udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1990. április 3.
Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében száznál több résztvevővel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Elfogadták a kezdeményező bizottság két tagja, Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. Az RMKP a keresztény világnézet alapján áll. Programjában első helyen szerepel az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. Megtörtént a párt hivatalos bejegyzése. Eddig mintegy félezernyi tagja van, jórészt kolozsvári lakosok. Az RMKP ideiglenes székhelye Kolozsváron a főtéri plébánia. Az RMKP ideiglenes választmánya: Moldován Béla villamosmérnök, Imreh József ny. egyetemi tanár, Podhradszky László ny. ügyvéd, Takácsik Tibor ny. vegyész, Bálint Tiborné Kovács Júlia könyvtáros, Dezméri Zsombor József ny. minőségi ellenőr, Újvári Ferenc ny. ügyvéd, Sipos Gábor levéltáros. A párt tagjai között van Kányádi Sándor költő és Bálint Tibor író is. /Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./1990. április 4.
Ápr. 4-én a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szervezésében Kolozsváron összegyűltek a magyar diákszervezetek és megalakították az Országos Magyar Diákszövetséget /OMDSZ/, elfogadták alapszabályzatát. Az OMDSZ székhelye Kolozsváron lesz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ 1990. április 4.
Napvilágot látott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság folyóiratának az első száma, az Info. A kétnyelvű lap a szaklapok szemléje kíván lenni. Az első /márciusi/ számban Hoch Sándor, Pál István, Lőwy Dániel, Tóth Zsigmond és Dáné Tibor Kálmán írásai olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1990. április 5.
Az RMDSZ Elnöksége ápr. 5-én munkaülést tartott. Tárgyaltak a Nagyváradon ápr. 19-én rendezendő kongresszus előkészületeiről, a parlamenti választásokra való jelölésekről. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./1990. április 6.
Tőkés László püspök Budapesten tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a romániai magyarok a teljes bizonytalanság pszichózisát élik át. Kitért amerikai látogatására is. Keserűséggel állapította meg, hogy jószándékú küldetését Romániában elferdítették. Iliescu elnök is felrótta neki, hogy nem képviselte Románia érdekeit, csak a magyar kisebbségét. Tőkés László elmondta, hogy a legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi problémához kapcsolta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ 1990. április 12.
A háromszéki Mikes Kelemen Emlékbizottság Farkas Árpád elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy névadójuk születésének háromszáz éves évfordulóját okt. 20-21-én ünnepli Zágonban és Sepsiszentgyörgyön. Erre az alkalomra neves hazai és külföldi Mikes-kutatókat hívnak meg. A háromszéki Mikes Kelemen Egyesület országos szoborpályázatot ír ki egy-egy Zágonban, Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceumban és Kolozsváron felállítandó szoborra. A szobor és az ünnepség anyagi kiadásainak fedezésére alapítványt hoztak létre. /Sylvester Lajos: Mikes-évforduló.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./ 1990. április 18.
Petre Roman miniszterelnök ápr. 16-án Spanyolországba utazott, üzletemberekkel tárgyalt, ápr. 17-én és 18-án Felipe Gonzales kormányfővel találkozott. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak, valamint egy hosszúlejáratú kölcsön lehetőségéről. János-Károly király is fogadta Petre Romant. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése, szögezte le Petre Roman. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./1990. április 20.
Nagyvárad, 1990. április 21-22. Így írják majd be a krónikákba. Az RMDSZ első kongresszusa. A januári bizakodás után az egész Erdélyt fenyegető marosvásárhelyi március után sokmindent másképp kell látni. Román lapokban magyarellenes támadások jelennek meg. Az RMDSZ tagságát és vezetői nem félemlítik meg a román nacionalisták. A "nagyvilág végre tud rólunk" olvasható a cikkben. /A magunk útján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./1990. április 26.
Ápr. 26-án Nagyváradon Paskai László bíboros, Magyarország prímása szentelte püspökké Tempfli Józsefet. /Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 6./1990. április 27.
Ápr. 23-án hajnalban ért véget az RMDSZ I. kongresszusa. A jelszó volt: Egységben a jövő! Ennek ellenére szó sem volt teljes nézetazonosságról, szögezte le Máthé Éva. Teljes nézetazonosság csak a diktatórikus rendszerben van. Nem akarunk politikai totalitarizmus helyett nemzeti totalitarizmust, vallotta Kántor Lajos. Szőcs Gézának igaza van: Marosvásárhely győzelmet jelentett, diadal azon törekvéssel szemben, hogy az ország megszabaduljon a magyaroktól. Ez a kongresszus a megmaradás fóruma volt. Ezt a legnagyobb erővel Tőkés László képviselte. Marosvásárhely után "némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd". /Máthé Éva: Kollektív öngyilkosság helyett: MARADUNK! = Valóság (Bukarest), ápr. 27./1990. április 28.
Nagyváradon az RMDSZ kongresszusa idején teljes volt a nyugalom. Beke Mihály András összegzésében úgy látta, kevés szó esett a csángókról és a magyar cigányokról. A szükségesnél kevesebb hangsúlyt kapott, hogy a mostani román pártok közül egyiknek sincs átfogó, demokratikus elképzelése a nemzetiségi kérdés megoldására. Viták, ellentétek voltak a kongresszuson a radikális fiatalok, egyes értelmiségi csoportok és az RMDSZ vezetősége között. Végül megszületett a kompromisszum: az RMDSZ-nek lesz egy bukaresti és egy kolozsvári központja. Nagyváradon nem történt őrségváltás, hanem csupán lépésváltás, állapította meg Beke Mihály András. /Beke Mihály András: Lépésváltás Nagyváradon. = Magyar Fórum (Budapest), ápr. 28. , 17. sz./1990. április 28.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ januárban alakult meg, márc. 10-én Kolozsvárt már választmányi gyűlést tartottak, melyen a kézdivásárhelyi fiók háromtagú küldöttséggel képviseltette magát. Febr. 21-én Kézdivásárhelyen találkoztak a magyar műszaki értelmiségiek, meghallgatták Égető Éva programtervezetét és megalakították az EMT kézdivásárhelyi fiókját. Közös célnak tartják a magyar műszaki nyelv elsajátítását és ápolását. /EMT. = Székely Újság (Kézdivásárhely), ápr. 28./1990. április 29.
Ápr. 29-én több mint 50 ezer ember gyűlt össze Csíksomlyón, hogy jelen legyen Bálint Lajos gyulafehérvári kinevezett megyéspüspök beiktatásán és dr. Jukubinyi György teológiai tanár gyulafehérvári egyházmegyei segédpüspökké szentelésén. A püspökszentelés szertartását Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius végezte, aki először megköszönte dr. Jakab Antal püspök fáradtságos munkáját és kérte, élettapasztalatával segítse az új főpásztort, Bálint Lajost. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Hunyad Megyei Hírlap (Déva), máj. 4. - 13. sz./ Rengeteg a tennivaló, ismerte be az új főpásztor, a szorosan vett igehirdetői feladatokon kívül össznemzetiek is vannak, a tömeges kivándorlás leállítása, a helytállás, az önazonosság vállalása. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./1990. május 1.
Máj. 1-jén hívek ezreinek jelenlétében iktatta be Szatmárnémetiben, a székesegyházban Reizer Pál megyéspüspököt Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius. Reizer Pál /sz. 1943. jan. 6./ Máramarossziget plébánosa volt. A szatmári megyéspüspöki szék negyven éve betöltetlen volt. Reizer Pál beszédében hazahívta a külföldre távozott paptestvéreket. "Ennek a népnek, amelyet olyan sokan bántanak, és amelyet olyan sokan cserbenhagytak, most becsületes, szorgos, áldozatos papi egyéniségekre van szüksége." A híveket arra kérte, hogy ne menjenek el. "Maradjatok hűségesek a szülőföldhöz." /Jakabffy Tamás: Caritas Christi urget nos (Krisztus szeretete sürget minket). = Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./1990. május 3.
Eddig 70 pártot jegyeztek be, névjegyzékük olvasható a Romániai Magyar Szóban. Három kis magyar párt szerepel jegyzékben: Független Magyar Párt, elnöke: Lőrincz Pál, székhelye: Marosvásárhely, Romániai Magyar Kisgazdapárt /Éltes Zoltán, Csíkszereda/, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /Podharadszky László, Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./1990. május 4.
Máj. 4-én Kolozsváron megválasztották az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének dr. Csiha Kálmán marosvásárhelyi lelkipásztort, marosi esperest. Dr. Csiha Kálmán 1929. szept. 17-én született Érmihályfalván. A teológia elvégzése után Aradon lett segédlelkész. 1957-ben letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, hat és fél év múlva szabadult, az 1964-es amnesztiával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./1990. május 4.
Az RMDSZ programja olvasható a lapban. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./1990. május 8.
Máj. 8-án Nagyváradon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki beszédében a lelkipásztorok felelősségéről mint a megmaradás fontos tényezőiről szólt. A hitben való összefogásra, együttműködésre hívott fel mindenkit. /Sike Lajos: Ne csüggedjünk harcainkban! üzeni dr. Tőkés László püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Az istentiszteleten Mikó Jenő szlovákiai református püspök, Kocsis Elemér debreceni református püspök és Seres Ödön torontói lelkipásztor szolgáltak. Az Erdélyi Református Egyházkerület nevében dr. Csiha Kálmán újonnan választott püspök köszöntötte az új püspököt. /Üzenet (Kolozsvár), máj. 30./ Tőkés László püspöki beköszöntő beszédének szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./1990. május 9.
Petre Roman miniszterelnök máj. 9-én Belgrádban Ante Markovics miniszterelnökkel tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10., MTI/ 1990. május 9.
A közelmúlt eseményeire gondolva mondta dr. Buchwald Péter /Kolozsvár/, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának városi alelnöke: "Nem az valósult meg, a miért sokan az életüket áldozták, s amiért én is az első szóra otthagytam kutatómunkámat, hogy azt tegyem, amit tenni kell." A bűnösök felelősségre vonását egyre késleltetik. Fellobbant "a diktatúra alatt szándékosan szított gyűlölet a magyarság ellen..." "A romániai magyarságnak hosszú küzdelemre kell felkészülnie, bármilyen párt kerül is hatalomra." /Bálint Tibor: Beszélgetsé dr. Buchwald Péterrel, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa városi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1990. május 11.
Stelian Pintilie posta és távközlési miniszter Washingtonban aláírta az Intersat-megállapodást, ezzel Románia tagja lett ennek a szervezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./1990. május 11.
Érthetetlen, hogy a márc. 21-én kiutasított Doru Popescu kanadai román származású vasgárdistát a hatóságok miért hagyták szervezkedni Romániában. Popescu ugyanis márc. 4-én a gyulafehérvári és márc. 18-án a kolozsvári Vatra Romaneasca-gyűléseken részt vett. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./1990. május 13.
A romániai falvak megmentésére alakult nyugat-európai mozgalom, az Operation Villages Roumanins máj. 12-13-án tanácskozást tartott Kolozsváron, amelyen az Európa Tanács, az Emberi Jogok Ligája, valamint különböző romániai pártok képviselői mellett kisebbségi városi polgármesterek is jelen voltak. A tanácskozás jegyzőkönyvét romániai részről kilenc párt, köztük az RMDSZ és a Vatra Romaneasca is aláírta. Valamennyi román pártnak nem az országos, hanem a kolozsvári helyes szervezete fogadta el a szándéknyilatkozatot. Ebben szerepel az, hogy az oktatás alap- középfokú és egyetemi szintjén biztosítani kell az anyanyelvi oktatást. A részvevők óhajtják, hogy az Európa Tanács a kisebbségek jogaira vonatkozó bizottságot küldjön Romániába. /Kolozsvári kiáltvány. = Bécsi Napló (Bécs), május-június/1990. május 15.
Romulus Neagu külügyminisztériumi szóvivő bejelentette, hogy a püspökszentelésekre Romániába érkezett Angelo Soldano érsekkel folytatott megbeszélések értelmében Románia máj. 15-i hatállyal helyreállítja a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel. /Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./1990. május 16.
Máj. 16-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban választási nagygyűlést tartott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Bemutatkoztak a képviselő-, illetve szenátorjelöltek. Balázs Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke mondta a bevezetőt. Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, szenátorjelölt rámutatott arra, hogy az RMDSZ egységes politikai erőnek bizonyult. Pillich László, az RMDSZ szervezési titkára, képviselőjelölt után Podhrádszky László jogász /aki a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt részéről szerepel az RMDSZ képviselőházi listáján/ következett. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a közösen az egyes román pártok képviselőivel tartott megbeszélésről elmondta, hogy a liberálisok képviselője volt az egyetlen, aki a nemzetiségi kérdésben normális magatartást tanúsított. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a kishitűekkel szemben leszögezte: az elmúlt hónapokban sokat elértek. Eckstein Kovács Péter ügyvéd, akit az ifjúsági szervezetek javasoltak képviselőnek, elmondta, hogy a nemzetiségi statútum kidolgozása szakemberek részvételét követeli meg. A találkozón elhangzott, hogy a Puntea folyóirat révén a román olvasókkal folytatott dialógust rendszeresebbé fogják tenni. /RMDSZ jelöltek találkoztak választóikkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./1990. május 17.
Kolozsváron márc. 18-án megalakult Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget /elnök: Pozsony Ferenc, titkár: Salat Zakariás Erzsébet/, a tiszteletbeli elnök Almási István és a következő szakosztályok megalakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. A társaság Sepsiszentgyörgyön tartotta második ülését. Elhatározták évkönyv kiadását, az egyes üléseken elhangzó tanulmányok megjelentetésére. Ennek szerkesztésére Péntek Jánost, Almási Istvánt és Keszeg Vilmost bízták meg. /Péter Sándor: Néprajzosok ülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./1990. május 18.
A március közepén megalakult Bolyai Társaság a romániai magyarsághoz fordul, azt kérve, hogy aláírásával erősítse meg a jan. 7-én kelt kollektív kérést, a Bolyai Egyetem újraindítását. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1990. május 18.
Tőkés László püspök írta alá a Református Egyház Királyhágómelléki Egyházkerülete nevében az ország összes egyházaihoz intézett felhívását: az egyetemes társadalmi megbékélés érdekében ökumenikus értekezletre jöjjenek össze Nagyváradon vagy egy másik, közösen megállapított helyen. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1990. május 19.
A román kormány nyilatkozatot adott ki a román emigrációval szembeni politikáról: kész megkönnyíteni a kivándoroltak kapcsolatait az országgal, elősegíti az emigránsokkal intézményesített állandó kapcsolatot. /A román kormány nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ 1990. május 19.
Sepsiszentgyörgy központjában, az egykori székely huszárezred parancsnoksági épületében, a Lábasházban van Háromszék levéltára. Itt található Sepsi-, Kézdi-, Orbai és Miklósvárszék anyaga, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy levéltári anyaga. Külön értéke a Csutak Vilmos által összegyűjtött több mint 200 családi levéltár anyaga. Az 1951. jan. 27-i elnöki dekrétummal az állami levéltárak a közoktatási minisztériumi hatáskörből belügyminiszteri jogkörbe kerültek. Sepsiszentgyörgyön 1953-ban hozták létre a rajoni levéltárat. A sepsiszentgyörgyi levéltár szakszerű rendezése dr. Árvai Józsefre /1953. júniusától 1975-ig/ és Csia Ernőre (1953. áprilisától 1990. májusáig) hárult. Itt is elkezdődött a románosítás, 1970-től román levéltárost alkalmaztak. Dr. Árvai József, a levéltár igazgatója elhunyta után román igazgatót neveztek ki. 1986 óta Baicu Vasile Dan az igazgató, aki nem engedte be a magyar kutatókat a levéltárba, még dr. Demény Lajos főkutató vagy Egyed Ákos, a kolozsvári Történettudományi Intézet főkutatója sem tehette be a lábát a levéltárba. A mai napig Baicu Vasile Dan az igazgató és a levéltárak még mindig a belügyhöz tartoznak. Csia Ernő nyugdíjba megy, ezután olyan emberekre marad a székelymagyarság történelmi anyaga, akik nem ismerik a magyar nyelvet. /Kádár Gyula: Kit szolgál Háromszék levéltára? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./