udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
42
találat
lapozás: 1-30 | 31-42
Helymutató:
Magyardécse
2003. december 17.
Dec. 13-án Besztercén a megyei és a városi RMDSZ, a megyei tanács és a Népi Hagyományőrző Központ először szervezett magyar karácsonyi ünnepséget. Ennyi glóriát, angyalt, pásztort, betlehemet és jókívánságot ebben a teremben még nem látott Beszterce. Kocsis András megyei tanácsos köszöntötte a város és a megye elöljáróit, polgármestereket, lelkészeket, tanácsosokat, szervezetek vezetőit, igazgatóit, elnökeit. Volt népitánc, betlehemes játék, gyerek- és felnőttkórus, óvodai és iskolai csoportok bemutatója - legalább 500 ember fordult meg a nap folyamán a házban. Krizbai Rozália nyugdíjas óvónő Almásmálomból érkezett 14 óvodással, de jöttek Rettegről, Felőrből, Cegőtelkéről, Vicéből, Magyardécséből, Nemegyéről, Árpástóról, Sajószentandrásról és a megye számos magyarlakta településéről a gyerekek, ifjak. /Bencze Anna: "Örvendj Ég, örvendj Föld". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2002. március 14.
Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2002. május 29.
A Bethlen és környéki magyar óvónők már a tanév elejétől rendszeresen tartottak közös módszertani megbeszéléseket és mintaórákat. A tanév utolsó módszertani köre máj. 27-én volt az almásmálomi óvodában, ahol a vidék óvónőit Krizbai Róza Jolán óvónő fogadta. Krizbai Róza Jolán nyugdíjazásáig nevelte a magyar gyerekeket. Nyugdíjasként talán még többet tesz a magyar szórványközösségek megmaradásáért, a magyar oktatás továbbfejlesztéséért. Elvállalta az újraindult almásmálomi magyar óvodai csoport irányítását. Szász Mária, a megye magyar óvónőinek módszertani felelőse építő jellegűnek nevezte a Bethlen környéki továbbképzések sorozatát, hisz Magyarnemegyétől Magyardécséig, Veresegyházától Felőrig a magyar óvónők megismerhették egymást. /Borsos Károly László: A mese a felnőttek szívéből jövő ajándék Sikeres volt az óvónők továbbképzője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2004. január 19.
Beszterce megyei Almásmálomban megtartották az idei első farsangi ünnepet s az azt követő bált. A Mezőségen, Vice és Magyardécse szomszédságában meghúzódó kis település a közösségformálás szándékával tartotta meg a hagyományőrző ünnepséget. A rendezvény főszereplője ezúttal is az a 14 tagú, hét párból álló Almavirág hagyományőrző együttes volt, melyet Krizbai Attiláné óvónő vezet. A műsort a szokásos magyar bál követte. A népi színjátszásban is jeleskedő csoport az évek során bemutatta Illyés Gyula Tűvétevők c. vígjátékát is. /Ferencz L. Imre: Farsangi „nyitány" Málomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2004. július 5.
Napokig lázasan készült Magyardécse lakossága a hétvégi cseresznyeünnepre. Júl. 4-én a faluban véget nem ért a kirakodó árusok hosszú sora. A vendégek kedvükre fogyaszthattak cseresznyét. Az ideérkező hamar rájöhet, hogy színmagyar faluról van szó, hiszen a főúttól a négy kilométeres távot köves, poros földúton kell megtenni. A falu cseresznyéjéről vált híressé, hiszen szinte nincs Erdélynek olyan városa, amelynek piacán ne fordult volna elő a décsei cseresznye. Kereskedők jönnek a faluba, és viszik a cseresznyét Erdély minden sarkába, sőt Olaszországba, Ukrajnába is. Cseresznyeéréskor vendégmunkásokkal telik meg a falu, mert a 800-900 mázsás termést a mintegy 1300 décsei lakos nem tudja segítség nélkül leszedni. 1893 óta tartják Magyardécsén a cseresznyemajálist. 42 esztendei kényszerű kihagyás után 1999-ben a falubeli Communitas Alapítvány újra felelevenítette a majálisszervezés hagyományát. /Márton Éva: Cseresznyelakoma, roskadásig. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2004. augusztus 12.
Besztercére és Magyardécsére látogatott az elmúlt hét végén a désaknai református gyülekezet kórusa, valamint a fiatalokat képviselő, modern feldolgozású egyházi énekszámokat előadó Schmotzer ikerpár. Faragó István désaknai lelkész bemutatta 326 lelket számláló kis gyülekezetét, és kiemelte Désakna történetének néhány fontos mozzanatát. A falu életében kiemelkedő esemény lesz 2007-ben, templomuk jelenlegi formában való fennállásának századik évfordulója. A templom felújítását önerőből képtelenek elvégezni. A désaknaiak 1945-től 1962-ig háborús bűnökkel jogtalanul vádolt décsei magyar embereket bújtattak. /Lukács Éva: Gyülekezeti gyűjtés templomfelújításra. Désaknaiak Besztercén és Magyardécsén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2005. szeptember 24.
Kakas Zoltán néprajzkutató, a Nemere Természetjáró Kör /Sepsiszentgyörgy/ vezetője több mint három évtizede gyűjti maga köré a honismeretre fogékony fiatalokat, főként szórványvidékieket próbált toborozni, közösségi érzést, nemzettudatot adva nekik. A túrázás mellett hatalmas mennyiségű néprajzi és fényképanyagot gyűjtött össze, viszont ennek további rendszerezését, digitalizálását, kiadvánnyá szerkesztését csak támogató segítséggel tudja befejezni. Harmincéves a Nemere Természetjáró Kör, és a harmincötödik Bao-Bao expedíciót vezette idén. Kakas Zoltán elmondta, 1971-ben gyűjtött egy csoportot, hogy hegyi túrára induljanak. A túrát a legelső napon Bao-Baónak nevezték el. Ez egy mitológiai, gyermekijesztő lény, románok, de magyarok is azzal ijesztették a gyermeket, hogy ha rossz lesz, akkor elviszi a Bao-Bao. A hetvenes évek közepétől már felfigyeltek rájuk. Ezért létrehozták a Nemere Természetjáró Kört. Akkor indult Beke Györgynek a szórványvidék-felfedezési sorozata, könyveket, cikkeket jelentetett meg a szórvány gondjairól. Ennek hatására kezdtek a szórványba járni. Kakas Zoltán rendszeresen olvassa Vetési László cikkeit, a szórványvidékről. Kakas társaival 1985-ben Magyarigenben járt. Legfennebb tíz hívő lehetett, akik templomba jártak, és magyarok voltak. Most már nincs senki. Magyardécse viszont pozitív példa, életerős közösség van ott. Most már Bákóból is van autóbusz, ami egyenesen Budapestre megy, sőt, Bákó környéki csángó falvakból is indulnak autóbuszok. Olykor egy-két emberen múlnak a dolgok. Kakas Zoltán idén a Gyimesekben járt. Egyre több magyarországi tölti ott a nyári szabadságát, házakat vesznek meg, igyekeznek azokat visszaalakítani olyanná, amilyennek a régi házat építették. Ezen a vidéken is változik az életforma, egyre kevesebb fiatal megy a kalibába teheneket őrizni. /Mózes László: Természetjárással a szórványért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./2005. szeptember 28.
Beszterce-Naszód megyében a magyarság, annak ellenére, hogy szórványban él, számos rendezvényt szervez. Ezeknek a rendezvényeknek szervezője és társszervezője a Megyei Kulturális Központ. Székely Dalma, kisebbségi kultúráért felelős szervező elmondta, hogy eleinte csak részidős munkaidőben dolgozott a központban, a tanári fizetését kiegészítve, de később a kisebbségi kulturális élet teljes munkaidős állást igényelt, és akkor elvállalta. Felelős a megyében működő kulturális központért, a különböző nemzetiségű lakosság érdekeiért, és a köztük kialakult együttműködésért kulturális téren. Több rendezvény zajlik, ilyen a Roma Mesteremberek Fesztiválja Cetate községben januárban, a cegőtelki hagyományos magyar farsangi karnevál februárban, a besztercei németek Ostermarkt húsvéti vására, a jádi De Pfingsten román–német fesztivál júniusban, a magyardécsei cseresznyemajális júliusban, augusztusban a Roma Fesztivál, a vicei Örökség népdal-, néptánc- és népviselet fesztivál októberben, a besztercei karácsonyi Örvendj ég, örvendj föld vásárral egybekötött ünnepség pedig decemberben. Emellett kiemelhető Árpástó, Kékes, Szentmáté, Szászlekence, Nemegye, Apanagyfalu és Felőr községek kulturális tevékenységei. A Beszterce-Naszód Megyei Kulturális Központnak van egy képes folyóirata is. Néphagyományokkal, népművészettel és irodalommal foglalkozó írások találhatók benne. /D. I.: Szórványban is lehet kisebbségi kulturális élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2005. december 10.
Adventre készül Marosvásárhelyen a Kántor-tanítóképző Főiskola. December 11-én az ádámosi református templomban és a küküllővári református templomban adják elő hitvalló egyházi énekekből és erdélyi magyar költők verseiből álló műsorukat. Barabás László, a képző igazgatója több mint tíz éve szervezi a népismereti és egyházi táborokat. Ezek célja egy-egy vidék egyházi és népi kultúrájának megismerése valamint a szolgálat. Az elmúlt időszakban a szórványvidékekre összpontosítottak Fehér, Brassó, Szeben és Hunyad megyében. Az utóbbi két évben a Beszterce vidéki magyarság körében jártak. A nyáron felkeresett falvak között voltak nagy életerős közösségek, mint például Magyardécse valamint elöregedett kis települések, ahol a magyarság szórványban él és Sajósárvár példája, ahol csak a felújított református templom árválkodik hívek nélkül. A nyári műsorukról egy CD is megjelent. Aki megvásárolja a lemezt, hozzájárul a Kántortanító-képző Főiskola épületének tervezett bővítéséhez. /(bodolai): Lemez az építendő iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./2005. december 19.
December 17-én tartott nagyszabású karácsonyi ünnepséget Besztercén a művelődési házban a megye magyarsága. A megye egész területéről érkeztek fellépők. A késő estig tartó rendezvényen tizenkilenc település képviselői színesítették a karácsonyi műsort. Bálint Emőke és Mayla Levente műsorvezetők után felléptek Magyardécse, Felőr, Dés, Magyarnemegyei, Szentmáté, Teke, Csicsókeresztúr, Beszterce, Retteg, Várkudu, Tacs, Óradna. Almásmálom, Naszód, Magyarborzás, Magyarberéte, Cegőtelke, Szászlekence tánccsoportjai, illetve kórusai. A szavalatok, karácsonyi énekek mellett betlehemes- és pásztorjátékot is láthattak a jelenlévők. A karácsonyi rendezvényen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szilágy János prefektus is. Markó Béla hangsúlyozta: Együtt lenni szeretetben – ez a karácsony üzenete mindenki számára. A karácsony egy nagy családi ünnep, és mi erdélyi magyarok egy nagy család vagyunk. Csak a szórványban élők érzik igazán, hogy mit is jelent ilyen nagy számban együtt lenni. Markó leszögezte, az elmúlt tizenhat évben „nagyot léptünk előre. Magyar prefektusa van a megyének, és ez nagyon nagy eredménynek számít.” /Dézsi Ildikó: Örvendj, Ég, Örvendj, Föld. Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2006. július 5.
Magyardécse lakói 113 esztendővel ezelőtt első alkalommal megünnepelték közös sikereiket, amelyeket a cseresznye „megszelídítése”, nemesítése terén arattak. A közös ünneplés aztán szokássá, hagyománnyá érett. Hét évvel ezelőtt újraélesztették az elődök hagyományát. Az első cseresznyeszüretet, majálist, 1893-ban a Bethlen grófok szervezték, Magyardécse gróf Bethlen András birtoka volt. 1896-ban már versenyképes dalárdája volt a településnek A magyardécsei énekkar csaknem minden évben megrendezte a majálist. Az utolsó majálist 1957-ben rendezték és 42 évi kényszerű kihagyás után 1999-ben újraéledt a település ünnepe. Szórványban sokat számít, ha van mit megünnepelni. Az idei cseresznyemajálison fellépett a magyardécsei Cseresznyevirág néptánccsoport, a széki Szalmakalap néptánccsoport, a dési Aranyeső néptánccsoport, a bálványosváraljai néptánccsoport, majd a magyarországi testvértelepülésekről érkezett vendégek műsora zárta a programot. /D. I.: Magyardécsei cseresznyemajális a hagyomány jegyében.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2006. szeptember 26.
Ünnepélyes keretek közt átadták a hét végén Magyardécsén a művelődési házat, amelynek felújítása már több mint húsz éve váratott magára. Eljött a svájci támogató is. Décse színmagyar település, amelynek hagyománya, népviselete a település zártsága miatt megmaradt és ma is élő. /Mayla Júlia: Megvalósult álmok – átadták a felújított művelődési házat Magyardécsén. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./