udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
465
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-465
Helymutató:
Bécs
1993. szeptember 30.
A LADO /Liga Apararil Drepturilor Omului - Emberi Jogvédő Liga/ bemutatta két kiadványát: Az emberi jogok - a demokrácia alapja, valamint a Kisebbségi jogok című szemelvénygyűjteményeket. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke elmondta: valamennyi jelentős nemzetközi találkozóm /Helsinki, Bécs, Párizs/ határozat született arról, hogy a kormányok kötelesek közzétenni az ott elfogadott dokumentumokat. A román kormány azonban szándékosan semmibe vette ezeket a határozatokat és nem jelentette meg a nemzetközi okmányokat. Ezért vállalta a LADO ezt a feladatot. Románia aláírta ezeket a dokumentumokat, akkor tiszteletben is kell tartani a kisebbségekre vonatkozó előírásokat, szögezte le Stefanescu-Draganesti. Svédország nyugati részén például 300 ezer finn él, ahol a katonáskodó finnekkel finnül beszélő tisztek foglalkoznak. Európában vannak országok, melyeknek lakossága nem éri el a kétmilliót, a romániai magyarok pedig kétmillióan vannak. A LADO elnöke kemény szavakkal illette a romániai kisebbségekkel szemben alkalmazott hatalmi szemléletet, a kétnyelvű feliratok elleni kirohanásokat. Elítélte a Mátyás-szobor megbecstelenítését, az provokáció volt. "A németek négy évig voltak Párizsban, de egyetlen emlékművet sem csúfoltak meg. A kolozsvári barbár tett volt!" /Ferencz L. Imre: A kormány nem, a LADO igen. Két könyv: az emberi és kisebbségi jogokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1993. október 7.
Okt. 7-én Bécsben ünnepélyesen megtörtént Románia belépése az ET-be, Teodor Melescanu külügyminiszter mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./1993. október 8.
Bécsben okt. 8-án befejeződött az Európa Tanács csúcsértekezlete a dokumentumok s a nyilatkozat elfogadásával. Az elfogadott egyik függelék a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbséghez tartozók védelmét. Az álalmoknak szavatolniok kell a törvény előtti egyenlőséget, tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől, az egyenlő esélyek biztosítását. A kisebbséghez tartozók használhatják mind a közéletben, mind a magánéletben anyanyelvüket, szögezte le ajánlásként a függelék. Az ET állam-és kormányfői találkozóján Romániát Iliescu elnök képviselte. Az ET megalakulása óta először tartott kormányfői összejövetelt. /A kisebbségi jogok tiszteletben tartása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ 1993. október 8.
Felix Ermacora bécsi professzor a Romania Libera okt. 8-i számában közölt interjújában megállapította, hogy Romániának Dél-Tirol példáját kellene követni a nyelvi autonómia kérdésében, a kétnyelvű feliratokon kívül az anyanyelvhasználatot be kell vezetni a bíróságokon és a közigazgatásban. A közösségi struktúrákat is át kell szervezni, amelyek Romániában az olasz-fasiszta mintát követik. Nem ért egyet azzal, hogy Románia nemzetállam, inkább a "nemzetiségek állama". /Bogdán Tibor: Ermacora: Románia nemzetiségek állama. = Magyar Hírlap, okt. 9./1993. október 12.
Iliescu elnök a Der Standard bécsi lapnak nyilatkozott. Romániában "már a kommunista uralom idején is elismerték a nemzeti kisebbségeket, s azok minden jogot élvezhettek. 1989 óta ez fokozott mértékben így van." "Románia alkotmánya biztosítja ezeket a jogokat, és szavatolja megvalósulásukat." /Iliescu nyilatkozata a Der Standardnak. = Pesti Hírlap, okt. 12./1993. november 17.
Az Európai Idő hetilap visszatekintett a Százak Nyilatkozatára. 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Központi Intézőbizottsága. A bizottságnak száz tagja volt, ezért száza intézőbizottságnak is nevezték. Az ún. Százak Gyűlése ezen az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el, amit Százak Nyilatkozataként tart számon az utókor. Az ülésen részt vett dr. Petru Groza miniszterelnök és Luka László, a Román Kommunista Párt titkára, az Országos Demokrata Arcvonal főtitkára is. A Százak Nyilatkozata szerint: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene? Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítésért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett?" A Központ Intézőbizottság "Marosvásárhelyen tarott országos értekezletén hitet tesz a román népi demokráciával kötött szövetsége mellett." 1946. júl. 29-énkezdődött Párizsban a békekonferencia. Gheorge Tatarescu román külügyminiszter 1946. szept. 2-án beszédében visszautasította a magyar küldöttség kívánságát, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet - Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti városokkal - csatoljanak Magyarországhoz. A szóba forgó területen 483 ezer lakos élt. Tatarescu hangsúlyozta, hogy a magyarok Romániába mindent megkapnak, ami gazdasági és kulturális fejlődésüket biztosítja. Kiemelte, hogy "a magyar kormány álláspontja teljesen ellenkezik a Romániában élő magyarok álláspontjával", és beszédében bőven idézett a Százak Nyilatkozatából. A győztes hatalmak Romániának adtak igazat. /Marosi András: Lojalitás vagy politikai baklövés. A Százak Nyilatkozata. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./1993. december 3.
Az Európai Demokrata Unió /EDU/ november végi vezetőtanácsi értekezlete elfogadta a Bécsi Nyilatkozatot, ebbe - az RMDSZ javaslatára - bevették a kisebbségek szabadságjogait tartalmazó nemzetközi dokumentumok előírásait. Az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte az értekezleten. /Az RMDSZ javaslatát elfogadták ? Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./1993. december 16.
A képviselőház dec. 16-án tárgyalta a háborús veteránok törvényének három éve elkészített tervezetének harmincadik /!/ változatát. A többség megszavazta, hogy a bécsi döntés után Észak-Erdélyből a magyar hadseregbe besorozottak nem kaphatnak támogatást. A hitlerista német hadseregbe bevonult szászok viszont részesülnek a támogatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18., Kirekesztett Horthy-katonák. = Új Magyarország, dec. 17./1994. április 12.
Teodor Melescanu külügyminiszter ápr. 12-én Bécsben tárgyalt osztrák kollégájával, Alois Mockkal. Románia a kapcsolatok újbóli fellendítésére törekszik, mondta Melescanu a tárgyalás után. /Magyar Hírlap, ápr. 12./ 1994. június 6.
A bécsi Eva Maria Barki, az Erdélyi Nemzetközi Bizottság elnöke Székelyföldön járt. Sepsiszentgyörgyön többen arról érdeklődtek, hogy a jogi sérelmekkel miként lehet nemzetközi fórumokhoz folyamodni. Ezen a téren még nagy a tájékozatlanság. A jogásznő emlékeztetett: az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán a kisebbség önmeghatározást szavazták meg, elvetve az általa javasolt népcsoport meghatározást. Csíkszeredán megállapította, hogy a városban tervezett ortodox központ /püspökség/ felépítésének ügyét már nem lehet Strassbourgba vinni, mert éppen Csíkszereda városi tanácsa magyar tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre. /Új Magyarország, jún. 6./1994. július 26.
Az a székelyföldi elítéltekre vonatkozó bukaresti állítás, hogy a nemzetközi jogvédelem kilátásba helyezése a román állam ellen irányul, jelzi, milyen messze van még Románia a jogállamtól, állapította meg Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségi szakértő. Emlékeztetett arra, hogy az ET Jansson-König-jelentése szerint is "eléggé gyenge bizonyítékokon alapuló" ítéletnek minősítette a székelyföldiek ítéletét. /Új Magyarország, júl. 26./1994. július 27.
Az RMDSZ vezetői júl. 27-én Bukarestben sajtótájékoztatót tartottak, Markó Béla budapesti, Frunda György szenátor strasbourgi, Tokay György képviselő bécsi útjáról számolt be. Frunda György kifejtette, hogy az Európa Tanács tud a romániai kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről, a tanügyi törvényről, a kolozsvári magyarellenes akciókról, sajnálattal állapították meg, hogy Románia az utolsó helyen áll az európai konvenciók ratifikálása tekintetében. /RMDSZ Tájékoztató, 334. sz., júl. 27./1994. július 28.
Az RMDSZ bukaresti, júl. 28-i sajtóértekezletén Markó Béla beszámolt Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott budapesti megbeszéléséről. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy kikérjék véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. Frunda György képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Srtasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET közgyűlése parlamenti bizottságának a román külügyminisztériumnak az ET raportőrei jelentését kifogásoló memorandumával kapcsolatban. A bizottság az RMDSZ jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta, így a két jelentéstevő /König, Jansson/ még idén visszatér, hogy újból megvizsgálja, miként tesz eleget Románia az ET-ajánlásoknak. - Bécsben, az EBEÉ parlamenti közgyűlésén - éppen Frunda György javaslatára - elfogadták, hogy az önrendelkezési jog nemcsak népeket, hanem népcsoportokat is megillet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ 1994. augusztus 30.
Autonómia most címmel szervez mozgalmat Eva Maria Barki Bécsben élő jogásznő. Az autonómiához való jog lehet a szilárd alap, hangsúlyozta és emlékeztetett a már működő európai modellekre, így az Európai Unió által 1991. dec. 16-án leszögezett vezérelvekre, melyet első ízben Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerésénél alkalmaztak. Az elismerés előfeltétele az önkormányzathoz és autonómiához való jog, ezen belül külön státushoz való jog mindazokon a területeken, ahol a nemzetiségek többséget képeznek. /Új Magyarország, aug. 30./1994. október 4.
Nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Torda város környékén. Paul Cheler, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka román hazafias kiadványokat ajándékozott a vendégeknek, köztük a magyar küldöttségnek. Az egyik könyv az erdélyi románok erőltetett magyarosításáról szólt, "a nagy egyesülés előtti, és a bécsi döntés utáni időszakban". /Új Magyarország, okt. 4./ 1994. október 26.
A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar elnök aláírt nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról: a román nép "mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozott, akik "a nyers húst a nyereg alatt puhítva lépték át a határokat". Az 1940-es bécsi döntés után "a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami a románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A kormányban több miniszterrel képviselt párt szerint az lett volna természetes, hogy Magyarország "elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért" /Cronica Romana (Bukarest), okt. 26, ismerteti: Népszava, okt. 27./ A nyilatkozat szerint Románia minden jogot megad a kisebbségnek. Amennyiben ezzel elégedetlenek a magyarok, anyaországuk tárt karokkal fogadj őket. /A nyilatkozatból részletek: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./ 1994. október 31.
Nov. 2-án, Bécsben, az Európai Stabilitási Egyezmény újabb tárgyalásán várhatóan Németország közvetítői szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában, jelentette be Kovács László külügyminiszter okt. 29-én Kaposvárott elmondott beszédében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Németország fontosnak tartja, hogy Európa minden térségében rendezett viszony alakuljon ki, és ebben kész segíteni, közvetíteni, közölték okt. 31-én Bonnban az MTI tudósítójával. Az Európai Stabilitási Egyezményt előkészítő bécsi regionális konferencián Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Svájc képviselője vesz részt. A megbeszéléseket Németország irányítja, mint az Európai Unió soros elnöke. /Magyar Nemzet, nov. 1./ A román diplomáciát meglepte Kovács László bejelentése, adta hírül az Evenimentul Zilei okt. 31-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Nemzet, nov. 1./ Kovács László pontosított: Nem arról van szó, hogy Németország közvetítene. Németország ajánlatot tett, hogy a bécsi tárgyaláson háromoldalú magyar-román-EU megbeszélést folytassanak, melynek tárgya a román-magyar alapszerződés is. Ezt mondta el Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő nov. 1-jén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1., Magyar Hírlap, nov. 1./1994. november 10.
Nov. 3-án Chisinauban felavatták Magyarország ottani nagykövetségének új székházát. Ebből az alkalomból Szent-Iványi István külügyi államtitkár járt Moldovában. Örültünk volna, mondta, hogy ha az EU-trojka - tehát nem német közvetítés -kezdeményezésére Bécsben folytatott tárgyaláson Románia is részt vett volna, mondta az államtitkár /EU-trojka: Németország, Franciaország, Görögország/. Az alapszerződésben a magyar fél átfogó, részletező kisebbségi megállapodásra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1994. november 18.
A bécsi székhelyű Emberi Jogok Helsinki Szövetsége jelentése szerint a román hatóságok tétlenül szemlélik a romák elleni erőszakos cselekményeket. A szervezet szorgalmazza: Románia a jövőben számoljon be arról, hogy milyen intézkedéseket tesz a romák védelmére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1994. november 23.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/igazgatója nov. 23-án a parlament két házának együttes ülésén ismertette jelentését. A román államot fenyegető egyik "legnagyobb veszélyként" jellemezte a szeparatizmust. "Románia területén egyes szélsőséges csoportosulások" autonómiát sürgetnek. Ezzel összefüggésben csak a "magyar szélsőségeseket" említette. Az SRI egy ideig megfigyelés alatt tartotta Katona Ádámot, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjét és Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. A román közvéleményt egyértelműen a magyarság ellen hangoló jelentésről az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Verestóy Attila, dr. Csapó József és Szabó Károly szenátor, valamint Zsigmond László képviselő elutasította a romániai magyarságot és az RMDSZ-t megbélyegző vádakat. Az SRI igazgatója visszautasította a négy RMDSZ-es bírálatot. /RMDSZ Tájékoztató 419. sz., nov. 24., Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Magureanu támadta a Duna Televíziót, meg a magyar akadémiai történelmi kiadványokat. /Új Magyarország, nov. 24./1994. december 3.
Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő életét veszély fenyegeti, tudatták vele nov. 24-én az osztrák államrendőrség hivatalnokai. A román titkosrendőrség nov. 22-én olyan döntést hozott, hogy az ügyvédnőt likvidálni kell. Oka: szeptemberi erdélyi körútja során kezdeményezte az "Autonómia Most" mozgalmat. Ezen döntés előtt már nem kívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ez a terv, hogy Barki ellen merénylet készül, nagy felháborodást váltott ki Ausztriában, hiszen csak azt mondta el, amit minden nemzetközi fórumon is képviselt. Az osztrák titkosrendőrség állítását dec. 2-án közölte a bukaresti rádió. Még aznap reagált a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője, Nicolae Ulieru: az általa képviselt intézmény eszköztárában nem szerepel a fizikai megsemmisítés. A román titkosszolgálat halállistáján Tőkés László és Katona Ádám neve is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Nemzet, dec. 3./1994. december 6.
A bécsi román nagykövetség tanácsosa tagadta, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt figyelné a román titkosszolgálat. /Magyar Nemzet, dec. 6./1994. december 9.
Függetlenül attól, hogy halállal fenyegettek, a Román Hírszerző Szolgálat jelentése bizonyítja: Romániában az utóbbi években nem változott semmi - nyilatkozta Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő a Romania Liberanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./1994. december 14.
Adrian Nastase parlamenti elnök román parlamenti delegáció élén dec. 13-án kétnapos látogatásra Bécsbe érkezett. Sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az emberi jogok a román politika szerves részét képezik. A kíséretében levő Borbély László RMDSZ-képviselő hozzátette: a kisebbségi jogok kezelése a parlamentben nem kielégítő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1994. december 22.
Borbély László RMDSZ-képviselő tagja volt a Nastase vezette Bécsbe látogató román parlamenti delegációnak. Borbély László elmondta, hogy minden alkalommal szóvá tette a magyar kisebbség helyzetét, megoldatlan poblémáit, azt, hogy a román politikai pártokban nincs meg a politikai akarat a kérdés rendezésére. Ismertette a magyarellenes kirohanásokat. A képviselő az osztrák külügyminiszter-helyettestől kért felvilágosítást Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésével kapcsolatos halállistáról. Azt a választ kapta, hogy az SRI jelentése, valamint Eva Maria Barki ügyvédnő persona non gratanak nyilvánítása után figyelmeztették az ügyvédnőt, hogy a következő időszakban ne látogasson Romániába. Halállistáról nem hangzott el hivatalos információ. A külügyminisztérium nem ellenőrizte a halállista létezését. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./ 1994. december 30.
Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./1996. január folyamán
Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető 1995. okt. 3-án tartotta meg előadását Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen, abból az alkalomból, hogy díszdoktorrá avatták. Beszédében kifejtette, hogy a diktatúra alatt "a tudományművelés és az egyetemi élet gazdasági feltételei majdhogynem visszafordíthatatlan romlást szenvedtek, nagyobbat, mint bármelyik más trianoni utódállamban." A létfontosságú információáramlás és a modernizáció ezért még hosszú ideig akadályokba ütközik. - Cs. Gyimesi Éva szerint azok a kivételes személyiségek, akik a nemzetközi tudományos élet centrumaiig előrejutottak, kevés figyelemre számíthatnak az ún. "magyar tudományosság" mérvadó köreiben. Az ilyen értékrend árnyékában ritkán jelenik meg kritikai reflexió. "A kisebbségi élet íratlan törvénye tiltja a kritikát." A kritikus szellem "az egymást éltető kollektivista ideológiák nyájmelegében fuldoklik." Cs. Gyimesi Éva idézőjelbe teszi: "magyar tudományosság", mert a németen kívül ez más nyelvre lefordíthatatlan, összemossa a tudomány és tudománynépszerűsítés műfajait. Az erdélyi tudományos élet képviselői ritkán vállalják a megmérettetést román és német nyelven, ez szerinte bezárkózás, elszigetelődés. - A tanszékvezető az erdélyi magyar egyetemről is különvéleményen van. Azt fejtegette, hogy az egyetemszervezés és -vezetési tapasztalatok teljes hiányáról kell beszélnünk: a folytonosság Trianon után megszakadt és szerinte azóta sohasem állt helyre. A két világháború között csak egy tanszék volt, Kristóf Györgyé. A bécsi döntés után anyaországi professzorok érkeztek. Az 1959-es egyesítéssel a kontinuitás megszakadt. /Cs. Gyimesi Éva: Két kultúra peremvidékén. = Tiszatáj (Szeged), jan./ 1996. február 17.
Gheorghe Funar polgármester, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke febr. 17-én kiadott újabb nyilatkozatában ismét támadta a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokat. A dokumentum aláírása csak feltételekkel képzelhető el a pártelnök szerint, akinek jelenlétét azonban nem igényelték a kormány vezető pártja, az RTDP és az RNEP között este lezajlott megbeszélésen. Funar többek között azt követelte, hogy Magyarország ,,ismerje be a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásait", "szüntesse be a Románia és a világ minden részén élő románok elleni külpolitikai akcióit" és "mondjon le a Románia belügyeibe való beavatkozásról, az RMDSZ tevékenységének koordinálásáról és pénzeléséről". A pártelnök Melescanu külügyminisztert is támadta. Funar javasolta, hogy a román-magyar dokumentumokat terjesszék népszavazás elé. /Az alapszerződés egységpártos feltételei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1996. február folyamán
A váratlanul meghalt Szabó T. Ádámra /Kolozsvár, 1946. márc. 12.-Budapest, 1995. dec. 7./ emlékezett K. Lengyel Zsolt, felvázolva az elhunyt gazdag életművét. Szabó T. Ádám nyelvészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte meg, majd emigrálását követően Hamburgban és Helsinkiben folytatta, végül 1979-től 1981-ig Groningenben fejezte be. A holland egyetemen docensként működött. Második házassága révén letelepedett Budapesten, ahol 1981-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozott. Közben vendégelőadást vállalt finnországi konferenciákon. Legutóbb a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen nyelvtörténetet adott elő. Pályaválasztásában a döntő lökést édesapjától, Szabó T. Attilától /1906-1987/, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megalkotójától kapta. Szabó T. Ádám Décsy Gyula hamburgi professzornál doktorált, disszertációjában feldolgozta az 1466-os Müncheni Kódex szókincsét /ezt 1977-ben kiadta a wiesbadeni Harrasowitz Kiadó/. Szinte hihetetlen, hogy a budapesti minősítő testület a Németországban elnyert tudományos fokozatát a rendszerváltozás előtt nem ismerte el. Doktori munkájának újabb változatát 1985-ben közzétette /Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára, Európa Kiadó, Budapest, 1985./. 1981-ben adta közre Kolozsvár környéke helyneveinek történeti-etimológiai vizsgálata I. A-E című, adattárral ellátott kis várostörténetét. Több könyve jelent meg, számtalan tanulmánya, közleménye, könyvismertetése. /Bécsi Napló (Bécs), január-február./1996. március 30.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy Erdélyben mind a románok, mind a magyarok táplálnak félelmet. Az Observatorul Militar, a román hadsereg hetilapja közölte a miniszter válaszát. "Aki erdélyi románok között jár, tapasztalhatja, hogy közülük sokan támasztanak ilyen érzéseket." Tinca utalt "az elmúlt századok" tapasztalataira, az 1940-es bécsi döntésre, hozzátéve, ha a románok "meg is tudják bocsátani" a múltat, "elfeledni nem tudják". Innen a románok erős hite a hadseregben. Az már más kérdés, "hogy van-e reális oka a románnak a félelemre." Szerinte nincs mitől félni, de hozzáfűzte: "Katonai szempontból, ami a jelent illeti és az egy-két éves jövőt - azon túl nem tudom, mi lesz - nincs miért félnünk Magyarországtól." A miniszter hozzátette: vannak magyarok is, akik félnek a románoktól. Hargita és Kovászna megyében a katonák lakásproblémáit megoldották. Vitába szállt azzal, hogy ezen a vidéken a katonaság "elrontja az etnikai összetételt". Az állam "szuverén módon dönti el, hová kívánja elhelyezni katonai doktrínájának megfelelően a hadsereg egységeit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./