udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
199
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-199
Helymutató:
Bánffyhunyad
2002. december 7.
1979-ben Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban - a Népi Művészeti Iskola keretén belül - Tankó Albert vezetésével fafaragó osztály működött. Az egyik tag felvetette, hogy hozzanak létre egy faragó klubot. A tagok azóta is havonta találkoznak. 1994-ben aztán önálló szervezetként létrejöhetett az udvarhelyszéki Fafaragók Szövetsége. 1995-ben pedig székelyudvarhelyi székhellyel megalakult a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ), a tárgyi kultúra szerves fejlődését elősegítő, érdekképviseletet is ellátó, független nonprofit szervezet. A szövetség különböző néprajzi tájegységekben működik, hét regionális csoport létesült: az udvarhelyszéki Faragók Szövetsége, a csíki Varga Károly Faragóegylet, a bánffyhunyadi székhelyű Kalotaszegi Hagyományőrző Csoport, a sepsiszentgyörgyi Hagyományőrző Kör, az Alsócsernátoni Alkotók, a gyergyóalfalusi Domokos Péter Egylet valamint a kézdivásárhelyi Hagyományőrzők Egylete. A szövetség állandó tagjainak száma 300 körülire tehető. Foglalkoztatási terület szerint több csoport különböztethető meg: fafaragás, népi szobrászat, kerámia, csontfaragás, textilhímzés, szövés, bútorfestés, fonatkészítés, nemrég pedig a nemezelés is megjelent. Nagy-Imecs Zsuzsánna szövetségi ügyvezető elnök segítségével időközönként megjelenik a Forgórózsa lap, egy népművészeti tájékoztató, amelyben az érdekeltek olvashatnak a szövetség tevékenységéről. /mlf: Hogyan tovább romániai magyar népművészet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./1997. július 5.
1995. júl. 6-án Kőrösfőn kopjafát állítottak Kalotaszeg határában, a havasnagyfalusi fennsíkon az 1849. júl. 6-án elesett Vasvári Pál és a Rákóczi-csapat több mint négyszáz szabadságharcosra emlékére. A kőrösfői RMDSZ immár harmadik alkalommal rendezte meg a Vasvári Napokat. Idén júl. 5-én Magyarvalkó református templomában kezdődött az ünnepség, majd megkoszorúzták a templom cintermében 1996-ban felállított Vasvári Pál kopjafát. Délután a kőrösfői művelődési házban hangzottak el az előadások, közreműködött a bánffyhunyadi Kós Károly Művelődési Társaság kórusa. Megszervezték a fiatalok számára a Ki tud többet Vasvári Pálról és az 1848-as szabadságharcról? című vetélkedőt. A legeredményesebben szereplő csapatokat tíznapos csáfordjánosi táborozással jutalmazzák. Az első csapatok jelen lesznek jövőre, márc. 15-én Tiszasasváron az ünnepségeken, ahol majd felállítják a kőrösfői és magyarvalkói Vasvári-kopjafák mását. Júl. 6-án emlékeztek Vasvárira és mindazokra, akiket meggyilkoltak és mindazokra, akik a szabadságért és testvériségért harcoltak. A kőrösfői RMDSZ minden évben kitünteti azokat, akik a legtöbbet tettek Vasvári Pál és a Rákóczi-szabadcsapat hagyományainak megőrzéséért. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./1997. július 20.
Júl. 20-án Oroszországban, Borgyirevka /más lapok szerint Bordirjevka/ falunál emlékhelyet avattak a második világháborúban a II. magyar hadsereg Don-kanyarban elesett 150 ezer honvédje és munkaszolgálatosa tiszteletére. A halottaknak kijáró végtisztesség egy fél évszázadot váratott magára. Az emlékmű a Szent Koronát mintázza, hét kopjafájával a honfoglaló magyar törzseket jelképezi. A kegyhely avatására a magyar kormányszervek /köztük Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára/, a Vitézi Rend képviselői és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jöttek el, rajtuk kívül az ökumenikus istentiszteleten Ladocsy Gáspár segédpüspök, dandártábornok, Szalay Tamás ezredes, tábori segédpüspök volt jelen. Az 1942-43-as doni ütközet áldozataira való emlékezést a Don Menti Honvédsírok Alapítvány kezdeményezte, ők 1992-ben egy keresztet állítottak az elesettek emlékére. A magyar és orosz kormány között 1995-ben született megállapodás az oroszországi katonasírok jogi helyzetét illetően.Ezt követően két évbe tellett, amíg központi támogatás híján a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből sikerült erre a célra egy összeget elkülöníteni. Az emlékhelyen Csoóri Sándor mondott beszédet. Ezen a napon, júl. 20-án számos magyar településen harangzúgással emlékeztek a Don-kanyar áldoztaira. /Új Magyarország, Népszava, Népszabadság, júl. 21./ A Kalotaszeg közölte Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének Oroszországban, júl. 20-án a Don melletti katonatemetőnél felállított magyar emlékmű felavatásakor elmondott beszédét. "Köszönjük, hogy a Megbékélés Kapuját kinyitották előttünk." - mondta. A százötvenezer magyar katonának akarják megadni a végtisztességet. A magyar második világháborús részvétel bűn marad, "mentséget nem, legföljebb magyarázatot találhatunk rá." Az első világháborút követő békeszerződésekkel "elveszítettük országunk területének és lakosságának a kétharmadát, mint akinek két lábát s egyik karját levágják." Ha ez a békeszerződés jó lett volna, nem robbant volna ki az újabb háború. - A magyar nemzet összeroppanása nem a világháborúkkal kezdődött, hanem az 1848-49-es szabadságharccal. "Ez a fölavatásra váró emlékmű ne csak az Oroszországban elesett magyar katonák fejfája legyen, de legyen emlékeztető oszlopa a Megbocsátásnak, s annak az időnek, melyben elszakadunk a háborúk korától." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz./1997. augusztus 5.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület kétnapos emlékünnepséget rendezett. Aug. 2-án Nyárszón ünnepi istentisztelettel kezdődött az emlékezés, G. Nagy Ilián költő saját verseit szavalta el, majd Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott beszédet. Aug. 3-án Kalotaszentkirályon folytatódott az ünnepség, az istentiszteleten Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár hirdetett igét, majd G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke következett, az egyetlen magyar közjogi méltóság, aki olykor kalotaszegi népviseletben elnököl a Parlamentben, ő a Független Kisgazdapárt alelnöke is. A lélek szabadságharca című emlékbeszédében Ady istenhitét, költészetének "istenes üzenetét" állította példaként az egyetemes magyarság elé. Figyelmeztetett a magyarság szabadságtörekvéseinek buktatóira. "Zavarossá tesz a helyzetet a honi politikai életben, hogy az uralkodó körök egyes rétegei kikiáltották magukat európaiaknak, s hogy ők majd ezen a címen a hajuknál fogva beráncigálják a bennszülött, barbárnak bélyegzett magyarságot az ő Európájukba, ott mégiscsak komfortosabb a cselédszoba. S azokat, akik ez ellen fölemelik a szavukat, azonnal megbélyegzik, hogy nem európaiak." - "Sokszor arra gondolok, hogy az erdélyi magyarság lesz a kovásza a XXI. századi magyar megújulásnak." - "A kipányvázott lélek szabadságharcának hosszú ideje következik. A lélek szabadságharca nem mások ellen, hanem: anyanyelvünkért, kultúránkért, Istenünkért." /Miklós László: Pompás kalotaszegiek ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz., a Kalotaszeg hozta a G. Nagyné dr. Maczó Ágnes beszédének szövegét is./1998. október 13.
Okt. 10-11-én Bánffyhunyadon a város nagy szülöttére, Ravasz László püspökre /1882-1975/ emlékeztek. Szülőháza ma a kalotaszegi magyarság kulturális centrumaként működik, Vasas Samu jóvoltából. Ravasz László 1948. ápr. 28-án lemondásra kényszerült a püspökségről. Több előadás hangzott el, az istentiszteleten dr. Bölcskei Gusztáv püspök hirdetett igét. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Vasas Samu /Bencéd, 1927. júl. 14. - Bánffyhunyad, 1997. dec. 20./1998. október 20.
Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./2003. január 22.
A kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve nem kereste fel Szamosújvárt. Most sem ők jöttek, hanem Szamosújváron vendégszerepelt a tordaszentlászlói Thamó Gyula Közművelődési Egyesület színtársulata. A műkedvelő társulat Georges Feydeau: Bolha a fülben című háromfelvonásos vígjátékát mutatta be. A tordaszentlászlóiak vendégjátékát a szamosújvári Pro Armenia Alapítvány szervezte, támogatta. Kezd kialakulni az együttműködés a szamosújvári és tordaszentlászlói műkedvelők között. Laczi Enikő, a tordaszentlászlói kultúrotthon igazgatónője elmondta, a közeljövőben több Bánffyhunyad-környéki községben is fellépnek. /Erkedi Csaba: Tordaszentlászlói műkedvelők Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2003. február 12.
Febr. 10-én új országos protokollumról tárgyalt Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. 2002-ben, hosszú huzavona után sem sikerült Kolozs megyében aláírni a megyei szintű együttműködési szerződést. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök kifejtette: elkezdték a tárgyalást, a megbeszélést folytatják. Kónya Hamar Sándor leszögezte, hogy olyan ügyeket, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, azokat csakis összefogással kell képviselni. Folytatni kell az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a hóstáti földtulajdon ügyét. Az állami magyar egyetem ügyét szorgalmazni kell a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül, még akkor is, ha azt esetleg a központi protokollum nem tartalmazza. Ez vonatkozik az Agronómiára és egyéb főiskolai intézményekre, például a konzervatóriumra stb. Kónya suerint kisebb egységekre kell bontani az együttműködést, Désre, Szamosújvárra, Tordára, Bánffyhunyadra, Aranyosgyéresre, tehát helyi konkrétumokra. /Köllő Katalin: Megegyezés körvonalazódik protokollumügyben. A helyi ügyeket Kolozsváron kell elintézni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2003. április 29.
A bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kós Károly Kulturális Egyesület és a kőrösfői RMDSZ idén is megszervezi az immár hagyományossá vált Riszegtetői Ifjúsági Majálist. Május 3-án várják a kirándulni, szórakozni vágyókat. Idén is lesznek játékos vetélkedők lacikonyha és két csoportban népdalverseny. /Riszegtetői Ifjúsági Majális. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ 2003. június 18.
Gidó Attila Kolozsvár hitközségei és a zsidó nemzeti mozgalom (1918-1930) című dolgozatát hallgatták meg és vitatták meg jún. 16-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztályának rendezvényén. 1918. nov. 20-án Kolozsváron cionista gyűlésen megalakult az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely a zsidók itthoni elismerését és a zsidó állam palesztinai megalapítását követelte. Központja Kolozsvár volt, ortodox és neológ zsidókat egyaránt tömörített magában. Előzőleg 1927. dec. 24-én Nagyváradon megtartott Román Diákok Kongresszusának résztvevői a városban zsidó üzleteket és a zsinagógát rongálták meg. Utána vonatra szálltak, és ugyanezt tették Bánffyhunyadon, majd Kolozsváron. A pogromoknak nem volt halálos áldozatuk, de a hatóságok hallgatólagos támogatásának örvendtek. Ez az eset felgyorsította a zsidóság nemzeti ébredését. Kolozsváron megnőtt a cionisták száma, és körülbelül tizenháromezren vallották magukat zsidónak, jóllehet a nemzetközi közhangulat számukra sem kecsegtetett sok jóval. /Ö. I. B.: Kolozsvár cionista központú múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2003. július 16.
Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2003. július 26.
Kalotadámos és Jákótelke kalotaszegi falvak, a két református gyülekezet jelenleg 370 lelket számlál, amelynek 60 százalékát kiskorúak teszik ki, jelentős részét a középkorúak, míg az öregek száma igen kevés, jellemezte a falvakat Ágoston Attila Károly helyi református lelkész. A két települést nem fenyegeti az elöregedés veszélye. Az itt élők nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. Ezekben a kis zárt közösségekben hagyományosan még mindig a bivalytenyésztést részesítik előnyben. A férfiak híres mesteremberek, kőművesek, ácsok, vasmunkások, míg a fiatalabb korosztály nagy része bánffyhunyadi asztalosműhelybe jár dolgozni. Kalotadámoson működik óvoda, ahová a jákótelki gyerekek is járnak, míg a kisiskolások a kalotaszentkirályi iskolában folytatják tanulmányaikat, később pedig a bánffyhunyadi középiskolában. Vasárnaponként a két falu lakosai közül 100-120-an hallgatják az igét. /Kismihály Hajnalka: Szeretnénk megmaradni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2003. augusztus 2.
Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./2003. augusztus 5.
Aug. 6-tól közlekedhetnek teherautók Csengersimán és Petén keresztül. Azonban román oldalon nyolc kilométerrel a határ átlépése után nincs olyan út, amelyen a kamion továbbhaladhatna. Szokásosan a központi és helyi illetékesek egymásra mutogatnak, Szatmárnémeti vezetői a sajtóból értesültek a nemzetközi teherforgalom beindításáról. Mindez elriasztja Romániából a befektetőket. Mindehhez hozzátehető az E60-as út Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti szakaszának évek óta tartó felújítása, illetve az olyan rosszindulatú tény, mint amilyen a szovátai szállodaprivatizáció elleni fellépés. /Salamon Márton László: Elszabadul a... teherforgalom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./2003. augusztus 15.
Megkezdődött az immár hagyományos Szent István-napi Néptánc-találkozó Kolozsváron. Aug. 15-én a Heltai Alapítvány székhelyén 10-13 óra között Hagyomány és identitás címmel tartanak konferenciát. Délután Magyarfenesen folytatódik a rendezvénysorozat. Aug. 16-án, Kolozsvár környéki településeken rendeznek ünnepségeket, Mákófalván a jugoszláviai Cirkalom néptánc-együttes és a gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, Györgyfalván pedig a horvátországi Pélmonostor néptánc-együttes lép fel, Aranyosgerenden a szlovákiai Új Hajtás néptánc-együttes, Bánffyhunyadon pedig a jugoszláviai Maroknyi néptánc-együttes mutatja be műsorát. A vendég-együttesek fellépnek még Mérában és Kalotaszentkirályon is. Aug. 18-án, vasárnap Kolozsváron folytatódnak a rendezvények. Aug. 18-án, 19-én és 20-án Erdőcsinádon, Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen lépnek fel a népi táncosok. /Megkezdődött az V. Szent István-napi Néptánc-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./2003. augusztus 18.
Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2003. szeptember 1.
A bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület aug. 29-31. között háromnapos emlékünnepséget szervezett Kós Károly Emléknapok címmel, amelynek keretében neves erdélyi és anyaországi történészek, építészek, kutatók tartottak előadást Kós Károly életéről és munkásságáról. Sznága Zoltán, az egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kusztos Tibor, a Kalotaszeg c. lap főszerkesztője rövid településtörténet keretében mutatta be a lap múltját és jelenét. Sinkó Kalló Katalin magyargyerőmonostori néprajzkutató bemutatta a fiatalok felszegi téli-nyári ünnepi népviseletét. Délután közös kirándulásra került sor. Másnap Egyed Ákos történészprofesszor, akadémikus Kós Károly szerepe a XX. századi romániai politikában című előadása következett. Az emlékünnepségen részt vett a magyarországi Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának egy csoportja. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE titkára tudományos előadást tartott, részletesen ismertetve Kós Károly életútját és munkásságát. /Péntek László: Kós Károly emlékünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./2003. szeptember 18.
Kolozs megyében hárommal növekszik a magyar tannyelvű szakiskolák száma. Kolozsváron két iskolában, továbbá Bánffyhunyadon, ahol beindult a magyar tannyelvű élelmiszeripari szakos osztály. Kolozsváron a Tehnofrig Iskolaközpontban meghirdették a magyar nyelvű osztály indítását, a beiratkozás után a helyzet megváltozott. Chiurbe Grigore igazgató szerint a magyar tanulók száma már nem lesz elég ahhoz, hogy tovább működjön párhuzamosan a két osztály, így marad egy román nyelvű. Szerinte panaszkodtak, hogy túl nagy az óraszám, ő pedig elmagyarázta, hogy a magyar nyelv még több órát jelentene. - Ha a szülők meg akarják nyomorítani gyermekeiket, én akár holnap is hajlandó vagyok elindítani a magyar osztályt - mondta végül. /Gálffy Attila, Szabó Csaba: Bővül a magyar szakiskolai hálózat. Volt-nincs magyar tagozat a Tehnofrigban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2003. szeptember 30.
Szept. 27-én kezdődtek a Ravasz László emléknapok Bánffyhunyadon. A néptáncbemutatót Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkipásztor köszöntőbeszéde előzte meg. A református műemléktemplomban Hajdú Zoltán lelkipásztor hirdetett igét, közreműködtek az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Művészeti Iskola zenetanárai. A gyülekezeti teremben láthatták az érdeklődők Kudor István fafaragóművész kiállítását és Török Piroska kalotaszegi varrottasait. Másnap, vasárnap az ünnepi istentisztelet a bánffyhunyadi vegyeskórus fellépésével indult Kusztos Tibor ismertette a templom történetét, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a felújítási munkálatokat. Dr. Egyed Ákos akadémikus és Péntek János, a BBTE professzora tartott előadást. Az első előadás történelmi jellegű volt, a másodiknak a fő motívuma a bölcsesség és összetartozás. Az előadásokat követte az 1241, 1600, 1661-es esztendők bánffyhunyadi áldozatainak emlékét idéző kopjafás emlékmű és a két világháború közötti magyar irodalom kiválóságaira emlékeztető kőasztal ökumenikus felavatása és koszorúzása. /Dézsi Ildikó: Névtelen hősökre emlékeztek a Ravasz-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2003. október 6.
Ötödik alkalommal rendezték meg Szamosújváron a Nemzetközi Gyermek-néptáncfesztivált a hét végén. A kétnapos rendezvényt a Téka Alapítvány és a Kaláka Néptáncegyüttes szervezte meg. Idén kilenc tánccsoport vett részt a fesztiválon, ezek Erdélyből és Magyarországról érkeztek. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: az esemény támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány valamint a Communitas Alapítvány voltak. Felléptek: a Kis Kaláka Szamosújvárról, a kolozsvári Bogáncs, Kis Bogáncs illetve Apró Bogáncs, a szentlászlói Zajongók, a bánffyhunyadi Suhanc együttes, a dési Kis Aranyeső, az abai Sárvíz és az enyingi néptánccsoport. /V. K.: V. Nemzetközi Gyermek-néptáncfesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2003. október 29.
Bánffyhunyadon a középiskola első magyar osztálya 1955-ben nyitotta meg kapuit. A román tagozat már 1952-ben létezett, a magyar osztályokra még várni kellett - emlékezett Czucza Erzsébet nyugalmazott tanár, az Octavian Goga Líceum nyugalmazott aligazgatója. A diákság fogyott az elmúlt években. Egy vagy két osztály indul, és míg a hatvanas, hetvenes években negyvenen voltak, addig mára alig húszan-huszonöten vannak egy osztályban. Hiányoznak a szakképzett nyelv és informatika szakos tanárok. A tanulók elégedetlenek az állandó tanárcserék, a folyamatos osztályfőnök változások miatt, panaszkodtak, hogy román nyelven tanulnak néhány tantárgyat és a főtantárgynak számító informatikát is. /Kismihály Hajnalka: Biztos erőhiány - mely mégis összetart, Visszapillantás a bánffyhunyadi középiskolára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2003. november 10.
November 8-án zajlott a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum a Heltai Alapítvány székházában. A legfontosabbak témák: a 2004-es erdélyi közművelődési Eseménynaptár összeállítása, az elkobzott ingó és ingatlan javak visszaszerzéséről szóló törvénytervezet ismertetése, a szórványban élők gondjainak lehetséges megoldásai. Ugyanakkor bemutatták a Szórvány Szervezetek Kolozs Megyei Szövetségének alapítási szándéknyilatkozatát is. A magyarságnak majdnem egyharmada, azaz 420 000 személy él 20% alatti szórványban, tehát közvetlen asszimilációs veszélyhelyzetben. E tekintetben Kolozs megye fokozottan veszélyeztetett helyzetű. A megoldás csakis a szórványösszefogás lehet - mondja ki a nyilatkozat, amelyet a kezdeményezők: a Heltai (Kolozsvár), Diaszpóra (Kolozsvár), Téka Alapítvány (Szamosújvár), a Pro Kalotaszeg Egyesület (Bánffyhunyad), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (Kolozsvár) és a Kőváry László Honismereti Kör (Kolozsvár) írtak alá. /Farkas Imola: Reflektorfényben a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./ 2003. november 11.
Nov. 9-én ért véget Felszeg két neves iskolájának helyismereti vetélkedője, amelyet Kalotaszeg nagyasszonyáról, Gyarmathy Zsigáné született Hory Etelkáról neveztek el. A Gyarmathy Zsigáné honismereti vetélkedőt immáron negyedik alkalommal rendezték meg, két ízben a bánffyhunyadi V-VIII. osztályos diákok számára, és két alkalommal Kalotaszentkirályon, a helyi és a kőrösfői diáksereg számára. Az irodalmi vetélkedőt az ügyességi vetélkedők követték. A néprajzi vetélkedőn a versenyző csapatok egy, a vidékükre jellemző népszokást elevenítettek meg, eredeti viseletben. Magyarvalkón a csapatok akadályversenyen vettek részt. /Kismihály Hajnalka: Térképpel és tudással egymásért. Véget ért a IV. Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2003. november 27.
Bánffyhunyadon az RMDSZ-es tanácsosok tiltakozása ellenére a többség megszavazta a 2-es ortodox parókia által kért utcai kereszt felállítását a Budai Nagy Antal utcában. Tekintettel arra, hogy az utca lakosságának kilencven százaléka magyar, az RMDSZ-es város-atyák úgy érzik, a tanácsi döntés provokatív és sértő a bánffyhunyadi magyar kisebbség számára. /Valkai Krisztina: Ortodox kereszt a magyar utcában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2003. december 9.
Kalotaszegen mondják, hogy a régi szép népviseletet már csak a románoktól lehet venni.1945-ben ugyanis vásár ivolt Bánffyhunyadon. A közeli hegyekből románok jöttek. A vásár általános fosztogatássá fajult. A hegylakók megrakott szekereivel volt tele a havasok felé vezető út. Alig több mint egy évtized múltán, amikor 1956-ban tűzvész puszított Bánffyhunyadon. A kétségbeesett az égő házakból az udvarokra vitték évszázadok alatt összegyűjtött javaikat. A románok újra megjelentek, most is azok a szekérsorokkal vitték el az értékeket. Az erdélyi románság büszkeségei a máramarosi román fatemplomok. Ősiségük és fejlett kultúrájuk legfontosabb bizonyítékai között tartják azokat számon. Egy elfelejtett erdélyi restaurátor, Bágyuj Lajos, amikor e templomok felújítására kérték fel, összegyűjtötte azok valamennyi mesterjegyét. Egytől egyig kalotaszegi magyar ácsok mesterjegyei voltak. /Szász István Tas: A hullarablás formáiról és tanulságairól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./1997. november 15.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./1997. december 20.
Dec. 20-án elhunyt Vasas Samu, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke, a Kalotaszeg folyóirat főszerkesztője. Temetése dec. 22-én lesz, Bánffyhunyadon. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2002. január 4.
A megjelentek kis létszáma miatt döntésképtelen első ülést követően újabb gyűlést hirdetett meg a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. November végén Buzás Pál, az egyesület elnöke és a vezetőség lemondott tisztségéről, a jelen lévő tagok Kudor Istvánt bízták meg a Pro Kalotaszeg ügyeinek igazgatásával. Az egyesület utóbbi kétéves tevékenységéről Buzás Pál, a leköszönő elnök számolt be. Az egyesületünk fontos célja az 1990-ben indult Kalotaszeg folyóirat fenntartása. A kiadás gondjaival küszködő öttagú szerkesztőbizottság csupán tiszteletpéldánnyal tudja honorálni a cikkírók munkáját. Túl vannak a századik lapszámon. Két alkalommal a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel közösen megszervezték a Riszegtetői majálist, népdalvetélkedővel, sportvetélkedőkkel, gyermekjátékokkal. A bánffyhunyadi református egyházzal karöltve előadóesteket szerveztek. Két, egyenként kilenc képeslapból álló sorozatot adtak ki, ezek kalotaszegi életképeket, népszokásokat, műemlékeket ábrázolnak. Gyarmathy Zsigánénak, Kalotaszeg nagyasszonyának emlékére Gergely István jeles kolozsvári szobrászművész készített emlékplakettet. /K. E.: Ideiglenes vezetőség a Pro Kalotaszeg élén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2002. március 14.
Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2002. április 8.
Ápr. 5-e és 7-e között zajlott Kolozsváron az Animafest címet viselő nemzetközi bábfesztivál. A rendezvény szervezője a kolozsvári Puck Bábszínház. A fesztivál nemzetközi jellegét három külföldi társulat ? két magyarországi, valamint a kisinyovi bábszínház vendégjátéka nyújtotta. A három nap alatt a rendezvényre meghívott társulatok ellátogattak a megye városaiba és falvaiba is előadásaikkal. Így lehetőségük volt a tordai, gyéresi, dési, szamosújvári, bánffyhunyadi, de a széki, tordaszentlászlói, bácsi, kőrösfői és a fenesi gyerekeknek is bábszínházat nézni. /Köllő Katalin: Animafest Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./