udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
201
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 | 181-201
Helymutató:
Bacau megye, Bákó megye
2003. október 1.
Szept. 30-án kellett volna döntenie a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnak az Albert Álmos polgármester "zászlósperében" meghozott ítélet fellebbezéséről. Tavaly a prefektúra 50-50 millióra bírságolta a polgármestert a városházáról hiányzó lobogóért és a magyar nyelvű fejléces papírokért. Albert Álmos megfellebbezte a büntetést, ám előbb az onesti-i bíróság, majd a Bákó megyei törvényszék döntött a prefektúra javára. A bíróság nem fogadta el azt az érvelést, hogy a törvény által előírt helyen, a városháza bejáratánál ott volt a két lobogó, sem azt, hogy Románia más városaiban is használnak többnyelvű fejléces papírt. Albert Álmos a bukaresti legfelsőbb bírósághoz és a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Bákóban arra hivatkozva halasztottak, hogy nem kapták meg az onesti-i periratot, Sepsiszentgyörgyön 10 százalékos foglaló kifizetéséről döntöttek, ám ez ítélet sem vált hivatalossá. /Farkas Réka: Húzódó zászlóper. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./2003. október 18.
A hatósági akadályoztatások ellenére egyre több csángó szülő és gyerek igényli a magyar nyelvű oktatás bevezetését. Néhány fiatal értelmiségi együtt él e közösségek tagjaival. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával idén tizenegy Bákó megyei településen - Klézsén, Budán, Frumószán, Somoskán, Külsőrekecsinben, Magyarfaluban, Lábnyikban, Diószénben, Pusztinán, Lészpeden és Trunkban - kezdték meg a magyar nyelv oktatását. Aszfaltozatlan utcácskákon át jutunk el a frumószai otthoni magyartanítás ideiglenes helyszínére. Vass Ibolya Frumószán az általános iskolában októbertől elkezdte a fakultatív magyaroktatást. Minden családból dolgoznak külföldön: Olaszországban, Spanyolországban, Izraelben, Magyarországon. Vass Ibolya idén végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán, Bákóban a tanfelügyelőségen Livia Liliana Sibisteanu történész, főtanfelügyelő-helyettes a diplomája alapján szakképzetlenként sorolta be. A csángó szövetségnek körülbelül harmincöt faluból származó, nyolcszázat is meghaladó taglétszáma van. Pávai Réka, a klézsei és somoskai - iskolai és otthoni - magyaroktatás alapembere. A szomszédban lakik Istók Bálint, aki házában a délutáni magyarórák számára a tantermet biztosítja. /Bakk-Dávid Tímea: Nem mártírok, nem idealisták - néptanítók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./2003. november 25.
Miközben a moldvai csángó falvakban újraindították az alternatív magyar nyelvű oktatást, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének betiltását kérte a bíróságtól. - Nem lehet elmagyarosítani valakit csak azért, mert az Európa Tanácsnál valaki úgy akarja - nyilatkozta a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángókérdésben illetékes vezetője. A strasbourgi dokumentumok szerint a helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvi oktatáshoz, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. Megalakult az ellenszervezet, a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület. Elnöke, Gheorghe Bejan.A hetilap részletet közölt Bayer Zsolt-Lukács Csaba szerzőpáros Haza a magasban című, 2002-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával megjelent könyvéből. /Leiskolázva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./2003. december 3.
Újabb RMDSZ területi szervezet alakult Csángóföldön. A hét végén a Klézsén, Pusztinán, Külsőrekecsinen és Lujzikalagoron megalakult helyi szervezetek kezdeményezésére létrejött a Bákó megyei RMDSZ is. Az új szervezet létrehozására azt követően került sor a hét végén, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) is megtartotta közgyűlését. Az ülésen több mint százan vettek részt. Az MCSMSZ elnöki tisztségét ideiglenesen ellátó Bilibók Jenő az elmúlt három év tevékenységét értékelte. Elmondta, hogy 45 év után először beindult az állami iskolákban is a magyar nyelv oktatása, jelenleg hét településen közel kétszáz csángó gyerek tanulja a magyart. Szatmári Tibor, a szövetség külügyi tanácsadója beszámolt a három héttel ezelőtt II. János Pál pápánál tett látogatásáról, és ennek várható eredményeiről. - Növelni kellene a csángómagyar oktatási programok támogatását az elkövetkező időszakban, hogy az erdélyi magyarságtól elszakadt népcsoport magyarságtudata erősödjék - jelentette ki Szép Gyula. Az ügyvezető alelnök elégedetlenségét fejezte ki, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által tavaly pályázatra kiírt 100 millió forintból a moldvai csángók oktatási programja csak az összeg egyötödét kapta, és a csángók, valamint a csángó kultúra támogatására létrehozott alapot nem használták el teljes mértékben. /Borbély Tamás: Újabb RMDSZ szervezet Csángóföldön. Főként az oktatási programokat kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2003. december 8.
Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a pápának az RMDSZ elnöke csángóügyben írt levelét. Úgy látja, hogy áttörés érzékelhető a csángók ügyében. Olyan légkör kezd kialakulni Bákó megyében, amelyben a csángók nem félnek magyarnak vallani magukat. Ahogy az egyik kisdiák fogalmazott a pusztinai iskola magyar csoportjának lapjában: "a magyarórát szeretem erőst, és engem nem jezgetnek, mert nem félek". Markó Béla 1996-ban járt ez ügyben II. János Pálnál, Szatmári Tibor többször a bukaresti nunciusnál, nemzetközi szinten pedig igyekeztek meggyőzni az európai közvéleményt e kérés jogosságáról. Nemzetközi szinten mérföldkő az Európa Tanács 1521. sz. ajánlása, amely nemcsak kimondta, hogy a csángó népcsoport anyanyelve a magyar, hanem kifejezetten szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomokban. Négy faluban alakult meg az RMDSZ helyi szervezete, rendkívül nagy volt az érdeklődés. Míg a kilencvenes években csupán tucatnyi lelkes szervező gyűlt össze a Csángószövetség közgyűlésén nagy titokban, most több mint százan jöttek el Bákóba a közgyűlésre. Következő lépésként a gazdaköröket kellene megszervezni, és olyan programokat elindítani, amelyek az életminőséget is javítják. /Guther M. Ilona: Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2003. december 23.
Emlékmű állítását és a történteket összefoglaló könyv kiadását tervezi a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. A közel tizenötezer tagot tömörítő szervezetbe azok az egykori katonák tartoznak, akiket 1950-1961 között úgynevezett lapátezredekbe kényszerítettek.A szövetség 2000 márciusában alakult Csíkszeredában. A Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számláló szövetséghez Brassó, Kolozs és Bákó megyéből is közel kétszázan csatlakoztak. A kommunista diktatúra idején a rendszer szempontjából megbízhatatlannak tartott családokból származó fiatalokat fegyveres szolgálat helyett bányákban, építkezéseknél és különféle üzemekben dolgoztatták, sokszor embertelen körülmények között. A szolgálati idő az ötvenes évek elején 3, később 2,5, majd 2 esztendő volt. Kárpótlásukról ma törvény rendelkezik. A Csíkszereda főterén felállítandó emlékjelet Nagy Ödön képzőművész tervezte, és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve közelében kapna helyet. Azt tervezik, hogy legkésőbb 2004 júniusában felavatják az emlékművet. A leendő emlékkötetbe is gyűl az anyag, eddig több mint 50 visszaemlékezés és közel 30 dokumentumértékű fénykép került elő. /Benkő Levente: Kőbe és papírra írt múlt. Emlékjelet állít a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./2002. január 15.
A Moldvai Csángómagyar Szövetség betiltását követeli a Bákó megyei tanfelügyelőség illegális oktatási tevékenység végzése miatt - közölte jan. 11-én a Curentul. A lap szerint a megyei tanfelügyelőség a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnál tett feljelentést. A hivatal azzal vádolja a szövetséget, hogy engedély nélkül folytat oktatási tevékenységet, mivel az sem az alapszabályában nem szerepel, sem pedig nem kért engedélyt az oktatási minisztériumtól. A Moldvai Csángómagyar Szövetség és a Szeret Alapítvány támogatásával tavaly ősszel kezdték meg két bákói településen — Klézsén és Pusztinán — a magyar nyelv iskola utáni tanítását, mivel a megyei tanfelügyelőség az érvényben lévő oktatási törvényt megsértve nem engedélyezte, hogy a szülők kérésére az állami iskolákban tanítsák a magyar nyelvet. A két civil szervezet kezdeményezését a bákói tanfelügyelőség előbb azzal próbálta meghiúsítani, hogy kijelentette: a tanításnak helyt adó magánházak nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Ugyanakkor a Bákó megyei állami iskolák döntő többsége sem rendelkezik a szükséges egészségügyi engedéllyel. Az 1991-ben alapított Moldvai Csángómagyar Szövetség alapszabályában valóban nem szerepel az oktatási tevékenység, de az anyanyelv ápolása igen. Az iskolán kívüli alternatív oktatás éppen ezért szigorúan a magyar nyelv tanítására korlátozódik. Ennek ellenére a bákói kezdeményezés "veszélyeit" ecsetelő román sajtó kitartóan állítja, hogy "magyar eszmékre, Magyarország történelemére, földrajzára és hittanra is oktatják a román gyerekeket". A Curentul külön hangsúlyozta, hogy bár helyi — megyei szinten — részletes dokumentációt állítottak össze erről a törvénytelen tevékenységről, a bukaresti központ semmilyen intézkedést nem hozott a románellenes tevékenység leállítására. /Újabb támadás a csángók ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2002. január 16.
Véget vetettek az egészségügyi hatóságok által elrendelt kényszerszünetnek a moldvai csángómagyar oktatási program szervezői Klézsén. Hegyeli Attila programvezető elmondta, jan. 14-étől ismét foglalkoznak a gyermekekkel valamennyi helyszínen. Az első két nap tapasztalata azt mutatja, a szülőket nem félemlítette meg a hatósági offenzíva. A klézsei délutáni magyarórákat a Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én tiltották be. Arra hivatkoztak, hogy a helyszínül szolgáló két magánház, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány székháza nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium adatai alapján írta meg, hogy december elején Bákó megyében az állami közoktatásban 223 iskola működött egészségügyi engedély nélkül, és ezek közül egyet sem zártak be. A Bákó Megyei Egészségügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese, Marin Bustiuc kijelentette: "Tíz gyermek számára, akiknek délután magánórákat tartanak, semmiféle egészségügyi engedély nem kell." Erre a kijelentésre alapozva kérte a csángószövetség a hivatalt, érvénytelenítse az ellenőrök által kiállított jegyzőkönyvet. A kérést december 10-én iktatták, a harmincnapos válaszadási határidőn belül azonban válasz nem érkezett a felügyelőségtől. /Gazda Árpád: Ismét tanítanak Klézsén. Vége a kényszerszünetnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./ 2002. január 18.
Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy a moldvai csángókat magyar nemzeti kisebbségnek tüntessék fel, égbekiáltó módon ellentmond a valóságnak..." – állította Gh. Prisacaru szenátor. Érdemes a román forrásmunkákat idézni. Dimitrie Cantemir fejedelem a Descrierea Moldovei c. könyvében írta: "Nem hiszem, hogy lenne egy Moldovához hasonló nagyságú ország, ahol olyan sok és egymástól annyira különböző nép élne. A moldovaiakon kívül laknak még Moldovában: görögök, albánok, szerbek, bolgárok, lengyelek, kozákok, oroszok, magyarok, németek, örmények és cigányok". Marius Sala és Ioan Vintila Radulescu az Enciclopedia limbilor lumii c. könyvükben leírnak 2171 nyelvet. Ezek között a magyart. A magyar nyelv hét tájszólását is említették, ezek között a Moldovában beszélt csángót. A román statisztikában a székely és csángó nyelv legelőször 1977-ben jelent meg, Nicolae Ceausescu értékes útmutatásának eredményeként. És végül: 1938. május 6- án a Bacau megyei Ferdinand (Újfalu) község elöljárósága hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy "A községházán vagy nyilvános helyen nem szabad más nyelven beszélni, csak románul." Miért kellett ezt kihirdetni, amikor az 1129 lélekszámú helységben a hivatalos adatok szerint összesen 4 magyar élt. /Benedek Gyula: Ha a csángók románok... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ 2002. január 23.
Neves tudósok" szorgalmasan gyártják azokat a bizonyítékokat miszerint a csángók nem magyarok. Dumitru Zaharia professzor, miután még azt is kétségbe vonta, hogy magyar népesség, sőt Magyarország is egyáltalán létezik, megállapította, hogy a moldvai csángók — románok. Zaharia immár negyven éve tanulmányozza ezt a kérdést, ami tulajdonképpen — nem is létezik. De hát ha nincs is kérdés, mit tanulmányozott annyi temérdek ideig? Tatár Zoltán szerint a kommunikációs zavar a mindenkori magyar kormányok részéről is megnyilvánult. Nemrég a bukaresti pápai nuncius így nyilatkozott a televíziónak: "Valóban hallottam beszélni egymásközt az apácákat, nővéreket csángóul (!), de imádkozni csak románul imádkoztak, sőt a templomban sem kértek soha magyar nyelvű misét... akkor meg minek erőltetni a magyar oktatást?" A kommunikációs zavarok a magyarok és a magyar csángók között már a reformáció után megkezdődtek, papok hiánya meg nemtörődömség miatt. Amikor nagykésőre a Magyar Tudományos Akadémia megfigyelőket küldött Moldvába felmérni a csángók helyzetét, már csak arra szorítkoznak, hogy megállapítsák: egy halálraítélt népcsoportocska agonizált. Szerencsére vannak Lakatos Andrások, Petrás Józsefek, Duma Andrások, Domokos Pálok, Kallós Zoltánok, Szabó T. Attilák, és még sokan mások, akik a csángókra jellemző konok kitartással végzett munkásságukkal bizonyították a történelmi tényt, hogy léteztek és léteznek a moldvai magyar csángók, anyanyelvükkel (lásd a két kötetes Csángó nyelvatlaszt), hitvallásukkal, gazdag és színes kultúrájukkal, állapította meg a cikkíró. Idézett a Kolozsváron megjelent Világosság" című napilap Magyar tanító jelentése Csángóföldről című cikkéből. Felsőrekettyésen "Amikor először vettem részt a szentmisén, a templomból az egész falunépe hazakísért. Sokan sírtak, éljeneztek. Az ifjúság estére táncba hívott.A gyermekek most már szorgalmasan tanulnak anyanyelvükön. Köszönet érte az MNSZ-nek, Czikó Nándor országgyűlési képviselőnek, Dogariu- Kádár István lelkes csángó titkárnak és Kemenes József brassói tanfelügyelőnek" /1948. jan. 21./ Ugyanabban a lapban, az Újabb magyar tanítókat kérnek Csángóföldre! című cikkben: "Rácz György a MNSZ kp. vb. tagja könyveket vitt a felállítandó csángóiskolák részére. Lészped és Klézse környékén magyar gyermekek olyan tömegesen iratkoztak be a magyar tannyelvű iskolákba, hogy a kinevezett tanítók máris kevésnek bizonyultak. Bákó megye tanügyi főnöke sürgősen újabb tanítókat kér!" /1948. jan. 25./ És még egy idézet: "Hazánkban nem szóbeszéd a népek egyenjogúsága, hirdeti Duma György, a bákó megyei csángók nemzetgyűlési képviselője. " /1948. ápr. 23./ /Tatár Zoltán: Volt csángó, nincs csángó avagy a kommunikáció csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. január 24.
Meg kell állítani a moldvai csángómagyar közösség asszimilációját, és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – fogalmazta meg jelentésében a Romániai Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga. Példátlan határozottsággal foglalt állást a moldvai csángómagyarok asszimilációjával és megfélemlítésével szemben két tekintélyes romániai emberjogi szervezet. A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) és a Pro Europa Liga aktivistái decemberben látogattak el Bákó megyébe, hogy a helyszínen ellenőrizzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által sérelmezett jelenségeket. A témával kapcsolatos dokumentumokat és a helyszíni szemle tapasztalatait összefoglaló jelentést jan. 23-án mutatta be Bukarestben Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is jelen volt a sajtótájékoztatón, és megpróbálja ellensúlyozni a jelentés megállapításait. Az emberjogi szervezetek jelentésükben megerősítették, a moldvai csángómagyar népcsoportra asszimilációs nyomás nehezedik. Az asszimilációs politikában a helyi hatóságok, a Belügyminisztérium és a sajtó mellett a római katolikus egyház is részt vesz. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jan. 22-i plenáris ülésén Kurucsai Csaba magyar képviselő kérdést intézett Walter Schwimmerhez, az Európa Tanács (ET) főtitkárához, s arra hívta fel a figyelmét, hogy a romániai hatóságok az utóbbi hetekben rendelkezésekkel igyekeznek megakadályozni a magyar nyelv fakultatív oktatását csángó területen. Kifejtette, hogy a román illetékesek tevékenysége ellentétes az ET-közgyűlés tavaly elfogadott ajánlásival, illetve a miniszteri bizottság vonatkozó határozatával, amelyek Románia alkotmányával és oktatási törvényével összhangban szorgalmazzák az anyanyelvi oktatás támogatását. "Van-e tudomása az ET főtitkárságának ezekről az eseményekről és hogyan ítéli meg a Romániában alkalmazott eljárást, illetve mit kíván tenni annak érdekében, hogy az egyhangúlag elfogadott ajánlások érvényre jussanak" - hangzott a kérdés. Válaszában Schwimmer hangsúlyozta: továbbra is érvényesnek tartja a miniszteri bizottság tavaly novemberi döntését, mely a csángó kisebbség anyanyelvi kultúráját megőrzendő értéknek ismeri el. A főtitkár utalt a tradicionális kulturális értékek védelmét célzó 1989-es UNESCO-határozat érvényére is. Felszólította az ET- tagállamokat, ratifikálják az európai kisebbségi nyelvek chartáját. /(Hilu Anna/MTI): Kérdés csángóügyben az Európa Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ 2002. január 26.
Deáky András /Gyimesbükk/ RMDSZ-elnök jelezte, hogy a jan. 24-i bákói Monitorul szerint Csíkszeredából két RMDSZ-megbízott készült Gyimesbükkbe átvenni az addig előjegyzett 70 igénylő kéréseit magyar igazolványra. A lap szerint az igénylők életkora 3-75 év között van, s legtöbbjük érzelmi okokkal indokolja igényét. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének is joga van kéréseket elfogadni, de Borto Andrei, a bákói szervezet elnöke szerint még senki nem tett le igénylést az irodájukban, bár sokan érdeklődtek, mit kell tenniük az igazolvány megszerzéséhez - így a Monitorul. Kóstelekről jelentkezett Salamon Antal plébános, hogy egyházközségben is léteznek igénylők, de nincs kihez forduljanak. Gyimesbükkön több mint 150-en jegyeztették elő magukat magyar igazolványra. /Magyar igazolvány igénylők Bákó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ 2002. február 5.
Az utóbbi hónapokban agresszív támadás indult a magukat csángómagyaroknak vallók és mindenki ellen, aki érettük egy szót ki mer ejteni. A támadás nem kíméli azokat a prominens román személyiségeket sem — a Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga képviselőit például —, akik hivatalos jelentésben emelték föl szavukat a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. A hírek szerint Klézsén házkutatási engedély nélkül a rendőrség behatolt Hegyeli Attila lakásába, és a fakultatív magyar oktatást felvállaló pedagógusokat felszólították a térség elhagyására. Régi, primitív és alantas módszer felújítása, hogy csángó eredetű egyházi és világi potentátokat szólaltatnak meg az ügyben, jellemezte a helyzetet Sylvester Lajos. A Formula AS egyik januári számában Stefan Erdes bákói dékánt, prof. dr. Anton Cosát és Gheorghe Bejant, a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesületének elnökét szólaltatta meg a riporter. Stefan Erdes szerint a 264 000 Bákó környéki római katolikus mind románul beszél, azt is, hogy a csángó név, amellyel őket illetik, sértő. Prof. Anton Cosa ,,tudósként" közelített a témához. A csángó etnikum dialektusa szerinte az arománokéval és isztrorománokéval azonos, és semmiképp a magyarokéval. Akik Erdély felől érkeztek, azokat ott, helyben elszékelyesítették. Onnan a sok magyarosított név. A nyilatkozók központilag szervezett és irányított propaganda szószólói. Andronic miniszter asszony egyre-másra nyilatkozik. Legújabban egy tudományos bizottságot állíttatott fel, amely ki fogja deríteni, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e. Nos, ha az előbb említett illusztris személyiségekből és társaikból állt össze ez a bizottság, amely egyszerűen kiiktatja hétszáz év dokumentumokra alapozott magyar és nemzetközi szakirodalmát, akkor várható, hogy a csángók származása is a dákoromán eredetmonda része lesz, s ez a jelentés kerül a nyugatiak asztalára. "Az RMDSZ most mozduljon, s ne csak a kormány körül sündörögjön, hanem a nyugati fórumoknál is, mert most fogjuk a csángókat végleg elveszíteni, s Moldva valóban az egykori magyarság temetője lesz. A legfrissebb egyezményből is tetten érhetően kiderül, hogy ott kell biztosítani az anyanyelv fakultatív oktatását, ahol erre reális igény van." – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Eltemetjük-e a csángókat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./2002. február 6.
Orbán Viktor védnöksége alatt a Bákó megyei csángók kötelesek magyarul tanulni, állította az Ultima Ora című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2002. február 7.
Sepsiszentgyörgyön a Bákó megyei tanfelügyelőség indított eljárást a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) ellen, annak feloszlatását kérve. Sepsiszentgyörgyön azért halasztottak az ügyben, mert elfelejtették perbe hívni a csángómagyarok szövetségét. A Háromszék napilap szerint a klézsei délutáni magyar oktatás ellen indított hadjárat egyik mozzanataként kérte a Bákó megyei tanfelügyelőség a csángószervezet betiltását. A lap szerint a tanfelügyelőség arra hivatkozik, hogy az MCSMSZ olyan tevékenységet folytat, ami nem szerepel alapszabályzatában. Pedig abban pontosan benne vannak a célkitűzések, köztük a magyar nyelv művelése és továbbadása is, amiről a bákói tanfelügyelőségnek az a véleménye, hogy nem jelent oktatást – állapította meg a cikkíró. /Sarány István: Feloszlatják a csángószövetséget? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./2002. február 8.
Érdeklődni kezdett a Hargita megyei rendőrség azoknál a családoknál, akiknek közvetlen hozzátartozói a Bákó megyei Klézsén oktatják a csángómagyar gyermekeket. Az indokolatlan kivizsgálásban – amelyről a megyei rendőrparancsnok nem tud – részt vettek a Bákó megyei tanfelügyelőség illetékesei is.. A szentegyházi Bogdán, illetve a gyergyócsomafalvi Mihálydeák családnál érdeklődtek gyermekeik felől a helyi rendőrőrs munkatársai, míg a gyergyószárhegyi Borsos családnál a Bákó megyei tanfelügyelőség két illetékese tett látogatást. Benedek Klára, a szentegyházi Tamási Áron Általános Iskola igazgatóját a városi rendőrség egyik tisztje kereste fel, és az oktatási intézmény egykori végzőse, Bogdán Melinda felől érdeklődött. A rendőr nem tudja, miért kell begyűjtenie ezeket az információkat. Borsos Gyöngyi tanítónő Gyergyószárhegyen élő szüleinél már a Bákó megyei tanfelügyelőség alkalmazottaiként mutatkozott be két civil férfi, aki azt firtatta, lányuk hol végezte tanulmányait, és jelenleg hol dolgozik. A gyergyócsomafalvi rendőrőrsön senki sem válaszolt a Krónika munkatársának telefonhívására, a szentegyházi kapitányságon azt a választ kapták: tudomásuk szerint pedagógusok után egységükből senki sem folytatott vizsgálatot. Ioan Negrusa tábornok, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka elmondta, beosztottjai érdeklődésének okát nem ismeri, mivel arra rendeletet nem adott ki. Negrusa tábornok megígérte, hogy a napilap írásos beadványa alapján kivizsgálja az ügyet. /Rostás Szabolcs: Gyanús kivizsgálás. Rendőrségi látogatás a székely tanároknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2002. február 12.
A délutáni magyaroktatás felszámolására irányuló akciósorozat újabb lépéseként a moldvai csángó falvakban tanító erdélyi fiatalokat kívánja megfélemlíteni a Bákó megyei tanfelügyelőség. A csángószövetség arra irányuló igyekezetét, hogy bebizonyítsa, nem oktatásról, hanem az anyanyelv magánúton szervezett gyakorlásáról van szó, folyamatosan újabb lépésekkel hiúsítja meg a hivatal, most a tanfelügyelőség az oktatók szüleinél próbált információkat gyűjteni. Hegyeli Attila programvezető elmondta, tudomásuk szerint eddig a csomafalvi, szárhegyi és szentegyházi kollégájuk családjánál kérdezősködtek a szülőktől arról, gyermeküknek mi a végzettsége, és miért ment Moldvába. Az érdeklődő helyi rendőrök mindhárom esetben arra hivatkoztak, a Hargita megyei rendőrparancsnok utasítására kell írásos beszámolót készíteniük a fiatalokról. /(fekete): Nincs béke csángóföldön. A zaklatás folytatódik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.12./2002. február 14.
Febr. 12-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága alelnöke tárgyalt az oktatásügyi miniszterrel. Az Ecaterina Andronescuval folytatott megbeszélésről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő tájékoztatott: "Arra a megállapodásra jutottunk, hogy amennyiben a csángó közösség anyanyelvoktatás iránti igénye valós, az e körüli jogi kérdések tiszták, akkor a jelenlegi törvényes előírások értelmében ennek a kérésnek érvényt lehet, és érvényt is kell szerezni. A tanügyi törvény 121. paragrafusa, valamint az Európa Tanács legújabb ajánlásai alapján a csángóknak azon követelése, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, jogos, s ezáltal meg is valósítható." Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán látogatást tesznek Bákó megyében. Beszélni fognak a csángó diákok szüleivel, a csángószövetség képviselőivel, a helyi iskolák igazgatóival, valamint a Bákó Megyei Tanfelügyelőség vezetőségével. Az a cél, hogy a következő tanévtől magyar nyelvű, csángóföldi oktatás intézményesüljön. /Bágyi Bencze Jakab: A csángók anyanyelvű oktatásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ 2002. február 16.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök nemrég megbeszélést folytatott Ecaterina Andronescu nevelésügyi miniszterrel a moldvai csángók anyanyelvi oktatása ügyében. "Megegyeztünk abban, hogy ennek az igénynek a jelenlegi tanügyi törvény 121. paragrafusa értelmében érvényt kell szerezni. Ez kimondja, hogy azoknak a gyermekeknek a kérésére, akik nem részesülnek anyanyelvi képzésben, biztosítani kell az anyanyelv oktatásának lehetőségét. Emellett a közösség valós igényei számára az Európa Tanács legutóbbi ajánlásai alapján is érvényt lehet és kell szerezni" – nyilatkozta Asztalos. A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy "illetékességi területén" a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) háborítatlanul kifejtheti tevékenységét. Asztalos Ferenc elmondta, tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség nemrég ellenőrzést folytatott Hargita megyében a csángólakta vidéken oktató pedagógusok családjainál. "A csángókérdésre a protokollum alapján a legrövidebb időn belül próbálunk megoldást találni. Mégpedig úgy, hogy ne magánházakban, áldatlan körülmények között, bizonyos hatóságok képviselői által fenyegettetve folyjék az oktatás, hanem intézményesítetten, óra- és tanterv szerint" – szögezte le a képviselőház szakbizottságának alelnöke. - Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a Bákó megyei bíróságon febr. 15-én tartották a tanfelügyelőség által a szervezet beszüntetése érdekében indított per első tárgyalását. A tanfelügyelőség szándéka egyértelmű: megfélemlíteni a klézsei Szeret Házban tanuló csángó gyermekeket, és azok szüleit. /Rostás Szabolcs: Megoldást hozhat a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./2002. március 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 20-án, sajtótájékoztatón bejelentette, hogy panasz érkezett a Moldvai Csángók Szövetségétől, miszerint Bákó megyében egyes népszámlálási biztosok nem hajlandók a magukat magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek valló személyek válaszait a kérdőívben feltüntetni. Markó elmondta, az RMDSZ értesíteni fogja az ügyben a Bákó megyei prefektúrát, a megyei népszámlálási bizottságot és a Közigazgatási Minisztériumot. "Jelzések érkeztek a népszámláló biztosok pártatlanságával kapcsolatban. Senkinek nem áll jogában megkérdőjelezni egy személy nemzeti hovatartozását", szögezte le Markó Béla. /Csángóföldi visszaélések. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ 2002. március 22.
Nem közelednek a népszámlálási visszaélésekkel kapcsolatos álláspontok a Bákó megyei Pusztinán. A statisztikai hivatal megalapozatlannak minősítette a vádakat. A panasztevők szerint viszont el akarják tussolni a visszaéléseket. Egy személytől a számlálóbiztos a magyar igazolvány felmutatását kérte."Számomra már pusztinai ügy nincsen – jelentette ki Eugenia Harja, a Bákó Megyei Népszámlálási Bizottság alelnöke. – Fölöslegesen küldtük ki a terepre az embereinket. Világos, hogy ott valaki propagandát folytat amellett, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat." Az alelnöknő az RMDSZ magyar nyelvű szórólapjára utalt, amelyet kerítésre kifüggesztve találtak az ellenőrök, és amely a számlálóbiztosok kötelezettségeiről tájékoztat. László Otília azt sérelmezte, hogy Ioan Calin számlálóbiztos megtagadta az anyanyelv rovat kitöltését. E rovatokat a szomszédjánál, László Máriánál is üresen hagyta. Utóbbi a második szomszédnál érte utol a számlálóbiztost, és ott is csak a határozott fellépése nyomán érte el, hogy a biztos magyarként és magyar anyanyelvűként vegye nyilvántartásba. Nyisztor Demeter azt sérelmezte, hogy az édesapját – noha magyarnak és magyar anyanyelvűnek vallotta magát – Teodora Zaharia biztos csángónak és csángó anyanyelvűnek írta be. Másnap új ívet töltöttek ki Nyisztor János nevére, immár a magyar bejegyzéssel. A László Otília panaszára vonatkozóan a jelentés hangsúlyozza, a fiatalasszony aláírta a hiányosnak mondott ívet. A jelentés arra is kitér, hogy a faluban olyan nyomtatványokat találtak, melyek a magyar etnikum és a magyar anyanyelv bejelentését sugallják.Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke keserűen állapította meg, csak azoktól vettek írásos nyilatkozatot az ellenőrök, akik számukra megfelelő véleményt mondtak. /Gazda Árpád: Magyar igazolványt kért a biztos. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2002. március 22.
Magyarigazolványt igényelt Gyimesbükkön a 104 éves Antal András. Ő az 551. személy, aki magyarigazolványt kért a romániai Bákó megyéhez tartozó faluban. Azért váltja ki magyar igazolványát, mert "magyar világban" született, magyarnak tartja magát és az igazolvány kiváltásával hivatalosan is vállalni akarja magyarságát. Gyimesbükk 1968 óta tartozik közigazgatásilag a moldvai megyéhez. /Magyarigazolvány. 104 éves igénylő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./2002. március 25.
Az RMDSZ valóban széles körű felvilágosító kampányt folytatott a népszámlálásról, és ezzel pótolta, amit a kormány elmulasztott megtenni - jelentette ki márc. 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentésére reagálva. Cozmanca ugyanis felszólította az RMDSZ-t: szüntesse be azoknak a szórólapoknak a terjesztését, amelyeken arra biztatják a csángókat és a cigányokat, hogy vallják magyar nemzetiségűeknek magukat. A miniszter elmondta: kivizsgálták azt a panaszt, amelyet az RMDSZ nyújtott be, mert Bákó megyében egyes összeírók nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a megkérdezettek magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A Bákó megyei népszámlálási bizottság úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szabálytalanságot nem állapítottak meg. Cozmanca úgy vélte, Gheorghe Funar polgármester visszaélést követett el, amikor azt követelte, hogy naponta adjanak neki jelentést az összeírt lakosság etnikai arányának alakulásáról. - Markó Béla szerint a legsúlyosabb gondok Kolozsváron és a csángók lakta vidékeken jelentkeztek mostanáig. Csángóföldön a visszaélések folytatódnak. Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kijelentette, hogy márc. 22-én a bákói prefektusi hivatal két ellenőre a helyszínen vizsgálódott, és megállapította, hogy minden rendben zajlik. Ennek ellenére szóváltások, viták alakultak ki a számlálóbiztosok és egyes megkérdezettek között, mert kérésre sem írták be a magyar nemzetiséget és anyanyelvet. A Csángómagyarok Szövetsége kérte az RMDSZ-t és a hazai emberjogi szervezeteket, hogy sürgősen küldjenek megfigyelőket Moldvába. /Folytatódnak a népszámlálási diverziók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ 2002. március 27.
Márc. 28-án befejeződött az összeírás. Júniusra ígérik az első részleges népszámlálási adatokat Mától nincs már lehetőség arra, hogy azokat a személyeket is számba vegyék, akiket az elmúlt tíz napban nem keresett fel a népszámláló biztos – jelentette ki Stefan Trica, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának igazgatója. Egyes hiányzó adatokat ugyanis a telekkönyvek és a házkönyvek beírásai vagy a szomszédok nyilatkozata alapján is pótolni tudnak. "Az ilyen módon összegyűjtött adatok azonban nem utalnak az illető nemzetiségére, anyanyelvére és vallására– jelentette ki Stefan Trica. Trica csupán a Bákó megyei Pusztináról jelentett "vélt" visszaéléseket említette. Az RMDSZ figyelemmel követi a népszámlálási adatok feldolgozását – hangzott el az RMDSZ ügyvezető elnökségének márc. 27-i kolozsvári ülésén. /Gazda Árpád: Befejeződött a lakosságösszeírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./2002. március 29.
Márc. 28-án a sepsiszentgyörgyi bíróságon harmadszor döntöttek halasztásról a Bákó megyei tanfelügyelőségnek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elleni perében. Ezúttal a felperes kérte az elnapolást, mert jogtanácsosa nem lehetett jelen. A Bákó megyei tanfelügyelőség azért pereli a csángó szövetséget, mert kifogásolja, hogy olyan tevékenységet folytat, melyre az alapszabályzata szerint nincs jogosítványa. A január 31-i első tárgyaláson azért halasztottak, mert a csángó szövetség nem kapott hivatalosan beidézést, a február 28-i tárgyalást azért napolták el, mert a szövetség előző nap nyújtotta be a felperes által beterjesztett dokumentációról készített véleményét, és időt hagytak a bákói tanfelügyelőségnek ennek megismerésére. A következő tárgyalás időpontja: április 11. /(fekete): Perben a csángó szövetség. Harmadik halasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./2002. április 19.
A ROMTELECOM átszervezése miatt négy megye (Kovászna, Hargita, Bákó és Neamt) lakosságát ezentúl a bákói központból tájékoztatják. Előzőleg megígérték, hogy a magyar nyelvet ismerő személyeket alkalmaznak a tudakozóhoz, ez azonban nem történt meg. A Hargita és Kovászna megyei előfizetők az elmúlt héttől már csak románul beszélhetnek a tudakozóval. /(Daczó Dénes): Csak románul tudnak a bákói tudakozónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 2002. április 28.
A bákói bíróság nem hozott ítéletet ápr. 26-án abban a perben, amelyet a Bákó Megyei Tanfelügyelőség indított a Szeret?Klézse Alapítvány ellen. A tanfelügyelőség úgy vélte, az alapítványt be kell tiltani, mert az törvénytelenül tart székházán fakultatív délutáni magyarórákat a klézsei gyermekeknek. A bíró a vád részéről három, a védelem részéről két tanút hallgatott meg. Sükös József, az alapítvány ügyvédje a Krónikának elmondta, a vád tanúi rendkívül vehemensen bizonygatták, hogy gyermekeiket az ő engedélyük nélkül tanszerekkel és egyéb juttatásokkal vonzották az alapítvány által rendezett délutáni foglalkozásokra. Elmondták, hogy a délutáni foglalkozások az iskolában végzett tanulmányaik rovására mentek. ?Ha jól érzékelem a helyzetet, ezek a tanúk annyira vehemensen vádaskodtak, hogy inkább a mi álláspontunkat erősítették? ? magyarázta Sükös József. A védelem tanúi arról tettek vallomást, hogy nem szervezett formában, órarend szerint zajlik a tanítás az alapítvány székhelyén. A gyermekek pedig nemcsak magyar nyelvet, hanem számítógép-kezelést és angol nyelvet is tanulnak. ?Úgy érzem, a helyzet jól áll? ? összegezte tapasztalatait az ügyvéd. Elmondta, ezúttal sem érzett ellenséges viszonyulást a bákói bíróság részéről. A következő tárgyaláson, egy hónap múlva, az alapítvány védőjének a tanfelügyelőség írásban feltett kérdéseire /Nem hirdettek ítéletet. Tanúvallomások a Szeret?Klézse Alapítvány perében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ 2002. május 3.
Markó Béla szövetségi elnök vezetésével máj. 2-án illetve 3-án RMDSZ-küldöttség kétnapos körutat tesz a Csángóföldön. Az RMDSZ elnöke mellett ott van Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Márton Árpád, Asztalos Ferenc képviselők, Szép Gyula ügyvezető alelnök, valamint Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az első nap a Szövetség képviselői megbeszélést folytattak Bákó megye prefektusával, illetve a megye főtanfelügyelőjével a csángómagyarság gondjairól, a közösség helyzetének javítását célzó kezdeményezésekről. Máj. 3-án az RMDSZ politikusai Klézsén, illetve Külsőrekecsinben tartanak lakossági fórumot, majd a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bákói székházában találkoznak a moldvai szervezetek képviselőivel. A körút Pusztinán, lakossági fórummal zárul. /RMDSZ-küldöttség a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./2002. május 4.
Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön - hangsúlyozta Markó Béla a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A szövetségi elnök máj. 2-án, illetve 3-án, RMDSZ-küldöttség élén tett kétnapos körutat Bákó megyében, mely során felkereste a Klézsén, Külsőrekecsinben, illetve Pusztinán élő csángómagyar közösségeket. A körút első napján az RMDSZ küldöttsége Bákóban megbeszélést folytatott Viorel Hrebenciuckal, a Szociáldemokrata Párt alelnökével, Radu Catalin Mardare prefektussal, Ghiorghi Iorga megyei főtanfelügyelővel, illetve Livia Liliana Silisteanu tanfelügyelő-helyetessel. A megbeszélésen jelen volt még Bartha András, valamint Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. Markó Béla ugyanakkor még elmondta, felkérték a hivatalos szerveket, ne zaklassák tovább a csángómagyarok szervezeteit, szüntessék meg a magyar gyerekek megfélemlítését az iskolákban. A körút másnapján az RMDSZ politikusai megtekintették a csángó-magyar oktatási program keretében működő klézsei magyar tanulmányi házat, majd a Szeret-Klézse Alapítvány székházában találkoztak a helyi lakossággal. A fórumon elhangzott, a magyar oktatás megteremtése mellett a csángómagyarok a földek és erdők visszaszolgáltatásában, szociális és gazdasági gondok megoldásában is kérik az RMDSZ támogatását. A szövetségi politikusok ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják a csángómagyar településeken működő kis- és középvállalkozásokat, valamint bejelentették: nagyarányú anyagi támogatást nyújtanak egy, a klézsei magyarság szellemi és tárgyi kulturáját bemutató falumúzeum létrehozásához is. Az RMDSZ politikusok megbeszélést folytattak a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. A kétnapos körút a Pusztinán tartott lakossági fórummal zárult. /RMDSZ-küldöttség Csángóföldön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./2002. május 9.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint csángóföldi útja üzenetében lehet válasz a bukaresti szemináriumra, azoknak, akik csak egyoldalú történelemszemléletben képesek kezelni a csángók ügyét. Az RMDSZ eddig is kitartóan segítette a csángókat érdekképviseleti és érdekérvényesítési képességének erősítésében. Az újságíró kérdésére: a hatóságok feltűnő előzékenységgel fogadták az RMDSZ és a csángókat képviselők felvetéseit. Nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen? - erre érdeemben nem válaszolt Markó Béla. Markó biztató fejleménynek nevezte, hogy megteremtették a hivatalos kereteket az anyanyelv tanulásának feltételeihez, áttörésnek tekinti, hogy a Bákó megyeiek elismerik, összegyűlt a megfelelő számú törvényes kérés Pusztinán meg Klézsén is a magyar nyelv oktatásának beindításához ősztől, szabályos iskolai keretekben. /Makkai János: Veszni vagy talpra állni? Üzenet Csángóföldről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./