udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120

Helymutató: Kisiratos

2005. szeptember 5.

Szeptember 3-án és 4-én harmadszor került sor a Kisperegi Falunapokra. A kultúrházban megnyitották a helybeli hagyományőrző, népművészeti kiállítást: a falakon varrottasok, falvédők, festmények, az asztalokon, a padlón régi használati eszközök, edények sorakoztak. Voltak vetélkedők, sportversenyek, fellépett a pécskai Búzavirág és az aprók, a simonyifalvi Leveles és a Pitypang, a kisiratosi asszonykórus, a majláthfalvi Nefelejcs, illetve a mezőhegyesi moderntánccsoport. Megkoszorúzták a világháborús emlékművet, majd két lovas felvezetésével a kicsinyek, a magyar ruhába öltözött iskolások, illetve a nemzeti viseletű Rózsás néptánc együttes énekelve vonult ki a futballpályára. Lovasbemutatót is tartottak. A Kisperegi Napok utcabállal zárultak. A kellemes együttlét a legfontosabb a szórványmagyarság életében. /Balta János: Kisperegi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2005. szeptember 12.

Szeptember 11-én tartották Kisiratoson a 125 évvel ezelőtt felszentelt kisiratosi katolikus templom búcsúünnepségét, ez a községi rangját nemrég visszanyert település egyik legnagyobb sátoros ünnepe. Ilyenkor hazalátogatnak az elszármazottak is. Ebből az alkalomból másodszor adták ki négy nyelven a Kisiratos képekben című, 36 oldalas színes ismertetőt, a helybeli tanács és a vállalkozók jóvoltából. A kisiratosiak kérésére Böjte Csaba ferences atya magával hozott 10 gyermeket, akik itt fognak iskolába járni. A szerzetes elmondta, az eddig létrehozott gyermekotthonok mindenütt élesztőjévé váltak az anyanyelvű oktatásnak és kultúrának. A létszámban megfogyatkozott, önbizalmukban megingott szórvány magyarok szívébe visszahozták a megmaradás reményét. Arad egyében még nincs általa szervezett gyermekotthon, megfontolandó egyet Kisiratoson létrehozni. /Balta János: Élesztője kultúránknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

2005. szeptember 21.

Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2005. december 22.

Mint minden évben, a betlehemi láng idén is a cserkészszervezetek közvetítésével jutott el a vidékre. A láng repülőgéppel jutott el Betlehemből Bécsbe, ahol átvette, és Budapestre vitte a Magyar Cserkészszervezet. Tőlük a kisiratosi cserkészek hozták át a betlehemi lángot az országhatáron, majd két csapatra válva észak-erdélyi és dél-erdélyi körútra indultak vele. A dél-erdélyi csapat útba ejtette Kisiratost, Nagyiratost, Pécskát, Nagylakot, Aradot, Vingát, Temesvárt, ahol december 20-án a lángot átadták a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjainak, majd Újszentesen megpihentek. Innen indultak tovább Lugosra, Facsádra, Marzsinára, ahol az éjszakát töltötték. Ma eljutnak Dévára, Gyulafehérvárra és visszajövet Máriaradnára, a körút végállomására. /(S.): Megjött a betlehemi láng. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2006. január 10.

Kocsik József, az AMMGE elnöke értékelte az elmúlt esztendőt a gazdatömörülés szempontjából. Félsikerek és félkudarcok jellemezték a 2005. évet, szögezte le. A gazdaszövetség szervezésében Arad megye több mint 200 gazdálkodója szerzett mezőgazdász, illetve állattenyésztő oklevelet. Pályázatok finanszírozása révén szinte minden igénylő részesült az EU-csatlakozásra történő felkészítésben, ahol magyarországi szakemberek tartottak előadást számukra. A Gödöllőn, illetve Szegeden megtartott továbbképzőkön 38 személy szerzett farmer oklevelet; 50 személy vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron; a Hódmezővásárhelyen megszervezett mezőgazdasági kiállításra Arad megyéből 2 autóbusz szállította a gazdálkodókat; a Kétegyházán megtartott gazdasszony-képzőn 10-en vettek részt; vetőmag kukoricát termesztettek Kisiratoson és Pécskán. Idén pályázaton nyert pénzből kezdik el 25 gazdálkodónak a biotermesztésben történő kiképzését. Nagy üzletnek tűnik a magyar szabadalom, az energia-fű termesztése, ebben is részt akarnak venni. A félkudarcok: Arad megyében 31 gazdakör szerepel a nyilvántartásban, jó néhány azonban vegetál. Ezeknek a valós beindítása még komoly munkát igényel. /Balta János: Félsikerek és félkudarcok éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2006. január 10.

Több mint 150 gyermek tanul Petrozsényban a szeptemberben beindított magyar iskolában, jóllehet Böjte Csaba atya, az iskola létesítője még 50-nel is elégedett lett volna a nyáron. Idén az 1%-os személyi jövedelemadó elkülönítéséből befolyó összegből a zárdaépület alagsorának felújítását végzik el. Mindezeken mellett a dévai székhelyű Szent Ferenc Alapítvány Kisiratoson, Gyulafehérváron, Árkoson újabb gyermekotthonokat indított, Csíkszeredában pedig menedékházat nyitott, amely nemcsak súlyos szociális problémákkal küzdő gyerekeket, hanem anyákat is befogad. Marosillye pedig Bethlen Gábor felújított, s novemberben ünnepélyesen “felavatott” szülőházával büszkélkedhet, még akkor is, ha nincs még bebútorozva. “Ezért csak hálát tudok adni az Istennek”, szögezte le Böjte Csaba, hangsúlyozván, hogy 2005 elején álmodni sem mert volna ekkora megvalósításokról. /CH. A.: Várakozáson felül. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2006. február 7.

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

2006. február 27.

Február 25-én tartotta a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi fiókszervezete 2005. évi közgyűlését. Részt vett két országos elnökségi tag, Almási Olga és László Lajos, utóbbi az országos Máltai Ifjúsági Szervezet szóvivője is. Almási Béla, a kisiratosi szervezet vezetője megtartotta beszámolóját, valamint ismertette az idei év célkitűzéseket. Továbbra is sikeresen folytatódnak a már elindított programok: a mozgássérült otthon működtetése, idős emberek otthoni ellátása, valamint az idősek napközi otthona. Tovább bővül a dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal közösen támogatott gyermekprogram. Megalakították a Máltai Kft.-t, főleg mezőgazdasági profillal, ezáltal lehetőséget teremtve további pályázatok megírására és a termőfölddel rendelkező idős emberek megsegítésére. /Kisiratosi máltaiak évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2006. március 14.

Március 12-én, vasárnap Kisiratoson a kultúrotthonban idézték fel 1848 márciusát. A felső tagozatos iskolások jelenetekkel, versekkel, alkalmi énekekkel érzékeltették a forradalmi eseményeket, a helybeli gazdakórus adott elő dalokat. /Németh Emese Kisiratos: 1848 emlékezete Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2006. április 11.

Közös nótázással zárult az idei, ötödször megrendezett hagyományőrző nótaest Nagyzerinden, az Olosz Lajos Művelődési Házban. A szervező Pro Zerind Kulturális Egyesület célja az együttlét és az együtt éneklés volt. Az április 9-i est a Körösköz egészét átfogni kívánó hagyományőrző rendezvény volt. A színpadon egymást követték a szereplők, fellépett a helybeli Tabajdi Károly Általános Iskola Rozmaring együttese és a kisiratosi férfikórus is. Jelentős szerepet vállalt az est sikerében Dénes József helybeli református lelkész, RMDSZ-elnök, valamint felesége. /Kiss Károly: Hagyományőrző nótaest Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11/

2006. május 4.

Majláthfalván jó két hete indult be a délutáni iskolai felkészítők sorozata, máris megmutatkoznak az első eredmények – mondta Bányai Eliza iskolaigazgató. Délelőtt a plébánián, órák után az iskolában uzsonnáznak. Az igazgatónőnek a tanfelügyelőségen azt mondták, délutáni felkészítőre egyelőre nincs pályázati lehetőség. Andó László, a kisiratosi Ír ház igazgatója közölte, a nyári vakációban 15 hátrányos helyzetű majláthfalvi gyermeket egy hétre ingyen vendégül lát Kisiratoson. /(balta): Reménykeltő jelek Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2006. május 13.

Húsvétkor, a feltámadási szertartás után Tihanyból két feltámadási jelvény – zamárdi fafaragó által készített, hordozó nyéllel ellátott, magyar népi motívumokkal övezett kereszt – indult el zarándoklatra a Kárpát-medencében. Egyik az északi településeket, másik a délieket felkeresve, ketten szív alakú ívet követve közelednek Csíksomlyó felé, ahol a Szűzanya tiszteletére emelt kegytemplomban tartandó ünnepségen egyesülnek újra, jelképezve pünkösd közösségformáló erejét, a magyarság egységének akaratát. A magyarlakta településeken, országhatárokon átvonuló jelvények kísérőit mindenütt nagy pompával fogadják, stációkat tartanak, ahol minden közösség a jelre köti a saját, felirattal ellátott szalagját, majd a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér, egy üveg bor, a nemzeti lobogó, valamint a stációkat rögzítő napló társaságában továbbvitelre átadja a jelvényt. Május 11-én Kisiratoson Almási Vince polgármester és Zilahi András plébános társaságában a község vezetősége, magyar nemzeti viseletbe öltözött fiúk, lányok és nagy számú hívő várta a Nagyiratos felől érkező jelvényt, amelyet két autóval hoztak, Mezőkovácsházáról. A rövid köszöntést követően, a magyar ruhába öltözött fiatalok felvezetésével harangzúgás közepette, énekelve indult a tömeg a templomba, ahol a jelvényt, illetve a vele járó nemzeti lobogót, kenyeret és bort rögtönzött szertartáson adták át a mezőkovácsháziak a polgármesternek és Andó László főgondnoknak. Almási polgármester rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a jelvénynek Kisiratosra érkezését, és miután rákötötte a “Kisiratos katolikus közössége részéről; Magyarok Nagyasszonya, gyűjtsd össze gyermekeidet!” mottóval ellátott fehér szalagot, ismertette az útvonalat. A tervek szerint a kisiratosiak autóval viszik a keresztet Kürtös, Gyorok, Lippa, Máriaradna és Déva katolikus közösségeinek meglátogatásával. Déván a jelvényt és tartozékait a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonában átadják Böjte Csaba atyának, akinek küldöttsége tovább azt viszi Gyulafehérvárra. Onnan további küldöttség hordozza Csíksomlyóra, ahova pünkösd napján érkezik meg. /(balta): Feltámadási jelvények Csíksomlyóra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2006. június 17.

Farkas Viktória, az Aradi Máltai Segélyszolgálat elnöke egy küldöttség élén az elmúlt napokban tért vissza Olténiából, a Dolj megyei Rast községből, amelyet, bár a Dunától távol fekszik, a folyam mégis elöntött. A község 1200 háza közül 681 eddig összeomlott, a hozzá tartozó további két falu lakosságát katonai sátrakba menekítették. Itt adták át az aradiak annak a kamionnak a rakományát, amely a Máltai Segélyszolgálat részéről 81 millió lej értékű tartós élelmiszert, bútorzatot és ruhaneműt tartalmazott. Muszkáról egy pékség 600 friss veknit, továbbá 1000 kiló búzát; a kisiratosi Faragó-malom szintén 1000 kiló búzát, a Mosóczy-telepi Szent Benedek Alapítvány vaságyakat, matracokat küldött. A szállítmány eljuttatását Szép Sándor és Ilona szállítóvállalata, az Expres Trans biztosította, díjmentesen. /Aradi segély Olténiába. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2006. június 20.

Ilyen még nem volt Kisiratoson – mondták sokan június 18-én, vasárnap este, a Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesületének tagjai által “Jegyenyefán fészket rak a csóka…” címmel megtartott háromórás nótaestről kimenőben. A kultúrotthon közönségét dr. Majzik István, az egyesület elnöke köszöntötte. /(balta): Felejthetetlen nótaest Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2006. június 29.

Ritka szép megnyilvánulása a Békés megyei Lökösháza és az Arad megyei Kisiratos között létező testvértelepülési kapcsolatnak az a 20 tonna finomliszt adomány, amit a lökösházi önkormányzat nevében Germán Géza polgármester június 29-én ad át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Kisiratosi Máltai Segélyszolgálat közvetítésével a kisiratosi önkormányzatnak. A lökösháziak által pályázat útján nyert liszt egy részét a máltai segélyszolgálat, más részét a polgármesteri hivatal juttatja el a rászoruló családokhoz. /(b): 20 tonna lökösházi liszt Kisiratosra. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2006. július 5.

Lökösháza önkormányzata nemes gesztussal a testvértelepülést, Kisiratos hátrányos helyzetű polgárait támogatta tartós élelmiszerrel: útnak indított 20 tonna lisztet. A polgármesteri hivatal nem fogadhat segélyt, a közvetítést a Kisiratoson működő Máltai Segélyszolgálattal oldották meg. A román vámosok egymás után találtak valamit, érezhető volt a rosszindulat. Először az utánfutó dokumentációját nem találták megfelelőnek. Növény-egészségügyi bizonylattal rendelkeztek, de a román vámosok állategészségügyi engedélyt is kértek. A következő kifogás: fehér liszt-e vagy barna; miért csak azt van a tasakon, hogy liszt… /(balta): Túl drága az ingyen liszt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

2006. július 8.

Javában folyik a gyermekek nyári üdültetési programja Kisiratoson, ahol a héten majláthfalvi diákok nyaralnak. A nyaralásra az Aradi Máltai Segélyszolgálat kisbuszával érkeztek a gyerekek. /(balta): Jobb, mint otthon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2006. július 12.

Július 10-én nyílt meg Kisiratoson, az Ír Házban a temesvári Szórvány Alapítvány által szervezett honismereti tábor, amelyen Arad, Temes és Csongrád megyei helytörténészek, illetve a kutatás iránt érdeklődők vesznek részt. A megjelentek a helytörténeti írások, településmonográfiák elkészítését sajátíthatják el. “A honismeret az egyén és a helyi közösségek önismeretét, sőt önbecsülését is erősítheti” – magyarázta a rendezvény célját Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. A szervezők egy honismereti lap elindítását is tervezik. /P. L. Zs.: Helytörténetírásra ösztökélnek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2006. július 20.

Július 10–13-a között Kisiratoson megrendezték a Honismereti műhelytábort, melynek főszervezője a temesvári Szórvány Alapítvány, támogatója a szegedi Esély a Stabilitásért Közalapítvány volt. A program keretében dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnökének köszöntőjét követően földrajzi, irodalmi és történelmi viszonylatban mutatták be a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiót. A helytörténetírás kezdeteiről dr. Zakar Péter szegedi történész, egyetemi tanár tartott előadást, míg a monográfiák módszertanát Vincze Károly (Temesvár) vázolta fel. Honismeret az iskolában címszó alatt minden resztvevő bemutatta, hogyan járul hozzá saját településén, iskoláján belül a hovatartozás, az otthontudat kifejlesztéséhez, gazdagításához. A táborban programokat vázoltak fel, ezek között szerepelt a közös építészeti értékek bemutatása; valódi testvériskolai kapcsolatok; Régi (j)óvilág – bánsági honismereti szemle indítása; regionális honismereti műhely kialakítása; helytörténészképzés (tanártovábbképzés). /Honismereti műhelytábor 2006. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2006. július 24.

Kisiratos háromnapos falunapja tartalmas. Július 21-én a könyvbemutató vendége Sarusi Mihály József Attila- és Táncsics Mihály-díjas író, újságíró volt. Bár nem kisiratosi születésű, apja családja révén odavalósinak is tekinti magát, Sarusi eddig nem kevesebb, mint 7 (hét!) könyvet írt Kisiratosról (az egyik legutóbbi az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg). Ígéretet tett: folytatja a kisiratosi sorozatot, amíg a könyvek száma eléri a tízet. A fogatbemutatóhoz három hintóval a szomszédos Nagyiratos is hozzájárult. A falunappal együtt tartották a fiatalok II. Arad Megyei Ifjúsági Találkozóját. A hatalmas, fedett színpadon következtek a néptánc-műsoron résztvevő együttesek. Az V. Kisiratosi Falunapok a Republic koncertjével ért véget. /Jámbor Gyula: Falunap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2006. július 31.

Nagyzerinden falunapot tartottak, kétnaposat. A faluba érkezőt azonnal egy nagyméretű, kétnyelvű hirdetőszalag fogadta a kétnapos eseményről. Simándi Sándor polgármester az ország közelgő EU-csatlakozásának távlatából vázolta Nagyzerind utóbbi közel kilenc évtizedes történelmét. A fogatosok versenyére Magyarországról is érkeztek versenyzők. Este a helybeli Olosz Lajos Művelődési Házba hívták a közönséget, fellépett a kisiratosi Gyöngyvirág, a gyulai Végvár néptánc-együttes és a helybeli IKE népdalcsoportja. A kétnapos rendezvénysorozat tűzijátékkal, diszkóval, utcabállal zárult. /Kiss Károly: Falunapok harmadszorra. Zerind él és élni akar. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

2006. augusztus 8.

Engelhardt Mária, a Nagyiratosi Általános Iskola igazgatója a helyi közművelődési életnek is az egyik mozgatója. Elmondta, hogy Nagyiratosra történt kinevezése előtt 11 évig a “szomszédvárban”, Kisiratoson dolgozott, ahol a pedagógusokat bevonták a néptánc és -hagyomány, általában a közművelődési élet szervezésébe. Kolléganőjével, Horváth Annával részt vett az RMDSZ által a közelmúltban szervezett pályázatíró tanfolyamán, ahol szinte minden magyarlakta település képviselői jelen voltak. Tőlük tudta meg, hogy a legtöbb helyen működik közművelődést szolgáló civil szervezet. Ennek példájára, a nagyiratosi egyesület létrehozására elindították a Pro Iratos Egyesület bejegyeztetését. A tavalyi szüreti bálra felkészítettek egy húsztagú magyar népi tánccsoportot, akik a közelmúltban is felléptek. /Balta János: Iskola, a közművelődés bölcsője. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2006. augusztus 14.

Augusztus 12-én, szombaton kezdődött a 37. Majláthfalvi hétvége. A főszervező most nem Sipos György volt, hanem Matekovits Mihály. Az Arad megyei magyar népi táncegyüttesek seregszemléje korábban a Majláthi Vasárnap elnevezést viselte. A szabadtéri színpadon sorra lépett fel a pécskai Búzavirág, a temesvári Bokréta együttes citerazenekara, a kisperegi Peregi Rózsás, a temesvári Geml József Társaskör kórusa, a simonyifalvi Leveles, a vingai bolgár tánccsoport, a kisiratosi Gyöngyvirág, a majláthfalvi Nefelejcs és a kisiratosi férfikórus. /Kiss Károly: 37. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2006. augusztus 19.

Almási Olga, a kisiratosi Máltai Ház vezetője elmondta, 110 hektáron gazdálkodnak haszonbérben, hogy elláthassák a Máltai Ház szükségleteit. Eredményes volt a SAPARD-pályázatuk, amellyel a föld megmunkálásához szükséges gépekhez juthattak. Újabb SAPARD-pályázatot is benyújtottak, szintén gépekre. Az önrész megteremtésében óriási segítséget jelentett az, hogy a tavalyi festőtábor itt maradt alkotásait egy az egyben megvásárolta Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen kiadója, ismert mecénás. A helyi Máltai Háznak 44 lakója van, ellátásukról kell gondoskodni. /Kiss Károly: A kisiratosi Máltai Ház 110 hektáron gazdálkodik. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2006. augusztus 22.

Bármely település díszére válik, ha ott képzőművészek több-kevesebb időre otthonra találnak, jól érzik ott magukat, alkotóerőt merítenek, s a helység jó hírét magukkal viszik. Ez a gondolat vezérelte a Kisiratoshoz sok szállal kötődő néhai Alaszu Pál festőművészt, amikor 1995-ben alkotótábor szervezését kezdeményezte. Korai halála is közrejátszott a több éves szünetben, de 2002 óta immár megszakítás nélkül összejön a nemzetközi alkotótábor. Az ellátásért helyben hagyott műtárgyak értékesítésével támogatást nyújtanak a helybeli Máltai Háznak, amely idős mozgássérülteknek ad otthont. Az idei tábor vezetője a lökösházai Kiss István volt, aki öt éve megszakítás nélkül eljön ide, és meggyőződéssel vallja: az évek során kialakult itt egy szellemiség. /Kiss Károly: Kisiratosi iskola alakul? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2006. augusztus 28.

Arad megyében, Kisiratoson augusztus 26-án ötödik alkalommal tartottak gazdanapot. Halai János alpolgármester, gazdaköri elnök zenészek társaságában lovas szekérrel végigjárta a falut, zeneszóval ébresztették az embereket. Fogadták a testvérgazdakör, a Békés megyei kamuti gazdatömörülés küldöttségét. Ezt követően közel 20 lovasfogat indult a rét felé, sikeres volt a fogathajtó verseny. A helyszínen megalapították a Kisiratosi Lovas Klubot. A gazdanap este a kultúrotthonban ünnepi előadással folytatódott, fellépett a simonyifalvi Pitypang néptáncegyüttes, a békési citerazenekar, a kisiratosi Gyöngyvirág és a Gazda Dalárda. /Balta János: Az ötödik Gazdanap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

2006. szeptember 23.

Kisiratoson a római katolikus templomban az aradi és a vingai esperességek papságának jelenlétében szeptember 22-én tartották a tíz évvel ezelőtt elhunyt páter Godó Mihály /1913-1996/ jezsuita szerzetesre emlékező szentmisét. Közreműködött Túri László nagyprépost, volt kisiratosi plébános, valamint páter Ferencz Ervin ferences szerzetes, Godó atya volt börtöntársa és barátja. Godó Mihály összesen 18 évet ült börtönben. Dobogókőn az egykori Kádár-villát – amit a jezsuita rend visszaigényelt – páter Godó Mihályról nevezték el. A szertartás végén Balczó András többszörös öttusa olimpiai bajnok, 12 gyermek édesapja, jó barát is méltatta Godó atya érdemeit. /(b): Godó atyára emlékeztek Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2006. szeptember 29.

Miként használják ki a magyar polgármesterek, alpolgármesterek az RMDSZ kormánytagságát, sikerül-e több központi pénzt szerezniük településüknek? Erre a kérdésre keresett választ a lap. Arad megye magyarsága most kivételesen előnyös helyzetbe került, mert a megyei tanács RMDSZ-es triumvirátusa – Búza Gábor, Csepella János, Sipos György – a lehetőségekhez mérten jól dolgozik. Külön előny, hogy Búza Gábor a megyei tanács alelnöke, aki a kultúrával is foglalkozik. Búza Gábor kiemelte, ha a település része valamilyen fejlesztési programnak, pályázatnak, akkor könnyebben kaphat támogatást. A megyében most négy magyar polgármester van, de közülük csak három nyert RMDSZ-színekben, a negyedik, a nagyzerindi Simándi Sándor a demokraták listájáról indulva lett polgármester. A három RMDSZ-es polgármester közül a legkritikusabb anyagi helyzettel a kisiratosi Almási Vince küszködik. Kisiratos nemrég vált le Kürtösről, s nyerte vissza községi rangját, de a településen nincs ipari tevékenység. Kisiratos most kormánypénzt kap vízbevezetésre, és meglesz a sportterem is, ami jelzi, hogy az RMDSZ kormánytagsága jótékonyan hat a kistelepülésekre. /Zacskós lé. Pénzszerzés magyar településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2006. október 14.

Telefonon közölték: technikai okok miatt nem tartanak igényt az október 6-i megemlékezésen Aradon a Kisiratosi Férfikórus szolgálatára. Nem esett jól nekik, mert a kórus másfél hónapja erre a fellépésre készült. A kórus a nyár folyamán ellenszolgáltatás nélkül tett eleget a megye számos magyarlakta településéről érkezett meghívásnak, itthon minden rendezvényen felléptek, hogy a fogyatkozó magyarságot ezzel is próbálják összefogni. /Halai János: Tüske a férfikórus szívében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2006. november 4.

November 5-én zárul Kisiratoson az a továbbképző foglalkozás, amelyet magyarul tanító, elsősorban pályakezdő pedagógusok számára szervezett Kooperatív tanulás címmel az RMPSZ szovátai Teleki Oktatási Központja, az Arad és a Temes megyei tanfelügyelőség, valamint az Arad Megyei Pedagógusok Háza. A húsz Arad és tíz Temes megyei óvónő, tanító, tanár számára Pellegrini Miklós Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Szabó László, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola magyartanára és Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolacsoport tanítója főként gyakorlati tevékenységgel közelíti meg a témaköröket. /(K. K.): Pedagógus-továbbképzés Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék