udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
301
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-301
Helymutató:
Washington
1993. február 20.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke az Egyesült Államokban előadást tartott a demokrácia meghonosításának lehetőségeiről, tárgyalt a Világbank képviselőivel. A DK nevében Románia számára a legnagyobb kedvezmény megadását javasolta. /Emil Constantinescu Washingtonban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1993. február 22.
Tőkés László amerikai útján gyülekezeteket keres fel, a napokban Washingtonban a külügyminisztériumban fogadják. Az amerikai protestáns egyházak tartós támogatására számíthatnak az erdélyi magyar református iskolák. /Tőkés László Amerikában. = Új Magyarország, febr. 22./1993. február 23.
Tőkés László püspök febr. 23-án Washingtonban a külügyminisztériumban és a törvényhozásban folytatott megbeszéléseket, majd sajtóértekezletet tartott, amelyet a romániai kommunista rezsim helyreállítását felvázoló előadásával kezdett /A visszarendeződés tényei Romániában címmel/. A kialakult helyzetet "demokratikus arcú kommunizmusnak" nevezhetjük, mondta. 1990-ben eljárást kezdeményezett a nacionalista, antiszemita Phoenix lap ellen. Két év után kapott választ az ügyészségtől, gyakorlatilag igazat adtak Phoenix uszító, magyarellenes rágalmainak. Védik, átmentik, támogatják a régi rezsim exponenseit, a Securitate képviselőit. A tömeggyilkossággal vádolt Nicu Ceausescu, a diktátor fia is elhagyhatta börtönét. A tévében "rehabilitálják" a volt diktátor udvaroncait. A román parlament bővelkedik szélsőséges nacionál-kommunista párt-emberekben. Utcákat neveznek el a háborús bűnösként kivégzett Antonescuról, folyik a történelemhamisítás, fokozódik a kisebbségek elleni ultranacionalista támadás. Tőkés László felidézte a magyar emlékek meggyalázását, összetörését, a Mátyás-szobor esetét, mindezek az akciók a hatóság nyílt vagy burkolt támogatásával zajlanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Az etnikai tisztogatás nemcsak Jugoszláviában folyik - jelentette ki a püspök. /Tőkés püspök a romániai rezsim restaurálásáról. = Magyar Nemzet, febr. 24./1993. február 26.
A The Washington Post febr. 26-i száma Tőkés Lászlóval készített interjút közölt. A lap arról írt, hogy a környező országokbeli magyar kisebbség időzített etnikai bomba, s hogy a csaknem 2 millió romániai, a 700 ezer szlovákiai magyar éppúgy autonómiát akar, mint a vajdasági magyarok. Adrew Borovie szerint "egyes magyarok a trianoni határok kiigazításáról beszélnek." /Amerikai lap az etnikai bombáról. = Magyar Hírlap, febr. 27./ 1993. március 1.
A román parlament mindkét házában az összes román pártok elítélték Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke washingtoni kijelentését, miszerint a romániai magyar kisebbség ellen etnikai tisztogatás folyik. A botrányt a bukaresti televízió kavarta fel, amely márc. 1-jén a híradóban összefüggéseiből kiragadva idézte Tőkés Lászlót A képviselőházban egységesen támadták a pártok nevében felszólalók Tőkés László püspök kijelentését. Az RMDSZ szövetségese, a Polgári Párt nevében Stelian Tanase is keményen fogalmazott, Petre Roman a Nemzeti Megmentési Front vezetője pedig ellenséges magatartással vádolta a püspököt. Tokay György RMDSZ-frakcióvezetője a heves vita végén szólalt fel, kitért arra, hogy a magyar kisebbségnek vannak súlyos problémái Romániában. Tokay utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő "komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra", ennek ellenére a "közvetett etnikai tisztogatás" fogalmának használatát helytelennek hibásnak és szerencsétlennek mondta. A szenátusban 24 felszólaló egyöntetűen elítélte Tőkés László minősítését, a román nép ellenségének nevezték az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Verestóy Attila szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy Tőkés László szavai nem fejezik ki az RMDSZ véleményét. /Mag Péter, Bukarest: Bukaresti parlament. Éles támadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, márc. 2., Demeter J. Ildikó: Napirenden: Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./1993. március 16.
Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja határozottan kiálltak Tőkés László püspök mellett, az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A platform közleményét azért adta ki, mert az RMDSZ több vezető politikusa elhatárolta magát Tőkés László kijelentésétől. Elsősorban Verestóy Attila szenátort támadták, mert Verestóy frakcióvezető cáfolta Tőkés László megállapítását a romániai magyarság veszélyeztetett helyzetéről. A platform kérte, Verestóyt állítsák az RMDSZ etikai bizottsága elé. Verestóy Attila a Magyar Hírlapnak elmondta, Tőkés László Washingtonban nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. - A Demokratikus Konvenció elhatározta, hogy aláírásokat gyűjt a nacionalista Funar kolozsvári polgármester ellen, és követeli, vizsgálják ki az általa elkövetett törvénytelenségeket. /B. T.:, Bukarest: Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen. = Magyar Hírlap, márc. 16./1993. április 7.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatban összegezte az etnikai tisztogatás kifejezésével kapcsolatos reagálásokat: "országos kiterjedésű hisztéria- és gyűlöletkampánynak lettem a célpontja." Elképzelhető-e, hogy egy ortodox püspököt valaha is olyan minősíthetetlen szavakkal és gyalázattal illessék, mint tették ezt a kisebbségi református magyar püspökkel, tette fel a kérdést, az "RMDSZ megalázott kisebbségi frakciójának hallgatása mellett - melynek tiszteletbeli elnöke vagyok." Hangsúlyozta, hogy Washingtonban "bizonyos fajta etnikai tisztogatásról" beszélt. Hazaárulással vádoló, letartóztatással, bűnvádi eljárással fenyegető támadói vagy félreértették - elismerve, hogy szerencsétlen képzelettársításra adott alkalmat a pillanatnyi délszláv helyzet -, vagy rosszhiszeműek, ezek a nacionál-kommunisták és a szélsőjobboldaliak, vagy könnyen befolyásolhatók, mint az ellenzék egyes képviselői, vagy az általános tájékozatlanság áldozatai. /Sajtónyilatkozat Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ 1993. április 9.
A Szabadság közölte szó szerint Tőkés László püspök washingtoni sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Emiatt volt azután a román sajtóban és a parlamentben a nagy felháborodás. Tőkés László bizonyos fajta román tisztogató politikáról beszélt. A püspök felhozta a moldvai csángók esetét: mintegy 300 ezren élnek Moldvában, nem használhatják anyanyelvüket. A beolvasztás teljes erővel folyik. Ez "kulturális, szellemi népirtás", mert csak román papok vannak, akik azt mondják a csángóknak, hogy a magyar az ördög nyelve. A 300 ezer csángó közül mára csak 50 ezer tudja magyar anyanyelvét. "Tehát ez kulturális és szellemi népirtás és etnikai tisztogatás azáltal, hogy a magyarokat arra kényszerítik, hogy elhagyják az országot?" /Szemben a szökőárral. Tőkés László washingtoni sajtótájékoztatójáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./1993. április 10.
Az Európai Demokratikus Unió /EDU/ Bukarestben tartózkodó küldöttségének vezetője, Wilfried Martens sajtóértekezletén egyértelműen fogalmazott: Romániában a demokrácia "csak papíron fest jól", "sokkal rosszabb a helyzet a gyakorlatban". Megbeszélést tartottak az RMDSZ-szel is. Az EDU képviselői elégedetlenek a kisebbségi helyzettel is, Románia ilyen vonatkozásban sem üti meg az ET-tagsághoz szükséges mércét. A Polgári Szövetség Pártja elnökhelyettese, Iona Paun Ottiman parlamenti küldöttség tagjaként járt az Egyesült Államokban. Hazatérve elmondta, hogy Washingtonban a román hatalomról azt állították, hogy nacionalista, neokommunista erőkre támaszkodik, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem szakított a Securitate köreivel. /B. T., Bukarest: Nyugatiak bírálják a román demokráciát. = Magyar Hírlap, ápr. 10./ 1993. április 19.
Iliescu elnök is részt vesz az ápr. 19-én Washingtonban a Holocaust Múzeum megnyitása alkalmából rendezett emlékezésen. Iliescu Moses Rosennel, Románia főrabbijával utazik Washingtonba. Iliescu elnököt és pártját a zsidóellenes szélsőséges pártok is támogatják. Nemrégiben Moses Rosen külön kihallgatáson volt Iliescunál, és kérte az Europa, illetve Romania Mare antiszemita lapok betiltását. Iliescut nem hívta meg az amerikai kormány, ezért útja magánvállalkozásnak minősül. Iliescu szívesen találkozott volna Clinton elnökkel, de kérését elutasították. A bukaresti elnöki hivatal cselhez folyamodott: felbérelt egy lobby-társaságot, amely megkíséri elérni az Iliescu-Clinton-találkozót. Állítólag a társaság 200 ezer dollárt kap fáradozásáért. /Botos László: Rendhagyó román "páros" Washingtonban. = Új Magyarország, ápr. 19./1993. április 21.
Bill Clinton amerikai elnök ápr. 21-én fogadást adott a Fehér Házban a Holocaust Emlékmúzeum felavatása alkalmából Washingtonban tartózkodó kilenc államfő és három miniszterelnök tiszteletére, közben az elnök és Al Gore alelnök találkozott a vezető politikusokkal. A 15 perces Clinton-Iliescu találkozó után az amerikai elnök jónak ítélte a megbeszélést. Iliescu elnök ismertette a demokratizálódás és gazdasági reform folyamatát. Iliescu elnök néhány perces megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. /Göncz ?Iliescu beszélgetés a fehér házi fogadáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1993. április 21.
Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./ 1993. április 22.
Iliescu elnök ápr. 22-én Washingtonban találkozott Al Gore amerikai alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./1993. április 23.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke és a két alelnök Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét publikálták ápr. 23-án. A fasiszta eszméket hirdető pártvezér a levélben hevesen bírálta az elnököt, mert Washingtonban részt vett a Holocaust Múzeum megnyitásán. Ez a múzeum a "sátán otthona", mert a romániai zsidóüldözésről is megemlékezik: a román fasiszták közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék tagadják mindezt, aljas történelemhamisításnak mondják. Iliescu Romániát a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani, mindezek miatt a Nagy Románia Párt megvonja a bizalmat tőle, tudatják levelükben. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, ápr. 26./ 1993. április 24.
A Securitate munkatársainak 47 százalékát elbocsátották, nem igaz az, hogy a külügyminisztériumban százával dolgoznak Securitate ügynökök - mondta Ion Talpes, a román külföldi felderítés főnöke Washingtonban, ápr. 22-i előadásában. /A secusok helyébe katonák léptek. = Népszava, ápr. 24./1993. április 26.
Az Amerikából hazatérő Iliescu elnököt durván támadta szövetségese, a szélsőséges Nagy-Románia Párt. Corneliu Vadim Tudor pártelnök az Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében dühödten kikelt azért, mert Iliescu megjelent a washingtoni Holocaust Múzeum megnyitóján. C. V. Tudor szerint ez a múzeum "a sátán otthona". A román fasiszták a világháború idején közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék szerint ez hazugság. Iliescu a zsidók kezébe került, olvasható Tudor levelében. A szélsőséges pártvezér ugyancsak elutasította Antonescu marsall elítélését. /Bogdán Tibor, Bukarest: A Nagy-Románia Párt vádaskodó levele Iliescuhoz. = Magyar Hírlap, ápr. 26./ 1993. május 5.
Tőkés László püspök - eleget téve a meghívásnak - Hollandiába, majd Franciaországba /máj. 1-5./ látogatott, egyházi és politikai jellegű megbeszéléseket folytatott, a Romániának nyújtandó segélyekről tárgyalt. Tárgyalópartnereit megismertette az RMDSZ álláspontjával. /Tőkés László Párizsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ A vele készített telefoninterjúban elmondta, hogy Hollandiába a Románia segélyezésével is foglalkozó Telos Alapítvány hívta meg. Az EBEÉ kisebbségi főbiztosának munkatársait tájékoztatta a kisebbségi problémákról. Hollandiában az egyik lap /Traw/ Tőkés püspök ártalmas a romániai magyarok szervezetére címmel írt cikket, ismeretlen forrásokra hivatkozva. A Washington Post pedig azt állította, hogy "Tőkés László radikális magyar nacionalizmusát" többen is elítélik. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A hivatkozott cikk szerzője David B. Ottoway, aki A román politika nyitása a kisebbség felé címen azt írta, hogy "Tőkés és más radikális magyar nacionalisták Erdély autonómiájának visszaállítására, vagyis területi önkormányzat megteremtésére törekszenek, s ez a román nacionalisták értelmezése szerint a terület Magyarországhoz való csatolásának első lépése." /The Washington Post, ápr. 3./ 1993. május 5.
Entz Géza államtitkár Washingtonba érkezett, ahol a külügyminisztérium politikatervező és emberjogi vezetőivel fog találkozni, részt vesz a Carnegie Alapítvány nemzetközi kisebbségügyi szemináriumán, majd előadókörutat tesz az Egyesült Államokban. Az államtitkár a sajtótájékoztatón a kisebbségi problematikáról összefoglalta a magyar álláspontot, kiemelve, hogy nem a határok megváltozatása, hanem az önrendelkezési törekvések érvényesítésének államhatárokon belüli megvalósítása a cél. /Önrendelkezést az államokon belül. = Népszabadság, máj. 5./1993. május 26.
Tőkés László püspök érvekkel támasztotta alá az etnikai tisztogatás kifejezést. Február közepén 94 neves kolozsvári magyar és német értelmiségi írásban tiltakozott Funar polgármester gyakorlata ellen, aki tevékenységét arra összpontosítja, hogy "kulturális, etnikai tisztogatást végezzen a magyar szellemi élet, a magyar történelmi és kultúrhagyomány majd minden területén". A kolozsváriak által előbb használt kifejezés egybeesik az általa Washingtonban használt kifejezés tartalmával. Arról a módszerről van szó, amely évtizedek óta már-már elviselhetetlenné teszi a romániai magyarság helyzetét. Az etnikai tisztogatás miatt felháborodók figyelmen kívül hagyták a valóságot. 1930 óta Románia lakossága több mint 8 millióval nőtt, ugyanakkor a romániai magyarság növekedése minimális, 66 ezer fő. A mesterséges románosítás példája Kolozs megye. Kolozs megyében 82 év alatt a román lakosság lélekszáma 231 ezerről 571 ezerre emelkedett, ezzel szemben a magyaroké 156 ezerről 145 ezerre apadt. Még szembeötlőbb a magyarság térvesztése az erdélyi nagyvárosokban: még a két világháború között is a magyar többségű városokban a magyarság aránya 70,1 százalékos volt, jelenleg 23,3 százalékos. Elég Kolozsvár, Nagyvárad vagy Temesvár példájára gondolni. Évtizedeken át folyt az etnikai arányok tudatos megváltoztatása. A magyar tanulók 31 %-ának nincs módja anyanyelvén tanulni, súlyos a pedagógus-utánpótlás helyzete, a magyar pedagógusok 26 %-a szakképzetlen. /Tőkés László: Egy kifejezés és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., egy részét újraközölte: Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./1993. augusztus 7.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./1993. augusztus 11.
Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke a Carnegie Alapítvány és a washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására újabb látogatást tesz az Egyesült Államokban. Tájékoztatja a romániai magyarság helyzetéről a külügyminisztérium, a törvényhozás illetékeseit, előadást tart a George Washington Egyetemen és a Princeton Egyetemen, nyilatkozta az MTI-nek. /RMDSZ-vezető Washingtonban. = Új Magyarország, aug. 11./1993. augusztus 18.
Románia washingtoni nagykövete aug. 13-án látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, ahol Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke fogadta. A nagykövet pozitívan vélekedett a Nemzeti Kisebbségi Tanács eddigi tevékenységéről. Szabó Károly elmondta, hogy az RMDSZ által elfogadott határozatok nagyon kis részét érintette a tanács eddigi működése. Hangsúlyoznia kellett, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást. Szabó Károly úgy látja, az USA fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. Továbbra sem szabad lemondani semmiről, összegezte tapasztalatait az RMDSZ-szenátor, viszont minden körülményre tekintettel kell lenni. /Cseke Gábor: RMDSZ-kontaktus átvilágítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1993. szeptember 6.
1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik.1993. szeptember 8.
Washingtonban magas rangú román küldöttség folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal a hosszú ideje zárolt készenléti kölcsön felszabadításáról. A kérdésről csaknem egy éve folyó tárgyalások rendre kudarcba fulladtak. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a nagymértékű költségvetési hiánnyal, a reformfolyamatok megtorpanásával. Iliescu elnök ugyanakkor cáfolta a nézeteltéréseket, szerinte kizárólag technikai jellegű kérdések miatt késik az egyezmény aláírása. /Népszabadság, szept. 8./1993. szeptember 21.
Mircea Cosa frissen kinevezett reformügyi államminiszterrel, Florin Georgescu pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával az élen 14 tagú küldöttség utazott Washingtonba, folytatni a még júniusban megszakadt tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. /Magyar Nemzet, szept. 21./1993. október 8.
Hathetes körútjának végén Tokay György képviselő, frakcióvezető Washingtonban beszélgetett Purger Tiborral. Tokay washingtoni előadásában hangsúlyozta, hogy kisebbségi helyzetben szövetségeseket, nem pedig ellenfeleket kell keresni. A nacionalizmus előretörése Kelet-Európában általános jelenség. Tokay kifejtette, az RMDSZ-nek nincs olyan sajtóorgánuma, ami egy pártlap funkcióját látná el. Nincs is rá szükség. Megállapítható, hogy az utódállamokban élő nemzeti közösségeknek azonos problémái vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az önrendelkezési elv kereteit tartalommal töltsék meg. Mindehhez meg kell nyerni a parlamenti támogatást. Ezzel kell foglalkozni és nem belső ügyeket kell megvitatni a sajtó hasábjain. /Purger Tibor: Kisebbségi taktika és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./1993. október 12.
Az amerikai kongresszus Képviselőháza okt. 12-én megadta Romániának a legnagyobb kedvezményt. A felszólaló képviselők egy része fenntartásainak adott hangot. Tom Lantos az erdélyi magyar nemzeti kisebbség, valamint a cigányság sorsa fölötti aggodalomnak adott hangot, bár elismerte, hogy történt haladás ezen a téren. Aurel Dragos Munteanu Washingtoni román nagykövet szerint a legnagyobb kedvezmény megadása talán a legjelentősebb momentum a román-amerikai kapcsolatok alakulásában. Iliescu elnök szerint ez a döntés a kétoldalú kapcsolatokban történő nyitás megnyilvánulása. /A legnagyobb kedvezmény Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ 1993. október 22.
A PER /Project on Ethnic Relations/ igazgatója, dr. Allen H. Kassof és társigazgatója, Livia B. Plaks nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek a vihart kavart, a köztudatba Neptun-ügyként bekerült tárgyalásokról. Dr. Kassof elismerte, hogy a román vezetésen belül egyesekkel van kontaktusuk. Ismét hangoztatták, hogy a tárgyalások nem voltak titkosak, az első találkozón ott volt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, a másodikról a PER vezetői személyesen tájékoztatták Markó Bélát előzetesen és utólag is, aki ugyancsak hivatalos volt, de nem tudott Svájcba eljönni. Az volt a PER célja, hogy a románok és magyarok leüljenek egy asztalhoz, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalásokon megjelent magyar képviselőket támadták, hiszen jól képviselték a magyar érdekeket a tárgyalásokon. A PER vezetői szerint egyedül a kis lépések politikája helyes. /Lambert Gábor: Csak a kis lépések taktikája vezethet eredményre ? vallják a neptuni közvetítők. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Kassof, a PER igazgatója nyilatkozatában összefoglalta a PER tevékenységét és az elmúlt időszakban történt megbeszéléseket. Közölte, hogy a nem hivatalos értekezletekre 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Svájcban, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor. Az 1992-es találkozókon Domokos Géza RMDSZ-elnök is részt vett. Markó Bélát pedig mindvégig tájékoztatták a találkozókról. A találkozókról a The Washington Postban megjelent egy cikk, a neptunfürdői találkozóról a svájci sajtó is írt, ezzel érvelt a Kasof a nyilvánosság mellett. Kasof jelezte, hogy sajnálja a New York Timesban megjelent cikket. Az amerikai újságíró cikkével ellentétben a határok kérdése fel sem merült a megbeszéléseken. Kassof kijelentette, hogy folytatni akarják a tárgyalásokat. /Minden út az első lépéssel kezdődik. Allen H. Kasof, a Project on Ethnic Relations /PER/ igazgatójának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./1993. október 26.
A Moldovai Köztársaságban váratlanul leváltották Nicolae Tau külügyminisztert és kinevezték washingtoni nagykövetnek. Tau előzőleg New Yorkban kemény szavakkal ítélte el Oroszországot, amely idegen csapatokat állomásoztat egy szuverén állam területén, valószínűleg ezért menesztette Snegur elnök. /Siklósi Nándor: Hová száműzik a külügyminisztereket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./1993. október 30.
Románia és az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája új együttműködési egyezményt kötött, melyet Aurel Ghibutiu és Richard Lesher írt alá Washingtonban. - Ugyanitt befejeződött a román-amerikai üzleti tanács ülése, melyen részt vett Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter. /Új román-amerikai kereskedelmi egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./