udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 230 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-230

Helymutató: New York

1993. október 26.

A Moldovai Köztársaságban váratlanul leváltották Nicolae Tau külügyminisztert és kinevezték washingtoni nagykövetnek. Tau előzőleg New Yorkban kemény szavakkal ítélte el Oroszországot, amely idegen csapatokat állomásoztat egy szuverén állam területén, valószínűleg ezért menesztette Snegur elnök. /Siklósi Nándor: Hová száműzik a külügyminisztereket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1993. november 5.

Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung munkatársa részt vett a Jakabbfy Elemér emlékünnepségen, ebből az alkalomból kérdezte meg tőle a Romániai Magyar Szó munkatársa, ki volt az a svájci politikus, aki részt vett a PER tárgyalásain és ott volt Neptunon is. A neve Peter Sager, svájci képviselő volt, ma nyugdíjas, Kelet-Európa szakértő. Neptun után beszámolóval jelentkezett a Neue Zürcher Zeitungnál, de munkája egyoldalú volt, ezért nem is közölték. Hangvétele nem volt olyan szélsőséges, mint David Binderé, aki a New York Timesban írt /júl. 20-i szám/. Hasonló politikai sugallatra készült mindkét cikk. Oplatka szerint a Neptun-vitában mindkét fél követett el taktikai hibát. Tudomásul kell venni, állapította meg, hogy a kis lépések politikáját kell folytatni, a vitát pedig károsnak tartja. /Sike Lajos: A "titokzatos" svájci és Neptun. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. december 7.

A New York Times is elítélte azt, hogy okt. 22-én egy Bukaresthez közeli városban, Sloboziában felavatták Antonescu fasiszta diktátor szobrát. Antonescut terheli a felelősség 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány haláláért. Első alkalommal állítottak Kelet-Európában szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson a kormányhivatalnok is megjelent, továbbá Corneliu Vadim Tudor parlamenti képviselő, ismert antiszemita. A szoborállítás költségeit a rendőrség és Iosif Constantin Dragan emigráns vasgárdista fedezte. /Andrei Codrescu: Fascism on a Pedestal. = The New York Times, dec. 7./

1994. január 19.

A New York Times 1993. dec. 7-i száma beszámolt arról, hogy 1993. okt. 22-én felavatták a Bukarest melletti Slobozián Antonescu szobrát. A fasiszta Antonescu felelős legkevesebb 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány meggyilkolásáért. Kelet-Európában a háború után először emeltek szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson beszédet mondott Corneliu Vadim Tudor, parlamenti szenátor, aki dühösen visszautasította az amerikai lap cikkét, hazugságnak nevezte, hogy Antonescu felelős a zsidók meggyilkolásáért. /Politica (Bukarest), 95. sz./ Moses Rosen főrabbi is hangsúlyozta Antonescu felelősségét /Cronica Romana, 1994. jan. 7./, Iosif Constantin Dragan pedig ismételten kiállt Antonescu mellett, akit a nemzet hősének és vértanújának nevezett, emlékeztetve arra, ő maga hogy négy kötetet adott ki Antonescuról. /Cronica Romana, 1994. jan. 6./ A cikkeket ismerteti: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., jan. 19./

1994. szeptember 26.

Iliescu elnök szept. 25-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés szept. 26-án kezdődő ülésszakán és találkozzon Bill Clinton elnökkel. Iliescu elnök találkozott Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Lettország elnökével, Simon Perez izraeli külügyminiszterrel, majd Clinton elnökkel. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése során Clinton elismerően szólt Románia belső stabilitásáról és a térségben stabilitási tényezőként betöltött aktív szerepéről. A román államfő kifejezte reményét, hogy a jelenleg egyéves határidőre szóló legnagyobb kedvezményt kiterjesztik határidő nélkülire, majd meghívta az amerikai elnököt, aki a meghívást elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./ Iliescu az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében felvetette a világszervezet szerepének újradefiniálásának kérdését. Románia részt vesz a regionális konfliktusok elsimítására tett nemzetközi kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Iliescu elnök szept. 27-én Washingtonban találkozott a Világbank alelnökével, Franc Thalwitzcal, megbeszéléseket folytatott amerikai kongresszusi képviselőkkel. Iliescu sajtónyilatkozatában rendkívül konstruktívnak minősítette a megbeszélések légkörét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Iliescu szept. 28-án - Melescanu külügyminiszter kíséretében - találkozott a Képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Hamiltonnal, majd a Szenátus külügyi bizottságának elnökével, Bell szenátorral és más kongresszusi tagokkal. Lloyd Bensen pénzügyminiszterrel tartott megbeszélésén a romániai reform haladását méltatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1994. november 13.

Nov. 13-án Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár, az RMDSZ oktatási alelnöke New York magyar közösségének tartott előadást a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. A román vezetés nem hajlandó visszaállítani a Bolyai Egyetemet, emiatt távlati stratégiák kidolgozása szükséges, ilyen elképzelés a Collegium Transsylvanicum Alapítvány létrehozása, amely a legkiválóbb hallgatók képzésével foglalkozik. Bejelentette a Hungarian Human Rights Foundation és az említett alapítvány közös "Adopt a Student in Transylvania" programjának beindítását, amely az erdélyi magyar diákok havi 50 dolláros támogatására buzdítja az amerikai magyarokat. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

1996. április 4.

Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet

1996. szeptember 25.

Teodor Melescanu külügyminiszter, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, Ion Iliescu elnök személyes üzenetét viszi Bill Clinton amerikai elnöknek és Jean Chretien kanadai miniszterelnöknek, amely szerint Romániának ott a helye a NATO-ba kerülő államok első csoportjában. Iliescu a napokban hasonló tartalmú üzenetet küld a NATO és az EU országainak vezetőihez. /Magyar Hírlap, szept. 25./

1996. szeptember 26.

A Kanadában tevékenykedő Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség másfél évtizede indította el az évszázados magyarellenes propaganda ellensúlyozására az angol nyelvű magyar történelmi és politológiai könyvek kinyomtatást és eljuttatásását a nagy egyetemi központokba, idén túljutottak a harmincezredik kötet postázásán. Költségeiket gyűjtésből fedezik. A cseh, szerb és román tudósok már a századfordulón ontották a magyarellenes könyveket, folyóiratokat. Ebben a csehek jártak az élen Tomas G. Masarykkal, aki céljai elérésére amerikai feleségének nevét /Garrigue/ is felvette, kész terveket adtak a nyugati államférfiak kezébe a Monarchia feldarabolására. A magyarság ellenségei a második világháború alatt is éles harcot vívtak ellenünk. A nyugati kormányok megtévesztésére még ma is óriási összegeket áldoznak, ebben a románok járnak az élen. A New York-i Romanian Library és a Miami Beachben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. A román lobby mögött a bukaresti kormány áll, hatalmas pénzekkel. Több mint háromezer amerikai könyvtárat és politikusok százait látják el magyarellenes művekkel és milliónyi brosúrával. Cáfolhatatlan tény, hogy Masaryk, Benes és Jászi Oszkár emlőin nevelkedetett tanárok oktatták az amerikai külügyi vezetőket és beosztottakat. A második világháború utáni magyar kormányok még ellenségeinknél is több kárt okoztak nemzetünknek. Ha kiadtak valamilyen angol vagy más idegen nyelvű könyvet, csak azért tették, hogy bűneinket felnagyítsák és ellenségeinkét eltitkolják. - A Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetője Magyaródy Szabolcs /sz. Szolnok, 1924/ 1948-ban menekült Nyugatra, 1951 óta él Kanadában. /Valós képet nemzetünkről Nyugaton! = Magyar Nemzet, szept. 26./

1996. október 14.

Megnőttek Románia esélyei arra, hogy a NATO tagjává váljon, jelentette ki Teodor Melescanu külügyminiszter azután, hogy Brüsszelben tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. - Brüsszelben nagy feltűnést keltett a The New York Times okt. 10-i cikke, miszerint nem zárják ki immár Szlovákia és Románia taggá válását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1996. október 14.

Miközben Nyugat-Európában erősödik a rasszizmus és a nacionalizmus, Magyarország és Románia üdvözlendően elfordult az etnikai gyűlölködéstől, méltatta az alapszerződést a New York Times okt. 14-i szerkesztőségi cikke. Az amerikai újság ismerteti a magyar-román vita történelmi és politikai körülményeit, majd a szlovák és román alapszerződést összehasonlítva azt sugallja, hogy az autonómia kizárása révén az utóbbi "működőképesebb lehet". A szlovák egyezmény problémáit így foglalta össze a lap: "Szlovák nacionalisták a magyarokat irritáló törvényeket fogadtak el. A magyarok tüzes nyilatkozatokat tettek a helyi autonómia szükségességéről". A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződéseket be kell tartani, kiterjesztve a türelmet a kisebbségekre. Az amerikai politika elutasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát, olvasható a lapban. /Népszabadság, okt. 15./

1996. október 30.

Soros György 1979-ben New Yorkban alapította meg a Nyílt Társadalom Alapítványt, amely ma már valóságos szellemi birodalom ötven intézménnyel és ezer alkalmazottal, 24 országban. A romániai Soros Alapítvány az országok között nagyságrendben az oroszországi után a második, évi tizenegy millió dolláros költségvetéssel. Az alapítvány cselekvése három irányú: nevelés, civil társadalom építése és kommunikáció. Néhány példa: a zetelaki iskola ezer dolláros audiovizuális felszerelése, ditrói iskola 1300 dollár értékben kapott számítógépeket, külvárosi, szegény óvodák támogatása, összejövetelek finanszírozása, ifjúsági klubok támogatása, számítógép központok létesítése, folyóiratok támogatása a Matematikai Lapoktól a Romania Literara folyóiratig, külföldi utazások biztosítása, fordítások támogatása, így jelentek meg a iasi Agora Kiadónál Petőfi Sándor válogatott versei Nicolae Pintilio fordításában, könyvek kiadása, így például Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás című tankönyve. A Haaz Rezső Alapítvány 1500 dollárt kapott Zepeczaner Jenő és Herman Gusztáv A közigazgatás változásai Udvarhely térségében című munkájára, a iasi Egyetem pedig 2500 dollárt Silviu Sanie a géta-dákok műveltségéről szóló művének sokszorosítására. /Vajnovszki Kázmér: A Soros-birodalom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

1996. november 18.

Kijev bízik benne, hogy Emil Constantinescu rendezni kívánja viszonyát Ukrajnával, és a két ország közötti alapszerződés aláírását fogja szorgalmazni - jelentette ki nov. 18-án Volodimir Vaszilenko, aki az alapszerződésről folyó tárgyalásokon az ukrán küldöttséget vezeti. - A New York Times szerint a romániai választások is bizonyítják, hogy "az új demokráciák új ideológiát találtak: a szakértelmet". Az utóbbi időben a hatalmon levők, volt kommunisták csaknem minden választást elvesztettek. /A választás külföldi visszhangja. = Magyar Hírlap, nov. 19./

1996. december 18.

Püski Sándorral, a Püski Könyvesház és Könyvkiadó tulajdonosával készített interjút Váradi Mária. Püski Sándor visszatekintett életútjára, az államosításra, bebörtönzésére, New Yorkban töltött éveire, ahol 1970 és 1989 között a nyugati világ legnagyobb magyar könyves vállalkozását építette fel. 1989-ben hazatért, Budapesten, a Krisztina körúton van a könyvesháza. 1989 óta itthon 150 könyvet adott ki, főleg ezek között vannak a mai nemzeti gondok könyvei. Sokan jönnek be hozzá a boltba és kérik, segítsen a balul sikerült rendszerváltásban a megrontott nemzeti egység megteremtésében. Püski Sándor a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja. Részt vett Szárszón az új táborozásban. Kiadta Raffay Ernő újabb Trianon-tanulmányát. "Az elmúlt hetvenhat év bebizonyította, hogy valamennyi elszakított területen az ott honos magyarok sorsa: erőszakos beolvasztás, elűzés, kiirtás." "Az utóbbi ötven évben született magyar nemzedékek alig tudják, legalábbis az iskolában nem tanulhatták, hogy az első világháború után nem szomszédaink ereje, hanem az akkori szövetséges nagyhatalmak döntése szülte meg a békediktátumokat." Raffay könyvét a kiadó a közeljövőben angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven is megjelenteti. /Váradi Mária: A történelmi megbékélés ügyében saját magunkkal is vállalni kell a vitát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1998. január 21.

Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./

1998. április 8.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint Victor Ciorbea miniszterelnök lemondásának kikényszerítése a romániai demokratizálódási folyamatra mért súlyos csapás, amely mind a parasztpártban, mind a kormánykoalícióban a román államnacionalizmus újabb előretörésének nyit teret. Tőkés László szerint a koalíción belül gyakorolt politikai erőszak sikere tovább gyengíti az RMDSZ esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22-es /helyi közigazgatási/ és 36-os /oktatási/ sürgősségi kormányrendeleteket törvényerőre emeltesse, másfelől gyengíti a magyar történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze. A püspök véleményéről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának közleménye adott hírt, amelyben Tőkés László amerikai körútjának részleteiről számolt be. Tőkés László március végén indult három hetes észak-amerikai szolgálati körútra. Utazása első hetében kaliforniai magyar gyülekezetek vendége volt, majd Chicago környékén tartott istentiszteleteket, előadásokat. Körútjának további állomásai: Cleveland, Detroit, Toronto (Kanadában), New York és Washington. Az amerikai fővárosban találkozni fog a kormányzat képviselőivel. Egyházi és politikai természetű találkozóin, előadásai és megbeszélései során, a médiák nyilvánossága előtt "tájékoztatást nyújt a romániai, illetve az egyházi és kisebbségi helyzetről, erkölcsi, politikai és anyagi támogatást keres a romániai magyarság és egyházaink számára, nem utolsó sorban pedig Románia demokratikus átalakulása és NATO-csatlakozása, valamint a hosszan tartó kormányválság és a jelenlegi politikai átalakulások kérdésében fejti ki álláspontját". A közlemény szerint Tőkés László "elnöki minőségében az amerikai református egyházközségek körében a Magyar Reformátusok Világszövetségének ügyét képviseli, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökeként pedig egy világraszóló egységes magyar nemzetpolitika kialakításán fáradozik". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

1998. június 8.

Ellenségesen fogadták Emil Constantinescu államfőt amerikai látogatásán az emigrációban élő románok: hangosan tiltakoztak amiatt, hogy Romániában még mindig megoldatlan a diktatúra idején elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, illetve a diplomáciai kirendeltségek megtisztítása a volt Securitate embereitől. Constantinescu elnök jún. 8-án New Yorkban, az amerikai román közösséggel való találkozóján bejelentette, hogy Emil Hurezeanut, a Szabad Európa román adásának volt igazgatóját kinevezte szóvivőjének. Az elnöknek eddig nem volt szóvivője. Hurezeanu államtitkári rangot kap és ahhoz, hogy tisztségét betöltse, lemond német és francia állampolgárságáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1998. augusztus 19.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ évente megszervezett hajóútján, aug. 19-én Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár hangsúlyozta: Fontosnak tartjuk, hogy szemléletváltás következzék be a határon túli magyarság ügyének kezelésében. Az európai normák helyett inkább az európai gyakorlatra helyeznénk a hangsúlyt. A legfontosabb, mondta az államtitkár, hogy a magyar kormány partnernek tekintse a határon túli magyarság képviselőit, különösen a legitim szervezeteket. Meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd kereteit. A hajón ott volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki nyilatkozott a Napi Magyarországnak: Hosszú ideje érezzük, hogy nem jó irányba haladnak az RMDSZ háza táján - jelentette ki a püspök, aki szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel hívott össze tanácskozást. Tőkés szerint "népi szinten is" tapasztalható az eltávolodás a magyar politikai szervezettől, mióta a román kormány ígéretei rendre beváltatlannak bizonyultak. Fordítani kellene az RMDSZ politikai irányultságán, állapította meg a püspök, aki egyben hitet tett a kolozsvári magyar egyetem mellett. /Udvardy Zoltán: Közös gondjainkról a HTMH Médiahajóján. = Napi Magyarország, aug. 21./ A HTMH által szervezett hajóúton a Szatmári Friss Újság munkatársa interjút készített Németh Zsolt államtitkárral. Az államtitkár elmondta, hogy több új határátkelőhely megnyitására lenne szükség és erre lesz is pénz. Németh Zsolt államtitkár a hajóúton kérte meg Tőkés László püspököt, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten. A lapnak Hámos László, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke is nyilatkozott, elmondta, hogy tevékenységük kezdete óta küzdenek azért, hogy Erdélyben újra induljon az egyetem. 1989 óta számtalan alkalommal szóvá tették, több mint száz amerikai kongresszusi képviselő egy sorozat olyan levelet írt alá 1992 és 1993 között, amelyben ez a kérdés kulcsszerepet játszott. Hámos alapítványa kész adományokat gyűjteni, mihelyt megnyílik az erdélyi magyar egyetem. Önálló egyetem kell, mert a multikulturális egyetem szemfényvesztés. /Gui Angéla: Kifutott a médiahajó Budapesten. Lesz pénz új határátkelőhelyekre és az egyetemre is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1999. március 1.

A New Yorkban székelő Magyar Emberi Jogi Alapítvány saját szerverén rendre helyet biztosított előbb a magyar határon túli kisebbségi szervezeteknek, majd a kisebbségi magyar sajtónak. Így jelenleg a https://www.hhrf.org/ címre lépve, elérhető már a világhálón Romániából: a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, az Romániai Magyar Szó, a nagyváradi Erdélyi Napló, a kolozsvári Magyar Közélet, a kolozsvári Korunk folyóirat, legújabban nagyváradi Bihari Napló, az Erdély című internetes magazin, az RMDSZ sajtófigyelője és az RMDSZ Tájékoztató, de megtalálható rajta a szlovákiai Új Szó című napilap, a Vasárnap hetilap, továbbá közös dobbantó a fő magyarországi lapok felé, magyar Sajtóközpont címmel. Ugyanakkor, a már ismert Internettó mellé most új internetes lap sorakozott föl: a Magyar Netlap, amely febr. 26-a óta újságként, hírügynökségként, televízióként és rádióként érhető el a világhálón a https://www.netlap.hu/ címen. Az induló rovatok között természetesen helyett kapott a hír, a gazdasági, a sport, a szolgáltatási, a szórakozás, az életmód, a fórum, valamint a virtuális áruház ajánlatainak ismertetője. /Gazdagodó világháló(nk). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

1999. június 14.

Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1999. június 28.

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) független nonprofit szervezetként 1976 óta azon fáradozik, hogy külső erőket mozgósítson a Kárpát- medencében kisebbségi sorsban élő mintegy 3,5 milliós magyarság megsegítésére, támogatására, emberjogi helyzetének javítására. A HHRF az elmúlt két évtizede folyamatosan tájékoztatja az Egyesült Államok és más nyugati országok kormányait, a fontosabb emberjogi szervezeteket és a kulturális, társadalmi és sajtóközvéleményét. Ez az alapítvány az egyedüli nyugaton működő és elfogadott hivatásos, a magyarság emberi jogaira összpontosító érdekképviseleti szervezet. A HHRF gyakornoki programja 1986 óta eddig 21, a világ különböző részéről érkező fiatalnak, közöttük 1989 óta hét Közép- és Kelet-Európában élő magyar kisebbségi ifjúnak biztosított lehetőséget, hogy a HHRF New York-i irodájában dolgozzanak. A sikeres pályázók először 1-2 hónapos próbaidőszak keretében budapesti irodánkban szereznek tapasztatokat az alapítvány tevékenységéről, és sajátítják el a szükséges ismereteket, amelyek növelik New York-i gyakornokságuk hatékonyságát. Ezután utaznak az Egyesült Államokba. Itt alkalmuk nyílik közvetlen mindennapos munkakapcsolatba kerülni azokkal az amerikai kormányzati és nem kormányzati intézményekkel és személyekkel, akik befolyással lehetnek közösségeik politikai törekvéseik megítélésében. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyakornoki munka az általános irodai és szervezési teendőkön túl, figyelembe véve a gyakornok érdeklődési körét és képességeit, a következő feladatokból tevődik össze: Fordítások, tényfeltáró jelentések és kiadványok készítése nyugati kormányszervek, a sajtó és más emberjogi szervezetek számára. Angol nyelvű, rendszeresen megjelenő magyar kisebbségi figyelő - Hungarian Minorities Monitor - készítése, elektronikus és nyomtatott formában. (www.hhrf. org/monitor). - Amerikai és nemzetközi sajtófigyelés, számítógépes adatbázis fenntartása és Internet-oldalak rendszeres frissítése. Hírek és információk szolgáltatása a média és a különböző kormányzatok részéről folyamatosan érkező megkeresésekre. - Előadások szervezése kisebbségi magyar vezetők számára Romániából, Szlovákiából, a volt Jugoszlávia utódállamaiból, Ukrajnából és Magyarországról, valamint e vezetők számára személyes találkozók előkészítése az Egyesült Államok Kongresszusa, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium magas rangú tisztviselőivel és döntéshozóival. - Aktív részvétel washingtoni találkozókon, meghallgatásokon és nemzetközi emberjogi konferenciákon. - Előadói körutak és szponzori rendezvények szervezése az Egyesült Államokban és Kanadában. Az amerikai magyar közösség mozgósítása egy-egy fontosabb nemzetközi, a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségeket érintő esemény kapcsán. Segélyszállítmányok megszervezése és továbbítása Kelet-Közép-Európába. - A HHRF most ismét pályázatot hirdetett. /Pályázati felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1999. július 16.

A New York-i székhelyű, Hámos László által vezetett Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) jóvoltából számos erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar napilap, illetve más - világi és egyházi - publikáció olvasható az interneten, s ezek között immár a Bihari Napló is: https://www.hhrf.org/biharinaplo. Nagy előnye a HHRF által a BN számára biztosított internetes változatnak, hogy archívuma is van, melyben már most egy hónapra visszamenően szerepelnek a lap számai, tehát június 19-től kezdődően dátum szerint bármilyen cikk visszakereshető. A https://www.hhrf.org weblapon különben felkereshető az összes többi kiadvány is, amely szerepel a HHRF szerverén. /Újabb elérhetőségünk a világhálón - https://www.hhrf.org/biharinaplo = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./

1999. augusztus 9.

A dési születésű Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora, a Holocaust világviszonylatban elismert kutatója. Megjelent munkája: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon /Belvárosi Kiadó, Budapest, 1997./ Legújabb könyve /Román nacionalisták és a holocaust. Múlt és Jövő Kiadó Budapest, 1998./, arról szól, hogyan igyekeznek tagadni a román nacionalisták a román antiszemitizmust és a romániai zsidóság ellen elkövetett népirtást, illetve hogyan próbálják felhasználni a történelemhamisítást magyarellenes propagandájuk céljára. - Közismert, hogy a két román fejedelemségben rendkívül erős volt a nacionalizmus és az antiszemitizmus. A zsidók állampolgári jogait is csak későre, külső nyomásra ismerték el, a berlini kongresszus (1878) és a Versailles-i Békeegyezmény határozatai alapján. A két háború közt főleg a szélsőségesen nacionalista, antiszemita LANC, majd a Vasgárda tett szert nagy befolyásra. A Goga-Cuza-kormány embertelen zsidóellenes törvényeket léptetett életbe (1938), amelyeket a Gigurtu-kormány még szigorúbb rendelkezései követtek (1940). Az első tömegmészárlásokat a románok 1940-ben követték el, amikor a román csapatoknak át kellett engedniük Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetuniónak. Ekkor a visszavonuló román katonai és csendőri egységek a zsidó lakosságon töltötték ki dühüket. Csak Dorohoion 52 zsidót lőttek agyon (1940. július 1.) A vasgárdista zendülés napjaiban (1941. jan. 21-23.) zsinagógákat gyújtottak fel, zsidók lakásait, üzleteit fosztották ki és csak Bukarestben legkevesebb 120 zsidót öltek meg, egyeseket a vágóhíd kampóira akasztottak fel. Az tömegméretű, szervezett népirtás Antonescu diktatúrája alatt ment végbe. A jászvárosi pogrom alkalmával (1941. június 29-30.), amelyet a román hadsereg és a helyi rendőrség hajtott végre a Gestapo közreműködésével, becslés szerint 4000-8000 életet oltottak ki, azzal az ürüggyel, hogy "zsidók rálőttek román és német katonákra" Ezt követően mintegy 5000 személyt - férfiakat, nőket, gyermekeket - két, tehervagonokból álló vasúti szerelvényre hajtottak fel, elképesztő zsúfoltságban és a rekkenő hőségben étlen-szomjan szállították őket állomásról állomásra. Az egyik vonat 8 óra hosszat, a másik hat és fél napon keresztül kóborolt cél nélkül. Közben mintegy 3000-en meghaltak a melegtől, szomjúságtól, sokakat az őrök lőttek le. A román területen elkövetett atrocitásokat még felül is múlták azok, amelyeket Ukrajna megszállt területein követtek el a román csapatok. Amikor 1941. október 22-én a szovjet partizánok felrobbantották a román hadsereg városi parancsnokságát, Antonescu parancsára megtorlásképpen 60 000 zsidót öltek meg. Az 1941. október 6-i kabinetülésen Antonescu kijelentette: "Ami a zsidókat illeti, intézkedem, hogy örökre és teljes mértékben eltűnjenek ebből az országból". Tervét több lépésben szándékozott megvalósítani. Először a besszarábiai és bukovinai zsidókat deportáltatta Transznisztriába (1941 ősze - 1942 nyara), mintegy 150 000 személyt, akik közül legfeljebb egyharmada élte túl a szörnyű állapotokat. A moldvai, havasalföldi és dél- erdélyi zsidók "végleges megoldására" később került volna sor, de közben megváltozott a hadihelyzet: a front megállt, sőt kezdett visszafelé mozogni. Már 1943 áprilisában Antonescu arról beszélt, hogy a háborút esetleg a szövetségesek nyerik meg, és akkor Romániát felelősségre vonják a zsidók kiirtásáért. Igyekezvén ellensúlyozni az eddigi 270 000 áldozat kezéhez tapadó vérét, leállította a deportálásokat, megtagadta a németek ilyen irányú kérését, sőt egyes zsidó csoportoknak lehetővé tette a Palesztinába való kivándorlást. Ennek ellenére a megmaradt zsidó lakosság kb. 10%-a egyéni vagy csoportos atrocitásoknak lett áldozata. Randolph L. Braham könyvében bemutatta, hogyan igyekeztek a román nacionalisták meghamisítani a történelmet. Antonescut háborús bűnösként elítélték, de a bűneiről nem sok szó esett. Amikor a kommunista párt "hazai" frakciója kiszorította a "moszkovita" frakciót (1952-54), akkor erős nacionalista vonal került uralomra, burkolt antiszemitizmussal Ceausescu idejében ez a nacionalizmus sovén, fasisztoid jelleget öltött: lásd az udvari költők és írók (Paunescu, Vadim Tudor, Lancranjan), a "hivatalos" történészek (Ardeleanu, Musat, Ilie Ceasuescu, Pascu) és a sajtóban buzgólkodók hadát, akik közül sokan még ma is mérgezik a közvélemény légkörét. Így a 270 000 áldozatról nem lehetett beszélni. Annál gyakrabban és hangosabban szónokoltak arról a 150 000 szerencsétlenről, akiket a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből és adtak át a németeknek. A cél kettős: kimutatni, hogy a román nép eredendően jó, szelíd, toleráns, demokratikus, ezzel szemben a magyarok véreskezű, fasiszta barbárok. Kifizetődő volt ezt a nótát fújni, tetemes erkölcsi és anyagi haszonnal járt. Rájött erre Raoul Sorban is, aki ráadásul még azt is állította, hogy számos zsidót mentett át Észak-Erdélyből Romániába, ahol azok tökéletes biztonságban voltak. "Érdemei" elismeréseként Sorban elnyerte az Igaz Keresztény címet, Izrael tiszteletbeli állampolgára lett, több alapítványtól, intézménytől jelentős anyagi támogatást járt ki magának. Ügyeskedése során támogatóra lelt Moshe Weinberger- Carmilly, volt kolozsvári neológ főrabbi személyében, aki a deportálások elől Romániába szökött. Hívei nemcsak azt vetik a rabbi szemére, hogy a válságos napokban cserben hagyta őket, hanem főleg azt, hogy nem figyelmeztette őket, milyen sors vár rájuk, pedig ezt neki tudnia kellett. Sorban és a rabbi kölcsönösen tanúskodtak egymás mentőakciói mellett, ezek idővel mind szaporodtak. Kezdetben csak pár családról volt szó, majd százakról, végül ezrekről, sőt tízezrekről. - A történelemhamisítás újabb lendületet vett 1989 után. Paunescu, Vadim Tudor és társaik "jó románként" igyekeznek beállítani Antonescut, valamint néhai gazdájukat, Ceausescut is, politikájuk alapja pedig a sovén nacionalizmus, az antiszemitizmus és magyarellenesség. Raul Sorban készségesen kiszolgálta ezt a vonalat; Paunescunak egy vele készített interjúja ezt a címet viseli: Antonescu marsall a román zsidóság megmentője. Paunescu és társai szerint a transznisztriai deportálásokkal Antonescunak csak az volt a célja, hogy a zsidókat kimentse a háborús éhezésből és járványveszélyből; Észak-Erdélyről szólva pedig a románok és zsidók közös szenvedéséről beszéltek. Végre Moses Rosen főrabbi megtörte a csendet, szóvá tette az Antonescu-féle népirtást és ezzel magára vonta a szélsőséges nacionalisták haragját. Ekkor a Sorban-Weinberger páros támogatóra talált Alexandru Safran, Románia egykori főrabbija személyében, aki utódával, Moses Rosennel ellenséges viszonyban volt. A román szenátus előtt tartott beszédében /1995. március 28./ elhallgatta Antonescu 270 ezer áldozatának mártíriumát és magasztalta Sorban professzor úr "nemes román szellemiségét". Safran rabbi beszédét lelkesen fogadták a történelemhamisító román nacionalisták: leközölte és pozitív hangnemben kommentálta a legtöbb országos sajtóorgánum, különösen a neofasiszta és antiszemita lapok. A román televízió és rádió is kiemeltem foglalkozott vele. Randolph L. Brahamot írásai miatt hevesen támadták a román szélsőséges nacionalisták. /Fey László: Akiket kétszer is megöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1999. augusztus 14.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint az Egyesült Államok Szerbia demokratizálására törekszik, és az emberi jogok szerbiai érvényesülését tekinti elsődleges célnak, de érdeklődéssel fogadja azt a magyar álláspontot is, amely a vajdasági autonómia megteremtését célozza. Szabó aug. 11-én a washingtoni Kossuth Házban, amerikai magyarokkal találkozva beszélt erről. A nap folyamán találkozott Steve Flanagannel, a fehér házi nemzetbiztonsági tanács európai főigazgatójával, akinek átadta a hat vajdasági magyar tömörülés autonómiatervezetét. Ezt a koncepciót - tette hozzá - a magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja. Flanagan ígéretet tett arra, hogy a tervezetet gondosan tanulmányozni fogják Washingtonban. A magyar kormányzati illetékes ugyanakkor elismerte, hogy még nem dőlt el, mennyiben támogatja majd az Egyesült Államok az autonómia-elképzeléseket. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács tisztségviselője általában az emberi jogok érvényesítésére helyezte a hangsúlyt. Szabó Tibor megjegyezte: magyar értelmezés szerint e jogok szerves részét alkotják a kisebbségi közösségi jogok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előzőleg New Yorkban járt. Washingtonban a Flanagannel való eszmecserén túl James Swigerttel, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős csoportfőnökével való megbeszélés is szerepel a programjában. Találkozott még Helmut Sonnenfeldt-del, a Brookings Intézet igazgatójával, csütörtökön pedig amerikai újságírókkal reggelizett. A hétvégét Clevelandben tölti, majd Ohio államban részt vesz a hagyományos Lake Hope-i magyar értelmiségi találkozón. /A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke az Egyesült Államokba látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

1999. szeptember 17.

A gelencei római katolikus műemlék templom 2000-től már nem szerepel a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit tartalmazó névsoron. Előzőleg négy évig ott szerepelt/, viszont jegyzékre került egy másik jelentős erdélyi műemlék, a bonchidai Bánffy-kastély - derül ki a World Monuments Watch (WMW), New York székhelyű világszervezet jelentéséből. A gelencei templom szerkezeti megerősítését és a vízelvezetést ugyanis időközben elvégezték. A bonchidai kastély állagvédelmi munkálatok elkezdésének költségeit a Románia és Magyarország közötti kulturális egyezmény alapján a két állam közösen fedezi. /Műemlékvédelem. Gelencétől Bonchidáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

1999. október 26.

Tízéves a Washingtonban működő Kulturális Alapítvány Erdélyért. Ennek a szervezetnek számos érdekes kezdeményezése volt. Az alapítvány kuratóriuma Györffy Ilona elnökletével találkozókat szervezett az erdélyi magyar kultúra jeles képviselőivel, politikusokkal, irodalmi és vitaesteken, művészi műsorokon, kiállításokon népszerűsítette az erdélyi magyar szellemi értékeket, műalkotásokat, hiánypótló kiadványokat, hangfelvételeket jelentetett meg, ösztöndíjakkal támogatta a kiugró tehetségű marosvásárhelyi és csíkszeredai fiatalokat. Tavaly Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét hívták meg amerikai, kanadai körútra. Most pedig Nagy Miklós Kund publicistát, a Népújság főszerkesztő-helyettesét látja vendégül, aki Az erdélyi magyar irodalom és művészetek esélye az ezredfordulón címmel tartott előadást az alapítvány baráti körének. Nagy Miklós Kund november 5-én és 6-án a New Brunswick-i Széchényi Kör és a Magyar Amerikai Alapítvány meghívottja lesz. Előadásra várják november 7-én a New York-i magyarok is. /Washingtoni eszmecsere Erdély irodalmáról, művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

1999. november 1.

Kolozsváron megnyílt a kincses városból Magyarországra áttelepült két festőművész, Zsombori Erzsébet és Szenczy Zoltán kiállítása. Zsombori Erzsébet 1975-ben mutatkozott be először Kolozsváron, aki azóta a batik technikájában is tökéletesítette magát. Az akvarell és a selyem ötvözéséből született selyemfestés új utakat, új lehetőségeket villantott fel számára. Grafikusi, festői és textilművészi erényeit egyaránt megcsillanthatta a selymen. Munkáinak New Yorkban is sikere volt, egyes alkotásait pedig Japánban megvásárolta a toyamai Modern Művészetek Múzeuma. - Szenczy Zoltán először 1982-ben mutatta be pasztelljeit és kollográfiáit a Korunk Galériában. /Festői négykezes. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1995. január 4.

Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./

1995. január 14.

Az Amerikai Szövetség tájékoztatója, a Transsylvania /New York/ negyedévenként jelenik meg, tallózó lap, tiszteletbeli főszerkesztője néhai gróf Teleki Béla, főszerkesztője Cseh Tibor. Legfrissebb a XXXV. évf. 4. száma, 1994. dec. 30-án jelent meg. Sokféle erdélyi lapra figyelnek, így a Csernátoni Füzetekre például. A Háromszékből is több írást vettek át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-230




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék