udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
165
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-165
Helymutató:
Resicabánya
2006. március 8.
Resicabányán 2005. szeptemberében alakult az Új Hullám ifjúsági csoport 17 fiatallal. Hetente azért találkoznak a helybeli tájékoztató irodán, hogy pingpongozás, zenehallgatás, internetezés közben egymás között gyakorolhassák a magyar beszédet. Mindnyájan magyar származásúak ugyan, legtöbbjük azonban igen hiányosan vagy egyáltalán nem ismerte anyanyelvét. A Costan Melánia által szervezett Új Hullám a Communitas Alapítványtól pályázatban kért támogatást további, anyanyelvi ismeretek elmélyítését szolgáló programokhoz. /(balta): Új Hullám Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./2006. március 13.
Krassó-Szörény megyében Resicabányán a Govondár negyedi katolikus plébániáról a magyar nyelvű óvodai csoportot egy román nyelvű csoport társaságában ugyancsak a negyedben, de kissé távolabb lévő földszinti tömbházlakásban helyezték el. Az intézkedés tanévkezdéskor történt, a bizonytalanság miatt a szülők többsége román nyelvű bölcsődébe íratta gyermekét – tájékoztatott Dakó Melinda, a 15. számú óvoda magyar csoportjának helyettesítő óvónője. Dakó Melinda vállalta: a következő tanévre, ha szükséges, házalással is növeli tanítványainak számát. A gyermeklétszámot csakis a magyar romák köréből lehet feltölteni, mivel óvodáskorú gyermekeik csak nekik vannak. /(b): Óvodás gondok Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./2006. március 14.
Januárban Krassó-Szörény megyében, Resicabányán újraalakult a néptánccsoport, Rácz Erzsébet támogatásával két korosztályt oktatnak magyar néptáncra. A kiscsoportban foglalkoztatott 12, 3–6 éves csöppség többsége magyarul sem tud, a tánc, az éneklés azonban már egészen jól megy. A középső csoport, az egykori Cziczeri Béni harmadik generációja 10–18 éves gyermekekből, fiatalokból áll. /Cziczeri Béni Néptánccsoportról van szó./ Bálint Erzsébet és Rácz Virág, a resicabányai magyar néptánc két sikeres generációjának a képviselői összefogtak a nemzeti kultúra megtartásáért. Itt, a végeken, ahol 1996 és 2001 között egyetlen magyar gyermek sem született, magyar népi táncegyüttest életre hívni magyar származású, az anyanyelvet nem ismerő vagy román fiatalokkal az élni akarás megható küzdelme. Arra alapoznak, hogy az anyanyelvű óvoda és elemi iskola bővülésével majd magyar fiatalok is bekapcsolódnak. /Balta János: Megható küzdelme az élni akarásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./2006. március 15.
Bálint Mihályt a közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlésen választották az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének az elnökévé, miután elődjének, Seres Péternek alprefektusi tisztsége miatt le kellett mondania. Bálint Mihály 52 éves, két évvel ezelőtt vasút-biztonsági főellenőri tisztségből vonult nyugdíjba. Elmondta, hogy a megyében 659 RMDSZ-tag hat szervezetben, Resicán, Aninán, Oravicabányán, Újmoldován, Boksánbányán és Nándorhegyen tevékenykedik. Közülük azonban az elmúlt évre csupán a fele fizetett tagsági díjat. Fiatalításra lenne szükség, mivel a legtöbb tag 60-70 éves. Reménykednek abban, hogy az Resicabányán megalakult Új Hullám ifjúsági szervezet révén sikerül a fiatalságot is megnyerni. Bálint Mihály legsürgősebb teendőjének tekinti a kisebbségi törvény értelmezésének a románság körében történő terjesztését. A megyei 15 tagú RMDSZ-választmánya minden hét végén a székházban találkozik. Januárban sikeres Petőfi-estet tartottak. /Balta János: Új seprű jól seper? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./2006. március 18.
Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./2006. április 4.
Kurta Kázmér festőművész harmincesztendős művészi mérlege 52 közös tárlat, 32 egyéni kiállítás, 24 alkotótábor, 17 külföldi kiállítás és két országos közös szalon. Kurta Kázmér 1976-ban lépett a nyilvánosság elé Resicabányán, illetve szülővárosában, Désen. /Makay Botond: Harmincéves évforduló Resicabányán. Kurta Kázmér kiállítása az Agora termeiben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2006. május 12.
Egy évtizede már, hogy a Kárpát-medencébe történt bejövetel, a honfoglalás 1100 éves ünnepe alkalmából Erdély-szerte tizenegy fát ültetett számos magyarok (is) lakta település magyar elöljárósága, képviselete. Emlékszik még valaki reá? – kérdezte Makay Botond. Resicabányán a református egyházközség és az RMDSZ-szervezet a református Templom és Iskola épületével szemben lévő parkba tizenkét fát ültetett. A plusz egyet azért, mert a tizenkettedik a reménység fája lett volna a tizenegy évszázadot jelképezők mellett. Az idei tavaszon a parkocskában nem voltak ott a fák. Még akkor, tíz esztendeje szerre-sorra kitördelték, kihúzgálták ismeretlenek. Tíz évvel ezelőtt a vátrásokra gyanakodtak. – A cikkíró szeretne emlékeztetni: volt egyszer egy emlékfa-telepítési akció. /Makay Botond: Tizenegy fa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2006. május 16.
Resicabányán a református Templom és Iskola épületében május 14-én tartotta a Mátray László Borban a vigasz című egyéni előadóestjét amelyet megelőzött a neves színművész Séta a saját séróm körül című könyvének a bemutatója. A kötetet, amelynek javarésze CD-vel társítva jelent meg, Makay Botond mutatta be s nem is eredménytelenül, mert a szerzőnek egyetlen kötetet sem kellett visszavinnie Temesvárra. /Szakmáry Károly: Mátray László kettős küldetésben. Könyvbemutató és előadóest. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./2006. május 17.
Sikeres évadot zárt a zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Iskola középiskolás lány kézilabdacsapata, miután tavaly a döntő előtt igazságtalanul kizárták a bajnokságból. A május 11–14. között Resicabányán megrendezett országos döntőn a Tamás Zoltán által felkészített csapat simán nyerte meg mindegyik mérkőzését, végül ők vehették át az aranyérmeket. /(Ilyés András): Zetelaka bajnok! . = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./2006. május 24.
A resicabányai Új Hullám Ifjúsági Szervezet időszaki kiadványt jelentetett meg Új Hullám címmel. Az ifjúsági lap negyedévenként jelenik meg a Communitas Alapítvány támogatásával. A lap impresszuma szerint a felelős szerkesztő Costan Melánia, a főszerkesztő Makay Botond, a grafikai szerkesztő és tördelő Costan Adrian. A lap első, január–márciusi száma kissé megkésve jelent meg. /Szakmáry Károly: Megjelent az Új Hullám című lap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./2006. július 10.
Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. július 20.
Július 19-én régen várt esemény zajlott le Resicabányán. A Paul Iorgovici Megyei Könyvtárban felavatták a magyar könyvtárat. A könyvtár eddig a megyei RMDSZ székházában volt, a jövőben jobb körülmények között működhet. A magyar könyvtárat az egykori resicabányai református lelkipásztor és költő tiszteletére Szombati-Szabó István Könyvtárnak nevezik. Ez alkalommal egy másik itteni művész emlékét is megtisztelték. Falusi Zoltán festő már 30 éve elhunyt, de egykori ismerősei, diákjai nem feledték el. /Faget Hajnal: Új helyen a magyar könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2006. november 20.
Krassó-Szörény megye magyarsága mindenki számára példát mutat összefogásból: a közösség tenni akarását mutatja a magyar kulturális központ létrehozása is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök november 18-án Resicabányán. Az RMDSZ elnöke Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, valamint Kovács Péter alelnökkel a szövetség megyei szervezete, a nemzeti kisebbségek, valamint a helyi önkormányzatok képviselőinek jelenlétében, ünnepi keretek között felavatta a Magyar Művelődési Ház épületét. A Communitas Alapítvány támogatásával létrejövő intézmény a helyi közösségi, művelődési élet központi helyszíne lesz. /Példaértékű összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./2006. december 19.
Krassó-Szörény megye székhelyének, Resicabányának nem voltak magyar nemzetiségű díszpolgárai a városi tanács legutóbbi határozatáig. Most a lelkiségi élet és az ökumenikus mozgalom kiterjesztésében vállalt kiemelkedő szerepükért minden helybeli felekezet vezetőjének, így Páll József krassó-szörényi katolikus főesperesnek és Makay Botond resicabányai nyugalmazott református lelkipásztornak is díszpolgári cím adományozását hagyták jóvá. Makay Botond a címet megtiszteltetésnek tekinti, lelkészként és újságíróként igyekezett előmozdítani a városban együtt élő nemzetiségek kultúrájának kölcsönös megismerését. Páll József fősperes szerint az elismerés nem a személyes, hanem a közös munka elismerése. /Magyar díszpolgárok Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2006. december 22.
Resicabánya Govondár negyedének római katolikus plébániáján Gajdos Viktória tanárnő végzi a magyar és román nyelvű hitoktatást. A magyar származású gyermekek kezdetben nem ismerték anyanyelvüket, a tanárnő ösztönzésére azonban beiratkoztak a magyar nyelvű fakultatív oktatásra is. Eleinte beszédfejlesztést, írást, olvasást gyakoroltak, meséket hallgattak, énekeltek, később azonban az irodalomba is belekóstoltak. Manapság már folyékonyan beszélnek magyarul, a tanult verseket különféle rendezvényeken szavalják, énekelik. Gajdos Viktória Resicabánya egyetlen magyar nyelvű elemije és óvodai csoportja mellett a fakultatív csoport is vezet. Ciubotaru Simon plébános messzemenően támogatja a hittan oktatása mellett a magyar nyelvű képzést is; évekig a parókia adott otthont a magyar nyelvű óvodai csoportnak. Ugyancsak a plébános ösztönzésére az egyházközség bekapcsolódott a Háló katolikus mozgalomba, tagjaik részt vettek a nagybecskereki, illetve a dévai találkozókon. A Böjte Csaba atyával folytatott megbeszélések eredményeként a Govondár negyedbeli katolikus parókián is beindult a szociális program, naponta 20 magyar anyanyelvű roma gyermek kap ingyen ebédet. /Menteni a menthetőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./