udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 287 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-287

Helymutató: Klézse

2000. október 10.

A szellem, a moldvai csángók magyarságtudatának a szelleme palackba van zárva, állapította meg Gazda József, és folyik a hazudozás, hogy: Ti nem vagytok magyarok! Ti románok vagytok! A vallásotok is román: "Romano catolic!" Folyik a népbutítás. A csángó fiatal számára csak egyetlen út vezet "kifele": a jászvásári teológia, ahol a tudatgyomlálás tökéletes módszereit dolgozták ki. És mégis: elkezdett a csángóság körében motoszkálni valami. Már vannak, akik kimondják: Akarják, hogy a gyermekeiknek legyen magyarórájuk! Azonban a nyelv mellé oda volna zárva abba a palackba a magyarságtudat is, ha kiengedik, feltámadhatna, felébredhetne ez a nép! Jó példa volt erre 1948-49, amikor a Magyar Népi Szövetség akciójára iskolák felállítását engedélyezték. Később ezt a folyamatot megállították. - Most pedig Klézséről, Pusztináról és Lészpedről hiába járták naponta az anyanyelv tanításának az akarói az egyetlen járható utat, "a járhatatlant". Megjelent az Európa Tanács küldötte, Joao Ary portugál politikus. Felvonult a falanszter, de Ary urat ezúttal nem lehetett megtéveszteni. Jelentésébe bele is foglalta: megfélemlítik a csángó lakosságot, történelmi kérdéssé akarják tenni az emberjogi kérdést, s nem tartják be a törvényességet. Ezután vegyes bizottságok szálltak ki a falvakba. Óriási volt a nyomás, még lerészegített botozók-hangoskodók is megjelentek Klézsén. A fenyegetettség állapotában levő szülők többsége nem merte vállalni a magyarórák igényét. Csupán Klézsén és Pusztinán maradtak néhányan, de a kívánt minimális számnál mégis többen, akik kitartottak kérésük mellett. A Klézsén várakozó tanárt behívták katonának! Marga miniszter összevissza nyilatkozott. /Gazda József: Palackból a szellem... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2000. október 16.

Aznap, amikor a Román Televízió magyar adása a csángó-magyarokról szóló kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállott a bákói tv-relé, így Moldova e tájain az említett műsort nem láthatták. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Mugur Isarescu kormányfőt kérte, tegye közhírré: ki döntött a relé üzemeltetésének egy magyar adásnyi időre való beszüntetéséről. - Nagyobb baj azonban, hogy nem engedik a csángó-magyar gyerekeket anyanyelvükön tanulni. "Egyébként, a közoktatási minisztérium mossa kezeit, mondván, ez helyi probléma, a megyei tanfelügyelőség azt állítja, a törvény alkalmazása az iskolák vezetőségének a jogkörébe tartozik, az iskolaigazgatók pedig azzal védekeznek, semmiféle utasítást nem kaptak erre a megyei tanfelügyelőségektől. A kör bezárult, a rendszer tökéletesen működik" - mondotta a román kormányfőhöz intézett interpellációjában a csángó-magyarok védelmét felvállaló Szilágyi Zsolt képviselő. Szilágyi Zsolt Andrei Marga közoktatási, valamint Vlad Rosca, közigazgatásügyi miniszterek válaszára is kíváncsi, ugyanis a Bákó megyei prefektúrán dolgozó bizonyos Dumitru Nada nemhogy a törvényt nem alkalmazza, hanem Klézsére kimenve feltüzelte a helybeliek egy részét a gyerekeiket magyarul tanítani akarók ellen. "Összeegyeztethető-e vagy sem az állami köztisztviselői minőséggel a Nada úr cselekedete, aki polgárokat polgárok ellen uszít, feltüzeli a kedélyeket, s akinek intoleráns, nemzetiségellenes a magatartása?" - tette fel az újabb kérdését az erdélyi magyar honatya. /Magyar Balázs: Csángók relétlen sötétben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16.

2000. október 26.

Püspökségünk hű kíván maradni kétszáz éves hagyományaihoz, ezért a moldvai csángóknak csakis a szertartások hivatalos nyelvén, vagyis románul celebrálhatunk misét - nyilatkozta okt. 25-én a Krónikának Petru Gherghel, Iasi római katolikus püspöke. A moldvai egyházfő visszautasított minden, a Bákó megyei csángók anyanyelvű oktatására vonatkozó próbálkozást. "A miséket azoknak is román nyelven tartjuk, akik a csángó zsargont használják. Csángó nyelv ugyanis nem létezik" - szögezte le a püspök, aki szerint a papság csak a hívekkel folytatott magánbeszélgetések vagy gyónások alkalmával használja az el nem ismert nyelvet. Gherghel egyszerűen csalásnak nevezte a csángók körében a magyar nyelvű miséért folytatott aláírásgyűjtési akciót, amely szerinte csak arra jó, hogy egyesek becsapják a jóhiszemű polgárokat. Az egyházfő úgy tudja, a csángókat tulajdonképpen kirándulásokra próbálják rávenni, az akció eredeti célját pedig csak később írják a lista fölé. "Az ilyen próbálkozások nevetségesek, nem a valóságon alapulnak. A moldvai nép soha nem kérte más nyelvű misék bevezetését" - hangoztatta a római katolikus egyházfő, majd hozzátette: az ügyben többször tárgyaltak II. János Pál pápával, aki rájuk bízta a döntést. A püspök emellett sajnálatosnak tartja, hogy az egyház "belügyeibe" olyan szervezet avatkozik - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége -, amely véleménye szerint nem képviseli a katolikus híveket. Ama megállapításunkra, miszerint a klézsei, pusztinai csángók közül a sorozatos megfélemlítések ellenére félszázan kérték írásban a magyar nyelvű oktatást és misézést, Petru Gherghel tagadta, hogy léteznének effajta listák. "Személyes szerint nem tudok olyan esetről, amikor az embereket megfélemlítették volna a listák aláírása miatt" - vallotta a katolikus püspök. /"Csángó nyelv nem létezik" = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2000. november 3.

Okt. 20-22. között rangos nemzetközi konferencia színhelye volt Nagyenyed református vártemploma és a Bethlen Gábor Kollégium díszterme. Gert Schutte hollandiai parlamenti képviselő keresztyén iskolai oktatás: a szülők, az állam és az egyház c. előadását Hannie Herman-Mostert ismertette, majd Jan Geersing, a hollandiai Friesland polgármestere a gyakorlati keresztyén oktatásról értekezett. Ezek után dr. Szőcs Éva az Életvédelem és magzatvédelem c. kötetet ismertette, mely a komáromi és nagyváradi nemzetközi konferenciákon elhangzott előadásokat foglalta össze s mely anyag a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában látott napvilágot. Este a kolozsvári Állami Magyar Opera művészei Kodály Zoltán Székelyfonójából részleteket adtak elő. Dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár a XIX. századi kollégiumi liberalizmusról tartott előadást, dr. Berthold Köber nagyszebeni teológiai professzor az erdélyi szászok egyházáról és iskolájáról értekezett, dr. Csűry István nagyváradi generális direktor a nevelés tekintélyéről tartott színvonalas előadást, Ben Nitraw, a hollandiai Manddat Alapítvány elnöke a holland református egyházak tevékenységét ismertette, Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a hazai zenei oktatás gondjait fejtegette, Tőkés Elek kolozsvári egyházkerületi tanácsos egyházi iskoláink jelenéről és jövőjéről értekezett. A magyarlapádi Pirospántlikás népi együttes magyar népdalokkal emelte az est hangulatát. A vasárnapi istentiszteleten dr. Tőkés István kolozsvári teológiai professzor hirdette Isten igéjét. Pápai Páriz Ferenc kollégiumi rektorprofesszor emlékplakettjének leleplezése után megkoszorúzták a Gergely István kolozsvári szobrászművész által készített emlékplakettet. A plakett szövege: "A lélek csendességének és ezzel együtt az egészségnek fundamentuma, a léleknek Istennel való megbékélése, mely minden jóságos cselekedetnek is és bölcsességnek is kútfeje PÁPAI PÁRIZ FERENC 1649-1716 az orvostudomány doktorának és a jeles nagyenyedi kollégium nyilvános professzorának emlékére állíttatta a református eklézsia az Úr 2000. esztendejében." /Győrfi Dénes: Templom és iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. november 11.

Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. december 1.

December 2-4. között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítőkészség jegyében. Erdély kisebb-nagyobb települései egy-egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják, és velük közös ünnepi megemlékező programot szerveznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a moldvai csángómagyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása magyar közösségünk összefogása nélkül nehezen elkerülhető. Kolozsvár Klézse csángómagyarjainak küldötteit fogadja. Dec. 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás, a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában bemutatják egy csángó néptáncegyüttes németországi útjának rövid filmjét. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncműsorukat a kolozsvári érdeklődőknek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya, az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Tranzit Ház, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttműködése tette lehetővé. A Heltai Alapítvány Magyar meséskönyvet a csángó földre elnevezésű karácsonyi könyvgyűjtő akciót indít. /Pillich László: Kolozsvári csángó napok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2000. december 4.

Dec. 2-4-e között több erdélyi városban és Bukarestben első ízben tartottak olyan rendezvényeket, amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra, a hányatott sorsú magyar közösség ügyére. Dec. 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött előadás/beszélgetés nyitotta meg. Hegyeli Attila tanár a Szeret-Klézse Alapítvány részéről a csángók magyar nyelvű oktatásának jelenét és jövőjét mutatta be. Klézsén egy éve működik közösségi ház, ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket, a matematikát és az informatikát. A következő fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. Olyan közösségről van szó, ahol családonként átlagosan 7-10 gyermek jövőjéről kell gondoskodni. Közismert az a következetes beolvasztási erőszak, amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre, és nem utolsósorban, bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltöző fiatal szakembereknek. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyőződése, hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. Vagyis kapcsolatok fejlődjenek ki erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között, búcsúk alkalmával kölcsönlátogatásokat lehet szervezni, és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. /Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 4.

Szamosújváron dec. 3-án rendezték meg a csángó napot. Róka Szilvia, a Magyar Csángók Szövetségének alelnöke, Kolozsváron Hegyeli Attila klézsei magyartanár vett részt a rendezvényeken. Becsületbeli kötelességünknek tartottuk a Csángó Nap megszervezését - jelentette ki Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. Párhuzamot vont a többszáz éven keresztül szórványban megmaradt csángók és a rohamosan szórványosodó mezőségi magyarok helyzete között. Emlékeztetett a tavaly novemberben a Téka házban tartott csángó konferenciára, amikor ismertették a moldvai magyarok szokásait, kultúráját. - Adományokat ajánlottak fel a klézsei Magyar Ház számára többek között az Örménymagyarok Baráti Társasága, az Arménia - Kolozsvár, a helyi RMDSZ-szervezet, a szamosújvári Cserkész Szövetség, a Téka Alapítvány, a református egyház, valamint a Szabadság napilap. - Tíz táncosból, négy zenészből és 30 klézsei, magyarul tanuló gyermekből álló csoport érkezett dec. 1-jén Kolozsvárra. Hegyeli Attila köszönetét fejezte ki az Apáczai és a Báthory líceumoknak, melyek biztosították a szállást, valamint a Heltai Alapítványnak és a Kriza János Néprajzi Társaságnak segítségükért. /Sikeres Csángó Nap Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2000. december 12.

Ahelyett, hogy büszkék lennénk a csángókra, gyakran lenézzük őket, vagy egyszerűen tudomást sem akarunk venni a Gyimesekben és Moldvában élő testvéreinkről - rótta fel minden magyarnak Csoma Gergely a december 3-ai Csángó Nap nagyváradi rendezvényén. Az erdélyi származású, Budapesten élő csángószakértő történelmi csodának nevezte e közösség fennmaradását, hiszen a lelki terror és az elszigetelés ellenére évszázadokat éltek túl. Csoma Gergely a hetvenes-nyolcvanas években sokat járt a csángók között, akiket "élő őskövületeknek″ nevezett. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az eseményt szervező Participatio Alapítvány elnöke leszögezte: "Úgy érezzük, hogy segítünk a csángókon, de néha sajnos többet ártunk, mert rosszul nyúlunk a témához. Egyébként a romániai magyarság helyzetén csak úgy javíthatunk, ha segítünk a csángóknak is.″ Az esten a klézsei Kotis Mihály nagyváradi orvostanhallgató is beszélt, egyike azon kevés csángó fiatalnak, akik tanulmányaik befejeztével haza szeretnének térni. Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodavezetője az elnyomás kapcsán elmondta, hogy nagyon sok csángó család például azért nem írta alá az anyanyelvi oktatást igénylő ívet, mert gyermekeiket román társaik és tanáraik megfenyegették, s tartottak a megtorlástól. - Szilágyi Zsolt felvetette a Csángó Baráti Társaság megalapításának ötletét, zenés előadás és tanítással egybekötött moldvai csángó táncház zárta a délutánt. /(pataky): Csángók - élő őskövületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

2000. december 19.

Egy fiatalember idén Kolozsváron végezte a néprajz szakot, három hónapja már a moldvai csángók között, Klézsén lakik és oktat. Magyar anyanyelvünkön, olyan feltételek között, amilyeneket nehéz elképzelni a 21. század küszöbén. Ő mégis szívesen, lelkesen, meggyőződésből teszi. Elmondta, hogy fél, mert ott az elnyomó hatalom, a beolvasztási erőszak mindenre képes, számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. Számára egyetlen védekezőfegyver a nyilvánosság. A törvényes keret adott arra, hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvető magyar nyelvű oktatás. Csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7-10 gyermek él, akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú, úgynevezett közösségi házakat, és bennük, szakképzett személyzettel, beindítani a magyar nyelv oktatását, akkor van remény a csángók zömének megmentésére. - Gyűjteni kell tehát a könyvet, a ruhát, a pénzt, a megértést, a rokonszenvet moldvai sorstársainknak, miközben ne feledkezzünk meg a fiatal oktatókról, akik vállalva az ezredfordulóhoz méltatlan lét- és munkakörülményeket, azokon a manapság nem éppen veszélytelen vidékeken mentik ami a magyar nemzet számára menthető - írta Ördög I. Béla. /Ördög I. Béla: Csángómentőink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 23.

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2000. február 12.

Csíkszeredában megjelent a Moldvai Magyarság új sorozatának (X. évf., 1.sz.) idei januári száma, a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány támogatásával. Az 1999-ig Sepsiszentgyörgyön kiadott százhárom lapszám, előbb Csángó Újság, majd Moldvai Magyarság címen látott napvilágot /Erőss J. Péter, majd Ősz Erőss Péter szerkesztésében/, azonban az anyagi támogatás hiánya miatt nem jelent meg új szám. Az újbóli kiadást Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője vállalta magára. A lap megmentésére egy kilencven éven felüli magyarországi katolikus plébános jelentkezett százezer forintos támogatással, de ezt megelőzően az EMKE, az Illyés Közalapítvány, majd a Frater Julianus Alapítvány (Budapest) és a székesfehérvári páter ifj. Szőcs István is jelentkezett. Bemutatták az új sorozat első mutatványpéldányát: kis formátumú (A/4), zöld-fekete színben jelenik meg. A közölt anyag mintegy harminc-negyven százaléka román nyelvre fordított, hogy azok is megérthessék, akik már nem tudnak magyarul, de katolikusnak (catolic) vallják magukat. Az első mutatványszám képet ad a moldvai csángómagyarok mai állapotáról, Tánczos Vilmos jóvoltából (Hányan vannak a moldvai csángók?) statisztikai adatok alapján. Csicsó Antal, a Moldvai Magyarok Szövetségének elnöke Mi, csángók továbbra is létezni akartunk című írása "felesel" a D. Bolea nevű bákói úr Desteptarea című nacionalista lapban közölt írásával (Magyarosítás parabolaantennával), aki nagyromán hevületében kijelenti: "úgy tűnik, a soron következő vitának egyetlen nyertese lesz: az a klézsei tiszta lelkű, igaz román ember, aki románul érez és gondolkozik, és nem engedi magát becsapni holmi külföldről származó ajándékok által. (Klézse összlakossága az 1992-es népszámlálás adatai szerint 4331 fő, ebből 4235 katolikus vallású, a lakosság 90 százaléka ismeri a magyar nyelvet.) Fekete Réka 2000 küszöbén a moldvai csángómagyarság című riportjában ugyancsak Klézse hivatalviselőinek és a nagytelepülés lakosságának ellentmondásos identitásvilágát pásztázza át. A Reménykeltő párbeszéd című kivonat az 1999. december 6-án a bákói Római Katolikus Teológiai Esperesi Hivatalban elhangzottakról számolt be, amelyen részt vett Jean-Claude Perisset pápai nuncius is, a jászvásári római katolikus püspökség képviselője, Dumitru Gabor, Csicsó Antal, a MCSMSZ elnöke, Duma András (Klézse), Erdes Stefan jászvásári római katolikus esperes. A pápai nuncius, aki információit a moldvai papoktól és apácáktól szerezte, a csángót és a magyart két különböző nyelvnek tudja, csángó misét azért nem lehet tartani szerinte, mert nincsenek papok, akik ismerik ezt a nyelvet /?/. Csicsóék és a renegát papok között szóváltásra is sor került, Erdes (valamikor Erdős) jászvásári katolikus esperes felszólította Csicsó Antalt, hogy az 1997-es, a püspökséget sértő és gyalázkodó írását vonja vissza. Ezzel a nuncius is egyetértett - ne osszák meg a moldvai katolikusságot stb. -, amire Duma kijelentette: "Nem sértegetünk senkit, mivel mi nem kötelezünk senkit arra, hogy azt a nyelvet használják, amelyet mi nem akarunk elhagyni." A nuncius a csángó mise celebrálását javasolta. Hangsúlyozta: csángó nyelvű s nem pedig magyar misére gondolt. /Sylvester Lajos: Kicsit másabb a csángó nyelv, de magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2000. február 15.

A moldvai és gyimesi csángók kultúrájának, népszokásainak, hagyományainak, a csángó magyarság zenéjének, táncainak megismertetése szándékával idén is megrendezi zenés-táncos összejövetelét a Pro Minoritate Alapítvány, febr. 19-én, Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Fővédnöke ismét Orbán Viktor miniszterelnök. Az eseményt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára nyitja meg. Vendégek érkeznek, énekesek, táncosok - például Klézséből, Külsőrekecsinből és Lészpedből is. Az est idején dokumentumfotó-kiállítást is megtekinthetnek a vendégek. Az alkalmi bemutatón Harangozó Imre képeinek segítségével a nézők betekintést nyerhetnek a csángó mindennapok történéseibe, illetőleg nyomon követhetők azok a változások, amelyek a hétköznapi élet, valamint az ünnepek átalakulását tükrözik. /Ismét Csángó bál lesz Budapesten, a Petőfi Csarnokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2000. február 16.

Az 1996-os romániai kormányváltást követően a magyar-román kapcsolatok rendkívül látványosan fejlődtek, megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása, az RMDSZ pedig stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban - hangsúlyozta Bukarestben Németh Zsolt. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a romániai privatizációban a magyar vállalatok is részt vesznek. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Előreláthatólag bővülni fog a külképviseleti rendszer: főkonzulátusok, kulturális intézetek, gazdasági képviseletek nyitása szerepel a napirenden. Németh Zsolt bízik abban, hogy hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak minősítette. Elmondta, hogy felvetődött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben működik a Körös Múzeum. /Látványosan fejlődtek a magyar-román kapcsolatok - véli Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár febr. 15-én Bákóba látogatott. A Csángóvidék központjából, Klézséről a megyeszékhelyre utazott a magyarországi küldöttség, ahol a prefektussal, a megyei tanács elnökével, a főtanfelügyelővel és négy csángó falu polgármesterével elemezték e mostoha sorsú kisebbség helyzetét. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a szervezet bákói székházában fogadta a vendégeket, akik később felkeresték a gyimesközéploki csángó kollégiumot is. Németh Zsolt üdvözölte azt a január végi tanügyminiszteri rendeletet, melynek értelmében szülői kérés helyett a kisebbségi szervezet igényére is tanulhatnak magyarul a moldvai csángó gyerekek. /Csángóvidéken az államtitkár. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár Klézsén találkozott a magyar csángó kisebbség képviselőivel. Németh Zsolt kifejtette: Örömömre szolgált, hogy a prefektus felvetette a moldvai magyar és nem magyar települések, illetve a magyarországi önkormányzatok testvérvárosi, testvértelepülési viszonyának létesítési lehetőségét. - A csángómagyarok jogainak biztosítását a prefektúra európai színvonalon kívánja biztosítani. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemelte a magyar nyelvű oktatás kérdését, amelyet 1945 és 1958 között lehetővé tettek a hatóságok és most, az idén január 31- én kiadott oktatási minisztériumi rendelet alapján, újra lehet indítani. /A jogszabályt alkalmazni is kell! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ A küldöttség meglátogatta a moldvai csángó-magyarokat is. A látogatás jelentőségéről Németh Zsolt államtitkár elmondta: "Lélekben mindig közel éreztem magamhoz a moldvai csángó-magyarokat. És csak főlehajtva, a legnagyobb elismeréssel tudok adózni azért, hogy viszontagságos időkön át meg tudták őrizni identitásukat. A moldvai csángó-magyarság létét az egyetemes magyarság nagy lelki és kulturális kincsének tartom. Örömmel tettem eleget a Csángó Szövetség meghívásának. A magyar kormány már eddig is segített az identitás megőrzésében, és bízunk abban, hogyha a párbeszéd mélyül, hatékonyabban tudnak majd hozzájárulni ennek a magyar közösségnek a fennmaradásához." /Béres Katalin: Magyar kormányzati küldöttség Romániában. A moldvai csángókhoz is ellátogattak. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./

2000. február 19.

Klézsei hivatalos látogatása alkalmával Németh Zsolt államtitkár bejelentette, hogy jan. 31-én Andrei Marga tanügyminiszter aláírásával miniszteri rendelet született, amely lehetővé teszi a magyar oktatás újraindítását a moldvai csángó-magyarok által lakott településeken. Klézsén azonban már a bejelentés elhangzásának pillanatában bekiáltott valaki a polgármesteri hivatal folyosójáról, hogy soha nem lesz a faluban magyar nyelvű oktatás. A hangoskodók pedig azzal fenyegették meg a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége helyi vezetőjét, Duma Andrást, hogy bottal verik ki a faluból, ha még magyarkodik. Felvetődik azonban a kérdés, ki fogja a magyar nyelvet tanítani a moldvai falvakban? A szülők engedik-e majd gyermekeiket magyarórára? Megtűri-e majd az iskolák tanári kara körében a magyartanárokat? A iasi-i püspökség azonban mindent ellenez. A két tábor között húzódó ellentétek nagyon mélyek. /Sarány István: Mélyebbek az ellentétek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2000. február 22.

Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

2000. február 24.

A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. március 4.

Ezer moldvai csángómagyar gyermekből mindössze húszan érettségiznek, egyetemre még kevesebben felvételiznek. Moldva magyar eredetűnek tekinthető katolikus lakossága 243 ezer fő /1992-es népszámlálás/. A katolikus lakosságnak ma már mindössze egynegyede, 62 ezer fő beszél magyarul. Tánczos Vilmos /Kolozsvár/ szerint 83 olyan csángó település van, ahol magyarul beszélnek. A legjelentősebbek az északi csángók körében Kelgyest /Magyarul beszél 3100 fő/, a déli csángók körében a teljesen magyar községek: Pusztina /2050 fő/, Lészped /1900/, Külsőrekecsin /1900/, Újfalu /1700/, Somoska /1650/, Rácsila /1400/, Magyarfalu /1300/, a település 90%-a magyarul beszél: Lujzilakagor /4700/, Gyoszény /2000/, Frumósza /1900/, 85 % a magyarok aránya Bogdánfalván /2400/. Duma András, a Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke szerint a Szeret-Klézse Alapítvány támogatni fogja azokat a pedagógusokat, akik hajlandók lennének a csángó falvakban magyarul tanítani. Hasonló céllal hozta létre a lujzikalagori Adam Valerian, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóját a Pro Moldva Alapítványt. /Rostás Szabolcs: A csángóknak nem futja a politikára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2000. március 21.

Németh Zsolt államtitkár Klézsén történt látogatása utáni helyzetről számolt be az egyik klézsei asszony, Botezátu Viktória. A faluban jobban félnek a paptól, Augustin Pascarutól, mint annak idején a szekuritátétól. A pap a mise végén elővett egy újságot és abból olvasott fel: a faluban járt egy küldöttség, melyről senki sem tudja, kiket képvisel. Akik fogadták őket, azok mindenkit becsaptak. Házat vettek maguknak, utalt a pap a Szeret-Klézse Alapítvány nemrég felavatott székházára, magyar iskolát és misét akarnak. Azonban a magyar nyelvvel a fiatalok nem boldogulnának. Felszólította a híveket arra, hogy nyilvánítsák ki: ők románok. /Fenyegetik a moldvai csángómagyarokat. Klézsei áldozati bárányok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2000. április 12.

Az Oktatási Minisztérium kidolgozta, hogyan lehet kérni az anyanyelvi oktatást a román iskolákban. E szabályozás szerint büntethetők azok az iskolaigazgatók, akik akadályozzák a magyar nyelv tanításának beindítását Csángóföldön. Sántha Attila államtitkári tanácsos elmondta, hogy e rendelkezés alapján megindulhat ősszel a magyar tanítás a moldvai csángóknál. A csángómagyar vezetők ennek ellenére fenyegetett helyzetben készítik elő a magyar oktatás beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyelőre Klézsén, Somoskán, Pusztinán és Lészpeden kezdte el szervezni a magyar tanítás beindítását. Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke elmondta, hogy Klézsén kis híján lincshangulat uralkodott el az összehívott szülőbizottsági gyűlésen. Amikor Duma András szólni akart, akkor mintegy húsz háborgó kiabálni kezdett, nem hagyták szóhoz jutni. Erre az anyanyelvű oktatás kérő szülők többsége megijedt és távozott. Ő is távozni akart, de visszahívták, írja alá a jegyzőkönyvet. Úgy kellett aláírnia a jegyzőkönyvet, hogy nem olvashatta el, mi is áll benne. Utóbb tudta meg, az volt benne: a szülők nem akarnak magyar oktatást. Duma tájékoztatta a minisztériumot a történtekről, hozzátéve, nem ismeri el az aláírását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Szilágyi Zsolt képviselőt kérte fel arra, hogy képviselje őket az alsóházban. Szilágyi kezdeményezésére megalakult a csángó munkacsoport, melyben Sántha Attila, az oktatásügyi államtitkári tanácsosa és Bányász László, a Kisebbségi Hivatal szakértője vesz részt. - Szilágyi Zsolt leszögezte, hogy mind az állami szervek, mind a katolikus egyház részéről erős asszimilációs politika érvényesül. /Gazda Árpád: Büntethető a csángóföldi iskolaigazgatók intoleráns magatartása. A nemzetpolitika mutatója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2000. április 19.

A csángók helyzetének javítása 1990 óta az RMDSZ minden fontosabb dokumentumában célként jelent meg, kezdve az 1990. január 13-án Marosvásárhelyen megtartott küldöttgyűlésen elfogadott szándéknyilatkozattól. 1990. okt. 20-án megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. 1992-93-ban Feer Ecaterina /Fehér Katalin/ és Perca Mihály kísérletet tett a fakultatív magyarnyelv-oktatás elindítására, de szembesültek a hatóságok ellenséges magatartásával. Bákóban létrejött a Bákó Megyei Csángószervezet is és 1995. márc. 25-én már Bákóban készítették elő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését. A közgyűlést 1995. ápr. 29-re Klézsére tervezték, de megtartását megakadályozta a nacionalista jelszavakkal felizgatott és az RMDSZ ellen felbujtott csoport tettleges, agresszív fellépése. Az RMDSZ 1995 május 3-án interpellált az országos csángó- és magyarellenes hangulatkeltés ellen. 1996 nyarán ismét előtérbe került a magyar oktatás kérdése, melyet klézsei szülők kértek, de 14 hónapig nem kaptak választ. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a minisztériumhoz fordult, Szilágyi Zsolt képviselő Andrei Marga miniszterhez intézett interpellációt. 1997 júliusában az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzi kutatók tanulmányaira támaszkodva, intézménytelepítési tervet készített a csángóvidék számára. 1997. novemberében a Yehudi Menuhin Alapítvány meghívására Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke Brüsszelben részt vett az Európai Kultúrák Tanácsának rendezvényein, és bemutatta a moldvai csángó-magyarok helyzetét, problémáit. 1999. márc. 6-án a Reform Tömörülés második kongresszusa indítványozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közösség-rehabilitációs program keretében támogassa és segítse a moldvai magyarokat. 1999. szept. 26-án a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének választmányi ülésén szorgalmazták a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozását, az RMDSZ segítségével. 2000 márciusában Németh Zsolt külügyi államtitkár meglátogatta Klézsét és Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. /AZ RMDSZ megalakulása óta törekszik a moldvai csángók helyzetének javítására. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

2000. június 10.

Nem a csángók szemérme, hanem a székelyeké, ha köztük románná válunk, jelentette ki a klézsei Duma András az I. Csángó Oktatási Konferenciát követő kerekasztal-beszélgetésen. Tényt kívánt közölni vele: az Erdélybe települő moldvai csángó románná lesz, mert a székely közösség nem fogadja el másságát, régi magyar szavakkal tűzdelt kevert-nyelvét. - Amennyiben a román nemzetállami szemlélet tovább él, a székely sorsa is a csángósodás lesz. - A csángómagyarok anyanyelvi oktatását csak összehangoltan lehet elképzelni - vonták le a következtetést a konferencia résztvevői. /Sarány István: Kinek a szemérme? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2000. július 13.

A Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ Budapest XI: kerületi szervezete megvendégelte a negyven csángó gyermeket, akik Somoska, Külső-Rekecsin, Klézse, Forrófalva és Pusztina településekről érkeztek. Tündik Tamás néptáncoktató már negyedik esztendeje szervezi a moldvai csángógyerekek magyarországi táborozását. Elmondta, hogy célja a csángó fiatalok nyelvi fejlődésének segítése, hogy a tehetségesebbek majd Magyarországon továbbtanulhassanak. A táborozást segítette a Csoma Gergely szobrász- és fotóművész által létrehozott Gyepűk Népe Alapítvány és az Illyés Alapítvány. /Csángógyerekek a MIÉP-nél. = Magyar Fórum, júl. 13./

2000. július 17.

Júl. 16-án Nagyszalontán a Magyar Házban a Bocskai Szövetség elnöke, dr. Kreczinger István átnyújtotta az idei Bocskai Díjakat. A díjazottak: az erdélyi származású Beke György író, publicista, valamint a klézsei Duma András, az intézmények közül a Kossuth Rádió jól ismert műsora, a Vasárnapi Újság, valamint a Szatmári Friss Újság. Az utóbbit a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Veres István vette át. Az ünnepségen felszólalt, dr. Csapó József szenátor, korábbi Bocskai Díjas, továbbá Szűrös Mátyás és Csapody Miklós magyar parlamenti képviselő. /Tegnap, Nagyszalontán átvettük a Bocskai Díjat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./

2000. július 19.

Júl. 16-án a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége bákói székházában összehívott rendkívüli vezetőtanácsi gyűlésen több falu szervezeti képviselője jelenlétében bizalmatlanságot szavaztak Csicsó Antal tavaly megválasztott elnök iránt, melynek következtében az elnök lemondott, a jelenlévők pedig ideiglenes vezetőt választottak. Csicsó Antalt többen azzal vádolták, hogy döntéseit a vezetőtanács tagjainak megkérdezése és beleegyezése nélkül hozta, a szervezet kizárólagos irányítására törekedett, így a tagok számára nem volt átlátható, tulajdonképpen mi is történik a csángó szövetségben - tájékoztatott Nisztor Ilona, a szervezet művelődési felelőse. Csicsó Antal helyére két személyi javaslat született Bartha András és Róka Szilvia személyében. Külsőrekecsin, Klézse, Pusztina, Lészped, Dioszén szervezeti képviselői és a vezetőtanács tagjai egyöntetűen az előbbire szavaztak, akit az őszi általános közgyűlésig a csángó szervezet ideiglenes elnökévé választottak, akinek munkáját Róka Szilvia ügyvezető elnök segíti majd. /Leváltották a csángó-magyarok elnökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2000. július 27.

Júl. 26-án az ökológiai biztonság időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Tusnádfürdőn a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Gönczy János tiszai kormánybiztos sürgette a Tisza menti országok, Magyarország, Románia és Ukrajna összefogását, mert csak nemzetközi segítséggel lehet megszüntetni a különböző ökológiai szennyező forrásokat. A kormánybiztos emlékeztetett a nagybányai Aurul által okozott nagyméretű ciánszennyezésre, és kijelentette: a szennyezés élettelenné tette a Szamost, és soha nem tér vissza a ciánszennyezés előtti Tisza sem. Dan Manoleli, a bukaresti egyetem ökológiai tanszékének tanára elmondta: a beruházások mintegy fele korrupció révén valósul meg, és a nagybányai szennyezés volt az a tipikus eset, amely bebizonyította, milyen beteg az egész környezetvédelmi rendszer. A kormány letagad mindent és a baleseteket minden esetben természeti okokkal magyarázza, miközben elhallgatják az emberi mulasztásokat - állapította meg Dan Manoleli. /XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Örökké időszerű téma - a környezetvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Júl. 26-án délután az egyik legelhagyottabb magyar népcsoport, a csángók létkérdéseiről folytattak vitát Tusnádfürdőn. Több, a csángó magyarok kérdését alaposan ismerő volt jelen: Tánczos Vilmos etnográfus, egyetemi tanár, Bartha András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség nemrég megválasztott fiatal elnöke, Farkas János, a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet elnöke, Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, Sántha Attila, a román Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport társelnöke, Komlóssy József (FUEV) Svájcból és Pozsony Ferenc etnográfus, egyetemi tanár. Pozsony Ferenc rövid felvezetőjében kitért a népességi adatokra is, eszerint mintegy háromszázezres közösséggel kell számolni, amelyből 60-100 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Bár a magyarság a legkeletibb testvéreinek tekinti a moldvai magyarságot, ennél sokkal nehezebb ezen etnikai csoport meghatározása, mert ők maguk csángóknak tartják magukat. Farkas János, a Via Spei elnöke kifejtette, csak akkor lehet arra a kérdésre válaszolni, létezik-e csángómagyar közösség, ha valaki ott él közöttük, Duma András pedig kitért arra, hogy érthetetlen számukra, miért fél a román közösség attól, hogy mi magyarok leszünk, hiszen nem valaki ellen válunk azzá. Duma élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, akik nem tesznek semmit a csángókért, nehogy román partnereik megsértődjenek. Már 1996 júniusától kérte a klézsei közösség a magyar órák bevezetését, amiért csak fenyegetések érték a szülőket a helyi pópa részéről. Bár jelen pillanatban a tanügyi törvény is engedélyezi az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára, ennek bevezetése továbbra is lehetetlen, elsősorban a helyi tanfelügyelőség miatt. Bár már több esetben is elindulhatott volna a magyar nyelvű oktatás, a helyi Dimineata c. lap "ébresztő" hadjáratot indított ez ellen. A magyar nyelvű misék kérdésében is változatlan a helyzet, mert a jászvárosi püspökség nem engedélyezi a magyar szertartást. Hogy lehet vállalni a magyarságot, hogyha a magyarok sem állnak mellénk - fogalmazott Duma András - ezért két félelem között élünk. Sántha Attila hangsúlyozta: szégyellem magam, hogy az intézmény, amit képviselek, nem tudott semmit sem tenni a magyar tanórák bevezetéséért. A minisztériumi beosztott ugyanakkor ismertette az a beadványsort, melyet a csángómagyarok eljutattak a minisztériumhoz és a helyi tanfelügyelőségre. Táncos Vilmos szerint a román nacionalizmus nagyot téved, miközben azt hiszi, hogy a nyelvi asszimilációval megoldódik a csángó-kérdés. Egyfajta regionális csoport-identitástudat figyelhető meg, amely valószínűleg nem lesz köthető a magyar nyelvhez. Elgondolkodtató az is, hogy Európa tele van csángókkal Olaszországtól, Görögországig. A magyar gazdaság fellendülésével Magyarországon is egyre többen vannak. Az etnográfus egy kérdést is megfogalmazott: kormánypolitikával irányítani lehetne-e a kivándorlást. A magyar kormány 100 millió forinttal támogatja a gyimesfelsőloki Szt. Erzsébet Iskolát, ahol a csángómagyarok tanulnak, az Illyés Alapítvány támogatásainak 50%-át is csángókérdésre fordítják. Táncos szerint egy nemzeti-liberális megoldást kellene alkalmazni: senkit nem kényszeríteni magyarul tanulni vagy kivándorolni, de aki akarja, megtehesse. Sántha Attila szerint a csángóknak hagyni kell, hogy ők határozzák meg saját magukat. A találkozóra Tusnádfürdőre érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár is, aki a '80-as években többször is felkereste a csángómagyarokat, ezért ki is tiltották az országból. Az államtitkár azon kevesek közé tartozik, aki megtörte a jeget és az idén tavasszal ellátogatott újra a csángókhoz. /Daczó Dénes: A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a csángók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. július 28.

A Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében júl. 22. - aug. 4-e között csángómagyar fiatalok táboroznak Gyimesbükkben. Duma András, Kotis Mihály, Hegyeli Attila fáradságot nem ismerő munkájának eredményként 36 klézsei, dioszéni, forrófalvi, lujzikalagori, tamási és bákói fiatal, köztük egyetemi hallgatók, érettségizettek, gimnazisták, elemi iskolások ismerkednek egymással és az irodalmi magyar nyelv rejtelmeivel moldvai és gyimesi csángó népdalokat és táncokat tanulva. A talpalávalót a sepsiszentgyörgyi Fabatka népzenei együttes húzza Ségercz Ferenc irányításával. Nem maradnak el a kirándulások sem, de a sportvetélkedőknek is nagy sikerük van. /(Deáky András): Moldvai Csángómagyar Ifjúsági Tábor. = Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. augusztus 25.

Aug. 19-én Klézse megint fortyogott a nemzeti türelmetlenségtől. A faluhoz vezető út csak úgy hemzsegett a rendőröktől. James Rosapepe amerikai nagykövet Klézsére látogatott, ahol ünnepi készültségben várták őt, a falu díszpolgárává avatták, húsz perces népi-nemzeti műsorral traktálták - románul és angol nyelven. A nagykövet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségére bízta a klézsei látogatás megszervezését, s amikor a Szövetség két tagja: Ilinca Cecilia és Silvia Roca /a szervezet ügyvezető elnöke/, a két fiatal csángó-magyar hölgy is oda akart ülni az ünnepi asztalhoz, akkor Anisoara Rudei tanítónő kiragadta kezükből a széket, nem engedte, hogy leüljenek. Szólni sem hagyták őket. azzal fenyegetőztek, hogy "botrány lesz″, ha a két hölgy kinyitja a száját. Az amerikai vendégek jóformán még ki sem tették a lábukat Klézséről, a nacionalista túltengésben szenvedők Roca Silviát megverték. Anisoara Rudei tanítónő például ilyeneket nyilatkozott a Desteptareának: "Ez a két fiatal nő az MCSMSZ-től még csak nem is klézsei. Nem ismer sem minket, sem a problémáinkat... Őket senki sem hívta, és nincs szükség itt idegenre... Ők azt mondják, hogy Klézse lakosai be akarják vezetni a magyar nyelvet az iskolába, ami nem igaz. Egyetlen szülő sem akarja ezt. S a gyermekek szünetben sem beszélnek csángóul. Egyébként a csángó etnikai fikció.″ Felháborító ez a hazugság, hiszen a Bákó megyei prefektus által aláírt értesítés szerint Klézsén 24 iskolás gyermek számára kérték a magyar-anyanyelv tanításának bevezetését. - A nagykövetben fölmerülhetett a kérdés: egy csángó-magyarok lakta helységben miért nem ők, a csángó-magyarok a vezetők és a hangadók? /Zsehránszky István: Honnét annyi botrány? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A moldovai katolikusok elmagyarosítása hamisítványokkal és el nem fogadható eszközökkel zajlik, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2000. augusztus 29.

Az RMDSZ Maros megyei csángóbizottság szervezőmunkájának köszönhetően az elmúlt tíz év alatt 1038 moldovai csángó gyermek üdült Maros megyében. Idén Erdőcsinádon volt a nyári táborozás. Czellecz Jenő, a megyei csángóbizottság képviselője elmondta, hogy idén Lészpedről nyaralt itt 25 gyermek Fazakas József kíséretében, Klézséről pedig 28 gyermek. A marosvásárhelyi Galaczán Erzsébet fotólaboratóriumi felszerelést, szakkönyveket és 21 szépirodalmi könyvet ajándékozott a Klézsén működő Szeret-Klézse Alapítványnak, amely a helybeli csángó házat működteti. Magukkal vitték dr. Monoki István főorvos 292 tételből álló könyvtárát is. Czellecz Jenő szerint az a legnagyobb gond, hogy kéréseik ellenére, az RMDSZ keretében az eltelt tíz év alatt sem tudtak egy olyan központi szervet létrehozni, amely összehangolná a munkát, s amely előmozdíthatta volna, hogy minden csángó falunak legyen egy erdélyi testvértelepülése, hogy az felvállalja a gyermekek támogatását is. Menteni kellene, ami még menthető, mert néhány éven belül már késő lehet. Czellecz Jenő visszagondolt a kezdetekre, a legnehezebb volt az induláskor, 1990-ben, amikor az ott élők bizalmatlanságát kellett eloszlatni. A gyermekek szívesen vállalkoznak az útra, a gond csak az egyházzal van. Azokkal az ottani papokkal, akik ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart, nehéz szót érteni. Jövőre Szászrégen, Maroskeresztúr, Marosszentgyörgy és Erdőcsinád mellett Holtmaroson, Magyarón és Lukailencfalván is várják a csángó gyermekeket nyaralni. /A csángóbizottság tíz éve. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2000. augusztus 29.

Demény Péter a Reményik Sándorra emlékezés kapcsán kifejtette, hogy a diktatúra véget ért, ″egy nép nem adhatja át magát a mélabúnak: egy népnek lennie kell mindenekfölött.″ A nosztalgia többet árt, mint használ. Ideje volna elfogadni, hogy ″ugyanannyira vágyunk szeretetre, mint más népek fiai szoktak.″ /Demény Péter: Isten és szerelem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./ Lászlóffy Csaba elutasította Demény Péter véleményét, hogy az ünnepek ″egy fogcsikorgató népnek készülnek″... Demény szerint ″a diktatúra véget ért″... ″az ellenállás tétje megszűnt″. Lászlóffy megkérdezte: hát a magyarellenes, ″az ördög nyelve″-ellenes román egyházi uszítás: a klézsei tudósítás ugyanabban a lapszámban? /Ugyanis a Krónika azon száma ezzel a címmel tudósított: Akadályozzák a moldvai csángómagyar képviselők munkáját./ Lászlóffy tovább kérdezett: vajon Bánffy Miklós, Kós Károly, Berde Mária, Reményik kortársai csak a fogukat vicsorgatták? ″Hát a másfél milliós magyar közösség, mindazok, akik elszenvedték a véres pogrommal körített választásokat, a földek és erdők, egyházi javak elkobozását és az iskolák bezárását?!″ /Lászlóffy Csaba: Tehén és takarmány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-287




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék