udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
43
találat
lapozás: 1-30 | 31-43
Helymutató:
Bihar
2004. augusztus 31.
Ezer éve annak, hogy Szent István király létrehozta a Magyarországot megerősítő vármegyerendszert, és megalapította az első tíz püspökséget. A hagyomány szerint az utóbbiak közé tartozott a bihari püspökség is, amelyet egyháza leromboltatása után mintegy félszáz évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonságosabb Sebes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves évfordulóján ünnepi szentmisét celebráltak augusztus 29-én a bihari megyeszékhelyhez közeli Bihar községben. A magyar konzulátus, a HTMH, az RMDSZ, a megyei önkormányzat képviselői is jelen voltak. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nemzeti kegyhelyeket is kiemeljük a feledés homályából. Ilyen Bihar is, amelynek földvárában Szent László sok időt töltött, s itt állhatott a nagyváradit megelőző bihari püspökség is. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gazdasági tekintélye lesz" – mondta derűlátóan a püspök. A megyéspüspök egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetet. A templom kertjébe vonuló tömeg pedig egy kétméteres, bronzból készülő Szent István-szobor alapkőletételének lehetett tanúja. A nagyváradi egyházmegye, a bihari plébánia és önkormányzat, a Bihar megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat közösen írt alá alapítólevelet, mely szerint 2005 nyarára állni fog a szobor. Tempfli József bejelentette, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegyhelyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. /Balla Tünde: Ezeresztendős egyházalapításra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2004. szeptember 9.
Két kihívója van Tőkés Lászlónak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hat hét múlva esedékes püspökválasztásán: okt. 22-én a hat évvel ezelőtti kihívójával, Csernák Béla bihari lelkésszel és Fazakas László margittai lelkipásztorral kell megmérkőznie. Tőkés 168, Csernák 51, míg Fazakas 12 jelölést kapott. A püspök mindkét kihívója korábban az RMDSZ színeiben próbált politikai tisztséget szerezni. Fazakas László margittai lelkésznek Markó Béla felszólítására kellett visszalépnie a jelöltlista befutó helyéről azt követően, hogy az átvilágító bizottság megállapította: 1989 előtt együttműködött a Szekuritátéval. A testület nemrég törölte a lelkész korábbi besorolását. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja a Krónika kérdésére elmondta, Fazakas beadványai és meghallgatása alapján úgy ítélték meg, nem minősíthető politikai rendőrségi tevékenységnek az a kapcsolat, mely a lelkész és a Szekuritáté között 1989 előtt fennállt. Az egyházkerület világi vezetőjének számító főgondnoki tisztségéért meghirdetett versenyben a legtöbb jelölést (159-et) a jelenlegi főgondnok, Kovács Zoltán kapta. Őt a sorban Varga Attila Szatmár megyei képviselő, a képviselőházi RMDSZ-frakció alelnöke, és Seres Dénes szenátor, Szilágy megyei RMDSZ-elnök követi. Előbbi 33 jelölést, utóbbi 17 jelölést kapott. A püspök-helyettesnek számító lelkészi főjegyzői tisztségre és a világi főjegyzői tisztségre is a címet jelenleg viselő személyek, Csűry István illetve Tolnay István kapták a legtöbb jelölést. A sajtótájékoztatón Csűry kijelentette, az RMDSZ támogatások ígéretével próbálja rávenni a papokat, hogy Tőkés László ellen szavazzanak. Megjegyezte, körülbelül húsz ilyen esetről tudnak, de nem tudják mindegyiket bizonyítani. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök ezt nem ismerte el. /Gazda Árpád: Két kihívója van Tőkésnek. Püspökválasztásra készülnek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Tőkés László püspök szerint nem véletlen, hogy korábbi ellenlábasai, Csernák Béla és Fazakas László a püspöki ellenjelöltek. Varga Attila parlamenti képviselő és Seres Dénes szenátor jelölését sem tartja véletlennek, miután a bihari és a szilágysági RMDSZ-szervezetek ellenségesen bánnak az egyházkerület fejével. Tőkés László kifejtette: attól tart, hogy politikai befolyással hatni próbálnak az egyházkerületi választásokra. /Balla Tünde: Perzselő ősz a Királyhágómelléken. Tőkés László kihívói a püspöki székért Csernák Béla és Fazakas László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. november 9.
Dec. 3-ig aláírásaikkal fejezhetik ki a kettős állampolgárság iránti igényüket a bihari magyarok. A helyi RMDSZ az első megyei szervezet, amely 20–30 ezer bihari magyar támogatására számítva nagyobb nyomatékot szeretne adni a határon túliak kettős állampolgárságát eldöntő decemberi anyaországi népszavazásnak. Lakatos Péter, bihari RMDSZ-elnök szerint, a magyarországi magyarokra, a magyar Országgyűlésre kell bízni a döntést, hogy megadják-e a jogot a leszakadt nemzetrészeknek. A lényeg, hogy a kormánypárti propaganda ellenére is elmenjenek szavazni a magyarországi magyarok. November 12-én e kérdést Markó Béla RMDSZ-elnök is felveti a magyar–magyar csúcson. /(Balla Tünde): Párhuzamos népszavazás a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2004. november 10.
Nov. 7-én, vasárnap a Nagyváradhoz közeli Paptamási kis magyar faluban az első- és második világháborúban elesettek emlékére turulmadarat emeltek. Ezzel a kommunizmus idején leromboltatott bihari turulmadarak sora is bővült, hiszen a gondosan elrejtett és 2001 októberében újraszentelt székelyhídi, a megőrzött, s a talapzatára 1990-ben visszakerülő albisi, a 2001 májusában megáldott bihari, valamint a 2001 szeptemberében Biharszentjánoson felavatott turul után, immár Paptamásin is van turulmadár. Az ünnepségen Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette az erdélyi és partiumi turulok történetét. /Balla Tünde: Új bihari turulmadár, a paptamási hősök álmát őrzi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2004. november 19.
Aggodalmak merültek fel az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A jogszabály értelmében a kevéssé hatékony vidéki kisiskolák helyett kistérségi iskolaközpontokat alakítanak ki. Szórványban az a veszély fenyeget, hogy a magyar iskolák román tanintézmények tagiskoláivá válnak. A bihari Micske nem egyedüli, de jellegzetes példája a törvényből fakadó dilemmának a faluközi „kényszerházasságok" miatt. Bihar még nem került a tanügyi törvényt alkalmazó megyék közé. Micskén attól félnek, hogy a színmagyar falu iskoláját jövőre vagy azután egybeolvaszthatják a román többségű Vámosláz község tanintézetével. Micske Miskolczy Károly Általános Iskolájának igazgatója, Hodgyai Edit 138 tanuló nevében kért segítséget. Micskén valamennyi pedagógus képzett, az iskolában fakultatív néptáncoktatás folyik, és a Görböc együttes tagjaivá válhatnak az ügyes lábú fiatalok. Micskén hagyományőrző falunapokat szerveznek, táncháztalálkozót, monográfia és helyi újság született, a faluban felekezeti árvaház és református ifjúsági központ (a Timóteus-ház) működik. Romániában 1990-ben 245 ezren tanultak magyarul az óvodától a középiskoláig, az idén már csak 190 ezren. Több mint 50 ezerrel kevesebb a magyarul tanuló fiatal. Országosan megcsappant a gyermekek száma. Biztató jel, hogy az utóbbi években egyre többen adták magyar tagozatos iskolába gyermeküket. /Balla Tünde: Ha szorít az iskola, milyen lesz a vándorcipő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./2004. november 30.
A Fidesz nem győzi cáfolni a baloldal félelemkeltő kampányának állításait a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ, tudomást sem véve e tényekről, folytatja a beözönlő éhes, a családok pénzét elemésztő határon túli magyarok rémképének megrajzolását. Rendkívül agresszív kampányukkal – melyre 23 millió forintot költenek – végül is elérik a célt, a mozgósítást, azonban egyre több civil és egyházi szervezet hallatja hangját, buzdít igenre. Az SZDSZ kitalálta, hogy az igennel való szavazás a nemzetállami eszmét erősíti, a múltat konzerválja, továbbá nem biztos benne, hogy ez illeszkedik-e az EU szabványaihoz. Valójában Pietro Petrucci, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette, az EU a tagállamok belügyének tekinti a kettős állampolgárság megadását. Az MSZP honlapja szerint a családok mindennapi megélhetését befolyásoló ügyről van szó, a népszavazási igen “felelőtlen és demagóg politizálás és köpönyegforgatás”. Közben a Délvidéken folytatódnak az atrocitások: Gomboson rendszeresen verekedésbe torkollanak a szerb fiatalok támadásai. Egy fiatalember életét vesztette a zombori kórházban, az egyik támadás pedig egy lány ellen irányult, akinek a segítségére siető édesapja útközben felindulása következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozatban ítélte el a szocialisták “becstelen kettős játékát”. A nagyszalontai Bocskai Szövetség által kezdeményezett akció keretében három Szatmár megyei városról is készültek képeslapok – összesen 62 000 darab –, melyeket Magyarország városaiban terjesztenek. A Magyar Polgári Szövetség Kettős állampolgárság és/vagy autonómia címmel Nagyváradon polgári fórumot szervezett nov. 24-én, melynek résztvevői üzenetükben igennel való szavazásra kérték fel a Biharból elszármazottakat. Felvidéken a Kassai Thália Színház és teljes társulata is csatlakozott a Magyarok Világszövetsége és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház közös felhívásához. Igent kér az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron kelt felhívásában, akárcsak az Ausztráliai Magyar Református Egyház. A félrevezetési hadjáratba bekapcsolódott a Magyar Televízió is, cenzúra alkalmazásával. Ezt Harrach Péter, a Fidesz Egyházi Egyeztető Tanácsának elnöke jelezte, aki kifogásolta, hogy az MTV nem hajlandó vallási műsoraiban sugározni a katolikus és református egyház kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatait. A Magyarok Világszövetsége a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211. paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. A Jobbik is feljelentést tett, ők Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai ellen, mert a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos kampányuk törvénysértő volt. Az MDF által kezdeményezett nov. 23-i négypárti egyeztetés során nem született közös nyilatkozat a Fidesz vétója miatt, az ellenzéki párt ugyanis csak abban az esetben írta volna azt alá, amennyiben mind a négy parlamenti párt igenre buzdít. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./2004. december 3.
Az erdélyi „barangoló-kötetek" sora újabbal gazdagodott. A Szilágyság, Beszterce-Naszód, Fehér, Máramaros és Szatmár, Bihar, a Bánság és Dél-Erdély becserkészése után Beke György új könyvében /Székelyföld I., Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felső-magyarországi Kiadó 2004/ a Maros, a Nyárád és Kisküküllő vidékére vezeti el olvasóit. Ebben kötetben is, mint megannyi Beke-írásban, jelen van az üzenetet: a helytállás, a nemzeti gondolat és tudat ébrentartása. Ez a könyve inkább nevezhető emlékiratnak. /Máriás József: „a hűség egy életre kötelez" – Beke György: Székelyföld I., Maros, Nyárád, Kisküküllő. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./2004. december 4.
Az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett szenátorok és képviselők: Szenátus: PETE ISTVÁN – Bihar; ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER – Kolozs; PUSKÁS VALENTIN ZOLTÁN – Kovászna; NÉMETH CSABA – Kovászna; VERESTÓY ATTILA – Hargita; SÓGOR CSABA – Hargita; MARKÓ BÉLA – Maros; FRUNDA GYÖRGY – Maros; FEKETE SZABÓ ANDRÁS – Szilágy; SZABÓ KÁROLY – Szatmár;Képviselőház KIRÁLY ANDRÁS – Arad; LAKATOS ANDRÁS – Bihar; SÓKI BÉLA – Bihar; KOVÁCS ATTILA – Brassó; KÓNYA-HAMAR SÁNDOR – Kolozs ; MÁTÉ ANDRÁS – Kolozs; ANTAL ÁRPÁD – Kovászna; TAMÁS SÁNDOR – Kovászna; MÁRTON ÁRPÁD – Kovászna; SZÉKELY LEVENTE – Galac; KELEMEN HUNOR – Hargita; ANTAL ISTVÁN – Hargita; BECSEK-GARDA DEZSŐ – Hargita; ASZTALOS FERENC – Hargita; BÓNIS ISTVÁN – Máramaros; KEREKES KÁROLY – Maros; BORBÉLY LÁSZLÓ – Maros; KELEMEN ATTILA – Maros; SERES DÉNES – Szilágy; VARGA ATTILA – Szatmár; ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN – Szatmár; TORÓ TIBOR – Temes /Czédly József: Képviselőink és szenátoraink Románia parlamentjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2005. május 10.
Május 9-én hivatalosan is megalakult a Nagyváradi Metropolisövezet, mely kilenc településből áll, Nagyvárad mellett a várost övező községek: Bihar, Biharszentandrás, Bors, Fugyivásárhely, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Nagyürögd és Váradszentmárton alkotják. A társulás alapvető célja a közös infrastrukturális fejlesztés, ennek részeként egységesen építenék ki a csatornarendszert, a közműveket, és közösen pályáznak majd európai uniós alapokra ezek megvalósításához. /Balogh Levente: Kilenc település társult a közös fejlesztés érdekében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./2005. május 10.
Megjelent Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpátok Egyesület elnöke Emléktáblák, emlékművek Bihar megyében /Partiumi Füzetek 35. kötete, Nagyvárad/ című munkája. A Partiumi Műemlékvédő Bizottság 2000-ben kezdte el a megye műemlékeinek felmérését. Ennek eredményeként a kötet Bihar megye 52 helységéből 258 emlékhelyet mutat be. Nagyváradon 33 emléktábla van. Legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán létesítettek emlékpanteont. Itt Fényes Eleknek, a magyar statisztika atyjának és a kommunizmus áldozatainak táblája áll. Néhány adalék a könyvből: Hegyközcsatárban emléktábla idézi föl Csokonai Vitéz Mihály legációját. Bihardiószegen Kossuth-szobor áll, valamint az álmosd-diószegi csata emléktáblája és emléksziklája. Bihar községben van Gáspár Sándor honvédtiszt emlékhelye. Belényes városban három kopjafa áll a Belényesi-medence mártírainak tiszteletére. Albison turulmadaras emlékmű és Irinyi József-emléktábla áll. Nagyszalontán 27 emlékhely várja a látogatókat. /F. T.: A könyv ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./2005. augusztus 19.
A román görögkeleti egyház Erdély szerte immár száz éve vigyáz arra, hogy a városi lakótelepek növekedésével, a településeken a román lakosság részarányának a jelentőségét is meghaladóan templomot építsen híveinek. A jelenleg épülőfélben levő 22 templom mellett a görögkeletiek újabb hármat terveznek felhúzni a kincses városban. Nagyenyeden két, Zilahon négy templomot építenek. A jelentős állami támogatás ellenére sem képesek egyszerre annyi templomot építeni. A munkálatok ezért évekig húzódnak. Az ortodox templomok építése gyakran az adófizető polgár zsebét terheli, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hogy mennyi pénzt pumpált a román állam az 1989-es eseményeket követő néhány év során a görögkeleti egyházba, arról a hivatalos források hallgatnak, csak a klérus rangosabb tagjainak az elszólásaiból lehet néhány dolgot sejteni. 1997-ben, a 698-as számú kormányrendelet 125 millió (régi) lejt juttatott a kolozsvári katedrális felújításának, további 305 milliót pedig a bihari ortodox püspökségnek, szintén templomjavítás céljára. Ugyanazon év novemberében a székelyföldi templomok 150 ezer dollárt kaptak, a papok javadalmazása (a székelyföldön szolgáló ortodox papnak, akárcsak a 20-as években, most is dupla fizetés jár) további 751 millió lejbe került az államkasszának. A görög katolikusok, mint a második legnagyobb román felekezet (az 1998-as adatok szerint lélekszámuk kb. 850 ezer, papjaik száma 800) olykor kaptak valamennyit, de a magyar egyházak még mutatóba sem, egészen 2004 novemberéig, amikor a kormány – egyértelmű kampányfogásként – kiutalt 12 milliárd (régi) lejt a történelmi magyar egyházaknak. Ebből fedezték többek között a kolozsvári evangélikus templom javításának költségeit is. A „bőkezű” adomány óriási felháborodást keltett, több politikus – köztük Norica Nicolai liberális képviselő is – felháborodottan vette tudomásul, hogy a görögkeletiek ezúttal semmit sem kaptak. A görög katolikus egyház által egyre hangosabban visszakövetelt ingatlanok közül néhányat időközben visszaadtak. A nemrég elkészült új kultusztörvényből csak nagy nehezen iktatták ki azt a cikkelyt, amely a Román Görögkeleti Egyházat mint nemzeti egyházat határozta volna meg. Kolozsváron jelenleg egy református és egy római katolikus templom épül. Zilahon kissé nagy vívmányként könyvelik el azt, hogy két évvel ezelőtt, Galvácsi Lajos építészmérnök tervei alapján felépült a város második református temploma. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Határtalanul terjeszkedik a görögkeleti egyház. Kolozsváron 22 ortodox templom van épülőben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2005. augusztus 29.
„A millecentenárium idején sokféle állítottak szobrot Szent Istvánnak, de a jelen alkalom mindenképpen különleges. Állam- és egyházalapító királyunk ezer szállal kötődik a térséghez, hiszen e vidék az elsők között volt, ahol Szent István emlékét és ereklyéit őrizték” – emelte ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul a nagyvárad-bihari katolikus püspökség ezeréves fennállása alkalmából leleplezett Szent István-szobor avatóünnepségén. A Bihar faluban augusztus 28-án tartott avatón részt vett számos helyi, megyei és külföldi személyiség, többek közt Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, valamint Mikola István, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt képviselője is. Az ünnepség keretében Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök mondott misét, aki a szobor leleplezése után emlékérmeket és -plaketteket adott át mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak a méltó emlék állításához. A tavaly elhelyezett alapkőre nagyszabású ünnepség keretében került fel Sántha Csaba szovátai szobrász 2,1 méter magas alkotása. Az impozáns bronz műalkotás egyméteres gránitalapzaton, a Bihar megyei település közterén kapott helyet. /Bakk-Dávid Tímea: Felavatták az egyházalapító szobrát az ezeréves Biharban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./2005. október 28.
A kormány október 27-i ülésén 89 400 RON támogatást utaltak ki a Bihar megyei Bihar község római katolikus templomán végzett külső felújítási munkálatok befejezésére. Az erre vonatkozó igénylést azután nyújtották be, hogy a számítások kimutatták: a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség önerőből nem képes finanszírozni a felújítás teljes költségét. Az unitárius egyház Erdőszentgyörgy templomának felépítéséhez kap támogatást 40 000 RON értékben az október 27-i kormányülésen hozott döntés értelmében, az RMDSZ közbenjárására. /Kormánytámogatás magyar egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./