udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
42
találat
lapozás: 1-30 | 31-42
Helymutató:
Magyarnemegye
2004. február 19.
Jelenleg Magyarnemegyén fele-fele a lakosság magyar-román értelemben. Magyarnemegye az utolsó magyar község a vidéken. Innen már csak Felsővisón és Óradnán vannak nagyobb tömbben magyarok. Kisilván már csak öten vannak magyarul beszélők. Az ötvenes évek elején Kisilván még 97-en voltak. A nacionalista román állam a hatvanas évek körül faluközponttá nevezte ki Magyarnemegyét és rárakott hat színtiszta román nyelvű falut, tudta mit csinál. Hatkarú polip, mely azóta is fojtogatja. Alig pár évtized alatt talán sikerülni fog a terv, ezt kellene megakadályozni. /Debreczeni István, Kisilva: Magyarnemegye már nem olyan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2004. augusztus 2.
Magyarnemegyén júl. 24–31-e között nagy sikerrel rendezték meg immár másodszor a Magyarkéz Gyermektábort, amelyen mintegy száz gyerek vett részt a megye számos magyarlakta településéről. A magyarnemegyei református lelkész, Szabó Attila és felesége, Erika tavaly nyáron indította be rendhagyó gyerektábort. A tábor résztvevői különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg. Az érkező gyermekeket magyarnemegyei családok fogadták egy hétre "unokának". A gyerektábort "magyarbállal" fejezték be, amelynek keretében a hét során elkészült munkákból nyílt kiállítás. A rendezvényt a Beszterce Művelődési Alapítvány és a Communitas Alapítvány támogatta. Ez a nyaraltatás, amelyet egy összeforrott szórványmagyar egyház és faluközösség támogatásával tudtak megvalósítani, példaértékű. /Bencze Anna: Magyar kéznyomok a Nagy-Szamos mentén. "Unokavásár" és táborbontás Magyarnemegyén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./2004. szeptember 8.
Szept. 5-én tartották meg a dési református egyházmegye gyülekezeteinek kórustalálkozóját a Beszterce-Naszód megyei Rettegen. A megnyitó ünnepi istentiszteleten igét hirdetett András Péter besztercei református lelkipásztor, majd Bányai Csaba helyi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. Fellépett Beszterce-Naszód megyéből Baca, Felőr, Magyarberéte, Magyarnemegye, Retteg, Tacs kórusa; Kolozs megyéből Désakna, Déscichegy, Ördöngősfüzes, illetve Szentmargita kórusa. Ezelőtt öt évvel csak 6 dalárda volt jelen, tehát igény van rá, hogy tovább fejlődjön ez a mozgalom. /Egyházi kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./2004. szeptember 27.
Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./2004. október 6.
A szórványmegyében, Beszterce-Naszód megyében Borsos K. László, az RMPSZ helyi elnöke kifejtette, hogy sok fiatal tanító, óvónő, tanár próbál visszakerülni szülőfaluja közelébe. Szinte minden iskolába sikerült szakmai végzettséggel rendelkező pedagógusokat kihelyezni. A megyében is csökken az iskolások száma, de megtartották a 24 iskolát, bár néhány településen, mint Magyarnemegye, Felőr, nem indult első osztály. Besztercén, amely a megyében a legnagyobb magyar iskolaközpont, a magyar osztályok továbbra is szétszórtan, több épületben vannak. Ez azért jelent problémát, mert a román osztályok közé beékelt néhány magyar osztály tanulói szünetben is rá vannak kényszerítve a román nyelvű játékra-beszélgetésre. Szükség lenne a megyében is egy önálló magyar iskolára. Nagy eredmény, hogy Bethlenben megalakult az első magyar nyelvű szakoktatási osztály. /Sz. Cs.: Beszterce-Naszód megye. Derűlátó tanévkezdő stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/2004. október 13.
Okt. 12-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság (ORB), és 20 elvi döntést hozott, ezek közül 12 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A legfontosabb a szatmári Hám János Líceum épületére vonatkozik, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Az épület visszaszolgáltatásáért az RMDSZ évek óta küzd. Mostani ülésén az ORB további 35 végleges határozatot is jóváhagyott, amelyek közül 20 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – közölte Markó Attila, a testület alelnöke. A határozatok többek között olyan ingatlanokra vonatkoznak, mint például a kolozsvári Iuliu Maniu utca (volt Szentegyház) 1., 3. és 5. szám alatt levő három státuspalota, amelyek döntő fontosságúak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára, valamint a dési kultúrház épülete, amely szintén az említett egyházkerület tulajdonát képezte. Jóváhagyták ugyanakkor a nagylaki Tajovski Líceumra és annak könyvtárára (erdélyi magyar evangélikus püspökség), a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonát képező fugyivásárhelyi kultúrházra, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képező magyarnemegyei (Beszterce-Naszód megye) iskolára és művelődési otthonra vonatkozó végleges határozatot is. /Visszaszolgáltatták a státuspalotákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2004. november 11.
Nov. 10-én a Beszterce megyei kisvárosban, Bethlenben tartott kampánygyűlést az RMDSZ. Orbán László városi RMDSZ-elnök és Szilágyi János Beszterce megyei elnök köszöntötte Markó Béla államfőjelölt szövetségi elnököt, aki szót emelt a szórványmagyarság megmaradásának fontossága, az összefogás szükségessége mellett. /(F.L.I.): Markó Béla azt üzente… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Az RMDSZ-vezetők Beszerce megyei körutat tettek. Az RMDSZ küldöttségét mindenhol többszázan, RMDSZ-zászlókkal, színpompás népviseletekbe öltözött fiatalokkal fogadták. Markó Béla – immár hagyományosan – RMDSZ-ernyőket és az aradi Szabadság-szobor történetéről szóló könyvet adott át a helyi magyarság képviselőinek. Ellátogattak Tekére, Tacsra, majd Besztercére, ahol a helyi RMDSZ-székházban találkoztak a megyei szervezet vezetőivel, Szilágyi János megyei RMDSZ-elnökkel, Kocsis András és Koszorús Zoltán magyar képviselő-szenátorjelölttel is. Magyarnemegyén Szabó Attila református lelkész a helyi közösség nevében támogatatásáról biztosította az RMDSZ-t. /(Csernik Attila): Parlamenti képviseletet a besztercei magyarságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./2005. január 13.
Nagyon elszomorít, hogy az erdélyi fiatalok magyar zászlót akarnak égetni, írta olvasói levelében Lakatos Gizella Magyarnemegyéről. Ő inkább marad itt másodrangú állampolgárnak, de magyarnak, mint Magyarországon oláhnénak. /Lakatos Gizella, Magyarnemegye: Tisztelt Honfitársaim! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2005. február 28.
Meggyökerezett az erdélyi magyarság északi nyelvhatárán, a Radnai-havasok tövében meghúzódó bányavároskában, Óradnán a hivatalos keretek között megvalósuló, tömeges jellegű fakultatív magyar nyelv- és irodalom oktatás. A negyvenéves szünet után megszületett „szombati iskolát” egész Beszterce-Naszód megyében az óradnai csodaként emlegetik, ahova nyolcvanan járnak. Az RMDSZ és az egyház segítségével sikerült hivatalossá tenni a magyar nyelv és -irodalom oktatását Óradnán és Borbereken. Legközelebb Beszterce vagy Magyarnemegye van hozzájuk, legalább hetven kilométerre tőlünk laknak az első magyarok. Magyarul megtanulni ebben a környezetben rendkívül nehéz. /Szabó Csaba: Valóságközelben az óradnai magyar csoda. Ety, keto, harum – kapaszkodás a nagyszülőköz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2005. június 9.
A Beszterce–Naszód megyei Magyarnemegyén. június 6-án avatták fel a református egyházközség tulajdonát képező, svájci segéllyel épült diakóniai központot. A központ rendeltetése a járóbeteg-gondozás. A szolgáltatásokat minden rászoruló igénybe veheti, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Emellett a mozgássérültek, a lábadozók kölcsön vehetik a központ felszereléseit (tolókocsik, mankók, járókák stb.). /Kresz Béla: Diakóniai központot avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2005. július 15.
Öt esztendeje sincs, hogy Szabó Attila református lelkipásztor és óvónő neje a Kolozs megyei Szépkenyerűszentmártonból a Beszterce megyei Magyarnemegyére költözött. Minden tőle telhetőt megtett, hogy a Nagy-Szamos völgyének kisebbségben élő magyarok lakta utolsó települést ne adják fel. Gazdakört szervezett, diakóniai központot építtetett. Magyarnemegyén, a 800 lelkes helyi református gyülekezetben a lelkész elindította a Magyarnemegyei Kézműves Tábort 2002-ben, a következő esztendőben megszervezték a Magyar Kéz I-et, melyen 50-60 gyermek vett részt egy héten át. 2004-ben már 104 helybéli meg a megye magyar településeiről (Beréte, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Retteg, Sófalva) érkezett gyermek részvételével sor kerüljön a Magyar Kéz II-re. Idén is akart ilyen tábort szervezni, három pályázatot nyújtott be: kettőt a Communitas Alapítványhoz egyet pedig az Illyés Közalapítványhoz. Mindháromra elutasító válasz érkezett. Az Illyés Alapítvány a költségvetés floppyn való elküldését kérte, a Communitas részéről pedig azt jelezték, nem teljes a pályázat, elmaradt egy aláírás. Idén tehát nem lesz Magyar Kéz III! Nem lenne szabad az erdélyi szórványvidéket pusztulásra ítélni. /Ferencz L. Imre: Feladjuk a nemegyei végvárat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2005. december 19.
December 17-én tartott nagyszabású karácsonyi ünnepséget Besztercén a művelődési házban a megye magyarsága. A megye egész területéről érkeztek fellépők. A késő estig tartó rendezvényen tizenkilenc település képviselői színesítették a karácsonyi műsort. Bálint Emőke és Mayla Levente műsorvezetők után felléptek Magyardécse, Felőr, Dés, Magyarnemegyei, Szentmáté, Teke, Csicsókeresztúr, Beszterce, Retteg, Várkudu, Tacs, Óradna. Almásmálom, Naszód, Magyarborzás, Magyarberéte, Cegőtelke, Szászlekence tánccsoportjai, illetve kórusai. A szavalatok, karácsonyi énekek mellett betlehemes- és pásztorjátékot is láthattak a jelenlévők. A karácsonyi rendezvényen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szilágy János prefektus is. Markó Béla hangsúlyozta: Együtt lenni szeretetben – ez a karácsony üzenete mindenki számára. A karácsony egy nagy családi ünnep, és mi erdélyi magyarok egy nagy család vagyunk. Csak a szórványban élők érzik igazán, hogy mit is jelent ilyen nagy számban együtt lenni. Markó leszögezte, az elmúlt tizenhat évben „nagyot léptünk előre. Magyar prefektusa van a megyének, és ez nagyon nagy eredménynek számít.” /Dézsi Ildikó: Örvendj, Ég, Örvendj, Föld. Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./