udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
69
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
Helymutató:
Veszprém
2006. április 12.
Rangos Műszaki Tudományos Diákkonferencia (TDK) zajlott az elmúlt hét végén a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) égisze alatt. Delesega Gyula temesvári egyetemi tanár a szakmunkák polarizálódását emelte ki. “Egyesek a gyakorlatban bizonyultak jónak, mások az elméletben – mondta. – Mindkét téren felkészültnek kell lenni, de ez is bizonyíték, hogy nem szabad összemosni az elméletet a gyakorlattal.” Preitl István TDK-elnök, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára szerint az ifjú kutatóknak ezek a rendezvények kínálják a legjobb alkalmat, hogy belekóstoljanak a dolgozatírásba. A nyolcadik temesvári Műszaki TDK-n neves hazai és magyarországi előadók bírálták el a temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti, győri, veszprémi és szegedi egyetemi hallgatók négy szakosztályban (építőmérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki) benyújtott 28 dolgozatát. /P. L. Zs.: Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2006. május 11.
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megalapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen példaértékűnek nevezte e testületet, továbbá a 2003-ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottságának tevékenységét. Az MTA 1990-ben vezette be a külső tagságot, majd 2000-ben a köztestületi tagságot, megfogalmazása szerint ez utóbbi döntés azt jelentette: „ugyanolyan jogokkal testvérünknek, sőt társunknak fogadjuk a határon túl élő magyar tudósokat is”. Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy azóta az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van külföldről – a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az eddigi öt grémium mellett a MTA. Jelenleg Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben és Debrecenben dolgozik ilyen testület. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes fizikus, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ több erdélyi magyar tudóst és kutatót tüntetett ki munkásságukért: Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán erdélyi irodalomtudós Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat, míg a kárpátaljai születésű Dudics Iván, a műszaki tudományok kandidátusa, Arany János-érmet kapott. /Kolozsvári MTA-testület? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2006. május 20.
Két képzőművészeti kiállítás nyílt Sepsiszentgyörgyön. Dániel Éva Sepsiszentgyörgyről elszármazott festő után a veszprémi-budapesti Kelemen Marcel festőművész mutatkozott be. /(vop): Szerelemgyerekek és fényművek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./2006. május 25.
Május 24-én mutatta be Szatmárnémetiben a helyi Harag György Színtársulat bábos tagozata az Árgyélus Királyfi és Tündérszép Ilona történetéből mai óvodások és kisiskolások képzeletvilágához alakított bábjátékot. Ritter Szilvia díszletei és bábfigurái csupán jelzik mindazt, amibe a fantáziának kell életet lehelnie. Nagy Kopeczky Kálmán Veszprémben végzett, fiatal sepsiszentgyörgyi rendező büszke rá, hogy kilenc éve náluk alakult meg az első nagyszínházi bábtagozat. /Báthory Éva: Árgyélus királyfi, Tündérszép Ilona. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./2006. június 5.
Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./2006. június 28.
Évadzáró rendezvényét tartotta június 26-án Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre. Toldi Éva, a veszprémi Napló kulturális rovatának munkatársa tartott előadást Váci Mihály költészetének biblikus jellegéről. Toldi Éva romániai körútját a Partiumban kezdte: Érdmindszenten és Sződemeteren járt, ezt követően jött Kolozsvárra Váci Mihály költészetének bemutatására. Toldi Éva szerint Váci Mihály (1924–1970) félreállított költő volt, aki nem kellett se a szocialista rendszernek, se a változás utáni demokráciának. Váci szerint az élet a szeretet műve, adomány, ajándék. /Nagy-Hintós Diana: Váci Mihály: a szegénység lírikusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2006. október 20.
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) közös szervezésében október 18-án megnyílt Sepsiszentgyörgyön a veszprémi és a háromszéki alkotók kiállítása Paletta című témakörben. Olyan alkotások szerepelnek a tárlaton, melyeken a festékkeveréshez használt paletta látható. /Domokos Péter: Székely-veszprémi kontraszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2006. december 4.
Megjelent Tömöry Péter: Erdélyi Anekdotika /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A szerző 1989–1990 között írt tárcasorozatában csokorba szedte erdélyi létezés eseményeit, Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron… Veszprémben – azokon a tájakon, ahol pályája során megfordult. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./2006. december 16.
Egyszerre érkezett két rossz hír: a Magyar Írószövetséget a hatalom és klientúrája gazdaságilag szorongatja, és erkölcsileg is megpróbálja ellehetetleníteni. A másik rossz hír: búcsúszámát postázta a Veszprémben szerkesztett, Kárpát-medence-szerte és Nyugaton is ismert kulturális folyóirat, az Új Horizont. Az Új Horizont esetében tizenhét esztendei küzdelem után Raffai István főszerkesztő leteszi a lantot. A folyóirat több mint félezer író, művész, tudós és publicista írását közölte, fórumot biztosítva a hazai és a kisebbségben, a nyugati szórványban élő alkotóknak. /Sylvester Lajos: Letűnt egy Horizont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./