udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
72
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
Helymutató:
Magyarlapád
2006. január 3.
Gyulafehérváron a II. Rákóczi Ferenc közösségi házban Gudor András tiszteletes gyűjtötte egybe a város és a környék magyar lakosait szilveszteri mulatságra. A 60 személyt befogadó terem megtelt. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban meghirdetett szilveszter a jelentkezők kis száma miatt elmaradt. A városban inkább szűk körű, magán jellegű mulatságok voltak. A Svájci Házat a csombordi “rózsások” és a lőrincrévei “káposztások” bérelték ki, lőrincrévei zenészek húzták a talpalávalót. Marosújváron az RMDSZ székhelyén rendeztek szilvesztert. Torockón a kultúrotthon termében volt a mulatságo, de folyt a muri a Forrás mulatóban és a falu valamennyi télen üzemelő panziójában is. Magyarlapádon a “pirospántlikások” otthon ünnepeltek, nem szerződtek el sehova. Felvincen a református egyház gyülekezeti termét is az ifjak foglalták le. A házasok a falu két cukrászdájában rendezett mulatságokon vettek részt. /Évbúcsúztató Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./2006. február 8.
Február 1-jétől Szabó Hajnal a kisebbségi ügyekkel foglalkozó helyettes tanfelügyelő Fehér megyében. Kinevezése augusztus 30-ig érvényes, de helyét átadja, ha a betegsége miatt hiányzó, kinevezett tanfelügyelő, Tóth Gabriella hamarabb térne vissza. Szabó Hajnal 17 éve a Bethlen Gábor Kollégium franciatanárnője, 8 évig aligazgatója is volt a neves intézménynek. Jelenleg ő felel a magyar tannyelvű iskolahálózatért, részmunkaidőben. Elsődleges problémát a megszűnőben levő magyar iskolák jelentenek. A gyereklétszám csökkenése miatt összevont I–IV. osztályok tanulóit, ha lehetőség van rá, áthelyezik olyan közeli iskolákba, ahol külön osztályokban folyik az oktatás. Jelenleg a felsőújvári I–IV. osztályos és a magyarbecei V–VIII. osztályos iskola van ebben a helyzetben. Ígéretet kaptak, hogy a becei gyerekeket egy 20 személyes kisbusz fogja a magyarlapádi iskolába szállítani. /Takács Ildikó: Helyettes nemzetiségi tanfelügyelőt neveztek ki.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./2006. március 6.
Az idei torockói farsangtemetés nyitóprogramja Balog István nagyenyedi képzőművész festmény- és grafika-kiállítása volt a Tóbiás Éva Galériában. Elindult a hagyományos farsangtemetési menet. Az egészet a színpompás menet képviselte. A kultúrműsorban felléptek az aranyosszéki és a magyarlapádi Piros Pántlikás együttes tagjai. A program csúcspontja a kolozsvári Magyar Opera tagjainak fellépése volt. /Bakó Botond: Farsangtemetés Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. március 25.
A Fehér megyei Magyarlapád Pirospántlikás népi együttese 1985-ben alakult, 1986 pünkösd vasárnapján “keresztelték” el a hangszerekre kötött piros pántlikákról. Régi népi szokás, hogy ünnepnapokon pántlikát kötnek a leányok a hegedűre. Az együttes alakulásáról Turzai András mesélt. Először csak Magyarlapádon léptek fel, aztán hívták őket a környező falvakba keresztelőkre, konfirmálásokra muzsikálni. 1990-ben már volt táncegyüttesük, vette át a szót Székely György, a tánccsoport vezetője. A tánccsoporttal együtt először Sepsiszentgyörgyön táncház-találkozón voltak.– Először 1992-ben léptek fel Magyarországon. Egyből aranyminősítést kaptak. Budapestre először a Bartók néptánc együttes meghívására mentek, 1997-ben. Utána már jöttek a meghívások. Volt év, hogy hatszor muzsikáltak Magyarországon. A Duna Televízió 4 órás dokumentumfilmet készített a Pirospántlikásokról. Amióta MSZP kormány van, keveset hívják őket. Többgenerációs a táncegyüttesük van. Évek óta rendeznek tánctábort. Kiadtak két CD-t, magyarlapádi szöveges és szöveg nélküli népzenével. /Takács Ildikó: Elvitték Lapád hírét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2006. április 3.
Rettegi György gazda Magyarlapádon. Elmondta, hogy az Európai Unió a gazdáknak jót nem fog hozni. Lapádon a földterületek felaprózottak, egy 5 hektáros gazdának 10-15 helyen van a földje. Így nem lehet gazdaságosan dolgozni. Nincs szervezettség és piac sincs. Az állami támogatás kevés. Sokan elhagyták a falut. Van a faluban 100 hektár gyümölcsös, azt sem művelik meg. A határ fele megműveletlen, parlagon vannak a földek. Molnár György a falugazdász egyedül a határon átnyúló, régiós mezőgazdaságban bízik. /Takács Ildikó: A mezőgazdaság alkonya Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./2006. június 20.
Magyarlapád ezeréves múltra tekint vissza. Szent István adományozta Gizella királynénak az asszonynépi uradalmat, ebből jutott az 1030-as években Magyarlapád, Háporton és Fugad a bakonybéli apátság tulajdonába. Az 1202–1203-as években már Lapad néven szerepel. Egyházi adatok szerint Magyarlapádon 1680–1904 között felekezeti elemi iskola működött. Erről tanúskodik a református templom kazettás mennyezetén levő, 1759-ből származó felirat is. A magyar állami elemi iskola 1904–1905-ben létesült. Jelenleg a 99%-ban magyarlakta településen két óvodai csoporttal, az I–VIII. osztályban pedig 85 tanulóval működik a csak magyar tagozatos iskola. 1975-től a beiskolázott gyermekek létszáma állandó csökkenést mutat. 2006. június 18-án a centenáriumi ünnepséget megnyitó istentiszteleten Borbándi András református lelkész az emlékezés fontosságáról beszélt. Az iskola udvarán Szilágyi Erzsébet iskolaigazgató köszöntötte a száz éves évforduló alkalmából a Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Győri Loránd Arnold által összeállított “Köszönöm neked, iskola” című emlékkönyvet Stáb Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium tanárnője mutatta be. Magyarlapádon a mesekör és színjátszó csoport, a népzene és néptánc együttes, a futballcsapat több tízéves múlttal rendelkezik. /Takács Ildikó: Ősi magyar település 100 éves iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./2006. július 18.
Fehér megyében, Magyarlapádon megnyílt a IX. Maros és Kisküküllő menti Népzene és Néptánc Tábor. A rendezvényen táncoktatás, népi hangszeroktatás és szórakoztató műsorok szerepelnek. A magyarlapádi, magyarózdi, Kisküküllő menti magyar, román és cigány táncokat Kis István és párja, Jánosi Attila és párja, valamint Kis-Demeter Erika és párja tanítják be. /Takács I.: Néptánc tábor Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./2006. július 20.
Nagyenyedre hívta össze az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya Fehér megye magyar tagozatos oktatási intézményeinek vezetőit. Lakatos András ügyvezető alelnök a kistérségi iskolaközpontokról beszélt, Tóth Gabriella Fehér megye kisebbségi tanfelügyelő részvételével. “Illúzió csupán, hogy meg tudjuk tartani az iskolákat. A 6-8 gyerekkel működő iskolák nem felelnek meg sem anyagi, sem pedagógiai szempontból és a minőségi oktatás követelményeinek sem tesznek eleget” – mondta az alelnök. Ki kell alakítani egy oktatási adatbázist, kollégiumok létesítéséről, iskolabuszok beszerzéséről kell gondoskodni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-nek nincs meghatározott stratégiája, csupán adatokat gyűjt. A vidéki iskolák nem lelkesednek az iskolaközpontok kialakításáért. Amennyiben nem engedélyezik az V–VIII. osztályos szimultán oktatást, 4-5 év múlva, a magyarlapádi és torockói iskola is bezár. A helyzeten a kötetlen megbeszélések és a 16 éve folyó adatgyűjtések nem segítenek. Lépni kell, célirányosan cselekedni, áldozatot hozni és felelősséget vállalni, írta Takács Ildikó. /Takács Ildikó: Kötetlen egymás mellett való elbeszélés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2006. augusztus 16.
V. Magyar Református Világtalálkozó Nagyenyeden folytatódott. A Bethlen Gábor Kollégiumban képzőművészeti kiállítás nyílt. Horháth Miklós festményei politikai személyiségeket, pl. Orbán Viktort és Kovács Lászlót ábrázolták. Lőrincz László tusrajzai, Balázs Janó torockószentgyörgyi művész fából készült alkotásait sorakoztak, továbbá már nem élő alkotók képei, így Dezső Hunor, Vass Albert, Halmágyi Antal, Székely Mihály, Gruzda János, Jánosi László, Incze János, Petyelán István és Dóczyné Berde Amál munkái. A Bethlen Dokumentációs Könyvtárban a református múltat régi könyvek és okmányok, folyóiratok és kegytárgyak jelezték. A Vártemplomban megtartott kórustalálkozón felléptek: a nagyenyedi egyházi kórus, a marosújvári kórus, a bethlenszentmiklósi, a magyarlapádi és az egyházmegyei lelkészi kántori kórus. /Bakó Botond: A hely szelleme kötelez. V. Református Világtalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2006. november 1.
Magyarlapádon az óvodában 41 gyermek nyüzsgött a felújított osztálytermekben. A felújítás az önkormányzati beruházásnak, a Heuréka magyarlapádi civilszervezet adományának és a szülők áldozatos munkájának köszönhető. Az 1050 református lelket számoló falu fogyatkozó közösség. Szolga Klára óvónő elmondta, amikor 1975-ben idejött, 87 gyerek járt óvodába. Idén csak 3 baba született. A szülők mindent megtesznek, adakoznak, szépítik az óvodát, segítik a pedagógusok munkáját. Kirándulásokat, farsangi mulatságokat szerveznek a gyerekeknek. A diploma megszerzése után viszont egyre kevesebben térnek haza. /Takács Ildikó: Ahol még kevés a hely. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./2006. november 11.
Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./ 2006. november 27.
A nagyváradi Piticot Alapítvány és a Zabhegyező gyermekanimátorok által kezdeményezett s immár VIII. alkalommal megrendezett mesevetélkedő első Fehér megyei fordulóját bonyolították le Nagyenyeden. Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elérzékenyülten köszöntötte a három éve Nagyenyeden meghonosodott mesevetélkedő bethlenszentmiklósi, marosújvári, magyarlapádi, székelykocsárdi, torockói, vajasdi és nagyenyedi résztvevőit. /T. A.: Mesevilág Enyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./