szervezet (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./2006. december 23.
December 21-én rendkívüli ülést tartott Kézdivásárhely város önkormányzata. A város csatlakozását a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez levették a napirendről, mert ,,megvitatásának feltételei nem adottak” – érvelt a polgármester. /Iochom István: Kézdivásárhely még nem csatlakozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./