udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 82 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82

Helymutató: Koltó

2001. szeptember 7.

A koltói színjátszótábor házigazdája a Lendvay Márton Színjátszó Kör /Nagybánya/ volt. Egyik vezéregyénisége Méhes Béla, a csoport egyik alapító tagja a kezdetre emlékezett: A csoport 1960-ban alakult meg, azóta folyamatosan működnek. Volt egy hatéves megszakítás 1963 végétől, amikor a párttitkár azt akarta, hogy ne magyarul, hanem román nyelven játsszanak. Ezt visszautasították. A csoport nem szűnt meg, a tagok összejártak, találkozgattak, de előadást nem készítettek. 1969-től újból működhettek magyar színjátszókként. Azóta megszakítás nélkül minden évben legalább egy darabot bemutatnak. Simori Sándort 1990-ben választották meg elnöknek. Lehet mondani, hogy a Lendvay Márton színjátszócsoport a nagybányai magyar színház. A csoport teljesen önfenntartó. Nagybánya lakosságának 17,8%-a magyar, erre hivatkozva különféle pályázatokat terjesztettek elő, kaptak is támogatást.- A tagok nem kapnak pénzbeni juttatást. A szórvány szélén vannak. Utánuk, a Gutinon túl a szórványok szórványa. Feladatuknak érzik, hogy oda elvigyék a magyar szót. Olyan helyeken léptek fel, ahol előttük soha nem láttak színházat. /Dancs Artúr: I. Koltói Színjátszótábor - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2001. október 26.

Negyedik alkalommal vett részt a koltói Somfa Együttes a "Szilágysági gyerek vagyok" címmel okt. 20-án megrendezett népdalvetélkedőn. A "Somfa" az előző években három gyermekkel vett részt a zilahi megmérettetésen, ebben az évben tíz gyermek jelentkezett a Szilágy Társaság, a Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások Háza által szervezett vetélkedőre. A "Nénokut" néprajzi társaság felkészítőjén résztvevő gyermekek kimagasló sikert arattak. /Tamás Sajtos Erzsébet: Siker a népdalvetélkedőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./

2001. november 30.

Nagybányán néhány hete díszes kovácsoltvas keretbe foglalt egyszerű kőoszlop áll a Virághegy alatt. Az emlékmű a városban elhunyt első és második világháborús áldozatok emlékét őrzi. Az evangélikus temető sarkában eltemetett német és magyar katonákra már csak néhány idősebb ember emlékszik a városban. 1950-ben az anyakönyveket is elvitték, úgyhogy ezekben sem tud utánanézni, mondta Köncze G. Árpád evangélikus lelkész. A honfoglalás 1100. évfordulóján facsemetékkel ültették körbe a sírhantok helyét - ma egy áll a tizenegy fenyő közül. Volt egy olyan elképzelés is, hogy négy fenyőfa vegye körül az emlékművet. A fekete sírkő hátára felvésették a következő magyar és német nyelvű szöveget: Német és magyar I-II. világháborús hősök emlékére!- A vidék legújabbkori történelmében először Koltón avattak világháborús emlékművet, 1999 őszén: a Pákai Ferenc szilágykrasznai tanár által faragott kopjafa és emlékharang előtt sziklatömbbe ágyazott bronztábla őrzi a 36 koltói és katalini hősi halott nevét. 2000 júliusában Szinérváralján újították fel a református temetőben már évtizedek óta kallódó I. világháborús emlékművet. A faragott kőtömb és díszsírhely a környéken (Nagysikárlón, Váralján és Ilobabányán) elesett magyar katonahősök, a II. Székely Hadosztály emlékét vigyázza. /Dávid Lajos: Fenyő és obeliszk. Világháborús emlékmű az evangélikus temetőben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 30./

2002. július 16.

Júl. 14-én, vasárnap dr. Márkus Mihály református püspök és a pápai Református Teológia 18 hallgatója szünidei kirándulás keretében ökumenikus istentiszteleten vettek részt Resicabányán, a govondári Szentháromság Plébánia nagytermében. A vendégek Vajdaság (Torontálvásárhely) felől érkeztek az országba, hogy az egykori Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozott néhány gyülekezetet meglátogassák. Resicabányán a diákok református családoknál szálltak meg. Elsőként a református Templom és Iskola épületét látogatták meg, ahol megismerkedhettek az egyházközség, az épület, a gyülekezet rövid történetével, majd a Szentháromság Plébánia épületében rövid műsorral bemutatkoztak. Makay Botond református lelkipásztor Könyv vagy te is című kötetével ajándékozta meg a vendégeket. Innen Temesvárra indult a csoport, majd tovább haladva Nagyvárad, Székelyhíd, Erdőd, Szatmárnémeti, Koltó a történelmi múlt kiemelkedő helyei azok, ahol hosszabb-rövidebb időre megállnak. /Krassay Szörény: Magyarországi magas rangú református egyházi vendég. A pápai Református Teológia diákjai Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

2002. augusztus 21.

Aug. 12-17. között zajlott Szinérváralján a II. Amatőr Színjátszó Tábor. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány elnöke, a rendezvény fő kivitelezője beszámolt arról, hogy az utolsó percben futott be egy nagyobb pénzösszeg Nagybánya város önkormányzata jóvoltából, és így megtarthatták a megyei amatőr színjátszók rendezvényét. Az Illyés Alapítványban történt személyi változások miatt egyelőre a megnyert pályázatokra sem érkezett pénz. A táborba a résztvevők hét településről (Nagybánya, Koltó Magyarlápos, Domokos, Kapnikbánya, Rónaszék és Szinérváralja) érkeztek. Elméleti képzés is volt, bemutatták a "Jádzó Társaság"-ot. /(Farkas E. Zoltán): Műkedvelő színjátszó tábor Szinérváralján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2002. augusztus 30.

Idén is Petőfi Szeptember végén című költeménye a mottója a szept. 1-jén napján sorrakerülő koltói Petőfi-ünnepségeknek, jelezte Bencze Zita, a helyi RMDSZ elnöke. A "Koltói ősz" elnevezésű rendezvény keretében megkoszorúzzák Petőfi és Júlia szobrát. A szabadtéri műsoron neves hazai és magyarországi művészek, hagyományőrző együttesek lépnek fel. Aug. 31-én a Szépkorúak II. Szavalóversenyére hívja a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub a versszerető közönséget. /(dávid): Rendezvények Koltón és Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 30./

2002. szeptember 3.

Tisztújító közgyűlést tartott a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács. Az SZMIT most megválasztott új elnöke, Kovács Máté arról tájékoztatott, hogy új tagszervezeteket is felvettek, nevesen a Marco Alapítványt és a Szilágyi Domokos Irodalmi Kört. A tanács fő célja összefogni a megyében működő ifjúsági szervezeteket. Szept. 5. és 8. között ifjúsági vezetőképző tábort szerveznek Koltón. A meghívott előadók közt nem csak politikusok vannak, előadást tart Szőcs Péter történész és több fiatal gazdasági vezető és vállalkozó. /Ifjúsági vezetőképző tábor Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2002. október 4.

Hosszúmező. Történelmi visszapillantó címmel megjelent a kétnyelvű (román-magyar) kiadvány. A megye másik nagyobb magyarlakta szigettelepülése, Koltó hasonló "vendégváró kalauza" már előzőleg napvilágot látott. /Hosszúmező. Történelmi visszapillantó. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 4./

2002. október 25.

Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2002. december 24.

Dec. 14-én immár ötödik alkalommal rendezték meg a Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozót a Nagybányán, a református templomban. Fellépett az újvárosi, a koltói, a Nagybányára már szinte hazajáró debreceni Kántus, a szatmár-kültelki ifjúsági kórus, valamint a nagyvárad-réti gyülekezet fiataljainak kórusa. /Sz. L. Z.: Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./

1997. szeptember 7.

Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2003. január 24.

Jan. 19-én, vasárnap mintegy ezerkétszázan jelentek meg a Nagybánya-óvárosi református templomban. A szatmári rendkívüli egyházkerületi közgyűlést előkészítő egyházmegyei ökumenikus imahét-nyitó istentiszteleten Tőkés László nagyváradi püspök hirdetett igét. Az egyes magyar felekezetek lelkipásztorai is megjelentek. Szilágyi A. Béla egyházmegyei főgondnok kifejtette: "Az önálló kolozsvári magyar egyetem megszüntetése utolsó éves hallgatóként akkora lelki megrázkodtatást jelentett számomra, hogy csak 40 év múltán tudtam kiheverni, amikor 1999. szeptember 11-én, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem megalapítói között lehettem" - hangsúlyozta, hozzátéve: az elszórványosodás felgyorsult. Misztótfaluban, Láposbányán, Misztbányán, Nagysomkúton, Magyarláposon 40 évvel ezelőtt még volt magyar nyelvű oktatás, ma már alig, vagy egyáltalán nem létezik. Ezekről a településekről a magyar gyermekeket kollégiumba kell juttatni. Nagybányán működik a Magyar Ház, ahol nyáron többek között játszóházat működtettek közel nyolcvan óvodáskorú kisgyerek számára - közülük nem kevesen román tagozatról kerültek ki. Megalakult a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága, újraindult a hajdani Erdélyi Féniks Szabadegyetem. Nagybánya, Koltó, Felsőbánya, Domokos, Máramarossziget, Szamosardó, Hosszúmező településeket évszázadok múlva is lakják majd magyarok, s az itt élőknek kötelességük az akkorra talán már megszűnő magyar szigetek tárgyi-szellemi örökségét, emlékeit is begyűjteni, megőrizni. /Vásárhelyi D. Miklós: Maradni és megmaradni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 24./

2003. január 24.

Táncházba hívta az érdeklődőket a nagybányai Néptánc és Népdal Oktató és Kutató Művelődési Társaság (NÉNOKUT) koltói hagyományőrző együttese, a Somfa. A tevékenységre a református gyülekezeti teremben került sor. /Régiónk rovat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 24./

2003. február 17.

Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. április 16.

Máramaros megyében ápr. 12-én aláírták a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti helyi egyezményt. Az egyezmény szerint még az idén fel kell építeni a nagybányai Németh László, illetve a máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium tornatermét. A felek síkra szállnak a magyar kisebbség arányos képviseletéért a megye döntéshozó, közigazgatási és végrehajtó testületeiben. A magyar nyelv és irodalom fakultatív oktatását beiktatják a tantervbe. Biztosítják a koltói Petőfi Sándor Emlékmúzeum javításához szükséges pénzforrásokat. A napokban írt alá megyei szintű együttműködési megállapodást a Beszterce-Naszód megyei kormánypárt szervezete és az RMDSZ. A dokumentum értelmében az RMDSZ és a PSD megyei szervezete fokozott figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek védelmére. /S. M. L.: Magyar iskolákat fejlesztenek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2003. május 3.

Nagybányán, a magyar nyelv és irodalmi tantárgyverseny országos szakasza második napján, a versenydolgozatok megírása után került sor Koltón, a Teleki kastély egyik termében a résztvevők szavalóversenyére. A verseny magas színvonalú volt. A verseny után a koltói táncház-csoport népzene és a néptánc örvendeztette meg a jelenlévőket. /(Farkas E. Zoltán): Szavalóverseny az országos Mikes Kelemen tantárgyversenyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2003. december 5.

Avasújvároson a Madisz-tagok adventi díszeket készítettek, részben eladásra, részben hogy megajándékozzanak vele olyanokat, akik támogatják szervezetüket. Advent négy vasárnapján négy református közösséget keresnek fel. Sorrendben az avasfelsőfalusit, apait, koltó-katalinit és az újvárosit, énekelnek és verset mondanak. Ludróczky Sándor alpolgármester közbenjárására két helyiséget is kiutaltak nekik, ahol a színjátszók, táncosok és más műkedvelők próbálnak. Az adventi díszekből befolyó pénzből táncruhákat szeretnének vásárolni legalább harminc táncosuk számára. Hosszú évekig alig volt Avasújvárosban a helyi fiatalokra alapozott műkedvelő élet. Pár hónapja Czompa Judit vette kézbe a dolgokat. Judit zenét, művészetet és hittant tanult a váradi Sulyok István Főiskolán. Létrehoztak színjátszó csoportot, s már javában próbálnak egy darabot. /Sike Lajos: Talán máshol is előlépnek a Czompa Juditok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1998. szeptember 6.

Szept. 6-án Koltón ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tiszteletére emelt szobrot, Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotását, amely Petőfi Sándor és Szendrey Júlia koltói mézesheteit idézi, a padon ülő házaspárt ábrázolja. Ferencz Tiborné szolnoki nyugdíjas vetette fel a gondolatot, országos gyűjtést kezdeményezett a költségek fedezésére. A szobrot Ferencz Tiborné és Pogány Gábor Benő adta át a koltói református közösségnek. Az ünnepségen jelen voltak egyházi személyek, a Máltai Szeretetszolgálat képviselői, a helybeli és környékbeli RMDSZ-szervezetek, az EMKE és a Magyarok Világszövetségének küldöttei is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1998. szeptember 18.

Szept. 20-án Nagybányán és Koltón fog énekelni a templomban Márk Attila brassói római katolikus fiatalember. Márk Attila focista volt, de egy baleset következtében abba kellett hagynia a sportot. Vallásos tárgyú verseket megzenésíti és azokat gitárral előadja. Kazettáinak nagy sikere volt, hamar elfogytak. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

2002. március 8.

Minden várakozást felülmúlt a nagybányai Teleki Magyar Házban március 1-3. között lezajlott néprajzos hétvége. Az Erdély különböző településeiről érkezett cserkészek, meghívottak, előadók mellett Felsőbányáról, Koltóról és Nagybányáról legalább 100-150-en fordultak meg az épületben. A legnagyobb érdeklődés a kézműves foglalkozásokat kísérte. /Magyar Ház: egy hétvége képekben". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 8./

2002. május 14.

Az Agape – Koltó-Katalini Falusi Szociális Támogatások Alapítványt 1999-ben hozták létre Koltón. Elnöke, Bencze Béla nyugdíjas ácsmester. Vallja, hogy Koltó nem létezhet alapítvány nélkül. 1999-ben, induláskor négymillió lejes alaptőkével rendelkezett az Agape, amihez még hozzájött a huszonöt alapító tag – értelmiségiek, gazdák – anyagi hozzájárulása. A székhely – mely egyben az elnök családi háza – a Petőfi Sándor Kultúrotthon szomszédságában található. Koltón a Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotta Petőfi–Júlia-szobor körülötte por és földnyomok, a talapzat márványlapjai közül legalább öt elvált, kettő pedig már el is törött. A tollat már ki is törték a költő kezéből. A kastély jelenlegi gondnoka, Szász Imre nemigen törődik a dolgokkal. Az alapítványnak jelenleg harmincmillió lejes tőkéje van, emellett természetesen magyarországi alapítványok, szervezetek is segítik működésüket. Az Illyés Közalapítvány támogatásával egy albumot adtak ki az itteni faluturizmus népszerűsítése céljából, amely Vendégváró Koltó címmel kétszáz példányban jelent meg. Emellett a Határon Túli Magyarok Hivatala – már működésünk kezdetén – 100 ezer forintot adományozott nekünk, aminek a kamataiból a helyi . A Pro Hungaristól ezer könyv és százhúsz videokazetta érkezett. /Szika Levente Zoltán: Tenni akarnak falujuk jövőjéért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2002. május 31.

Oktatási fórumot szervezett május 16-án a Nagybánya területi RMDSZ. A tanácskozás célja a magyar nyelvű oktatás helyzetének felmérése és a lehetséges megoldások számbavétele. Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes ismertette a megye anyanyelvű oktatásügyi hálózatát érintő problémákat. A magyar gyermekeknek csak 30 százaléka jár magyar tagozatra, a fennmaradó 70 százalék románul tanul." – állapította megVida Noémia nagybányai RMDSZ ügyvezető elnöke. Felsőbányán jobb az arány: 156 magyar nemzetiségű tanulóból jelenleg 115 tanul magyarul. Szinérváralján a legnagyobb gond a szakképzett, fiatal tanárok hiánya, az oktatók többsége vagy bedolgozó, vagy nyugdíja, továbbá a magyar tagozatot átköltöztették egy másik épületbe, ahol nincsenek mellékhelyiségek, sem víz, de pénz sem a helyreállításra. Koltón talán két pedagógus helybéli, a többiek Nagybányáról vagy Felsőbányáról ingáznak, sőt messzebbről is Domokoson 6-8 gyermekkel működő (összevont) osztályok is vannak. Kapnikon már csak I-IV. osztály működik. Magyar óvoda létezik ugyan, de az óvónő szeptemberben Magyarországra távozott, így most – más megoldás hiányában – román óvónő foglalkozik a magyar tagozatos gyermekekkel. Szamosardó a pozitív példa: bentlakásos szórványiskola működik már évek óta. Megnyertek egy pályázatot az Illyés Közalapítványnál a működési költségekre, saját gazdaságuk van, majdnem mindent megtermelnek, amit a gyermekek ellátása igényel. Megyei szinten 10-12 magyar nyelvű tagozat szűnt meg az utóbbi tíz évben. Ezt csak némileg ellensúlyozta a Németh László Gimnázium beindulása. Szinérváralján és Apahegyen a román lakosság egy része veszélyforrásnak érzi a magyar nyelvű oktatást, ennek is köszönhető, hogy a gyermekek egy része nem iratkozik magyar tagozatra, annak ellenére, hogy otthon magyarul beszélnek. Magyarellenes megnyilvánulásokat Felsőbányán is voltak: a román anyanyelvű rajztanárnő letérdepeltette a diákokat, mert azok magyarul beszéltek egymás között. A különböző tantárgyakat, mint rajzot, idegen nyelveket a magyar tagozaton is román anyanyelvű tanárok tanítják, mivel nincs magyar oktató. Ősztől beindulhatna Máramarosszigeten az önálló magyar nyelvű középiskola, a minisztérium azonban az épület helyreállításához kötötte ennek végső jóváhagyását. Az önkormányzat az ígért 400 millió lejnek csak egy részét tudta erre a célra elkülöníteni, a megyétől pedig nem sikerült pénzt szerezni. A máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium sorsa az egész környékre kihatással lehet, hiszen legtöbb településen már csak fakultatív anyanyelvű képzés folyik. Félő: a magyar nyelvű zenei oktatás ősztől nem indulhat majd be Nagybányán. /Dávid Lajos: Oktatási fórum: tartjuk "a formánk". A magyar gyermekeknek csak egyharmada jár magyar tagozatra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 31./

2002. június 7.

A koltói Általános Iskola tanári kara kollektív levélben elutasította az "etikátlan támadássorozatot", mely a tanárokat érte Erdélyi Naplóban (május 14-én, a "Tenni akarunk falujuk jövőjéért" című írásban) és a múlt heti Bányavidéki Új Szóban az "Oktatási fórum: tartjuk a formánk" című cikk révén. A két cikk szerint kizárólagosan a tanárokat illeti a felelősség az ottani állapotokért. Valójában a tanárok minden áldott reggel egy valakinek a jóvoltából ingáznak, mert koltói busz két éve egyszerűen nincs. Az iskolában nincs egy korszerű illemhely, a koltói polgárok fösvények arra, hogy akár közadakozásból egy egyszerű illemhely építtessék. "Alávaló rágalom", miszerint a tanárok késnek az iskolából, délidőben már távoznak s nem foglalkoznak a tanulókkal. Valójában a tanárok minden évben szerepeket taníttatnak be és előadásokat tartanak a gyermekekkel tanévkezdéskor, karácsonykor, tanévzáráskor, illetve a Petőfi-ünnepség alkalmával. /Replika: fájó igazságok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 7./

2002. június 11.

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

2004. február 10.

Július 5-én Szilágyi Domokos-emlékünnepséget tartottak a költő szülővárosában, Nagysomkúton, idézte fel a történteket Varga Károly lelkész olvasói levelében. Itt volt a költő édesapja református lelkipásztor 1930–38 között. A református egyház támogatásával sikerült a templomot s a lelkipásztori lakást felújítani. Sőt a parókia azon szobájában, ahol Szilágyi Domokos meglátta a napvilágot, egy emlékszobát is berendeztek. A 2003-as megemlékezésen a szervezők már "nemkívánatos személynek" tartották Tőkés László püspököt. Varga Károly megkérdezte Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, hogy helyesnek tartja-e ezt az elutasító magatartást, aki ennyit válaszolt: Tőkés Lászlót mint püspököt elfogadja, de mint politikust nem. A másik eset: Koltón RMDSZ-gyűlés volt, természetesen az egyház támogatásával. Varga Károly a gyűlésen kritikusan szólt az RMDSZ vezetőiről, majd hivatali elfoglaltsága miatt távozott. Távollétében gátlástalanul cáfolták "a papot". Amikor Varga mindezt írásban jelezte Ludescher Istvánnak, az RMDSZ területi elnökének, akinek ennyi volt a válasza: "Leveledet a szemétkosárba dobtam!" /Varga Károly, Koltó: Ragadós az elutasítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

2004. február 26.

Hat új községre (öt hargitai és egy máramarosi) vonatkozó törvénytervezetet hagyott jóvá a Képviselőház plénuma: Csíkszentkirály községbő kiválik és önálló lesz Csíkszentlélek és Csíkszentimre; Madéfalva község átszervezése révén Csíkrákos és Csíkcsicsó, Bögöz község átszervezése révén Galambfalva (Hargita megye); valamint Koltó község (Máramaros). Fontos kiemelni, hogy az utóbbi község az első önálló magyar település lesz Máramaros megyében. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. március 12.

Márc. 3-án Nagybányán megalakult a Máramaros megyei Magyar Polgári Szövetség. Az alakuló gyűlésen Nagybánya, Máramarossziget, Felsőbánya, Hosszúmező, valamint Koltó képviseltette magát. A résztvevők egyöntetűen kinyilvánították a megyei Magyar Polgári Szövetségnek a közelgő helyhatósági választáson való részvételi szándékát, jelezte Dénes András, a MPSZ országos alelnöke. /(dávid): Polgári Szövetség Máramarosban is! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék